A szarajevói merénylet mint a I.világháború oka 1

                                                                          1
Ebben a tanulmányban azt kívánom leírni, hogy ma is mennyi tudatos
ferdítés és hazugságok özöne zúdul Magyarországra az I. világháborút
illetően. Magyarországot is a főbűnösök között tartják ma is nyilván.
Hibáztatva nemzetiségi politikát, hogy nem voltak hajlandók a hatal.
mon lévők elárulni hazájukat.és kiszolgáltatni az ellenséges országok.
nak a magyar népet. Tiszára mint fő bűnösre mutogatnak. Kritizálják
az akkori viszonyokat, mintha a többi európai országban minden a leg-
nagyobb rendben lett volna minden. A nemzetiségeikkel sokkal ku-
tyábban bánó, románokat, szerbeket, oroszokat, németeket, angolokat,
franciákat vagy az Amerikai Egyesült Államokat nem marasztalták el.
Azok kiáltottak akkor nemzetiségi jogokról, akik maguk sem tartották
tiszteletben országaikban az ott élő kisebbségek jogait. Demokráciáról
meg ne is beszéljünk. Hisz egyik ország sem volt éppen a demokráciá-
járól híres. Itt tényekkel kívánom cáfolni mindazon hazugságokat a-
miket külföldön és Magyarországon is terjesztenek az akkori Magyar-
országról, történelemmel foglakozó tv csatornákon, könyvekben és
újságokban. Ebben a tanulmányban az előzményekről írok, hogy mi
vezetett valójában az I.világháború kirobbanásához. Melynek nem
Magyarország, vagy Tisza politikája volt az oka, hanem inkább a
nemzetközi politika változása és a Monarchiával szomszédos orszá-
gok területéhsége és nem a nemzetiségek önrendelkezése vezette e-
zeket az országokat a háború kirobbantásához. Az önrendelkezés
hangoztatása csak arra volt jó, hogy a csehek, románok,szerbek, meg-
kapják azokat a területeket amiket már a világháború kirobbanása e-
lött a nyugati hatalmak és Oroszország nekik ígért, ha részt vállalnak
a háború kirobbantásában. Amibe ők természetesen bele mentek.
De lássuk a tényeket.

1. A tényállás: - Ausztria-Magyarország trónörökösét, Ferenc Ferdi-
nánd főherceget és nejét Hohemberg Zsófia hercegnőt, 1914. június
28-án, Szarajevóban, nyílt utcán meggyilkolták.
2. A tettesek: Cabrinovics Nedjelko, és Princip Gavrilo boszniai szerb
nemzetiségű osztrák-magyar állampolgárok.
3. Bűntársak: Grabez Trifkó, Ilics Danilo stb. ugyanolyan állampol-
gárok.
4. A vallomások: Szarajevo, 1914. június 29. Potiorek tábornok tarto-
mányi főnök távirati jelentése: Csabrinovics bevallotta, hogy a merény-
letet Princippel együtt Belgrádban beszélték meg, a bombákat pedig
egy Ciganovics nevű ember adta nekik.
Szarajevó, 1914. június 29. Ugyanaz:Csabrinovics vallomása szerint,
Princip vezette őt Ciganovics Milánhoz, majd Pribicsevics Milánhoz,
a Narodna Odbrana egyesület főtitkárához, aki azelőtt osztrák-magyar
főhadnagy volt, most pedig őrnagy a szerb királyi hadseregben. Pribi-
csevics adta neki a megbízást, Ciganovics pedig a bombákat és revol-
vereket.
Szarajevó, július 5. Ilics vallomása szerint valamennyiöket Tankosics
Vojin szerb királyi őrnagyhoz, a komitácsik volt vezetőjéhez utalták,
aki a bombák és fegyverek használatában kioktatta őket.
Wien, . 1914. július 7. Berchtold gróf közös külügyminiszter a belgrádi
katonai attasé útján Pribicsevics és Tankosics szerb királyi őrnagyok
iránt érdeklődik. -
Belgrád, 1914, július 7. Storck lovag osztrák-magyar ügyvívő jelentése:
Pribicsevics és Tankosics tényleges őrnagyok a szerb királyi hadse-
regben, Ciganovics boszniai születésű hivatalnok a szerb államvasútak-
nál, aki a merénylet után három nappal a belgrádi rendőrkapitányság
felhívására Belgrádból eltávozott.
Szarajevó, 1914.július 8., 10. és 13. Potiorek tábornok jelentései a foly-
tatólagos vallomásokról. A merénylőket a szabácsi és loznicai határőr-
ségek kapitányai továbbították Bosznia felé.
Budapest, 1914. július 7. Pasics Miklós szerb miniszterelnök Az Est
című budapesti napilapban kijelenti, hogy Szerbia távol áll a szarajevói
merénylettől. Storck lovag július 9-i belgrádi jelentése a fenti közle-
ményról.
5. Wiesner báró jelentése - Szarajevó, július 13. Wiesner Frigyes báró
közös külügyminisztériumi osztályfőnök Berchtold grófhoz intézett
jelentésében közli, hogy megállapításai szerint a szerb kormánynak
a szarajevói merényletről előzetestudomása volt.
6. A Wiesner-féle jelentést meghamisítják. - A páriszi békekonferen-
ciától a háborús felelősség kérdésében kiküldött bizottság jelentését
az amerikai békedelegáció 1919. április 4-én azzal a megjegyzéssel
tette magáévá, hogy Ausztria-Magyarország méltánytalanul üzent
hadat Szerbiának, mert Wiesner báró jelentése szerint a szerb kor-
mánynak a merényletről nem volt tudomása. Wiesner báró kimutatta,
hogy az amerikai békedelegáció a szóbanforgó jelentést megcsonkít-
va közölte, mert abból a Szerbiát terhelő részt kihagyta.
6. A szerb kormány magatartása. - Belgrád, 1914. június 30. Storck
lovag osztrák-magyar ügyvivő jelentése a szerb külügyminisztérium
főtitkárával, Gruics diplomatával folytatott beszélgetéséről a megej-
tendő nyomozás ügyében.- Berlin. 1914. június 30. Zimmermann
helyettes külügyi államtitkár figyelmeztetése a berlini szerb ügyví-
vőhöz a nyomozás ügyében. - Ugyan az a berlini orosz nagykövet
útján figyelmezteti a szerb kormányt, hogy saját érdekében indítsa
meg a nyomozást.  Sir H. Rumbold berlini brit nagykövet jelentése
június 30-ról. - Belgrád, 1914, július 2. Crackanthorpe brit ügyvivő
jelentése ugyanarról. - Berlgrád, 1914 július 2. Griesinger német
követ jelentése ugyanarról. - London, 1914. július 16. A Times lon-
doni napilap figyelmeztetése a szerb kormányhoz a nyomozás meg-
indítása iránt. -
Belgrád, 1914. július 19. Crackanthorpe brit ügyvivő jelentése ugyan-
arról.
8. A vádirat. - Wien, 1914. július 30. Átnyújtva Belgrádban július
23-án : határidős jegyzék a szerb királyi kormányhoz.
9. London, 1914. július 23. A szerb kormány a bit kormányhoz for-
dul és elégtételt ajánl fel abban az esetben, ha a vizsgálat azt deríte-
ni ki, hogy szerb területen szerb egyének a monarchia ellen össze-
esküvést szőttek volna. A londoni szerb követ kijelentései az angol
külügyi hivatalban.- London, 1914. július 24. Sir Edward Grey kü-
lügyi államtitkár a belgrádi brit ügyvivőhöz: a brit kormány elég-
tétel adását kívánja. - Belgrád, 1914. július 25. A szerb kormány a
határidős jegyzéket  csak részben fogadja el. Diplomáciai szakítás
Ausztria-Magyarország és Szerbia között. - 1914. július 28. Auszt-
ria-Magyarország hadat üzen Szerbiának.
10. A szarajevói pör adatait közölték Pharos: Der Prozess gegen
die Attentater von Sarajevo. Berlin, 1918. Mousset A: L´attentat
de Sarajevo. Párizs, 1930, mindkét munka gyorsírói feljegyzések
alapján készült. - Itt jegyzem meg, hogy az itt közölt adatok is
megjelentek német, angol,francia, olasz  iratokban, cikkekben, könyve-
ben. Csak éppen a mai történészei hallgatnak róla. Hunnias- A
pör adatait kiegészítették Tankosics szerb őrnagy kijelentései, a-
melyeket 1915. őszén, a szerb visszavonulás alkalmával Magríni
Luciano olasz hírlapírónak tett. Röviddel azután Tankosics elesett
Kragujevác védelmében, ahonnan a szarajevói bombák származtak.