2015. január 11., vasárnap

A szarajevói merénylet mint az I.világháború oka 2

                                                                                   2

11. Ausztria-Magyarország és Németország felelőssé tétele érdeké-
ben a kérdés súlypontját az ellenséges propaganda Konopistba és
Berlinba helyezte át. -I. Konopist, 1914. július 12-14. II.Vilmos csá-
szár látogatása. - II. Berlin, 1914, július 5. Állítolagos Potsdami
koronatanács. - Azt a vádat, hogy a konopisti találkozáson Szerbia
megtámadása iránt állapodtak meg, Chopin Gyula (igazi neve Pichon)
prágai egyetemi lektor hozta forgalomba és a cseh érdekeket képvise-
lő Steed Wickaham Henrik angol hírlapíró, a Times volt bécsi leve-
lezője terjesztette, ki bécsi tartózkodása idején főleg cseh politikai
körökkel érintkezett. Miután a vád rövid életű volt. Steed 1924-ben
kiadott emlékirataiban már visszavonta, barátja, Seton-Watson pro-
fesszor pedig 1926-ban elejtette. - A vád elejtésének okát az képezte,
hogy a szerbek 1923-ban közzétették azt, hogy a jelentés Prágából
kelt útra Pétervár felé,
12. A párizsi békekonferencia eljárása. - A párizsi békekonferencia
1919. január 25-én bizottságot küldött ki a háborús felelősség meg-
állapítása iránt, amely március 29-i jelentésében a következőket ál-
lapította meg: A jelentés megállaptotta hogy a trónörökös bérgyil-
kosságnak lett az áldozata. Majd ezt követte I. Ferenc József Népe-
imhez ! című kiáltványa. A szerbek nem voltak hajlandók semmi-
lyen kompromisszumra. A szerb kormány részvétét fejezte ki. Be-
tiltotta az ünnepségeket, kiküszöböli a szerbiai közoktatásból és
pedig úgy a tantestületből, mint a tansszerekből mindazt, ami az
Ausztria-Magyarország elleni propaganda táplálását szolgálja.
A szerbek elutasítottak mindent, ami sem Ausztria-Magyaror-
szágnak ,sem Németországnak nem volt elfogadható.
De térjünk vissza arra az ominózus ultimátumra- vagy helyesn
határidős jegyzékre-. Idézem az Osztrák-Magyar Vörös Könyvet:
˝ Gróf Berchtold báró Gieslhez Belgrádban.
Wien, 1914. július 22.
       
           Szíveskedjék Méltóságod az alanti jegyzéket csütörtökön,
július 23-án délután a királyi kormánynak átnyujtani:
          ˝ Szerbia wieni követe kormánya rendeletére 1909 március
31-én a következő kijelentést tette a cs. és kir. közös kormány előtt:
          ˝Szerbia elismeri, hogy Bosznia-Hercegovinában létesült
befejezett tény őt jogaiban nem érintette és ennélfogva alkalmaz-
kodni fog a hatalmak által a berlini szerződés XXV. cikkével kap-
csolatban hozandó bárminő döntéshez. Engedve a nagyhatalmak
tanácsának, Szerbia ezentúlra kötelezi magát, hogy felhagy az an-
nexióval szemben mult ősz óta követett tiltakozó és ellenző maga-
tartásával, kötelezi magát továbbá, hogy megváltoztatja jelenlegi
politikájának irányát Ausztria-Magyarországgal szemben, hogy
vele ezentúl jó szomszédi viszonyban éljen.˝
       Az utolsó évek története, különösen pedig a június 28-iki fáj-
dalmas események azonban arról tanuskodnak, hogy Szerbiában
létezik egy felforgató mozgalom, mely az Osztrák-Magyar Monar-
chia bizonyos területrészeinek elszakítására irányul. A szerb kor-
mány szemeláttára keletkezett eme mozgalom oda fejlődött, hogy
a királyság területén túl terrorisztikus tettekben, a merényletek e-
gész sorozatában és gyilkosságokban nyilatkozik meg.
        A szerb királyi kormány nem hogy megfelelt volna formális
kötelezettségének, de mit sem tett e mozgalom elnyomására: tűr-
te különböző egyesületek és társulatok bűnös tevékenységét a
Monarchis ellen, a sajtó féktelen hangját, a merényletek bűnszer-
zőinek dicsőitését, katonatisztek és köztisztviselők részvételét a
felforgató üzelmekben, az egészségtelen propagandát a közokta-
tás terén s tűrte végül mindama manifesztációkat, amelyek alkal-
masak voltak arra, hogy a szerb népességet a Monarchia gyűlöle-
tének s intézményei megvetésének tévútjára vezessék.
         A szerb királyi kormány e vétkes toleranciája nem szünt meg
akkor sem, midőn a június 28-iki események az egész világ előtt
feltárták annak gyászos következményeit.
         A június 28-iki merénylet bűnös tetteseinek kijelentéseiből
és vallomásaiból kitűnik, hogy a szarajevói merényletet Belgrádban
szőtték, hogy a gyilkosok a náluk talált fegyvereket és robbanósze-
reket a ˝Narodna odbrana˝ kötelékébe tartozó szerb katonatisztek-
ből és tisztviselőktől kapták és végül, hogy a bűnösöknek és fegy-
vereiknek Boszniába való átcsempészését a szerb határszolgálat
főnökei szervezték és hajtották végre.


                                             













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése