A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 14

                                                                                        14

5. A nemzetiségi kérdés 1901-1906 - A diplomáciai jelentésekből,
egyrészt az tűnik kik hogy a monarchia belső gyengeségét a nemze-
tiségek magatartása okozta, másrészt pedig az osztrák centralisták
a nemzetiségeket akarták erősíteni Magyarországgal és a magyarokkal
szemben. Miután Magyarország felosztásának megokolását egyesek
abban keresték, hogy a magyar kormány a világháborút azért robban-
totta ki, hogy a Ferenc Ferdinándtól tervezett föderációt elkerüljék,
szükségképen a felosztás védőitől hivatkozott 1903-6. évek vonat-
kozó eseményeire is ki kell terjeszkednünk.
      Az tény hogy 1901-ben a parlamentben 10 nemzetiségi képvise-
lő ült, kinek az száma 1905-ben 26-ra emelkedett. Ezek a számok
nem a valóságot tükrözik, mivel a többi pártban is ültek nemzetiségi
képviselők és csak 14 román, 8 tót és 4 szerb képviselő alkotott kü-
lön nemzetiségi pártot, amely 1906, július  3-i felirati javaslatában
a magyar állam egységéhez és területi épségéhez ragaszkodott.
Nem felelmeg a valóságnak az ,hogy a nemzetiségek a magyar ál-
lamnak egy-ötödére való redukálását követelték volna Az osztrák
centralisták támadták a magyarokat a nemzetiségekkel szemben,a-
kiket viszont a magyarok ellenében segítettek. Ilyen segítség volt
az általános választójog kiterjesztése a magyar állam területére.
Ezzel a magyarok akik amúgy is kisebbségben voltak a többi nem-
zetiségekkel szemben, a magyar állam nem lesz fenntartható. Az-
zal hogy az osztrák félen az általános választójogot bevezették a
német kisebbség uralma nem volt többé fenntartható az osztrák
parlamentben. Az osztrák parlament 1907-től nem működött és
Ausztria 1918-ban elemeire bomlott szét. A választójogi követelést
Bécsből a centralisták, Prágából és Belgrádból támogatták. A kö-
zös külügyminiszter 1906. február 1-én átiratban figyelmeztette a
magyar miniszterelnököt, hogy a csehországi sajtó az általános
választójognak Magyarországban való bevezetésére csinál propa-
gandát. Az 1907. január 26-án szentesített választójogi törvény a-
lapján 516 mandátum közül a németek csak 233-at tudtak meg-
szerezni, közel volt az az a feltevés, hogy Magyarországon hason.
ló esetben a magyarság kevesebb mandátumhoz jutna. Az alábbiak
azonban ezt a feltevést nem igazolják.
Ekkor már folyik az orosz ügynökök tevékenysége, hogy a ruténe-
ket Magyarország ellen izgassák és elszakadásra bírják őket. Ebben
az időben jelent meg Zsatkovics Pál községi jegyző írása az Ameri-
kanski Ruski Vjestnik hírlapban a magyarok ellen. Aki a bíróság
elől Amerikába menekült, és az ellene kiadott bírósági köröző leve-
leket akarta megbosszulni azzal, hogy az orosz propaganda szol-
gálatűba állott. A magyar kormány 1902. december 27-én a közös
külügyminiszter útján Zsatkovics Pál kiadását kérte az amerikai
hatóságoktól. M. E.4154. szám, ami politikai vétség alapján nem,
csak bűnügyi eljárás alapján volt lehetséges.
Ugyanígy a magyarországi tótok elszakadását az
ausztriai csehek követelték. 1896. május 7-én Prágában, Magyar-
ország határain kívűl alakult meg a Ceskoslovenska Jednota cseh
egyesület, melynek célja egyrészt a magyarországi tótok elcsehe-
sítése, másrészt a magyarországi tót nemzetiségi mozgalomnak
ausztriai cseh kézbe vétele volt. Prágában alapítják meg cseh pén-
zen 1898-ban a Hlas, 1903-ban a Slovensky Tyzdenik hírlapokat,
melyek a cseh politika szócsövei voltak. 1904-ben jelent meg az
első cseh röpirat a magyarországi tótok elnyomása ellen. Az oszt-
rák centralista körökben együtt dolgozó csehek később Redlich
József és Renner Károly csehországi születésű osztrák politikusok
útján Seton-Watson és Steed angol publicisták támogatását is meg-
szerezték.és ezzel a csehek vezetésével új erőre kapott a magyar-
országi tót mozgalom erősödése, szervezkedése. Kramarz pártvezér
1903, december 18-án a delegációkban már azt mondta, hogy Ma-
gyarország erősödése, Ausztria gyengüléséhez fog vezetni, ez pedig
Ausztria felszívódását a Német Birodalomba. Tehát Ausztriát kell
megmenteni Magyarország ellenében. az 1904. május 17-én a                                                       szerb-bolgár szövetség megkötése után kijelentette hogy azt a német                                            hatalom ellen előretolt éknek, a hármasszövetséget- Goluchowsky
felé fordulva- ˝lejátszott zongorának˝ nevezte, majd az 1905-ös
magyarországi választások után, ahol a függetlenség pártiak szerez-
tek többséget a centralisták mellé állt és tiltakozott az ellen, hogy
a monarchia súlypontja Magyarországra helyezzék át -amiről szó
sem volt-.Hogy mennyit is érnek a csehek, az azt is mutatja, hogy
előtte meg a magyarok támogatását kérték a németekkel szemben,
De most meg az osztrák centralisták mellé álltak. Egy kétszínű poli-
tikát folytattak, amellé álltak aki többet ígért nekik. És követelték
hogy Magyarországot olvasszák be Ausztriába, hogy a választójo-
gitörvény mindkét államban diadalra emelve a monarchiának szláv
hatalommá való átalakítását és a vezetését is a szlávok kezébe adná.
A román nemzeti mozgalmakat pedig Bukarestből irányították
Károly román király volt az értelmi szerzője az 1882-i Memoran-
dumnak és védője az 1891-ben alapított Liga Culturale irredente
egyesületnek. A magyarországi románság vezetői 1901-ben tartott
értekezletükön a passzivitást választották, de az ellen nem emeltek
kifogást ha valaki parlamenti képviselő lett. Mint az a Maniu Gyula,
aki a háború után a bukaresti parlamentben kijelentette, hogy már
1893-ban esküt tett a bukaresti hadügyminisztériumban, miszerint
Erdély elszakításán fog dolgozni. Mely a Dreptarea, Bukarest, 1930.
október 11. jelent meg. Szó szerint így szól:














                                           

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 13

                                                                                   13

   Viszont sajnos azt is látni kell hogy a magyar közvélemény a a kie-
gyezést követő időszakban egyre inkább bezárkózik. Az 1880-as
évektől kezdve pedig, Ausztriának engedték át a külpolitikai cselek-
vést. Ezzel viszont Magyarország kiszorult és a külföld alig vette
észre Magyarországot. Az iskolákból fokozatosan rekesztődtek ki
a nemzetközi vonatkozású tárgyak, egyre kevesebben utaztak kül-
földre.Magyarország ismerete a külföld szemében egyre halványult.
Így vetődött fel 1903 végén Karel Kramarz cseh képviselőben az a
gondolat, hogy az ismeretlen országot fel kell osztani. Ezt az álhírt
a japán Makinó kapta fel; tőle tudta meg Sir F. Plunkett bécsi brit
nagykövet; ez jelentette a dolgot 1904. április 18-án Delcassé fran-
cia külügyminiszternek, aki ezt Lamsdorff orosz külügyminiszter-
nek adta tovább. Az oroszbarát Kramarztól elindított hír tehát, hogy
Vilmos császár Ferenc József halála után Ausztria-Magyarország
német vidékeit megfogja szállni, angol.francia közvetítés mellett
komoly formában érkezett vissza Oroszországhoz. Párizsban utána
néztek a hír eredetének és alaposságának; így találták meg a berlini
francia ügyvivő 1903. december 18-i jelentésében, amely szerint a
magyar függetlenségi párt az Ausztriától való elszakadásra törekszik
és ő kezdeményezi a kettős monarchia felbomlását. Senki nem gon-
dolta hogy a hír mögött Kramarz áll, de mindenki haraggal fordult
Magyarország ellen., mert az Németország  leghívebb szövetségesét
kívánta meggyengíteni. Vagy Ferenc Ferdinánd barátai terjesztették
e hírt, akik a magyar nemzet jogos követeléseit lázadásnak minősí-
tették.
     Az ellenzék keveselte a követelményeket és a kormány ellen ín-
dított harcának az lett az eredménye, hogy az 1905-ös januári válasz-
tásokon Tisza kisebbségbe került, és ezt a király báró Fejérváry Géza
táborszernagy darabont testőrség kapitányátkérte fel kormány alakításra.                                               Az ő kormányát hívták darabontkormánynak. A helyzet mit sem javult.                                               Cikkek, könyvek garmadája jelent meg és hívott fel ellenállásra a kor-
mány ellen. De Fejérváry a kormányt a nyílt ellenállás folytán egy
1906. április 7-én megkötött paktumban a függetlenségi pártnak enged-
te át a hivatalkormány vitelét, mely a koalíciós kormány idején (1906-
1910) a parlamenti többséget alkotta. Az osztrák centralisták az ellen-
zék hatalomra jutását nyílt hadüzenetnek vették, és a Chlopy óta vissza
vonult Ferenc Ferdinánd élesen kezdte támadni a magyarokat. Conrad
tábornok egyenesen Magyarország megszállást javasolta, a vezérkar
pedig elkészítette Magyarország megszállásának haditervét (Kriegsfall. U).
A zűrzavar teljes volt. Bécs háborús hírei nyomán, hisztéria  a diplo-                                             maták értesülései joggal kelthették az a hitet, hogy a monarchia                                               bomlásnak indult. Az ilyen fajta hírek nyomán Wedel gróf
bécsi német nagykövet már 1905 elején arra kérte Bülow gróf német
birodalmi kancellárt, hogy a monarchia esetleges felbomlása esetére
érdektelenségi szerződés megkötése iránt  keresse meg az orosz kor-
mányt.
        Lamsdorff gróf viszont a trónörökös cseh környezetéből olyan
értesüléseket kapott, melyekből a monarchia felbomlására következ-
tetett és azok alapján Bülow javaslatát elutasította, tehát Oroszország
vonakodott magát a monarchia felbomlásában érdektelennek nyilvá-
nítani. Wedel gróf január 6-i jelentése a magyar függetlenségi párt
választási diadalából a monarchia felbomlását jósolta meg.
      A bécsi értesülések annyi gyengének tüntették fel a monarchiát,
hogy nem sokra értékelték azt a szavazatot, melyet az algecirasi kon-
ferencián 1906 elején leadott. A brit kormány értesülése szerint Ma-
gyarország el akar szakadni Ausztriától, ez viszont a németeket arra
készteti, hogy Oroszországot visszatartsa a támadástól. A párizsi
belga követ szerint Goluchowsky grófot németbarát politikája miatt
buktatták meg a magyarok. Ez meg felet a valóságnak. De Magyar-
ország egyáltalán nem akart elszakadni a monarchiától, bár a közvé-
lemény hangjai között előfordult, hogy azt remélték ,egyszer Ma-
gyarország független lesz Ausztriától és önállóan intézheti ügyeit.
De egyenlőre ezek a hangok kisebbségben voltak. A többség így
a függetlenségi párt tagjai sem akartak kiválni, hanem nagyobb
beleszólást követeltek a birodalom ügyeibe. És egyenjogúságot
Béccsel. De ők is az 1867-es kiegyezést elfogadták. A világ köz-
véleménye ezt értette félre teljesen. Ami nem volt igaz. De a dol-
gok 1906-ra lényegesen megváltoztak. A nyugati hatalmak Észak-
Afrika területén osztoztak. Ennek fejében viszont a keleti hatalma-
kat kárpótlás illette meg. Az oroszok Ázsiában vesztettek a japá-
nokkal szemben, ezért ők a Balkánon reméltek kárpótlást. Ahol
viszont a monarchia érdekeivel kerültek szembe, amely belső gyen-
gesége folytán a németekhez simult. Péterváron ez azt a hitet keltet-
te, hogy a Bálkánon a monarchia helyett a Német Birodalommal ke-
rülnek szembe. Roosevelt Tivadar amerikai elnöknek volt egy érde-
kes elgondolása hogy Németország Ausztria-Magyarország felé
keressen kárpótlást. Vagyis kebelezze be Ausztriát,így viszont Ma-
gyarország nyugati határa mentén foglalnának állást, és ezzel meg-
újul a német veszedelem, amely a középkor folyamán a magyar ál-
lam biztonságát fenyegette.A magyar függetlenségi párt, bár nem
tudott semmit a titkos diplomáciai tárgyalásokról, mégis jó nyomon
járt akkor, amikor Goluchowsky Agenor grófot megbuktatták.
    A közvéleményt nagyon felizgatta az, hogy II.Vilmos nem nézte
jó szemmel a magyar ellenzék győzelmét és nem tetszésének adott
hangot, és hogy mögéje állott azoknak a terveknek melyek Magyar-
ország fegyveres megszállására vonatkoztak. Ha megnézzük az 1901
és 1906 közötti időszakot, akkor azt látjuk hogy a válság idején Bécs
erősebben simult Berlinhez. Voltak akik okát abban látták, hogy
Bülow és Goluchowsky Bukarestben a két birodalom külpolitikai
intézői valamikor együtt szolgáltak Bukarestben és most a régi ba-
rátságuk szellemében kormányoztak. Neki rótták fel azt is hogy a
nemetek politikája a magyarok ellen fordult, és ez nemcsak abban
nyilvánult meg hogy a magyar belügyekbe a akartak beleavatkozni,
hanem a bécsi körök a magyarokkal szemben felállították az osztrák-
német frontot. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar közvélemény
más felé is keresett kapcsolatot és a szláv, részben a nyugati államok
felé fordult, másrészt pedig azt, hogy a csehek a monarchia két részét
egymással szembe akarta fordítani, és azt remélték hogy az orosz-szláv
illetve a pánszláv politika megfelelő sikereket fog aratni., és az algeri-
casi konferencián elszigetelt berlin-bécsi külpolitikával szemben O-
roszország az angol-francia entente cordiale oldalán jelentékeny sike-
rekre számíthat. Witte gróf orosz államférfi ezen az alapon kívánta
megalkotni Anglia, Franciaország és Oroszország szövetségét.





                                                 



















                                               

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 12.

                                                                               12

    3. Szerbia csatlakozása.  A szerbekre is hatással volt az oroszbarát
bolgár kormány sikere, mármint az 1902-ben létre jött orosz-bolgár
szövetség. ellentétben azzal hogy a szerbek Ausztriától semmit sem
kaptak. Mikor Karagyorgyevics Péter a forradalom első hírére ma-
gyarországi birtokaira utazott, Sándor király katonai kormányt neve-
zett ki. Pétervár azonban már a trónkövetelő felé fordult,sőt a bolgár
fejedelmet Koburg(Coburg) Ferdinándot is ejtették megbízhatatlansága
miatt, mire az az orosz barát Danevet 1903. május 15-én felmentette a
miniszterelnöki posztjáról. Nemsokkal ezután Sándor szerb királyt és
családját kiírtották. Az akkori feltevések szerint a gyilkosság értelmi
szerzője a belgrádi orosz követ Csarykov volt. Aki a palotája ellenzői
mögül végig a merényletet, az Abbáziából hazafelé tartó Pasics Mik-
lós Zágrábban kijelentette, hogy Karagyorgyevics Péter lesz az új ki-
rály. A nevét a merénylet után rögtön közölték a belgrádi lapok, de
azután hírtelen elhallgatták, az orosz sajtó azonban nyíltan hirdette,
hogy az új király a monarchia ellensége lesz. Herbert Vivian angol
konzul szerint a merémylet értelmi szerzője Karagyorgyevics Péter
volt. Aki Szerbit orosz vazallussá tette. A merénylet után a belgrádi
palotában álmatlan éjszakái támadtak, svájci testőröket hozatott, szük-
ség esetén az ablakon keresztül akart a Száva felé menekülni, ahol
állandóan útra készen állott egy szerb hajó, hogy magyar területre
vigye.
     A szerbek mondták el a háború befejezése után azt, hogy ˝az
osztrákellenes forradalmi mozgalom erkölcsi és anyagi támogatá-
sát az 1903 utáni Belgrádtól nyerte, amint az komoly történetírők,
sőt a szerbeket védő Seton-Watson londoni professzor és az akkori
új szerb államhivatalos történetírója Loncsarevics D.A.: Jugoslavi-
ens Enstehung című 1929.ben Bécsban kiadott könyvében írja.
Így aztán Szerbiát Pasicsék orosz oldalra állították.Össze állítot-
tak egy programtervet, amit 1903. augusztus 28-án Velika Srbija
címmel indított hírlapban ki is adtak. Pasics maga mondta, hogy
az új Szerbiát az orosz hatalom oldalán Ausztria-Magyarország
ellen építette ki; az antant oldaláró állapították meg azt is, hogy
az 1903-i gyilkosság vonta el Szerbiát a monarchiától és állította
Oroszország oldalára, és hogy ennek alapján megalkotott szerb-
orosz-bolgár szövetkezést 1904-ben ugyanazok az emberek készí-
tették elő. A létrejött szerb.bolgár szövetség vezetését az oroszok
a szerbekre ruházták, a számukra megbízhatatlan Bulgária helyett.
Az oroszoknak érdeke volt mert ki is jelentették hogy ez Orosz-
ország hatásos eszköze írta a Novoje Vremja, a cseh Kramarz pedig
a delegációkaba a német gazdasági és politikai terjeszkedés akadá-
jának nevezte a szerb.bolgár úniót, melyek első megnyilatkozásként
a török uralom alatt lévő szerbek felszabadítását követelték és ekkor
lépett az első szerb komitácsi banda török területre.
     Tisza István magyar miniszterelnök a május 28-án a delegáció-
ban üdvözölte a szerbek szabad fejlődését. Nem sejtvén azt, amit
nem sokkal azután Pasics mondott a belgrádi angol ügyvivőnek,
hogy a szerb-bolgár szövetségnek az volt a célja, hogy Bécs helyett
Creuzotban, Skoda helyett Schneidernél vásárolják a fegyvereket
és töltényeket, hogy azok háború esetén Oroszország, Szerbia és
Bulgária között kicserélhetők legyenek. Ilyen hangulat közepette
október 30-án Szófiában a második, december 29-én a belgrádi
pályaudvaron a harmadik szerb-bolgár találkozóra került sor.A
két ország uralkodói között. Az Ujedjedine hírlap már Törökor-
szág és az monarchia ellen való előnyomulást követelt. A végső
cél Nagyszerbia létrehozása az összes szerb egyesítésével.
      4.Magyarország belső nehézségei 1905-1906.-  Az 1901-i
közös parlamenti ülésen a katonai kiadások emelésével amit
az osztrák parlament elfogadott, nem járt együtt a magyar nem-
zet jogainak kiterjesztéséve. Így a katonai kiadás emelését sem
Széll, sem utóda Khuen.Héderváry Károly nem tudta keresztül
vinni a magyar parlamentben. Ekkor történik az, hogy a Galíciai
hadgyakorlat befejezése után szeptember 16-án Chlopyban Ferenc
József, kiadott hadparancsában tiltakozott a parlament szuverén
jogai ellen és a magyar nemzetet a monarchia ˝néptörzsének˝ nevez-
te. Ez óriási felháborodást keltett, jogosan. Nem egyszerűen a ma-
gyar vezényleti nyelvről volt szó. Ami mindig téma volt. Majd
látva a magyarok tiltakozását, hogy valamennyire jóvá tegye, nem
zárkózott el a katonai reformoktól a szeptember 22-én kiadott
nyilatkozatában. Így jött létre az a program, melyben a magyar
csapatoknál magyar tiszteket alkalmazzanak és az ezredeknél a
vezényleti nyelv a magyar legyen. Koerber báró osztrák minisz-
terelnök ezzel kapcsolatban jogfeladást látott. Tisza viszont azzal
utasított vissza, hogy Ausztria miniszterelnökének - mint ˝előkelő
idegennek˝ - Magyarország belügyeibe nincs beleszólása.






















                                   

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 11

                                                                                    11

    Az a hogy a szerb-bolgár szövetség ellenében osztrák védelem alatt
létre hozzanak egy román-görög szövetséget ez az akció meghiúsult,
Abbáziában tárgyalt ez ügyben Károly román és György görög királyok.
Az oroszok köztük Mihálylovics Sándor nagyherceg figyelemmel kí-
sérték a román miniszterek utazásait Bécsbe és Beck tábornok sinajai
látogatását. Ezt a mozgolódást az orosz nem nézték jó szemmel és
Mihálylovics Sándorral az élen az orosz flotta Konstancába és Várná-
ba látogatott a flottája.1901 júliusban. Ez egy erő demonstráció volt.
Mely szólt az monarchiának és a románoknak. Ez a látogatás az orosz-
bolgár bekerítés rémét vetítette elő a románok számára és ez indokolta
a monarchiára való támaszkodását. Károly király azonban a védelem-
mel együtt a szilisztra-várnai vonal meghódítására is felhatalmazást
kért, és a hármasszövetségen belül Románia egyenjogúsítását köve-
telte. Mi több, az Erdélyre gyakorolható nyomás is lelkén feküdt, a-
miért Kiderlen-Waechter bukaresti német követ Románia megfélem-
lítését hozta javaslatba. Ez viszont az orosz-bolgár szövetség miatt
nem volt kívánatos.
   
         Találóan jellemezte Mühlberg német diplomata Románia nö-
vekvő vágyait azzal. hogy minél több előnyt fognak biztosítani Ro-
mánia kjirályságának a hármasszövetségen belül és minél inkább
fejlesztik ki anak negyedik tagjává, annál könnyebben fogja  függet-
leníteni magát szövetségeseitől és annál kevesebb tartózkodást fog
mutatni a román kormány az irredentizmussal szemben. Csak azt
felejtett hozzátenni, hogy az írredentizmus nem Erdélyben nyilvá-
nult meg, hanem Bukarestben mondták azt, hogy Erdélyben irre-
denta van. Chéradame szerint Románia iskoláiban irredenta térké-
peket használnak, a  Liga Culturale Vitéz Mihály ünnepet és dákó-
román kongresszust rendezett; Chéradama azt hitte, hogy Német-
ország, Itália és Románia rövidesen szétszedik az öreg Ferenc Jó-
zsef birodalmát; Angliának, Franciaországnak és Oroszországnak
kell majd Ausztria-Magyarország további épségét megmenteni.
Összefoglalva a helyzet úgy nézett ki, hogy 1901-ben megindult
bukaresti orosz akció mérlegét abban állíthatjuk fel, hogy a mo-
narchia egy elégedetlen Szerbiával, egy a helyzet nehézségeit ki-
használó Romániával és egy az Orosz hatalomra támaszkodó
Bulgáriával került szembe. A román-görög szövetség nem nyúj-
tott elég fedezetet és ezzel a monarchiához hú Obrenovicsok sor-
sa meg volt pecsételve.
       Magyarország és Monarchia területi épségét a nemzetiségek
fenyegették és amely komoly veszélyt is jelentett. S ekkor lépett
előtérbe az összbirodalmi gondolat, melyet Ferenc Ferdinánd és
a köréje csoportosulók kívántak létrehozni. A vezető szerep is az
övék lett volna. Bármennyire is volt a trónörökös lekötelezve a
magyaroknak a házasságát illetően, mégis 1901. február 20-án
tett és az egyik barátjától közölt nyilatkozata nyílt támadás volt
a magyar nemzet és a magyar állam ellen. Akkor mondta, hogy a
II. Ferenc nevet veszi fel, csak Ausztria császárának koronáztat-
ja meg magát és ezzel elkerüli azt, hogy a hatalmakat a magyar
koronázáshoz meg kell hívnia. Cseh királlyá koronázása még
jobban ˝degradálná˝ magyar királyi koronázását.
      Maga a trónörökös sem tudta, hogy milyen nehézségeket ál.
lít a német agrártörvény, mely az osztrák.magyar gazdasági kie-
gyezést nehezítette. A század elejére Magyarország olyan ellen-
tek viharába került, hogy az alkalom igen kecsegtetőnek látszott
az orosz beavatkozásra. Ettől csak a keletázsiai bonyodalom men-
tette meg a monarchiát. legalábbis egy időre. Az orosz külügy-
miniszter Lamsdorff Nyikolajevics Vlagyimír gróf mag ment Szó-
fiába és Belgrádba  hogy az ottani kormányokat nyugalomra intse.
majd onnan Budapestre és Bécsbe utazott, ahol a két kormány a
gazdasági kiegyezés meghosszabbításáról tárgyalt és kötötték meg
1902 december 31-én éjfél előtt néhány órával.. Mely az orosz
külügyminiszter szeme előtt köttetett meg. Ebből látta az orosz
külügyminiszter hogy a nehézségek miatt, az Orosz Birodalom
könnyen behatolhatna a Duna-medencébe.Oroszország megelégedett
azokkal az eredményekkel, melyek a helyszínen elérhetőek voltak.
Nem vették észre azonban azt hogy Karagyorgyevics Péter szerb
trónköveteló Genfben 1902. január 19-én manifesztumban jelentette
be trónigényét és Pétervárra készült, hogy az oda utazó Nikola Pasics
szerb pártvezérrel találkozzék.Azt sem vették észre hogy Szabácson
felkelést robbantottak ki hívei 1902 március 5-én. Mikor Péterváron
arról értesültek hogy a románok a hármas szövetséget meghosszabít-
ják, Oroszország Bulgáriával kötött szövetséget. A románok 1902.
április 17-én hosszabbították meg a szerződést. Már január óta az orosz                                           barát - Da-nev Sztoján- vitte a kormányt és kísérte Ferdinánd fejedelmet                                       Pétervárra 1902. , majd ezt viszonozva az oroszok a bolgárokat látogatják                                         meg 1902. szeptemberében.


                                           



















                                       

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 10

                                                                                10

      Európa ezzel válaszútra került. Magyarországot szlávnépek és
ortodox hitűek vették körül, ami az orosz hatalom állásfoglalása nem
volt közömbös, az orosz kormány pedig azok megnyerése után Ma-
gyarország iránt kezdett érdeklődni. Hogy a német hatalom ellen kü-
dő parlamenti ellenzéket a maga érdekkörébe vonja. Ugron Gábor
pártvezérnek egy orosz-magyar szövetség létrehozására vonatkozó
terve fölötte alkalmasnak kínálkozott. Pétervár azonban a francia
szövetség közreműködése nélkül nem kívánt résztvenni az akcióban
és ezért a kudarc nem azokat terhelte, akik az orosz-magyar viszony
megjavítását keresték, hanem azokat, akik a közeledést arra kívánták
felhasználni, hogy a magyar állam belső erőit meglazítsák. Kramarz
ekkor jelentette be a cseh pártvezér akkor jelentette ki az orosz sajtó-
ban, hogy a cseh politika célját Ausztria-Magyarországnak a szláv
érdekkörbe való juttatása képezi; vele utazó Chéradame publicista
ekkor igyekezett a monarchia szláv többségét a német kísebbség el-
len fordítani, mire Pétervárott a magyarok és a magyarországi nem-
zetiségek képviselőinek meghívására gondoltak, hogy azok a magyar
állam további sorsát az orosz kormány kezébe tegyék le. A belga
külügyminiszter már 1902. január 19-én közölte a belga követségek-
kel, hogy az orosz sajtó Magyarországot ˝kiakarja léptetni a hármas-
szövetségből. Titkos diplomáciai tárgyalások folytak egy francia-
orosz-osztrák-magyar szövetsé szükségességéről, Delcassé francia
külügyminiszter és a magyar hazafiak-ellenzék- között, 1899-1901
     2.Az orosz akció kezdetei Bukaresten át 1901-1902. - Miután a
szerbiai Obrenovicsok osztrákbarát politikát űztek, Sándor szerb ki-
rály ellnezéke Bukarestben az orosz követséggel kapcsolatban ren-
dezte be propagandahivatalát, melynek célja Szerbiának Ausztria-
Magyarországtól Oroszország felé való fordítása volt. Addig az
orosz kormány tüntetőleg mellőzte az Obrenovicsokat, akik a mo-
narchiától sem kaptak semmit. Ebben lényeges eltérés volt az oszt-
rák és magyar balkánpolitika között, mert Andrássy Gyula közös
külügyminiszter a monarchia politikáját Szerbiára alapozta és a szö-
vetség ellenében Bosznia-Hercegovinát kínálta fel neki. Tisza István
gróf miniszterelnök pedig nem volt ellene Szerbia és Montenegró
egyesülésének, miáltal a Balkán-félszigeten egy nagy szerb állam
alakulhatott volna. Ezzel szemben, Bécs politikája Szerbia mellőzé-
sén lapult, majd elszigetelésén és a trializmus útján a monarchiába
való beolvasztására épült, mi ellen az orosz kormány az oroszbarát
szerb emigráció támogatásával védekezett.
       Így indult meg 1901-ben Fonton bukaresti orosz követ anyagi
támogatásával, Ilics Dragutin emigráns szerb költő lapja, a Pravo 
slavni Vostok, mely olyan térképet közölt, amelyen Magyarország-
nak görögkeletiektől lakott déli és keleti vidékeit Szerbia és Romá-
nia között osztotta szét. Ez csak olyan háborúban lett volna eszközöl-
hető, amelyben Szerbia és Románia olyan haderővel rendelkeznek,
amely a monarchia megdöntéséhez és Magyarország felosztásához
elegendő volt. Ilyen haderővel azonban csak az oroszok rendelkez-
tek, tehát a szerb lap az orosz hatalom útját jelölte meg Közép-Euró-
pa szíve felé.Ekkor kérte az orsz kormány Konstantinápolyban Ó-
Szerbia részére külön szerb püspök felszentelését. Szinovjev kons-
taninápolyi orosz követ kérésére következett el 1902. június 28-án
Firmilián szerb püspök felszentelése, mire Marschall báró német
nagykövet megjegyezte, hogy Ausztria a játékot elveszítette. Prágá-
ban orosz konzulátus felállítását kérték és lennetek meg a prágai
szokol kongresszuson, orosz tábornokok, Sáros vármegyében orosz
ügynökök jelentek meg. Ekkor utazott Kramarz Moszkvába és onnan
Chéradame francia publicista kíséretében Bulgáriába, hol a külügyek
élén az oroszbarát Danev Sztoján állt. Orosz biztatásra történt meg
a találkozás 1901. október 4-én Belgrádban, Vuics Mihály szerb és
Danev bolgár miniszterelnök között is és ezen a találkozáson került
szóba Szerbi és Bulgária szövetsége, orosz vezetés alatt, Ausztria-
Magyarország ellen. A szerb kormány ezt akkor nem tudta megcsi-
nálni az Obrenovicsok alatt, ezért is mellőzte az orosz kormány az
Obrenovicsokat. Ezért is utazott Pétervárra Nikola Pasics a szerb
radikálisok vezére,és az orosz barát Karagyorgyevics Péter trónkö-
vetelő 1902, január 19-én Genfben épp ezért adott ki manifesztu-
mot, melyben a szerb trónra emelt igényeit fenntartotta. És ekkor
erősödött meg az a gondolat, hogy orosz segítséggel szerzik meg
Bosznia.Hercegoviát. Ezt a gondolatot ugyanaz a fiatal ember vetet-
te fel, aki 1896-ban a párizsi magyarellenes gyűlést rendezte.
Spalajkovics Miroszláv Bosznia-Hercegovina nemzetközi helyzetét
vizsgálat alá vette és annak rendezetlenségét látva - ebben mege-
gyeztek Szilágyi Dezsővel, aki azt állította, hogy a rendezetlenség
folytán a kettős monarchia 1878 óta három részből áll, és a két tar-
tomány részére önrendelkezési jogot követelt. A párizsi egyetem ál-
tal megkoszorúzott doktori értekezés jelentőségét egyedül a horvá-
tok fogták fel teljes mértékben, mert a szerbek is igényt tartottak a
tartományokra, mely igény viszont a horvátokat sértette. Az osztrá-
kok a saját főségük alatt akarták tudni, a magyarok történelmi okok-
ra hivatkozva követelték a két tartományt Dalmáciával egyetemben.
A magyar közjogra hivatkozva. Káosz volt ezen a téren. Mindenki
a magáénak akarta tudni Boszniát és Hercegovinát. Bulgária és O-
roszország között megindulnak a tárgyalások egy bolgár-orosz szö-
vetség létrehozására. Ferdinánd bolgár fejedelem és miniszterelnö-
ke Danev illetve a hadügymniszter és a vezérkari főnök Pétervárra
utaztak, ahonnan Nikolajevics Miklós nagyherceg vezetése alatt
1902 őszén fényes külsőségek mellett megjelent Szófiában. Ignat-
jev gróf követ pedig a szófiai orosz követség erkélyéről hirdette ki
Oroszország akcióba lépését a Balkán félszigeten. Ettől kezdve
Bulgária is az orosz-francia szövetséghez tartozott. Románia csatla-
kozása esetén Erdély megszerzésére kapott biztatást.






                                       

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 9

                                                                               9

Boszna okkupációjával kezdődnek a gondok. Az okkupáció elsősor-
ban a Török Birodalom ellen szól. Amely egyre inkább gyengül.
1878-ban a Berlini Kongresszuson kapta meg a Monarchia Bosznia-
Hercegovinát. A San Stefano-i békét megváltoztató nagyhatalmi kon-
ferencia volt. Amely gátat igyekezett vetni egyben az Orosz Biroda-
lom balkáni terjeszkedésének. A részvevők: Német Birodalom, Nagy-
Bitannia és Írország Egyesült Királysága, Francia Köztársaság, Oszt-
rák-Magyar Monarchia, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, O-
lasz Királyság, Görög Királyság, Román Fejedelemség és Montenegró.                                                 A vesztesek Bulgária és az Oszmán Birodalom. A Monarchia 30-re kap-                                               ta meg a jogot arra, hogy katonailag megszállva tartsa Bosznia-Herceg-                                           ovinát. Maga a szerződés nem állta ki az idő rostáját, hisz a nagy nyerő-
nek Ferenc Józsefet tartották. És az orosz befolyás sem csökkent. A
Monarchi viszont növelte befolyását a Balkánon.
 1. Berlin, Bécs és Budapest ellentétei. Ausztria-Magyarország hely-
zetét akként állapíthatjuk meg, hogy míg  bizonyos erők a monarchia fel-
bomlasztására törekedtek, addig Ferenc József a birodalom megtartásá-
ban volt érdekelt. Azonban Ferenc Ferdinánd trónörökös a dualista
birodalmat centralizálni és föderációvá átalakítani. Ez külföldön azt
váltotta ki hogy a monarchia hamarosan felbomlik. A trónörökös tény-
kedését Magyarországon nem nézték jó szemmel. Ez azért is érdekes,
mert maga a trónörökös kérte Széll Kálmánt és kormányát illetve a
parlament jóindulatú támogatását ahhoz, hogy elvehesse Chotek Zsó.
fiát. De közben Meg Ferenc Ferdinánd azon dolgozott hogy a magya-
rokat beolvassza  birodalomba. Ellenezte az osztrák és magyar kie-
gyezést. Nem engedett egyik kormányzat sem ama törekvéseknek,
hogy Magyarországot beolvasszák. Az osztrák centralisták minden-
féléket állítottak Magyarországról, melyek külföldön is napvilágot
láttak, hogy hazánk aláássa a dualizmus épületét. Ebből egy szó sem
igaz. Pont Magyarországnak volt elemi érdeke a dualizmus fenntar-
tása. A magyar közvélemény ezek miatt, fokozatosan önvédelemre
rendezkedett be a kialakuló veszedelemmel szemben.
        Az első hogy az osztrák-magyar gazdasági kegyezést Gautsch
Pál báró osztrák miniszterelnök 1897 végén az osztrák parlament
munkaképtelenségére hivatkozva rendeleti úton meghosszabbította.
S mikor ez 1898-ban megismétlődött az báró Bánffy Dezső magyar
miniszterelnök bukásához vezetett. Utóda Széll Kálmán, az általános
óhajnak megfelelően, a szabad rendelkezés jogának visszaszerzását
iktatta törvénybe (1899. XXX.§.), melynek alapján Magyarország
1907-ben - papíroson- az önálló vámterület birtokába jutott. Erre
mindjárt az osztrák centralisták előhozakodtak azzal a képtelen
váddal hogy a magyarok elakarnak szakadni Ausztriától. Ezt egyik
párt se akarta Magyarországon, hisz mindegyik a Pragmatica Sanctiót
vette alapul. Ezen nyugodott a Habsburg Birodalom alapja.
       Ezt abból is megállapíthatjuk, hogy amikor Ausztria és Magyar-
ország 1918. pktóber 16-án egymástól kormányzatilag szétváltak,
a Pragmatica Sanctio alapján az 1867.i helyett új megállapodás
szüksége állt elő; a monarchia tehát változatlanul megmaradt. Leg-
alábbis ezt gondolták sokan 1918-ban.  De el szállt mint a légvár.
     Súlyosabb természetű volt az a vámjavaslat, melyet a német
birodalmi gyűlés 1901. december 14-én elfogadott és amelynek
előrelátható veszedelmeire Széll Kálmán, de Bülow herceg német
birodalmi kancellár is rámutattak. A német vámtörvény ugyanis a
keleteurópai gazdasági egyensúlyt felborította és csak 1902. decem-
ber 31-én, az év utolsó órájában tudott létrejönni az osztrák.magyar
megegyezés. Történetesen ugyanabban a szállodában volt megszállva
Lamsdorff gróf orosz külügyminiszter is, aki közvetlen közelről ál-
lapíthatta meg azt, hogy a Német Birodalom, Ausztria és Magyar-
ország között komoly ellentétek támadtak.
     Nem volt ez másként az 1883-ben megkötött hármasszövetséggel
sem, amelynek szerződési okmányát 1902, június 28-án Berlinben
újították meg és amelyhez 1883-ban Románia csatlakozott; ennek
szerződése 1902. július 25-én Sinajában került megújításra. Romá-
niának a központi hatalmakhoz való viszonyát ugyanis az orosz be-
folyás pusztán a német származású Hohenzollern Károly román ki-
rály személyére szorítkozott.
     Ezek a körülmények bírták rá Széll Kálmán miniszterelnököt
arra, hogy a monarchia nemzetközi megszilárdítását a magyar köz-
vélemény kívánsága szerint a hármasszövetségnek Angliával való
kiegészítésében keresse. Ezért foglalt állást 1901 végén a magyar
parlament Anglia mellett, mely akkor elszigetelten vívta délafrikai
háborúját. Ez volt a búr háború. Az angolok a háború miatt elszi-
getelődtek. De elszigetelt helyzetükből szabadulni kívánt brit kor-
mány a németekkel megegyezni nem tudott, s ezért a szláv és latin
hatalmak felé közeledett és a londoni National Review 1901. novem-
beri számában ABC jelige alatt megjelent tanulmány, melyet előző-
leg Staal orosz nagykövetnek bemutattak, Európát a hármasszövet-
ség rovására igyekezett átalakítani.

                         
                                     

                   

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 8

                                                                          8

    27. A Fekete Kéz - Crna Ruka. - Alapítva 1911. május 22-én az
1903-i gyilkosságban részt vett tisztekből, akik a Narodna Odbrana
békés és a kormánytól elismert tevékenységével szemben terrorisz-
tikus tevékenységet követeltek. Az eredetiből fordított alapszabálya-
it 1926-ban adta ki Bogicsevics szerb diplomata németül. - Az alap-
szabályok szerint a titkos egyesület - melyről a monarchia ultuóimá-
tuma nem tett említést - címe Uyedinyenye ili Smrt (Egyesülés vagy
Halál). A szabályzat aláírói között szerepelnek: 3. Cedomir A. Po-
povic, 5. Ljubomir S. Jovanovic, 6. Dragutin T. Dimitrievic, 7. Vo-
ina P. tankosic.
A Narodna Odbrana és a Crna Ruka kapcsolatai - mindkettőben
benne van Ciganovics és Tankosics.
   28. A Cran Ruka orosz kapcsolatai. Melyet Spalaikovics tagadott.
Viszont Spalaikovics nyilatkozott a Vecsernoje Vremja orosz napi-
lap 1914.június 29-i számában. Dimitrievics összeköttetésben állt
a Fekete Kézzel és az orsz nagykövetséggel.
    29. Pasics meszólal. -  Jovanovics Ljuba halála után Pasics Mik-
ló miniszterelnök vállalkozott Jovanovics állításainak megcáfolá-
sára. Röviddel ezután Pasics meghalt (1926. december 11.), De
halála napjáig a háborús felelősségre vonatkozó munkán dolgozott.
Ezzel kívánta pótolni azt, hogy 1924-ben szerb kékkönyvet ígért
az esetről, amely azonban sohasem jelent meg.
   30. A Crna Ruka tagjai aktív katonatisztek és tisztviselők, jelle-
ge hivatalos. Vezérük Dimitrievics.
   31 Wiesner lovag indokolja a bécsi kormány1914. június 28-
(július 1-i) emlékiratát. -Wiesner érvélését három csoportba osz-
totta: I. a bizonyítékok állása 1914. június 23-án, a határidős jegy-                                                         zék átadásakor. II. 1914. október 23-án, a szarajevói merénylők
elítélésekor;III. 1919. áprilisban, a háborús felelősség vádjának
felállításakor.
  ...
   34. A merénylet orosz kapcsolatai. Schmitt B. E. Chicago-i
professzor kétségbe vonta, hogy Artamanov belgrádi orosz kato-
nai attasé a konopisti találkozásról az orsz vezérkar útján értesí-
tést kapott. - Artamanov 1914. június 19-én szabadságra utazott,
de fenn áll a lehetősége annak, hogy az orosz vezérkar (helyett?)
az értesítést Spalaikovics pétervári szerb követ közvetítette Belg-
rádba  (?) - Erről Dimitrievics ezredes, akit 1916-ban Szalonikiban
a szarajevói merénylet vádja miatt végeztek ki, 1915-ben a követ-
kezőképpen nyilatkozott Popovics C. A. ezredes előtt, aki azt a
Novosti című zágrábi hírlapban közölte. A szerb vezérkar kapott
híreket a konopiti baráti találkozóról. Mindennek ellenére Artama-
nov személye egyre jobban előtérbe került. Még 1928-ban meg-
jelentek a Harwig és Artamanov ezredes viszonyára vonatkozó
titkos okmányok a Slavonie Review című londoni szemlében.-
Artamanov szerepéről Vivian Herbert  tollából jelent meg 1936-
ban könyt. Teszem hozzásAz ezredes nemcsak irányította a me-                                                 rénylőket, hanem pénzelte is őket, fittyet hányva Pasics szerb
miniszterelnők aggályaira. Ezeket az aggályokat azért nem kell
szigorúan venni. Hisz a szerb miniszterelnök is Nagyszerbia jo-
gara alatt akarta egyesíteni a szlovéneket, horvátokat, bosnyá-
kokat és az összes szerbet. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
A következő oldalakon ezt fogom kifejteni.


                                 














.

                           

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 7

                                                                                   7
    Sorozatban kerültek elő új és új adatok a merényletet illetően a
két háború között. Aztán a Fekete Kéz emberei - Milovánovics G.
Milán és Popovics A. Csedomir - védelmükbe veszik elhalt társaikat,
Dimitrievics ezredest és TAnkosics őrnagyot.
     24. Pasics és Jovanovics Ljuba vitája a belgrádi radikális párt-
klubban, 1926. áprilisában, a szarajevói merényletről. - Jovanovics
véleménye szerint a támadás azért indult meg ellene még 1924-ben
megjelent tanulmánya miatt, mert Seton-Watson most indította meg
a vitát.
     25. Jovanovics Ljuba volt miniszter 1926. május 24-én Belgrád-
ban elhalálozott.
      Ugyanakkor jelenik meg Szerbia védőjének Seton-Watson lon-
doni professzornak a szarajevói merényletről írt műve: Sarajevo.
London, 1926 A könyvben a merényletért a boszniai fiatalság forra-
dalmát, ezzel kapcsolatban pedig az osztrák elnyomást teszi fele-
lőssé. Kidomborítja Gacsinovics alakját, kinek leveleit használja és
úgy állítja fel a merénylet eredetét, hogy a boszniai Ilicstől tudta
meg  a boszniai Csabrinovics Ferenc Ferdinánd látogatását; a bosz-
niai Csabrinovics értesítette arról a boszniai Principet, aki a bosz-
niai Grabezt vette maga mellé. Felelőssé teszi a szerb kormányt
azért mert a merénylet tervéről tudott és Bécset nem figyelmeztette.
Megemlíti a konopisti találkozót is, véleménye szerint Dimitrievics
nem kaphatott június 12-én  jelentést a konopisti találkozásról, 15-e
előtt, ez a feltevés azonban hibás, mert a jelentés már a konopisti
találkozás előtt is megérkezhetett, ha fiktív adatokat közölt. - Kény-
telen elismerni, hogy Dimitrievicset 1917-ben a szarajevói merény-
letben való részessége miatt végezték ki és elmondja, hogy a kivég-
zés után maga is tiltakozott. Seton-Watson tagadja, hogy összeköt-
tetés volt Konopist, Pétervár, Belgrád és Szarajevó között. A szerző
szerint is menthetetlen az az eljárás, hogy Szerbia nem indított vizs-
gálatot. A határőrök szerepe is súlyos vád Szerbia ellen.
Szerző állítása szerint Jovánovics Jován volt bécsi szerb követ kije-
lentette neki, hogy 1914. június 18-án nem kapott Belgrádból utasí-
tást arra nézve, hogy a bécs kormányt a tervezett merényletre figyel.
meztesse. Elismeri azonban, hogy Jovánovics a maga kezdeménye-
zéséből figyelmeztette Bilinski közös pénzügyminisztert, tehát még-
is történt figyelmeztetés, Szerbia hivatalos képviselete tudott az elő-
készületekről. A szerző végső következtetése: Szerbia felelőssége.
Maga a szerb és szláv barát Seton-Watson is elismeri Szerbia fele-
lósségét és tudomását a merényletről. De sajnálatosan a Wiesner-
féle jelentést amiről már fentebb írtam, megcsonkítva jeleníti meg.
A szarajevói per tárgyalásán bemutatják Todorovics Koszta drina-
menti határtiszt naplóját, melyben a loznicai események naplószerű-
en vannak feljegyezve. Melyet Jovánovics Ljuba 1925 április 17-i
nyilatkozatában valódinak ismert el. - Popovics Csedo ezredesnek,
a Fekete Kéz vezető tagjának nyilatkozata: ˝ egy nagy hibát csinál-
tunk. A tisztek nyilvántartást vezettek tevékenységükről. Amikor
az osztrák.magyar hadsereg megtalálta a nyilvántartást Koszta To-
dorovics őrnagy loznicai határőrtisztnél. Aki Bosznia között létre                                                       hozta az alagutat. Ez alapján készült a vád és folyt nagy per Banja-
lukaban 1915-1916-ban. ˝
S most nézzük a szerbiai egyesületeket.
      A háború kitörése előtt a bécsi kormány csak két irredenta e-
gyesületet ismert. Egyik volt a Slovenski Jug, a másik a Narodna
Odbrana.
     Slovenski Jug. - Alapítva  1903-ban, feloszlatva 1909. szeptem-
ber 14-én. 1907-i statutumait megalkotta Pribicsevics Milán, ki
mint közös hadseregbeli tiszt a szerb hadseregbe lépett át, őrnagy-
gyá lett és 1914-ben saját katonái ölték meg azért, mert Szerbiára
a háború veszedelmét idézte fel. Az egyesület célja volt meg való-
sítani a nagyszerb programot, melyet az 1903-i gyilkosság után
Belgrádban kidolgoztak és amelyet Oroszország támogatásával
kívántak diadalra segíteni. Elnöke: Markovics Bozidar főiskolai ta-
nár, kit egy ízben Princip is felkeresett. Nyilatkozata Szarajevóról:
˝A heroikus tettet és munkát végre folytatni fogják .˝ - Az egyesület
tagjai Stanojevics Sztanoje professzor is; mind ketten a Narodna 
Odbrana tagjai, tehát a Narodna Odbrana csak folytatása volt a
Slovenski Jug egyesületnek.
     
      Narodna Odbrana. - Alapítva 1908. október 6-án, az annexió
hatás alatt, Milovánovics külügyminiszter személyes közreműkö-
dése mellett. A szervezet agitált Macedóniában, Horvátországban,
Dalmáciában és Dél-Magyarországon. Nem volt tehát olyan nagy
a bécsi kormány tévedése, mikor 1914. július 23-i ultimátumban
a Narodna Odbrana egyesület működését nem tartotta olyan iro-
dalmi és közművelődési jellegűnek. - Főtitkára Pribicsevics Milán
őrnagy volt. Tagjai között voltak Ciganovics és Tankosics, a sza-
rajevói merénylet előkészítői.. Vezetője volt Jankovics Bozsó tá-
bornok, kit a háború idején reaktiváltak, valamint Jovanovics Lju-
ba aktív miniszter.

                               

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 6

                                                                                 6

Tovább folytatva  pontokat:
       7. A szerb kormány magatartása. - Belgrád, 1914. június 30. Sto-
rek lovag osztrák-magyar ügyvivő jelentése a szerb külügyminiszté-
rium főtitkárával, Gruics diplomatával folytatott beszélgetéséről a
megejtendő nyomozás ügyében. - Berlin, 1914. június 30. Zimmer-
mann helyettes külügyi államtitkár figyelmeztetése a berlini szerb
ügyvivőhöz a nyomozás ügyében. - Ugyanaz a berlini orosz nagy-
követ útján figyelmezteti a szerb kormányt, hogy saját érdekében
indítsa meg a nyomozást. Sir H. Rumbold berlini brit nagyakövet
jelentése június 30-ról. Brit és német követ jelentése 1914, június
30-ról.
    London, 1914.július 16. A Times londoni napilap figyelmezteté-
se a szerb kormányhoz a nyomozás megindítása iránt.
    Belgrád, 1914, július 19. Craekantrophe brit ügyvivő ugyanarról.
    8. A vádirat. - Wien, 1914, július 20. Átnyujtva Belgrádban átnyujt-
va július 23-án: határidős jegyzék a szerb királyi kormányhoz.
    11. Ausztria-Magyarország és Németország felelőssé tétele érde-
kében a kérdés súlypontját az ellenséges propaganda Konopistba
és Berlinbe helyezte át. - I. Konopist, 1914. július 12-14. II.Vilmos
császár látogatása. II. Berlin, 1914. július 5. Állítólagos potsdami
koronatanács. - Azt a vádat, hogy a konopisti találkozón Szerbia
megtámadása iránt állapodtak meg. Chopin Gyula (igazi neve Pichon)
prágai egyetemi tanár hozta forgalomba és a cseh érdekeket képviselő
Steed Wickham Henrik angol hírlapíró, a Times volt bécsi levelező-
je terjesztette, ki bécsitartózkodáa idején főleg cseh politikai körökkel
érintkezett. Miután a vád rövid életű volt, Steed 1924-ben kiadott
emlékirataiban már visszavonta, barátja, Seton-Watson profsszor
pedig 1926-ban elejtette. A vád elejtésének okát az képezte, hogy a
szerbek 1923-ban közzétették azt, hogy a jelentés Prágából kelt út-
ra Pétervár felé.
    12. A párizsi békekonferencia eljárása. - A páriszi békekonferen-
cia 1919. január 25-én bizottságot küldött ki a háborús felelősség
kérdésének megállapítása iránt.
    13.Az újvidéki születésű Stamojevics Stanoje belgrádi professzor
(megh. 1938) leleplezései. -  1. a leleplezés oka: az a hír, hogy titkos
akták alapján a szarajevói merényletről egy munka fog napvilágor
látni, - 2. a leleplező: Stanoje Stanojevics belgrádi egyetemi tanár,
a Narodna odbrana egyik vezető embere, - 3. a leleplezés anyaga
a Narodna odbrana mentegetése és a Crna Ruka (Fekete Kéz) fele-
lőssé tétele, 4. -  a leleplezés fordítója és magyarázója : Wndel
Hermanm elzászi származású szerbbarát és franciabarát német szo-
cialista.
     A leleplezés anyaga: 1. A Narodna odbrana (Nemzeti Védelem)
egyesületet 1906. október 6-án Milovánovics Milán külügyminiszter
alapította meg. Csakhamar versenytársa támadt az 1903-i összeeskü-
vésben részt vett tisztekben, akik a török uralom alatt szenvedő szer-
bek felszabadítása végett Egyesülés vagy Halál név alatt (Uyedinye-
nye ili Smrt) 1911-ben újabb titkos szervezetet alakítottak mely Fe-
kete Kéz (Crna Ruka) néven vált ismeretessé.
14. Leleplező adatok jelentek meg Jovanovics Ljuba volt közöoktatási
minisztertől aki Pasics szerb miniszter elnök helyettese is volt, és
Stanojevics adatait egészítette ki  1924
     15. Ezt követte Nenádovics Nikolaemigráns leleplezései, amit Bogi-                                             csevics Milán emigrált szerb diplomata ismertetett. az adatok főleg Ci-                                           ganovicsra személyére vonatkoznak.1925
     16. Simics Bozin ezredes bizalmas leleplezései 1925-ben, melye-
ket Bogicsevics ismertetett.
      Az orosz kapcsolatokra vonatkozólag Shelking Jenő orosz diplo-
mata megjegyzése abból az alkalomból, hogy a cári családot 1914.
június 15.-én Konstanzába kísérte. Shelking szerint ugyanis Szaszonov
akkor már jelentést kapott a konopisti német-osztrák-magyar megálla-
podásokról és azt hitte, hogy a háborút a trónörökös eltétele háríthatja
el.
      17 Természetesen Jovanovics Ljuba leleplezéseinek nem maradt el a
hatása. - Miss Edith Durham.  A szarajevói gyilkosság. Új informá-
ciók Szerbiától. Seton-Watson is írt a Timesba 1925-ben, melyben
követeli a szerb kormánytól egy kékkönyv kiadását., melyet a szerb
kormány megígért, de amely sohasem jelent meg. Ugyanígy elmarad-
tak Pasics emlékiratai, ami azt mutatta, hogy Janovics Ljuba lelep-
lezései akadályozták azokat. Seton-Watson a Times 1925 április 3-i
számában türelmet kért, mert a szerb kormány rövidesen kék könyvet-
fog kiadni. Hogy mik voltak eme leleplezések? Jovanovics Ljuba az
állította 1924.ben hogy a szarajevói merényletbe  be volt avatva  Pa-
sics szerb miniszterelnök és Protics belügyminiszter. Pasics kitérő
válaszokat adott és mellé beszélt a vádakkal kapcsolatban. Csak azt
tagadta, hogy a minisztertanácson közölte volna a merénylet tervét.
Meg kell jegyezni hogy a háború alatt megjelent a Szerb kékkönyv.
Eduard Bernstein állította össze, mely a Népszava kiadásában jelent
meg, tehát Horváth Jenő tévedett.
       Hogy miért kék vagy vörös könyvnek nevezték a világháború
okmányait? Azért mert az un.színes könyvek az angol szokásból szár-
marnak. Az angol kormánynak a parlament elé terjesztett jelentés-
seit, főleg a külügyekre vonatkozóakat, mindig kék fedélbe kötöt-
ték; ezért nevezték el őket kékkönyveknek. Ezt a szokást a többi
hatalmak is átvették és innen származnak a színes, a sárga-, vörös-
kék- és más országok külügyi, diplomáciai iratai.melyek a háború
előzményeiről szólnak. S melyek a háború alatt jelentek meg Edu-
ard Bernstein összeállításában sorozatban.
Bár a kiadványban az szerepel hogy:
      22. A kék könyvet ki nem adó szerb kormány helyett Seton-
Watson professzor indítja meg a védekezést. - 1925. október 21-én
jelenik meg készüló munkájának egyik fejezete a Zágrábban meg-
jelenő Nova Evropa című szerb folyóirat XII-ik kötetében, mely-
nek tartalmát Bogicsevics szerb diplomata bírálta meg, mely bí-
rálat Berlinben jelent meg 1926-ban.
    23. Jelenics György professzor, Sándor trónörökös volt magán-
titkára megtámadja Jovanovics Ljubát leleplezései miatt.- Jelenics
szerint Dimitrievics a trónörököst bécsi udvari körökkel kapcso-
latban ölette meg. Jovanovics pedig hazaáruló. - A Politika már-
cius 31-i számában Popovics A. Csdomir  Dimitrievicset és Tanko-
sicsot védelmébe veszi és bizonyítékait kínálja fel a merénylet fel-
derítésére.

                                       
   


                                 

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 5

                                                                                  5

    Obrenovics Mihály szerb fejedelemnek 1868. június 10-én a topcsi-
deri parkban történt meggyilkolásával a szerb fejedelmi kormány Ka-
ragyorgyevics Sándor herceget, Szerbia volt fejedelmét és annak bará-
tait  vádolta meg, akik valamennyien osztrák vagy magyar területen
éltek: Sándor fejedelem, Jankovics Milovin, Sztankovics Fülöp, Trif-
kovics Pál.
   Annyi kétségtelen, hogy Sándor fejedelem lépéseit Bécsből gondos
figyelemmel kísérték, mert attól tartottak, hogy barátai segítségével
Szerbiában forradalmat fog szítani. Beust gróf közös külügyminisz-
tert már 1868, február 1-én figyelmeztette Andrássy Gyula gróf ma-
gyar miniszterelnök arra, hogy Karagyorgyevics Sándor herceg Ma-
gyarországba utazott. A szerb kormány a belgrádi temetésen megje-
lent Gablenz báró lovassági tábornok útján egyenesen Ferenc József-
hez, Ausztria császárához és Magyarország királyához fordult azzal
a kéréssel, hogy az osztrák.magyar hatóságok a merénylet szerzőinek
felkutatásában és kézrekerítésében közreműködjenek. Közvetlenül
megkereste Taaffe gróf osztrák miniszterelnököt abból a célból, hogy
magyar területről, Újvidékről és Pestről Bécsbe utazott Jankovics és
Trifkovics gyanúsítottak lakásán házkutatást tarthasson. Beust gróf
július 6-án közölte az osztrák miniszterelnökkel, hogy a két szerb ál-
lampolgár lakásán megejtendő házkutatásnak semmi sem áll útjában
és hogy Trifkovics, mint Sándor volt fejedelem titkára, nem tarthat
igényt területenkívüliségre. Az osztrák honvédelmi miniszter ezek
alapján házkutatás megejtésére nyomban utasítást is nyert.
     A magyar államterületen tartózkodó gyanúsítottakkal szemben
az eljárás körülményesebb volt, mert a vonatkozó kérdésekben a
kormánytól független magyar bíróság nyert illetékességet.
        Kállay Benjámin belgrádi osztrák-magyar főkonzul már 1868.
június 25-én megküldötte a szerb külügyminisztériumnak a kért nyo-
mozásokra vonatkozó megkeresését, melyet a magyar miniszterelnök
haladéktalanul kiadott az újvidéki kormánybiztosnak.
Június 26-án a főkonzul a szerb külügyminisztérium megkeresésé foly-
tán Sztankovics gyanúsított megfigyeltetését és esetleges szökésének
megakadályozását kérte. Ugyanakkor Kállay a szerb kormány felkérése
folytán Sztankovics és Trifkovics kiszolgáltatását szorgalmazta, mit a
miniszterelnök haladéktalanul áttett az igazságügyminiszterhez, ki-
nek hatáskörébe a kérdés tartozott. Az igazságügyminiszter (Horváth
Boldizsár) július 9-én Sztankovics kiadatását megtagadta és ezen a
rendelkezésen sem a miniszterelnök, sem a közös külügyminiszter
nem változtathattak, mert a terhelteket a bírói eljárás alól kivonni
nem lehetett. Az igazságügyminiszter ugyanis már július 2-án kö-
zölte a miniszterelnökkel, hogy az ügyet a pesti törvényszékre bízta,
tehát a bírói eljárásnak nem kívánt útjába kerülni azzal, hogy a gya-
núsítottakat kiszolgáltatta és ez által a törvényes úton való felelősségre
vonásukat lehetetlenné tette.
      Mikor Belgrádban a rendelkezésnek hírét vették, a szerb kormány
Kállay útján azt kérte,, vajjon kiküldöttei a pesti tárgyaláson részt ve-
hetnek-e? Nyomban azután megküldötte azokat a vallomási jegyző-
könyveket is, melyek a Szerbiában elfogottaktól kerültek a szerb kor-
mány birtokába. Az igazságügyminiszter nem zárkózott el a szerb
kormánybizottak részvételétől, de július 18-án közölte a miniszterel-
nökkel, ez pedig Kállay főkonzullal, hogy a szerb kiküldöttek meg-
jelenése csak a belgrádi végtárgyalás után válik szükségessé.
     Ezekután, 1868 augusztusban történt meg Karagyorgyevics Sán-
dor volt fejedelem elfogatása, mire a szerb kormány az ő kiszolgál-
tatását és - magyarországi - javainak elkobzását követelte.
Alig szenvedhet kétséget az, hogy ha belgrádi kezekbe került volna,
Mihály fejedelem sorsára jut. (Az apját is meggyilkolták Sándornak H.)
A volt fejedelem azonban a független magyar bíróság elé került.
Bár azzal szemben vádlott társainak helyzetéhez hasonló helyzetben
volt, hozzá nem értek el a belgrádi kormány tervei és szándékai.
Kállay főkonzul októbar 13.i jelentésében közölte, hogy a szerb
kormány proklamációt adott ki Karagyorgyevics Sándor példás elí-
télése végett a magyar igazságszolgáltatás részrehajthatatlanságához
és a magyar nemzet nemes szomszédi érzelmeihez fellebbezett, -
nem ugyan bármilyen, hanem olyan ítéletért, amilyennel ő szerette
volna sujtani egykori fejedelmét.
A manifesztum azonban történelmi értékű bizonyítékká vált azon
tény mellett, hogy a magyar királyi kormány a bírói eljárás értelmé-
ben hozzájárult ahhoz, hogy a szerb hatóságok magyar területen
megjelenjenek és a vádlottakkal szembesítve, formális kihallgatást
eszközölhessenek. Kállaynak október 13-án kelt jelentése szerint
október 9-én Karagyorgyevics Sándor herceg és vádlott társai a
Maximilian dunai gőzösön Zimonyba érkeztek. Még aznap délelőtt
megtörtént az első szembesítés, mely 11-én és 12-én megismétlő-
dött. Karagyorgyevics, Sztankovics és Trifkovics, Kállay lejenté-
se szerint, keményen tagadtak, de a főkonzulnak mégis az volt a
benyomása, hogy a volt fejedelem valóban a merénylet értelmi
szerzője volt.
     A szembesítés Belgrádban igen jó benyomást keltett és így ké-
szült el a szerb kormánynak november 6-án kiadott manifesztuma,
meéyben a szerb régenstanács háláját fejezte ki a magyar kormány-
nak azért, mert a bűnösök kézrekerítésében a szerb kormánynak se-
gítségére volt. Ugyanakkor Karagyorgyevics Sándort a gyilkosság
szervezésével vádolta meg és azt a reményét fejezte ki, hogy a bűnö-
sök elfogják venni méltó büntetésüket.
      Ez volt az a precedens, amelyre a kettős monarchiának 1914.
július 23-án a szerb kormányhoz intézett határidős jegyzéke gondolt.
A volt fejedelemmel kapcsolatban meg kell jegyezni,  míg a szerb
törvényszék által in contumaciam 20 évi fogházbüntetésre ítélték,
addig a magyar törvényszék által fel nem mentetett ugyan, de meg
sem büntettetett. Élete utolsó szakában Temesváron élt csendes
visszavonultságban.
      A kérdés további sorsát illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy
miután a közös külügyminisztérium előzetesen sehol nem fejtette
ki a követelés előzményeit és indokait, azt a hatalmak általában
idegenkedéssel fogadták és túlzottnak, Szerbia állami méltóságával
össze nem egyeztethetőnek tartották, a szer állami szuverénitás meg-
sértésének mondották. A monarchia külügyminisztere ott hibázott,
hogy ezt nem közölték a szerbekkel. Nagyon valószínű hogy ettől
még nem változott volna semmi. A szerbek is utána nézhettek vol-
na hogy valami volt a múltban.

                                             


                         

                                   

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 4

                                                                              4

   A szerajevói törvényszék által Princip Gavrillo és társai ellen az ál-
taluk f. évi június 28-án elkövetett gyilkosság bűntette és az abban va-
ló részesség miatt indított vizsgálat eddigelé a következőket állapítot-
ta meg:
    1. A Ferenc Ferdinánd főhercegnek szerajevói tartózkodása alatt
leendő meggyilkolására irányuló összesküvés Princip Gavrillo, Cab-
rinovic Nedeljko, az állítolagos Ciganovic Milán és Grabez Trifko
közt Tankosic Voija őrnagy közreműködésével Belgrádban jött létre-
   2. A hat bombát és a négy Browning.pisztolyt töltényekkel, mely-
lyekkel a gonosztevők a merényletet végrehajtották, az állítólagos
Ciganovic Milán és Tankosic Voija őrnagy adták át Belgrádban Prin-
cipnek, Cabrinovicnak és Grabeznek.
   3. A bombák a szerb hadsereg kragujeváci fegyverraktáráből szár-
mazó kézi gránátok.
   4. A merénylet sikerét biztosítandó, Ciganovic kioktatta Principet,
Cabrinovicot és Grabezt a gránátok mikénti használatára nézve és
a topsideri lövölde mellett lévő erdőben Browning-pisztolyokkal
lövőleckéket adott Principnek és Grabeznek.
  5. Hogy Peincip, Cabrinovic és Grabez részére a bosznia-herceg-
ovinai határon való átkelést és fegyvereiknek titokban átcsempé-
szését lehetővé tegye, Ciganovic titkos szállítási rendszer szervezett.
     Ezen szervezet alapján a gonosztevők és fegyvereik a sabáci
(Popovic Rade) és a loznicai határőrkapitányok, valamint Grbic
Rudivoj loznicai vámos és különböző magánemberek közreműkö-
désével jutottak el Bosznia.Hercegovinába.


    A fenti jegyzék átnyujtása alkalmával Méltóságod lesz szíves
élő szóval megjegyezni, hogy Méltóságod utasíttatott, miszerint
az esetben, ha a királyi kormánytól időközben nem nyerne fenn-
tartás nélküli hozzájáruló választ, a jegyzékben megszabott s a
közlés napjától és órájától számítandó 48 órai határidő eltelte után
a cs. és kir követség személyzetével elhagyja Belgrádot.

Az Osztrák-Magyar Vörös könyv részletes tartalmazza azokat az
iratokat és emlékiratokat,melyekből kiviláglik Szerbia bűnössége.
Vissza kell térni a határidős jegyzékben lévő 5-ös és 6-os ponthoz
mely szerint  ezen pontok sértik Szerbia függetlenségét. Mint a-
hogy azt a világ történészei állítják, cáfolni lehet. És pedig a kö-
vetkezővel. Mely alapján kérte az osztrák.magyar hatóság a vizs-
gálatot. A tények a következők:
     Az 1914.július 23-án Szerbiához intézett osztrák-magyar határ-
idős jegyzék (befristete Note) 6-ik pontjában azt kívánta, hogy a
belgrádi kormány szerb államterületen osztrák.magyar hatóságok
közreműködését engedje meg. A követelést nyilvánvalóan azért
állították fel, mert a szerb kormány a szarajevói merénylettel kap-
csolatban 1914.június 28-tól július 22-ig semmiféle nyomozást
nem indított, sőt azt kereken megtagadta. Ezt angol és francia rész-
ről is felrótták a szerb kormánynak. (Poincaré, Seton-Wtson stb.),
viszont nem egy jel arra mutat, hogy a jegyzéknek ez a követelése
volt az, melyet Pétervárott, sőt másutt is leginkább kifogásoltak
és majdnem egyértelemmel  visszautasítottak, mert abban a szerb
állam szuverenitásának megsértését látták. A szerb kormány szá-
mára elfogadhatatlan volt. A szerb kormány július 25-iki válasz
jegyzékében ezt írják: ˝
     5. A királyi kormány kénytelen bevallani, hogy nem bír ma-
gának teljes pontossággal számot adni a cs. és kir. kormány ab-
beli kívánságának értelméről és horderejéről, hogy a szerb kor-
mány kötelezze magát, hogy megengedi saját területén a cs. és
kir. kormány közegeinek közremunkálását, - mindazonáltal ki-
jelenti, hogy teret fog adni az olyan közreműködésnek, amely a
nemzetközi jog és a büntető perrendtartás alapelveinek s a jó
szomszédi viszonynak megfelel.
    6. A királyi kormány természetesen kötelességének tartja,
hogy vizsgálatot indítson mindazok ellen, akik a június 15/28-
iki merényletben részesek voltak vagy netán lehettek és a király-
ság területén tartózkodnak. Ami a cs. és kir. kormány által evég-
ből küldendő osztrák-magyar hatósági közegeknek  ebben a
vizsgálatban való részvételét illeti, ehhez a királyi kormány nem
járulhat hozzá, mint hogy ez az alkotmánynak és a büntető el-
járásról szóló törvénynek megsértését jelentené. Azonban a kér-
déses vizsgálat eredményéről konkrét esetekben közlések lenné-
nek tehetők az osztrák.magyar közegek számára.
      Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter 1914. július 24-
én, tehát fenti határidős jegyzék elküldése, illetőleg a szerb kor-
mánynak történt átnyújtása után, Czernin Ottokár gróf bukaresti
osztrák.magyar követhez intézett iratában megjegyezte, hogy a
fenti 6. pontnak a határidős jegyzékbe történt felvételekor egy
1868-i precedensre gondolt, amikor a magyar királyi kormány
a szerb fejedelemség vonatkozó hatóságainak magyar államte-
rületen való hasonló működését megengedte.(Meglepő Tem-
perley azon állítása, hogy Obrenovics Mihályt Karagyorgye-
vics útján a monarchia gyilkoltatta meg. Megjelent( History of
Serbia. London, 1917. 259.l.). Mijatovics Csedomil volt lon-
doni szerb követ Sándor fejedelem embereit nevezte meg a me-
rénylet elkövetőiként. (Encyklopaedia Britanica, XI. kiadás,
XVIII. Cambridge, 1911.)


                                     







 

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 3

                                                                                3

A vizsgálat említett eredményei nem engedik meg, hogy a cs. és kir.
közös kormány továbbra is megmaradjon ama türelmes várakozó ma-
gatartás mellett, melyet a Belgrádban összpontosuló s onnan a Mo-
narchia területrészein szított üzelmekkel szemben éveken át tanusított;
ellenkezőleg, ezek az eredmények kötelességévé teszik, hogy véget
vessen a fondorlatoknak, melyek a Monarchia nyugalmát szüntelenül
fenyegetik.
      Ezt a célt kívánja elérni a cs. és kir közös kormány, midőn köteles-
ségének tartja a szerb kormánytól azt kívánni: jelentse ki hivatalosan,
hogy elítéli az Osztrák-Magyar Monarchia ellen irányuló propagandát,
vagyis azon törekvések összességét, melyek végeredményükben a
Monarchiához tartozó területrészek elszakítását célozzák és hogy kö-
telezi magát e bűnös  és terrorisztikus propaganda minden eszközzel
leendő elnyomására.
     E kötelezettségének ünnepélyes jelleget adandó, Szerbia királyi
kormánya a hivatalos lap július 26/13-iki számának első oldalán a
következő nyilatkozatot fogja tenni:
     ˝Szerbia királyi kormánya elítéli az Ausztria-Magyarország ellen
irányuló propagandát, vagyis azon törekvések összességét, melyek
végeredményükben az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó terü-
letrészek elszakítását célozzák és őszintén fájlalja ezen vétke üzelmek
gyászos következményeit.
       A királyi kormány sajnálja, hogy szerb katonatisztek és tisztvise-
lők a fentérintett propagandában résztvettek és ezáltal veszélyez-
tették ama jó szomszédi viszonyt, melyre a királyi kormány 1909
március 31-iki nyilatkozatával ünnepélyesen kötelezte magát.
      A királyi kormány, amely helyteleníti és elutasítja Ausztria-Ma-
gyarország bármely része lakosságának sorsába való beavatkozás
minden gondolatát és kisérletét, kötelességének tartja formálisan
figyelmeztetni a királyság katonatisztjeit, tisztviselőit és egész né-
pességét, hogy ezentúl a legteljesebb szigorral fog eljárni azokkal
szemben, akik vétkessé válnának hasonló üzelmekben és hogy tel.
jes erejével rajta lesz, hogy ilyen üzelmeket megelőzze és azoknak
gátat vessen.˝
        Ez a nyilatkozat Ő Felsége a király napiparancs útján egyidejű-
leg a királyi hadsereg tudomására fog hozatni és a hadsereg hivatalos
közlönyében is közzé fog tétetni.
        A szerb királyi kormány ezen felül kötelezi magát, hogy:
        1. megakadályoz minden közleményt, mely a Monarchia elleni
gyűlöletre és megvetésre izgat s amely általános irányzatával annak
területi épsége  ellen fordul;
        2. azonnal feloszlatja a ˝Narodna odbrana˝ nevű egyesületet, el-
kobozza ennek a propagandát szolgáló összes eszközeit és ugyanily
módon jár el a Szerbiában létező egyéb egyesületekkel és társulatok-
kal szemben, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia elleni propa-
gandával foglalkoznak; a királyi kormány megfogja tenni a szüksé-
ges  intézkedéseket, hogy a feloszlatott egyletek más elnevezés a-
latt vagy más alakban ne folytathassák tevékenységüket;
      3. késedelem nélkül kiküszöböli a szerbiai közoktatásból és
pedig úgy a tantestületből, mint a tanszerekből mindazt ami az A-
usztria-Magyarország elleni propaganda táplálását szolgálja vagy
szolgálhatja;
      4. eltávolítja a katonai szolgálatból és általában a közigazgatás-
ból az Osztrák-Magyar Monarchia elleni propagandában vétkes ösz-
szes tiszteket és tisztviselőket; - a cs. éskir. közös kormány fenn-
tartja magának a jogot, hogy ezeknek neveit és tényeit a királyi
kormánnyal közölje;
      5. elfogadja a cs.és kir közös kormány közegeinek közreműkö-
dését Szerbiában a Monarchia területi épsége ellen irányuló fel.
forgató mozgalom elnyomása körül;
      6. bírói vizsgálatot indít a június 28-iki összeesküvés szerb
területen tartózkodó részesei ellen;
     az ezekre vonatkozó nyomozásokban a cs. és kir. közös kormány
részéről kiküldendő közegek fognak részt venni.;
    7. sürgősen intézkedik a szerajevói vizsgálat eredményei által
kompromitált  Tankosic Voija őrnagy és bizonyos Ciganovic Mi-
lán nevű szerb állami alkalmazott letartóztatása iránt;
   8. hathatós eszköztökkel megakadályozza a szerb hatóságok köz-
reműködését fegyvereknek és robbanószereknek a határon való meg
nem engedett forgalma körül;
       elbocsájtja és szigorúan megbünteti a sabáci és loznicai határ-
szlogálatot teljesítő  s a szerajevói merénylet tetteseinek a határátlé-
pés megkönnyítése által nyujtott segítségben bűnös hivatalnokokat;
  9. felvilágosítást nyujt a cs. és kir. közös kormánynak úgy Szerbi-
ában, mint a külföldön működő magasállású szerb tisztviselők iga-
zolhatatlan nyilatkozatairól, kik hivatalos állásuk dacára nem haboz-
tak a június 28-iki merénylet után adott interjukban az Osztrák-Ma-
gyar Monarchiával szemben ellenséges módon nyilatkozni;
végül
    10. haladéktalanul értresíti a cs. és kir. közöskormányt az előző
pontokban említett rendszabályok foganatosításáról;
    A cs. és kir. közös kormány legkésőbb szombaton, folyó hó 25-
én esti 6 óráig várja a királyi kormány válaszát.
    A jelen jegyzékhez a szerajevói vizsgálatnak a 7. és 8. pontban
említett hivatalnokokat érintő eredményeire vonatkozó emlékirat
van csatolva.˝
                             

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 2

                                                                                   2

11. Ausztria-Magyarország és Németország felelőssé tétele érdeké-
ben a kérdés súlypontját az ellenséges propaganda Konopistba és
Berlinba helyezte át. -I. Konopist, 1914. július 12-14. II.Vilmos csá-
szár látogatása. - II. Berlin, 1914, július 5. Állítolagos Potsdami
koronatanács. - Azt a vádat, hogy a konopisti találkozáson Szerbia
megtámadása iránt állapodtak meg, Chopin Gyula (igazi neve Pichon)
prágai egyetemi lektor hozta forgalomba és a cseh érdekeket képvise-
lő Steed Wickaham Henrik angol hírlapíró, a Times volt bécsi leve-
lezője terjesztette, ki bécsi tartózkodása idején főleg cseh politikai
körökkel érintkezett. Miután a vád rövid életű volt. Steed 1924-ben
kiadott emlékirataiban már visszavonta, barátja, Seton-Watson pro-
fesszor pedig 1926-ban elejtette. - A vád elejtésének okát az képezte,
hogy a szerbek 1923-ban közzétették azt, hogy a jelentés Prágából
kelt útra Pétervár felé,
12. A párizsi békekonferencia eljárása. - A párizsi békekonferencia
1919. január 25-én bizottságot küldött ki a háborús felelősség meg-
állapítása iránt, amely március 29-i jelentésében a következőket ál-
lapította meg: A jelentés megállaptotta hogy a trónörökös bérgyil-
kosságnak lett az áldozata. Majd ezt követte I. Ferenc József Népe-
imhez ! című kiáltványa. A szerbek nem voltak hajlandók semmi-
lyen kompromisszumra. A szerb kormány részvétét fejezte ki. Be-
tiltotta az ünnepségeket, kiküszöböli a szerbiai közoktatásból és
pedig úgy a tantestületből, mint a tansszerekből mindazt, ami az
Ausztria-Magyarország elleni propaganda táplálását szolgálja.
A szerbek elutasítottak mindent, ami sem Ausztria-Magyaror-
szágnak ,sem Németországnak nem volt elfogadható.
De térjünk vissza arra az ominózus ultimátumra- vagy helyesn
határidős jegyzékre-. Idézem az Osztrák-Magyar Vörös Könyvet:
˝ Gróf Berchtold báró Gieslhez Belgrádban.
Wien, 1914. július 22.
       
           Szíveskedjék Méltóságod az alanti jegyzéket csütörtökön,
július 23-án délután a királyi kormánynak átnyujtani:
          ˝ Szerbia wieni követe kormánya rendeletére 1909 március
31-én a következő kijelentést tette a cs. és kir. közös kormány előtt:
          ˝Szerbia elismeri, hogy Bosznia-Hercegovinában létesült
befejezett tény őt jogaiban nem érintette és ennélfogva alkalmaz-
kodni fog a hatalmak által a berlini szerződés XXV. cikkével kap-
csolatban hozandó bárminő döntéshez. Engedve a nagyhatalmak
tanácsának, Szerbia ezentúlra kötelezi magát, hogy felhagy az an-
nexióval szemben mult ősz óta követett tiltakozó és ellenző maga-
tartásával, kötelezi magát továbbá, hogy megváltoztatja jelenlegi
politikájának irányát Ausztria-Magyarországgal szemben, hogy
vele ezentúl jó szomszédi viszonyban éljen.˝
       Az utolsó évek története, különösen pedig a június 28-iki fáj-
dalmas események azonban arról tanuskodnak, hogy Szerbiában
létezik egy felforgató mozgalom, mely az Osztrák-Magyar Monar-
chia bizonyos területrészeinek elszakítására irányul. A szerb kor-
mány szemeláttára keletkezett eme mozgalom oda fejlődött, hogy
a királyság területén túl terrorisztikus tettekben, a merényletek e-
gész sorozatában és gyilkosságokban nyilatkozik meg.
        A szerb királyi kormány nem hogy megfelelt volna formális
kötelezettségének, de mit sem tett e mozgalom elnyomására: tűr-
te különböző egyesületek és társulatok bűnös tevékenységét a
Monarchis ellen, a sajtó féktelen hangját, a merényletek bűnszer-
zőinek dicsőitését, katonatisztek és köztisztviselők részvételét a
felforgató üzelmekben, az egészségtelen propagandát a közokta-
tás terén s tűrte végül mindama manifesztációkat, amelyek alkal-
masak voltak arra, hogy a szerb népességet a Monarchia gyűlöle-
tének s intézményei megvetésének tévútjára vezessék.
         A szerb királyi kormány e vétkes toleranciája nem szünt meg
akkor sem, midőn a június 28-iki események az egész világ előtt
feltárták annak gyászos következményeit.
         A június 28-iki merénylet bűnös tetteseinek kijelentéseiből
és vallomásaiból kitűnik, hogy a szarajevói merényletet Belgrádban
szőtték, hogy a gyilkosok a náluk talált fegyvereket és robbanósze-
reket a ˝Narodna odbrana˝ kötelékébe tartozó szerb katonatisztek-
ből és tisztviselőktől kapták és végül, hogy a bűnösöknek és fegy-
vereiknek Boszniába való átcsempészését a szerb határszolgálat
főnökei szervezték és hajtották végre.


                                             

A szarajevói merénylet mint a I.világháború oka 1

                                                                          1
Ebben a tanulmányban azt kívánom leírni, hogy ma is mennyi tudatos
ferdítés és hazugságok özöne zúdul Magyarországra az I. világháborút
illetően. Magyarországot is a főbűnösök között tartják ma is nyilván.
Hibáztatva nemzetiségi politikát, hogy nem voltak hajlandók a hatal.
mon lévők elárulni hazájukat.és kiszolgáltatni az ellenséges országok.
nak a magyar népet. Tiszára mint fő bűnösre mutogatnak. Kritizálják
az akkori viszonyokat, mintha a többi európai országban minden a leg-
nagyobb rendben lett volna minden. A nemzetiségeikkel sokkal ku-
tyábban bánó, románokat, szerbeket, oroszokat, németeket, angolokat,
franciákat vagy az Amerikai Egyesült Államokat nem marasztalták el.
Azok kiáltottak akkor nemzetiségi jogokról, akik maguk sem tartották
tiszteletben országaikban az ott élő kisebbségek jogait. Demokráciáról
meg ne is beszéljünk. Hisz egyik ország sem volt éppen a demokráciá-
járól híres. Itt tényekkel kívánom cáfolni mindazon hazugságokat a-
miket külföldön és Magyarországon is terjesztenek az akkori Magyar-
országról, történelemmel foglakozó tv csatornákon, könyvekben és
újságokban. Ebben a tanulmányban az előzményekről írok, hogy mi
vezetett valójában az I.világháború kirobbanásához. Melynek nem
Magyarország, vagy Tisza politikája volt az oka, hanem inkább a
nemzetközi politika változása és a Monarchiával szomszédos orszá-
gok területéhsége és nem a nemzetiségek önrendelkezése vezette e-
zeket az országokat a háború kirobbantásához. Az önrendelkezés
hangoztatása csak arra volt jó, hogy a csehek, románok,szerbek, meg-
kapják azokat a területeket amiket már a világháború kirobbanása e-
lött a nyugati hatalmak és Oroszország nekik ígért, ha részt vállalnak
a háború kirobbantásában. Amibe ők természetesen bele mentek.
De lássuk a tényeket.

1. A tényállás: - Ausztria-Magyarország trónörökösét, Ferenc Ferdi-
nánd főherceget és nejét Hohemberg Zsófia hercegnőt, 1914. június
28-án, Szarajevóban, nyílt utcán meggyilkolták.
2. A tettesek: Cabrinovics Nedjelko, és Princip Gavrilo boszniai szerb
nemzetiségű osztrák-magyar állampolgárok.
3. Bűntársak: Grabez Trifkó, Ilics Danilo stb. ugyanolyan állampol-
gárok.
4. A vallomások: Szarajevo, 1914. június 29. Potiorek tábornok tarto-
mányi főnök távirati jelentése: Csabrinovics bevallotta, hogy a merény-
letet Princippel együtt Belgrádban beszélték meg, a bombákat pedig
egy Ciganovics nevű ember adta nekik.
Szarajevó, 1914. június 29. Ugyanaz:Csabrinovics vallomása szerint,
Princip vezette őt Ciganovics Milánhoz, majd Pribicsevics Milánhoz,
a Narodna Odbrana egyesület főtitkárához, aki azelőtt osztrák-magyar
főhadnagy volt, most pedig őrnagy a szerb királyi hadseregben. Pribi-
csevics adta neki a megbízást, Ciganovics pedig a bombákat és revol-
vereket.
Szarajevó, július 5. Ilics vallomása szerint valamennyiöket Tankosics
Vojin szerb királyi őrnagyhoz, a komitácsik volt vezetőjéhez utalták,
aki a bombák és fegyverek használatában kioktatta őket.
Wien, . 1914. július 7. Berchtold gróf közös külügyminiszter a belgrádi
katonai attasé útján Pribicsevics és Tankosics szerb királyi őrnagyok
iránt érdeklődik. -
Belgrád, 1914, július 7. Storck lovag osztrák-magyar ügyvívő jelentése:
Pribicsevics és Tankosics tényleges őrnagyok a szerb királyi hadse-
regben, Ciganovics boszniai születésű hivatalnok a szerb államvasútak-
nál, aki a merénylet után három nappal a belgrádi rendőrkapitányság
felhívására Belgrádból eltávozott.
Szarajevó, 1914.július 8., 10. és 13. Potiorek tábornok jelentései a foly-
tatólagos vallomásokról. A merénylőket a szabácsi és loznicai határőr-
ségek kapitányai továbbították Bosznia felé.
Budapest, 1914. július 7. Pasics Miklós szerb miniszterelnök Az Est
című budapesti napilapban kijelenti, hogy Szerbia távol áll a szarajevói
merénylettől. Storck lovag július 9-i belgrádi jelentése a fenti közle-
ményról.
5. Wiesner báró jelentése - Szarajevó, július 13. Wiesner Frigyes báró
közös külügyminisztériumi osztályfőnök Berchtold grófhoz intézett
jelentésében közli, hogy megállapításai szerint a szerb kormánynak
a szarajevói merényletről előzetestudomása volt.
6. A Wiesner-féle jelentést meghamisítják. - A páriszi békekonferen-
ciától a háborús felelősség kérdésében kiküldött bizottság jelentését
az amerikai békedelegáció 1919. április 4-én azzal a megjegyzéssel
tette magáévá, hogy Ausztria-Magyarország méltánytalanul üzent
hadat Szerbiának, mert Wiesner báró jelentése szerint a szerb kor-
mánynak a merényletről nem volt tudomása. Wiesner báró kimutatta,
hogy az amerikai békedelegáció a szóbanforgó jelentést megcsonkít-
va közölte, mert abból a Szerbiát terhelő részt kihagyta.
6. A szerb kormány magatartása. - Belgrád, 1914. június 30. Storck
lovag osztrák-magyar ügyvivő jelentése a szerb külügyminisztérium
főtitkárával, Gruics diplomatával folytatott beszélgetéséről a megej-
tendő nyomozás ügyében.- Berlin. 1914. június 30. Zimmermann
helyettes külügyi államtitkár figyelmeztetése a berlini szerb ügyví-
vőhöz a nyomozás ügyében. - Ugyan az a berlini orosz nagykövet
útján figyelmezteti a szerb kormányt, hogy saját érdekében indítsa
meg a nyomozást.  Sir H. Rumbold berlini brit nagykövet jelentése
június 30-ról. - Belgrád, 1914, július 2. Crackanthorpe brit ügyvivő
jelentése ugyanarról. - Berlgrád, 1914 július 2. Griesinger német
követ jelentése ugyanarról. - London, 1914. július 16. A Times lon-
doni napilap figyelmeztetése a szerb kormányhoz a nyomozás meg-
indítása iránt. -
Belgrád, 1914. július 19. Crackanthorpe brit ügyvivő jelentése ugyan-
arról.
8. A vádirat. - Wien, 1914. július 30. Átnyújtva Belgrádban július
23-án : határidős jegyzék a szerb királyi kormányhoz.
9. London, 1914. július 23. A szerb kormány a bit kormányhoz for-
dul és elégtételt ajánl fel abban az esetben, ha a vizsgálat azt deríte-
ni ki, hogy szerb területen szerb egyének a monarchia ellen össze-
esküvést szőttek volna. A londoni szerb követ kijelentései az angol
külügyi hivatalban.- London, 1914. július 24. Sir Edward Grey kü-
lügyi államtitkár a belgrádi brit ügyvivőhöz: a brit kormány elég-
tétel adását kívánja. - Belgrád, 1914. július 25. A szerb kormány a
határidős jegyzéket  csak részben fogadja el. Diplomáciai szakítás
Ausztria-Magyarország és Szerbia között. - 1914. július 28. Auszt-
ria-Magyarország hadat üzen Szerbiának.
10. A szarajevói pör adatait közölték Pharos: Der Prozess gegen
die Attentater von Sarajevo. Berlin, 1918. Mousset A: L´attentat
de Sarajevo. Párizs, 1930, mindkét munka gyorsírói feljegyzések
alapján készült. - Itt jegyzem meg, hogy az itt közölt adatok is
megjelentek német, angol,francia, olasz  iratokban, cikkekben, könyve-
ben. Csak éppen a mai történészei hallgatnak róla. Hunnias- A
pör adatait kiegészítették Tankosics szerb őrnagy kijelentései, a-
melyeket 1915. őszén, a szerb visszavonulás alkalmával Magríni
Luciano olasz hírlapírónak tett. Röviddel azután Tankosics elesett
Kragujevác védelmében, ahonnan a szarajevói bombák származtak.

                                 

A kettős mérce 13

                                                                        13

Az erjedést és a nemzeti függetlenedést nem lehetett leállítani a
Szovjetunióban. Ez főleg a Baltikumra érvényes. Gorbacsov reg-
nálása alatt a Baltikumban Észtországban, Lettországban és Litváni-
ában többször zajlott le demonstráció.  Gorbacsov eszébe juttatták
a Molotov-Ribbentrop paktumot Gorbacsov 1987-ben a bolsevik
forradalom ( puccs) évfordulóján azzal indokolta, hogy a Szovjet-
uniónak időt kellett nyernie. Viszont a lettek, észtek és litvánok már
egyre inkább nem elégednek meg a Szovjet Birodalmon belüli nagyobb
kulturális és politikai önállósággal, hanem előtérbe kerül a kiválás.
De ez a folyamat játszódik le a Kaukázus térségében is. Gorbacsov
tűzzel-vassal akarja egyben tartani birodalmát.  De ez egyre inkább
lehetetlen. Eljut odáig, hogy eldönti véget vet az afganisztáni há-
borúnak, mely legvéresebb időpontja 1985-ben, hatalomra kerülése
idejében volt. Egyre több rubelt emésztett fel. Évente 5 milliárdot.
A költségvetés 23% -a a hadi fejlesztésekre és kiadásokra ment el.
Emiatt voltak üresek a boltok és álltak sorban órákat az emberek,
csak hogy élelemhez jussanak. Az országon belül egyre erősödnek
a függetlenedési hangok. De amit már Gorbacsov képtelen és nem
is tud kezelni. A nyugat viszont nem számított és nem volt felké-
szülve a birodalom felbomlására, Az amerikai titkosszolgálatoknak
fogalmuk sem volt hogy mi történik valójában. Afganisztánból 1989
február 15-én vonulnak ki végleg a szovjet megszállók. Gorbacsov
a belső bajokat képtelen volt orvosolni, nem akarta megérteni a nem-
zeti mozgalmakat hogy elegük van Moszkva gyámkodásából.
Nyugat is ambivalens módon állt a Közép -és Kelet-európai válto-
zások elé.  Helmuth Kohl akkori német kancellár a pénzéhes Gor-
bacsovnak 12 milliárd dollárt juttatott. bár ő többet akart.
Gyakorlatilag Gorbacsovot lefizette nyugat azért hogy a német újra
egyesítés és a szatelit államok elengedése megtörténjen, A folyamat
az 1987.ben Reagannal  indult. Ami viszont magát a Szovjetuniót
illeti. Gorbacsov az alkotmányt megszegve , nem volt hajlandó el-
engedni nemcsak a balti, de más nemzetiségeket sem. Ragaszkodva
a birodalom eszméjéhez. Gondolok a csecsnekre, grúzokra, örmé-
nyeke, Gorbacsov alatt indul el az oligarchásodás. Nem 1990-91
után indul el ez a folyamat. 1991-ben  vilniusi tv torony elleni táma-
dásért felelősség terheli Gorbacsovot. Hazugság hogy semmit sem
tudott az egészről. A KGB nem saját szakálára ténykedett. illetve az
osztaga. A litvánokat vádolták meg provokációval. 1990 -ben Nobel-
békedíjjal jutalmazták azért amiért a német újraegyesítés megtörtént,
és hogy a volt kommunista csatlósokat elengedte. Viszont, nem hogy
Nobel-díjat nem érdemelt volna, hanem NÉPÍRTÁSÉRT, EMBERI-
SÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT, ALKOTMÁNYSÉR-
TÉSÉRT(mert nem akarta elengedni a volt szovjet tagköztásasá-
gokat) ÉS MÁS EGYÉB BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT NEMZET-
KÖZI BÍRÓSÁG ELÉ KELLETT VOLNA ÁLLÍTANI. AZÉRT
AMIT A SAJÁT ÉS MÁS ORSZÁG (AFGANISZTÁN) POLGÁ-
RAI ELLEN ELKÖVETETT. GORBACSOV EGY NEMZETKÖ-
ZI BŰNÖZŐ!
Nem menti az sem hogy 1986-ben Szaharovot szabadon engedte.
De a HAZUG ÉS KÉPMUTATÓ PÉNZVILÁG ÉS A MAGUKAT
DEMOKRATÁNAK HAZUDÓ NYUGAT, GORBACSOV BŰ-
NEI FELETT SZEMET HUNYTAK. Sőt az sem hogy volt párt
társai puccsot szerveztek ellene. S csak kevesen múlott hogy na-
gyobb baj nem történt.

A célom az volt ezzel az írással, hogy bemutassam a szélsőbal-
oldalt a kommunizmust és hogy még Hitleren is túltettek a kom-
munisták és kiszolgálóik,Nem írtam a zsidó verőlegényekről a-
kik Magyarországon az Állam Védelmi Hatóságoknak dolgoztak.
És bosszúra vágytak. Az is tény, hogy voltak zsidók akik Auswitz-
bók vagy más táborból hazajövet azzal fenyegetőztek : ˝Hogy fog
még keresztény vér folyni.! ˝ Ez nem kitaláció, mert szemtanúk
vannak rá. A hazug nyugat, nem akarta valójában a kommuniz.
mus eltűnését. De mivel az USA és a Szovjetunió ellenségek
voltak, se az afgán háborút, sem a gazdasági ,sem a katonai ver-
senyt nem bírták az oroszok. A lakosság éhezett, Bekövetkezett
a bekövetkezhetetlen., Maga az USA sem volt felkészülve arra,
hogy a birodalom összeomlik mint egy kártyavár. A szomorú
az, hogy ma nyugaton sokan vannak akik odáig vannak Marx-
ért és annak embertelen eszméjéért. Főleg a balliberálisok ked
vence.  A nyugat bűnös üzelmei is hozzájárultak a több mint
100 millió halotthoz? Ehhez képest hol volt Hitler uralma?
Nem védem öt. Mert megérdemelte sorsát. Ma is a nyugat az ,
amelyik segít fenntartani egy bűnös és embertelen eszmét, Az-
zal hogy gazdaságilag, cégekkel jelen van nemcsak Kínában,
de Vietnamban és más hasonló típusú országokban. Ezzel a
politikával, a kommunista eszmét hagyja élni. Ebben az
Európai Unió is bűnös. Mert egy nép elnyomó diktatúrát támo-
gat. Nem a volt nácikat kéne akik már szinte nincsenek is
üldözni, hanem a volt kommunista nomenklatúra emberit,akik,
az USA-ba,Izraelbe és más országokba mentek, hívásra. Mint
Németh Miklós. Magyarországon. Erich Honeckert is kienged-
ték Dél-Amerikába. Ahelyett hogy bíróság elé állították volna.
Magyarországon is a mindenkori hatalom szabotálja, hogy a
voltz kommunista elitet bíróság ítélje el. Vígan élnek, a magas
nyugdíjakból. Pozsgait, Szűröst, Németet, és másokat, volt KISZ
vezetőket hagytak szabadon garázdálkodni. Elhitették az os-
toba és nagyon korlátolt közvéleménnyel hogy ők demokraták.
Nem ! Egy kommunista soha sem lesz demokrata. Nincsenek
reform kommunisták, csak olyanok, akik megérezték hogy
forró a talaj a lábuk alatt és előre menekültek. Ezt ette meg a
nép mindenhol, nemcsak nálunk. Ezek bűnözők, akiknek
felelniük kell. És kellett volna.  De mindez valójában egyik
országban sem történt meg, annak ellenére hogy egy-két em-
bert elítéltek pár évre.  Egon Krenzet is. Aki azóta éli világát.
Jó sokáig ült Németországban. Magyarországon az egri sor
tűz perek is nevetségesek voltak.Teljesen komolytalan volt.
Mindenki megúszta,  Magas korra és betegségekre hivatkozva.
Bezzeg ha volt náciról van szó, minimum házi őrizet. Vagy
a végét több éves börtön. Ez a kommunista bűnözőkre nem
vonatkozik sehol a világon. Ezért az Egyesült Államokat ,
az Európai  Uniót is felelősség terheli nem kis mértékben.
És a terrorizmus elterjedéséért is  súlyos felelősség terheli
az Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát,
Németországot és másokat. Ezért nem csak az iszlám ter-
jedése a felelős, hanem a liberális berendezkedés és gon.
dolkodás is hogy a mai helyzet katasztrofális a világban.
És még valami, ami maga is egy abszurdum. A brüsszeli
bíróság a horog keresztet tilalmazza, ellentétben a száz
milliók életét követelő vörös csillag engedélyezésével.
A Munkáspárt 2006 Vajnai Attila féle szélsőséges jelen-
téktelen pártocska írt Brüsszelbe  és kérte az állásfogla-
lásukat. Ennyit a nagyon demokrata bíróságról és az Uni-
óról.  Ilyen szélsőséges liberális gondolkodással a világ a
vesztébe rohan. Míg a fasizmust és nácizmust nagy hang-
gal elítélik, addig a kommunizmust bagatelre veszik. Hiá-
ba jelennek meg könyvek, vagy nagy ritkán filmek a kom-
munizmus rémtetteiről. Szinte el sem ítélik. Sőt az egyik
tv -csatorna a Viasat History az emberi és állati kísérlete.
ket amiket az 1920-as években és később folytattak titokban,
fontos előre lépésnek tartja a szervek átültetésénél, Mert ha
ezekkel nem foglalkoztak volna Sztálin és utódai alatt,akkor
ma a világ alig haladt volna ezek nélkül. Ezt  felnagyítva az em.
bertelenségeket lekicsinyelve ábrázolta a Sztálin alatt foly-
tatott brutális és gyilkos kísérleteket, amikor még Hitler sehol
sem volt. A magát demokratikusnak és liberálisnak beállító
nyugat, nem hazudtolja meg magát a XXI. században sem.