7
Sorozatban kerültek elő új és új adatok a merényletet illetően a
két háború között. Aztán a Fekete Kéz emberei - Milovánovics G.
Milán és Popovics A. Csedomir - védelmükbe veszik elhalt társaikat,
Dimitrievics ezredest és TAnkosics őrnagyot.
24. Pasics és Jovanovics Ljuba vitája a belgrádi radikális párt-
klubban, 1926. áprilisában, a szarajevói merényletről. - Jovanovics
véleménye szerint a támadás azért indult meg ellene még 1924-ben
megjelent tanulmánya miatt, mert Seton-Watson most indította meg
a vitát.
25. Jovanovics Ljuba volt miniszter 1926. május 24-én Belgrád-
ban elhalálozott.
Ugyanakkor jelenik meg Szerbia védőjének Seton-Watson lon-
doni professzornak a szarajevói merényletről írt műve: Sarajevo.
London, 1926 A könyvben a merényletért a boszniai fiatalság forra-
dalmát, ezzel kapcsolatban pedig az osztrák elnyomást teszi fele-
lőssé. Kidomborítja Gacsinovics alakját, kinek leveleit használja és
úgy állítja fel a merénylet eredetét, hogy a boszniai Ilicstől tudta
meg a boszniai Csabrinovics Ferenc Ferdinánd látogatását; a bosz-
niai Csabrinovics értesítette arról a boszniai Principet, aki a bosz-
niai Grabezt vette maga mellé. Felelőssé teszi a szerb kormányt
azért mert a merénylet tervéről tudott és Bécset nem figyelmeztette.
Megemlíti a konopisti találkozót is, véleménye szerint Dimitrievics
nem kaphatott június 12-én jelentést a konopisti találkozásról, 15-e
előtt, ez a feltevés azonban hibás, mert a jelentés már a konopisti
találkozás előtt is megérkezhetett, ha fiktív adatokat közölt. - Kény-
telen elismerni, hogy Dimitrievicset 1917-ben a szarajevói merény-
letben való részessége miatt végezték ki és elmondja, hogy a kivég-
zés után maga is tiltakozott. Seton-Watson tagadja, hogy összeköt-
tetés volt Konopist, Pétervár, Belgrád és Szarajevó között. A szerző
szerint is menthetetlen az az eljárás, hogy Szerbia nem indított vizs-
gálatot. A határőrök szerepe is súlyos vád Szerbia ellen.
Szerző állítása szerint Jovánovics Jován volt bécsi szerb követ kije-
lentette neki, hogy 1914. június 18-án nem kapott Belgrádból utasí-
tást arra nézve, hogy a bécs kormányt a tervezett merényletre figyel.
meztesse. Elismeri azonban, hogy Jovánovics a maga kezdeménye-
zéséből figyelmeztette Bilinski közös pénzügyminisztert, tehát még-
is történt figyelmeztetés, Szerbia hivatalos képviselete tudott az elő-
készületekről. A szerző végső következtetése: Szerbia felelőssége.
Maga a szerb és szláv barát Seton-Watson is elismeri Szerbia fele-
lósségét és tudomását a merényletről. De sajnálatosan a Wiesner-
féle jelentést amiről már fentebb írtam, megcsonkítva jeleníti meg.
A szarajevói per tárgyalásán bemutatják Todorovics Koszta drina-
menti határtiszt naplóját, melyben a loznicai események naplószerű-
en vannak feljegyezve. Melyet Jovánovics Ljuba 1925 április 17-i
nyilatkozatában valódinak ismert el. - Popovics Csedo ezredesnek,
a Fekete Kéz vezető tagjának nyilatkozata: ˝ egy nagy hibát csinál-
tunk. A tisztek nyilvántartást vezettek tevékenységükről. Amikor
az osztrák.magyar hadsereg megtalálta a nyilvántartást Koszta To-
dorovics őrnagy loznicai határőrtisztnél. Aki Bosznia között létre hozta az alagutat. Ez alapján készült a vád és folyt nagy per Banja-
lukaban 1915-1916-ban. ˝
S most nézzük a szerbiai egyesületeket.
A háború kitörése előtt a bécsi kormány csak két irredenta e-
gyesületet ismert. Egyik volt a Slovenski Jug, a másik a Narodna
Odbrana.
Slovenski Jug. - Alapítva 1903-ban, feloszlatva 1909. szeptem-
ber 14-én. 1907-i statutumait megalkotta Pribicsevics Milán, ki
mint közös hadseregbeli tiszt a szerb hadseregbe lépett át, őrnagy-
gyá lett és 1914-ben saját katonái ölték meg azért, mert Szerbiára
a háború veszedelmét idézte fel. Az egyesület célja volt meg való-
sítani a nagyszerb programot, melyet az 1903-i gyilkosság után
Belgrádban kidolgoztak és amelyet Oroszország támogatásával
kívántak diadalra segíteni. Elnöke: Markovics Bozidar főiskolai ta-
nár, kit egy ízben Princip is felkeresett. Nyilatkozata Szarajevóról:
˝A heroikus tettet és munkát végre folytatni fogják .˝ - Az egyesület
tagjai Stanojevics Sztanoje professzor is; mind ketten a Narodna
Odbrana tagjai, tehát a Narodna Odbrana csak folytatása volt a
Slovenski Jug egyesületnek.
Narodna Odbrana. - Alapítva 1908. október 6-án, az annexió
hatás alatt, Milovánovics külügyminiszter személyes közreműkö-
dése mellett. A szervezet agitált Macedóniában, Horvátországban,
Dalmáciában és Dél-Magyarországon. Nem volt tehát olyan nagy
a bécsi kormány tévedése, mikor 1914. július 23-i ultimátumban
a Narodna Odbrana egyesület működését nem tartotta olyan iro-
dalmi és közművelődési jellegűnek. - Főtitkára Pribicsevics Milán
őrnagy volt. Tagjai között voltak Ciganovics és Tankosics, a sza-
rajevói merénylet előkészítői.. Vezetője volt Jankovics Bozsó tá-
bornok, kit a háború idején reaktiváltak, valamint Jovanovics Lju-
ba aktív miniszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése