42
Ugyanakkor az orosz akció központját Bukarestben rendezték be.
Hartwig belgrádi orosz követ már 1912 novemberében Romániának
ítélte oda Erdélyt, bár ahhoz semmi köze nem volt. Hogy ennek a ro-
mán fővárosban is visszhangja volt, azt Marghiloman volt román
miniszterelnök feljegyzéseiből tudjuk. Azok szerint Filipescu párt-
vezér vitte a szót abban az irányban, hogy Romániának Oroszország
mellé kell csatlakoznia. Goga Octavián a bíróság elől Bukarestbe me-
nekült politikus, a magyar parlament tagja, nyomban mellé állt; Mi-
hályi (Mihali) Tivadar, ki éppen ott időzött, némán hagyta el a termet
és nem kívánt részt venni tovább a tanácskozásokban.
Ebből is világosan következett az, hogy maguk a románok is meg-
osztottak voltak. Maguk a Regáti román politikusok is elismerték
hogy a magyarországi ezen belül az erdélyi románság magasabb mű-
veltségi és gazdasági szinten állt. Volt értelmiségük, pártjuk, egyesü-
leteik, iskoláik. Országos és helyi politikában résztvevő emberik. Ha
megnézzük a regáti, moldvai magyarság helyzetét, katasztrofális álla-
pok uralkodtak. Teljes elnyomásban, jó részük már elrománosodott.
Mint ahogy a mai Romániában is elnyomásban élnek. Nincs saját ma-
gyar nemzetiségű papjuk, egyházi vezetőjük. Sajnos a Vatikán de Ma-
gyarország is adós vele. Az 1990 utáni magyar kormányoknak -leszá-
mítva a baloldali MSZP-SZDSZ kormányokat- komoly és erőteljes
nyomást kellett volna és kellene gyakorolnia Vatikánnal szemben, hogy
végre megoldódjon a moldvai maradék magyarság sorsa. Minél tovább
halogatják nem lesz már kit segíteni, hisz már így is az elrománosítás
következtében sokan elvesztették identitásukat és alig beszélik a magyar
nyelvet. Vagyis a regáti magyarság kezében semmi nem volt. Ellen-
tétben a magyarországi románsággal. Akik még az erdélyi földek jelen-
tős részét is feltudták vásárolni. Azt mondták: ˝Akié a föld azé az ország˝.
Erre instrukciókat Bukarestből kaptak. A Regátban pedig a ˝románság˝
alacsony műveltségi szinten élt. A tanulatlan oláh pópák vezetésével a
falusi lakosság. A városokban se volt jobb a helyzet.
Tehát mivel Erdély latin műveltségű magasabb színvonalú, több
szabadságot élvező, a magyar néppel sok tekintetben rokon felfogású,
jobblétnek örvendő és földjét rajongva szerető román népe a Regát
proletárjaitól eltérőleg, megfelelő követeléseinek teljesítése fejében
hajlandó volt megerősíteni azt a frontot, amely az orosz hatalommal
szembeszáll. Csak az volt a kérdés, hogy Ferenc Ferdinánd és Tisza
közül az osztrák főherceg trónörökös vagy a magyar miniszterelnök
mellé fog e állni?
1912-ben az orosz hatalom is megjelenik a láthatáron. Mihalylo-
vics Miklós nagyherceg Conrad tábornokkal, Ferenc Ferdinánd bi-
zalmi emberével egyidőben kereste fel Bukarestet. Mikor elutazott,
Poklewski-Koziell orosz követ megkérdezte Maiorescu miniszterel-
nököt, hogy Románia osztrák-orosz háború esetén semleges marad-e?
Take Jonescu (lonescu) már is valószínűnek , hogy Románia belép a
Balkán Szövetségbe, ami Oroszország felé való igazodást jelentett.
Mikor Pasics szerb miniszterelnök Risztics szerb követ jelentéséből
arrók értesült, azt üzente Take Jonescunak, hogy Románia ne támo-
gassa Bulgária követeléseit, Take Jonescu sietett biztosítani Pasicsot
arról. hogy Románia Szerbia oldalára fog állni. Risztics 1913 május-
ban már maga kérte Maiorescu miniszterelnököt a csatlakozásra, de
rövidesen az is kiderült, hogy a szerb-román szövetségnek Spalaiko-
vics Miroszláv szerb követ útjában áll.
A magyar ellenes izgatás élén a bukaresti Liga Culturale állt, mely- nek vezetője főtitkári minőségben Jorga Miklós ( Nicolae Iorga) egye-
temi professzor volt. Károly román király még 1908-ban lekicsinylő
módon nyilatkozott ugyan Jogáról a bukaresti német követ előtt,
de ahelyzet megváltozott. Oroszország bekapcsolódása 1911 őszén
új lehetőségeket vetett fel, a bukarest orosz követség útján bőségben
öntötte a rubeleket az aldunai románság vezetői közé.
A források egyöntetü bizonysága szerint az orosz propaganda e-
gyik leghangosabb eszköze a bukaresti Liga Culturale és annak elnö-
ke Jorga Miklós professzor voltak. Miután Magyarország engedé-
kenységére nem számíthatott, hogy a magyar kormány adja át nem
kis területét Romániának, Magyarország ellen a kíméletlen taktikai
harcba kezdtek és így vetette fel Jorga 1913-ban a hajdúdorogi püs-
pökség felállítása által a magyarországi románokon ejtett sérelmet,
mint ami Magyarország és Románia között a jó viszonyt- ami kétséges
a románok miatt- ellenségeskedéssé változtatja át. Amit nem hangoz-
tatott, hogy az erdélyi román görög katolikus püspökség alatt szintén
sok magyar volt, akik kénytelenek voltak románul hallgatni a misét.
A Hajdúdorogi görög katolikus püspökség felállításával kapcsolatban,
még manapság is rengeteg a külföldi és magyar történészek általi
csúsztatás, hazugság. Főleg és inkább a balliberális bolsevik történé-
szekre vonatkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése