Az örmény kérdés az I. világháborúban 1

                                                                            1

  A földrajzi Örményország a kis-ázsiai felvidék legmagasabb részét
foglalja el. Akkoriban politikai tekintetben három részre tagolódott
(orosz, török és perzsa részre), éppúgy mint Lengyelország s az ör-
mények a nagy háborútól várták az ˝örmény-kérdés ˝ megoldását,
mint a lengyelek a ˝ lengyel-kérdés˝-ét.
  Az örmények 1914-15-ben nyugaton és délen kurdokkal, keleten
és északon tatárokkal és grúzokkal vegyesen laktak.
  Míg a kurdok és tatárok első sorban nomád állattenyésztők és mo-
hamedánok, addig az örmények 90%-a földművelő, a többi iparos
és kereskedő és hithű örmény katolikus. Ebben benne van a kétfé-
le népelem faji és társadalmi ellentétességének teljessége. Az ör-
mény földművelő vagy módos kereskedő békeszerető, de gyaur,
akit a haszontalan török közigazgatás és feudális aga is zsarol; a
kurd pedig koldus, rakoncátlan, rablótermészetű, de mohamedán,
akit a törvény is pártfogol végtelen harácsolásaiban. Majd ezred-
éves sorsa ez a szerencsétlen örménységnek, amióta ősi virágzó
királysága (859-1045) megbukott s hosszú hanyatlás után a XVI.
században végleg török uralom alá került. A jobb sorsra érdemes
nép, mely valamikor a keleti kereszténység védőbástyája volt, a
török birodalom százesztendős hanyatlásával annak sorsában osz-
tozott s két hatalmas ellenfél, a török és az orosz közé kerülve,
mindkettő által kihasználva, az ˝ ütköző állam˝ áldatlan szerepét
kénytelen viselni.
   Ez idő óta beszélhetünk ˝ örmény-kérdés˝-ről.
Születését és százéves szőnyegen maradását Oroszország hódító
törekvéseinek köszönheti.  A mindig nagyszabású és messzetekin-
tő politikát folytató Oroszország 1820-ban megszerzi Perzsa-Örmény-
ország egy részét s azzal együtt az örmény egyház pátriárkájának
befolyását is, hogy majdan az örmények földjén eljuthasson a me-
leg déli tengeri kikötőkhöz. S az orosz munkához is látott a szo-
kott eszközökkel t.i. pénzzel és egyházi térítéssel. 1836-ban a
grúz egyház elszakad az örmény egyháztól és orosz fennhatóság
alá kerül. Ámde a tengeri útjait féltő angol - török jóváhagyással -
szintén egyházi és iskolai téren próbálja egyensúlyozni az erő-
szakos orosz befolyást. Ezzel aztán vége is lett az örmények bé-
kéjének, mert a török sem nézte jó szemmel, hogy nemzetiségükön
belül, egyházilag kétfelé váltak.
Szüntelen zaklatásaiknak véget vetendő, 1876-ban helyzetük re.
formálását kérték a portától, amit két évvel később a berlini szer-
ződés megállapított ugyan, de soha sem vittek keresztül. Az orosz
politika pedig tovább dolgozott a maga eszközeivel, többek között
1887-ben egy orosz-örmény bizottságot létesít az örmény-ügyek
pártolására, noha a cél titokban az volt, hogy a török örmények
vegyék észre az uralkodó hatalom tehetetlenségét és ˝ jóakaró
pártfogóikat˝. Az örmények folytonos zaklatására bújtogatott kur-
dok garázdálkodásai, valamint a török hatóságok nemtörődömsége
újabb olaj volt arra a tűzre, mely százados vallási és faji ellentéten
alapuló és idegen hatalmaktól is szított gyűlölségükből fakadt s
mely 1890-ben nyílt lázadásban tört ki.
  A török kormány elnyomta ugyan ezt, de a forradalmi bizottság
előbb az orosz, majd a német császárhoz is és az angol királynő-
höz fordult ügyük revideálását kérve. Eredményt azonban nem
értek el. 1892-ben ismét kitör a forradalom Szasszunban s meg is-
métlődil a rákövetkező két évben.

                                   


















                                   

Kakastollas történelem 3

                                                                                   3
Fontos feladata volt a bűnmegelőzés amint már fentebb írtam 90-95%
volt a felderítés országos szinten. Volt mikor politikai célokra használták őket.                           Például választások idején. Ami öt évente volt. Feladatuk összetett
volt. Állandóan képezniük kellett magukat ami el várás is volt. Min-
denütt megtalálhatóak és láthatóak voltak, nem úgy mint a mai rend
őrei.Vásárokon, kocsmák környékén, cigány telepeken, mezőn, vasút
állomásokon.
  Csak címszavakat idézek Élthes Gyula 1928-ban megjelen Kihágások
kézikönyvéből, mi mindent kellett tudni, mire kellett figyelni a csend-
őröknek.
                             
                                         Kihágások kézikönyve

˝ Adománygyűjtés szabályozása. Állategészségügy. Állatkínzás.
Borhamisítás. Cigányok ellenőrzése. Dohánykertészekről. Egye-
sületi jogokról. Erdei kihágások. Erdők fakihasználása. Élelmis-
szerek drágítása. Építkezési ügyek. Fagylalt utcai árusítása, Fut-
balljátékok ellenőrzése. Gazda és gazdasági cselédek jogviszonya.
Gazdasági munkástoborzás. Gépjármú kihágások. Hajózási rend-
szabályok. Halászatról. Hangversenyek, mutatványok stb. Házi
cselédek ügye. Honvédségről. Hús-és kolbászáruk festésének ti-
lalma. Kereskedelmi munkaszünet. Kerékpár-közlekedés. Kiván-
dorlásról. Kóbor cigányok ellenőrzése. Könyöradomány- gyűjtés
szabályozása. Közerkölcsiség védelme. Községi kihágási bírságo-
lás. Közutakról. Közveszélyes munkakerülők. Kubikusok. Külföl-
dikek bejelentése. Lakásügyi kihágások. Légi járművek közlekedé-
se. Mezőgazdaság. Mezőrendőri kihágások. Mértékügy és hitele-
sítés. Műemlékek védelme. Népoktatás. Paprikaőrlés szabályozá-
sa. Robbanóanyagok stb. tartása. Rokkantügy. Sajtórendészeti ki-
hágások. Statisztika. Szavazati jog nem gyakorlása. Szegényügy
és rokkantügy. Szent.István-napi munkaszünet. Szeszes italok ti-
lalma ifjúság részére. Szikvíz előállítása. Tánctanítás. Tejelő ál-
latok tőgyének felduzzasztása.. Tejtermékek ellenőrzőjeggyel el-
látása. Tornatanítás. Törvényhatósági és községi szabályrendele-
tek. Tűzrendészet. Vadászatról. Vásári árusítás. Vasutak és gya-
logközlekedély vaspályákon. Véderő elleni kihágások. Védje-
gyek oltalma. Vendéglő stb. alkalmazottak óvadéka. Vízből men-
tés szabályozása. Vízi munkálatoknál stb..alkalmi munkások. Víz-
jog. zászlók, címerek használata. Zárórák. ¨
És még ennél is több mindennel kellett tisztában lenniük. Az a-
hogy Rideg Sándor: Indul a bakterház karikírozza ki a csendő-
röket és komolyabb történelminek látszó történelmi könyvekben
ábrázolták őket, teljesen hamis. Ha úgy dajdajoztak volna mint
a fenti regényben azonnali hatállyal kirúgták volna őket. A másik,
hogy bugrisnak állította be őket. Holott a fentiek szerint sem vol-
tak azok. Nyilván ő közöttük is mindenfélék voltak. Mint ahogy
a társadalom is sokszínű. Rideg regénye ezek miatt csak cenzú-
rázottan, kipontozva  jelenhetett meg 1943-ban.Szemükre vetik
ma is egyesek hogy üldözték a kommunistákat. Ez is egy szélső-
séges eszmei mint a fasizmus és nemzeti szocializmus. Ságvári
Endrével szemben is jogszerűen jártak el.  Az is tény hogy részt-
vettek a deportálásban. De voltak kivételek. Ha nem is sokan.
E miatt nem egy csendőrnek az életével kellett fizetnie, vagy bör-
tönre ítélték 1944-ben mert úgymond szabadságolta magát, és nem
volt hajlandó részt vállalni az embertelenségekben. Nem mind-
egyikük volt náci  vagy nyilas barát. A nagy részük felesküdött
Szálasira megtagadva Horthyt akire szintén felesküdtek valamikor.
És  mint már írtam állandóan képezniük kellett magukat. Nem
ostobák és hülyék gyülekezete volt a testület. Helytelen és tudat-
lánság lenn a mából visszanézve úgy ábrázolni őket ahogyan nem
egy szélső liberális volt mszmp-s kiszes történész teszi, és ír le
valótlanságokat. A nyilas uralom alatt működött a Nemzeti Szá-
monkérő Szék Orendy Norbert csendőr alezredes vezetésével több
embert is halálra ítéltek és kivégeztek. A betörő vörös horda elleni
harcokban 11 ezer csendőr vesztette életét.1944-45-ben. Sokan
elmenekültek. De még így is elegen maradta. Az Ideiglenes Nem-
zeti Kormány 1945 május 10-i 1690/1945. M. E. sz. rendeletével
feloszlatta a csendőrséget. Ezután  az üldöztetés vagy emigráció
maradt számukra. 15 828 csendőr él Magyarországon 1945-ben.
Ezekközött nyugállományúak is voltak. Nyugdíjakat, kegydíjakat
vontak meg tőlük. Sokukat internálták vagy rendőri felügyelet alá                                           helyezték.Voltak akiket Recskre ,Kazincbarcikára, Tiszalökre és más                                   településekre deportáltak. Ebből a több mint 15 ezerből mindössze                                                       271 főt igazoltak, 25 csendőr tisztet és 48 altisztet végeztek ki. Erő-                                             szakos cselekményben 10 csendőr vesztette életét. A legbrutálisab-
ban a volt csendőrökkel bántak el  Persze volt rendőrökkel sem
bántak kesztyűs kézzel. Sokkal árnyaltabban kell bemutatni 1881-1944                                           közötti tevékenységüket
 
                                                 
                                                         Vége



















                     

Kakastollas történelem 2

                                                                               2

1925-re az állomány létszáma így nézett ki: 542 tiszt, 11,412 le-
génységi állományú, és 374 polgári alkalmazott.  Ez mindösszesen
12.328 fő. Ezek az emberek 7 csendőrkerületben, 30 osztályban,
209 szakaszban és 853 őrsben tevékenykedtek. A terület gyarapo-
dások időszakában létre hozzák a VIII. kassai, 1940, IX.kolozsvári
és X. marosvásárhelyi csendőrkerületeket. Így a létszámuk 1944-re
22 ezerre nőtt. Ehhez képest ma több mint 48 ezer rendőrt tartunk
el. De minek?  Akkor a csendőrök fő feladata a bűnmegelőzés volt.
90-95% -os felderítéssel dolgoztak. Nem azért voltak hogy kelle-
metlenkedjenek. Kevesebb létszámmal a vidéken fenntudták tarta-
ni a rendet. Még ha az akkori rendőségi állományt is hozzáveszem,
még akkor is kevesebben voltak és messze hatékonyabbak és lát-.
hatóak voltak nem úgy mint ma. Hogy rendőrt legfeljebb autóban,
Nagyon ritkán az utcán ezer évben ha lehet őket látni.És sokkal rosz-
szabb bűnügyi mutatókkal rendelkeznek ma. Pedig akkor is volt pl.
kábítószerezés. Külön osztály foglalkozott vele. A rendőrök szíján
a csaton jól olvashatóan ott volt az azonosító számuk. Kovács II.Jó-
jef törzsörnester 243. A csendőröknél ritka volta bűnözés mint a
fehér holló. Korrupcióról meg szó sem eshetett. Ma mit hallunk a
hírekben? Lefizetett rendőrökről szólnak a hírek.. Felszereltségben is
hol voltak akkor még a bűnüldöző szervek mint manapság?

                                              A csendőrré válás feltételei

Ki lehetett csendőr? A csendőrfelvételnek igen szigorú feltételei
voltak. Általában földműves családból származó parasztgyereket
vettek fel. A felvétel ügyében az erre rendszeresített bizottság
döntött. Előbb alapos környezettanulmányt végeztek, és ha csak
politikailag és fizikailag meg felet a jelölt, akkor került sor a fel-
vételre. A felvételt nyertek voltak  a próbacsendőrök, akik a had-
seregben altiszti rendfokozatot értek el. Az újonc másfél évig volt
próbacsendőr. Ez alatt az őrsön, valamint a próbacsendőri tanfo-
lyamon kapott kiképzést. Véglegesítésekor minden csendőr sza-
kaszvezetői rendfokozatot kapott.
   Két-három év elteltével járőrvezető iskolát kellett végezni, majd
négy-öt év után újból tanfolyamra került. A csendőr tisztikar kia-
lakítása és fejlesztése 1919 után nagy feladatot rótt a csendőrsé-
get irányító minisztériumokra. A tisztikar elég vegyes összetételű
volt, hiszen nagy részük a monarchia hadseregéből került ki, s kü-
lönböző végzettségű emberekből állt. 1928-ban a Pécsen működő
a Zrínyi Közrendészeti Akadémián Csendőrtiszti Akadémia léte-
sült, a Ludovika Akadémián pedig csendőrtiszti tagozatot szer-
veztek. 1935-től a csendőrség megnövekedett seregéhez mérten
igyekeztek egyetemet, elsősorban jogot végzetteket felvenni.
  A csendőrség munkáját útmutatások, törvények, belső rendeletek
szabályozták. Ilyen volt például a ˝ Szervezeti és szolgálati utasítás˝                                                     (a Szut), vagy a Csendőrségi ügyviteli szabályzat (a Csüsz),
  A csendőrség feladata - Budapest és a törvényhatósági jogú, va-
lamint a megyei jogú városokat kivéve - Magyarország egész te-
rületén a közbiztonság és rendfenntartás volt. Ha a szükség úgy
hozta, a belügyminiszter a városokban is igénybe vehette őket.
Volt Csendőr Nyomozóalosztály is. mely a rendszer ellenségeit,
ellenfeleit figyelte meg a besúgó hálózatán keresztül. A kommu-
nistákat akik pár ezren voltak csak, szocdemeket, kisgazdákat,
szélsőjobboldali pártokat és szervezeteket. Ez nem különleges,
mivel a mai titkosszolgálatok,rendvédelem is tart besúgókat. Ez
alól egy ország sem kivétel. A csendőrnek joga volt az állam
és közrend érdekében bárkit figyelmeztetni, kikérdezni, meg-
figyelni, elfogni. Igénybe vehetett polgári őrtestületet, segítséget
kérhetett a rendőri szervektől. Jogosítva volt fegyverhasználatra.
Ez nem azt jelentette hogy fegyverét bármikor használhatta: csak
akkor, ha ő vagy társa közvetlen életveszélyben volt. De minden
esetben megvizsgálták, hogy jogos volt-e a fegyverhasználat.
















                                   

Kakastollas történelem 1

                                                                               1

Ma Magyarországon a csendőrség a lakosság egy jó részében úgy
él, mint akiknek csak az volt a feladatuk, hogy a kommunistákat,
az ellenzéket, legyen az bal- vagy jobboldali - szélsőjobboldali is -
üldözzék, vagy sztrájkokat verjenek szét, vagy beleavatkozzanak
a választások menetébe, illetve hogy a zsidóságot gettókba hurcol-
ják, onnan pedig a koncentrációs táborokba induló marhavagonok-
ba rakják őket. Ez így csak részben igaz. A csendőrségnek sokkal
összetettebb volt a feladata.

                                             Őrtestület                                                                                              

 Az előzmények: 1849-ben az abszolút kormányzat felállítja a
csendőrséget. A csendőrség mint katonailag szervezett őrtestület,
s a hadsereg kiegészítő része a hadsereg főparancsnokságnak, más-
részt mint országos őrtestület a cs. kir.legfőbb rendőri hatóságnak
volt alárendelve. A központi vezetés a Bécsben székelő csendőr-
ségi felügyelőséget illette. Ezredekre, századokra és szakaszokra
oszlott. Magyarországon három, a többi, Magyarország területéből
alkotott koronatartományokban 1-1 ezred volt elhelyezve.
   1867-ben a csendőrezredeket feloszlatták, s a közbiztonsági szol-
gálatot az egyes törvényhatóságok polgári őrségekkel látták el ( pan-
dúrok).
   Erdélyben és Horvát-Szlavónországokban azonban a meglevő
csendőrezredek ˝ császári és királyi országos csendőrparancsnokság˝
név alatt tovább is megmaradtak. személyi és fegyelmi tekintetben
a cs. és kir. hadügyminiszter, egyebekben a m.kir.belügyminiszter,
illetve a horvát bán fennhatósága alá tartozott az erdélyi és horvát-
szlavónországi csendőrség. A szolgálati nyelv német volt, s tulaj-
donképpen a közös hadsereg kiegészítő részét alkotta.
   A kolozsvári 10. számú csendőrparancsnokság hat, a horvát-szla-
vón 8. számú parancsnoksága két szárnyra oszlott. A szárnyak 2-2
szakaszból álltak. A horvát-szlavón határőrvidéken ezenkívül még
cs. kir. szerzsán csapattest is teljesített szolgálatot. 1876-ban a két
csendőrparancsnokságot személyi és fegyelmi tekintetben a m. kir.
honvédelmi miniszter fennhatósága alá helyezték. Új szakasz kez-
dődik a csendőrség történetében.
   Minthogy a csendőrség Erdélyben kiválóan bevált, a Tisza-kor-
mány (Tisza Kálmánról van szó H.) 1880-ban javaslatot terjesztett
a parlament elé a közbiztonsági szolgálatnak az egész országban
való egységes megszervezéséről. Mivel hogy a csendbiztosok ha-
talma csak az adott vármegye határáig nyúlt és hatékonyságát ille-
tően sem volt elég hatékony a bűnözők - betyárok- kézre kerítésére.
Így viszont egy sokkal hatékonyabb bűnüldöző szerv jött létre.
  A javaslatból lett az 1881. 3. számú törvénycikk, a magyar kirá-
lyi csendőrség alaptörvénye. A horvát-szlavón határörvidéknek
1881-ben történő egyesítése után a szerzsán csapat a magyar ki-
rályi horvát-szlavón csendőrségbe kebeleztette be.
  1909-ben Nagyváradon felállították a Magyar Királyi Csendőr-
továbbképző és Altiszti Iskolát; 1918-ban két új kerületi csendőr-
parancsnokságot állítottak fel. Az ˝őszrózsád forradalom˝ idején
a m. kir. csendőrséget ˝ magyar csendőrség˝ névre keresztelték.
Trianon után újjászervezték a csendőrséget. Az 1922.7. törvény-
cikk szerint a m.kir. csendőrség létszáma a 12 ezer főt nem halad-
hatja meg. E törvény keretében 1922-ben rendeletileg állapította
meg a csendőrség szervezetét. 1924-ben létrehozták az állandó
csendőrtanulmányi bizottságot. Lapot indítottak ˝ Csendőrségi
Lapok˝ címen. Rendszeresen kiadták illetve folytatták 1925-től
a Csendőségi zsebkönyvek sorozatot. 1928-ben Élthes Gyula
kiadja a Kihágások kézikönyvét. És sok más egyéb kiadvány
jelent meg akkoriban. A csendőrség a két háború közt is kettős
alárendeltségben volt, Belügyi- és Honvédelmi minisztériumi
alárendeltségben volt és felügyelték tevékenységét.
Nézzük meg a létszámot. 1921 I. 3-án ME. rendeletben növelik
a csendőrség létszámát 18.084 főre. Honvédségi egyéneket vettek
át.  Ne szépítsünk a magyar kormány igyekezett kijátszani a sú-
lyos békefeltételeket. Mivel a hadsereg létszámát 35000 főben
állapították meg Magyarország számára.
Így 137 új csendőrparancsnokság és 160 új örs kezdhette meg
működését. Hogy az antantot megnyugtassák 1921 jún.3-án  Bel-
ügyminisztérium alá került a rendőrség és a csendőrség. A csend-
őrsége és a rendőrség létszámát egyenlően osztva el 12-12 ezer
fő lett.
             

Így nyomta el a románságot Magyarország Trianon előtt 7

                                                                                   7

Az iskolákban feljárni kezdő magyarul nemtudó gyerekekkel a taní-

tó, amennyiben nyelvkészsége megengedi, a szorosan vett tanításon

kívűl való érintkezésben, a gyermekek számára való tekintet nélkül,

a gyermekek anyanyelvét is használja addig a határig, hogy a gyer-

mek tanítóját mindjárt kezdetben megérthesse, benne jóindulatú 

vezetőjét ismerhesse meg, hozzá bizalommal fordulhasson, és az 

iskolát megszeresse.

   Ennek a két rendelkezésnek végrehajtása céljából egyidejűleg 

utasítottam a kir. tanfelügyelőket, intézkedjenek saját hatáskörük-

ben, hogy a kerületükbe tartozó azokban az állami elemi népisko-

lákban, amelyekben a fenti előfeltételek meg vannak, a tanítás ne-

kik ezzel a rendeletemmel egyidejűleg megadott szakszerű utasí-

tás értelmében történjék.

  2. Ha a III. IV. és V. osztályba beírt tanulók összege 1/3-ad ré-

sznek nem magyar de egyugyanazon anyanyelvű szülői ( gyám-

jai) kérik, hogy a Cím a m.kir.tanfelügyelő előadása alapján ren-

delje el, hogy az írás és olvasás a kérvényt beadó szülők gyer-

mekeinek anyanyelvén is megtaníttassék abban az iskolában a-

melyben  a tanító ( tanítók) az illetőanyanyelvét annyira bírja,

hogy a kir. tanfelügyelőkhöz egyidejűleg kiadott utasításom mel-

lékletét képező tantervben ( Függelék az állami népiskola tanter-

véhez) megállapított anyagot feldolgozni képes. Amennyiben egy

iskolában több kölönböző, nem magyar anyanyelvű gyermek

jár, és a III., IV. és V. osztályba beírt tanulók összessége egyu-

gyanazon anyanyelvű 1/3-1/3-ad részének szülői külön kérik az 

anyanyelvnek tantárgyul való tanítását, Cím két, illetőleg három

nyel tanítását is elrendelheti, ha szükséges tanerők rendelkezésre

állanak 

         Cím határozata ellen fellebvitelnek van helye a vezetésem

alatt álló minisztériumhoz.

         Budapesten, 1914. augusztus hő 13-án ˝

A magyarországi románok megalakíthatták a  Román Nemzeti 

Pártot, egyesületeik lehettek, pl. Astra. A nemzetiségeknek voltak

bankjaik  Erdélyben 1911-ben 97 román pénzintézet volt. Hoz-

zá téve hogy Romániából gurultak befele pénzek, melyekből a 

nemzetiségi izgatást finanszírozták. A Felvidéken  a Turócszent-

mártoni Tátra bank működött. Erdélyben rengeteg földet romá-

nok vettek meg és került tulajdonukba. Létezett a nemzetiség-

nek sajtója is. Az igaz hogy a szlovák Maticát 1875-ben Tisza

Kálmán bezáratta nemzetiségi izgatás miatt.

Nem állítom hogy nem volt magyarosítási törekvés, de messze 

különbül bántak nálunk a kisebbségekkel mint akár az Egyesült 

Államok Havaival szemben,amit 1893- ban gyarmatosítottak,

Királynőjüket lemondatták, A havaii nyelvet tilos volt nemcsak

az iskolákban használni, de évtizedekig még az utcán sem beszél-

hettek anyanyelvükön. Ilyen Magyarországon nem volt. 

Nem voltak  és ma sem hibátlanok a magyarok, de az a magyar-

ellenesség ami tapasztalható manapság Európában és szomszé-

dainknál teljességgel elfogadhatatlan. És igen is a nemzeti ér-

zelmű magyaroknak fáj Trianon. Mert egy nagy hazugsága  

volt a nemzetek önrendelkezésének. Nem szólt másról mint 

terület rablásról.  Számomra van Felvidék, Kárpátalja, Erdély,

Burgenland hazugság és nem létezik, De van Sopron, Moson,

Vas vármegye. Nincs Eisenstadt csak Kismarton, Andau helyett

Mosontarcsa, Güssing helyett Németújvár. és sorolhatnám akár 

a legyelekhez csatolt Árva és Szepes vármegye részt ami Ma-

gyarországhoz tartozott 1918-ig. Irredenta vagyok vállalom. 

Ebből a pár oldalból is meggyőződhet az olvasó hogy mennyire

nyomta el a magyar az egykor egy hazában élő nem magyar aj-

kúakat és vallásúakat. 

Így nyomta el a románságot Magyarország Trianon előtt! 6

                                                                                6

Mikor az aradmegyei Soborsinban kegyeletes ünnepéllyel leleplezték
megboldogult királynénk Erzsébet emlékoszlopát 1899 november 19-én,
melynek közepén csiszolt üveg alatt volt Erzsébet életnagyságú  mű-
vészi kivitelű arcképe,melyet R.Hirsch Nelli jeles művésznőnk fes-
tett meg díjtalanul.  Itt a falu román nemzetiségű bírója, Popa Ves-
pazian, előbb folyékony magyarsággal, majd románul vette át az
emlékoszlopot. E közben babérkoszorút helyezett el az oszlop előtt.
Utána Ognean József görögkeleti román lelkész román nyelven, ha-
zafias hangon beszélt a megdicsőült királynéról. A beszéd végén
a román iskolás gyerekek gyászdalt énekeltek. A Himnusz elének-
lésével ért véget az ünnepség. E fentebbi cikk a Vasárnapi Ujság-
ban jelent meg 1899-ben. Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy
nem tiltották az anyanyelv használatát. És hány ehhez hasonló e-
set volt és nem tiltakoztak a magyarok hogy miért beszél románul!
A magyar közoktatás ügye az 1914. évben című kiadványban a kö-
vetkező van írva. ˝ A hitoktatás nyelve és a nem magyar ajkúak a-
nyanyelvi tanítása. -Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter
Jankovich Béla volt- .Az 1. 797/ 1914. eln. számú rendeletemmel
megengedem hogy a hitoktatás a tanuló anyanyelvén történhessék,
miáltal úgy a nemzetiségi érzékenység, mint a vallásoktatás ügyé-
nek szempontja is nézetem szerint ki van elégítve. Ugyanilyen
szempont vezetett akkor is, midőn megengedtem, hogy idegen
ajkúak az állami iskolákban is tanuljanak írni -olvasni anyanyel-
vükön.˝
Komoly állami támogatásokat kaptak a nem magyar nemzetiségű
különböző felekezetű pöspökök,papok,segédlelkészek.
Ehhez képest az impérium váltáskor az oláhok mindenre rá tették
a kezüket akár községi,akár magán ,akár egyházi tulajdonban volt.
A parlamentben 1914 május 5-én felszólalt Jankovich Béla mi-
niszter, ahol arról beszélt, hogy a magyar nyelv mellett, az anya-
nyelvét is használhassa. Az elvárás az volt, hogy negyedik osz-
tályig a tanuló érthetően tudja magát magyarul kifejezni mind
írásban, mind szóban. A másik célt is elérhetik hogy anyanyel-
ven is tudjon írni és olvasni.˝ Minél többet tud valaki, annál na-
gyobb haszna van belőle magának az egyénnek, de egyúttal az
államnak is, ha alattvalói, polgárai műveltek. Fontosnak tartotta
mint nevelési nyelvet a magyart a nemzetiségi előtt, de nem zár-
kozott el az elől, hogy a középiskolákban oktassák a nemzetisé-
gek nyelvét. Juriga Nándor szlovák nemzetiségi képviselő felve-
tette sérelmeiket. köztük a szlovák nyel oktatását, erre válaszul
a miniszter azt felelte hogy mivel kevés a nemzetiségi tanítók,
tanárok száma, és a középiskolákban csak egyetemet végzettek
taníthatnak, a középiskola reformjával megoldható lesz úgy
hogy szlovák tanszéket állítanak fel, mint ahogy román már
volt a Budapesti egyetemen. A magyar kormány nem zárkó-
zott el az engedményektől, de a túlzóknak nem lehetett engedni.
Romániában 1914-ben korlátozták az ottani magyar református
egyház tulajdonát képező iskola vegyes jellegét.
A román királyi kormány 1912.évi február hó 1-én 89.844. sz. a.
(Seriu G.Biuroul D.) a bukaresti cs. és kir. főkonzulátushoz inté-
zett irata értelmében minden olyan romániai elemi népiskolának,
hol a leányok száma a 25-öt meg nem haladja, vegyes jellege a
III. és IV. osztályban is megmaradhat.. Ez a brailai magyar re-
formátus lányiskolára ia  vonatkozott.Beleszóltak a románok
abba hogy a magyar fenntartású egyházi iskolákban csak IV.
osztályig taníthatnak nők. Tisza István miniszterelnök vezette
kormány tett engedményeket a horvátoknak is. Horvát nyelv
használata Horvát-Szlavón országban.
Közlök szó szerint egy másik rendeletet Jankovich Bélától.

˝ A m. kir. vallás - és közoktatásügyi miniszternek 1914. évi
114.000. számú rendelete (utasítása) az állami elemi népiskolá-
ban a nem magyar anyanyelvnek kisegítő nyelvül való felhaszná-
lásáról, valamint annak, mint tantárgynak, tantervszerű tanításá-
ról.


















             

Így nyomta el a románságot Magyarország Trianon előtt! 5

                                                                               5

26. A magyar felekezeti iskolák új tanerőket csak a minisztérium
külön engedélyével alkalmazhatnak. A román nyelv, földrajz és
történelem tanerőinek ezenfelül külön nyelvvizsgát is kell tenniök.

27. A magyar felekezeti iskolák a román államtól nem kapnak
rendszeres támogatást. Egyes évek (1921. 1929-1930) kivételével
mind a mai időkig egyetlen fillér támogatást sem fizetett ki nekik.
A községektől megszavazott támogatás kifizetését a hatóságok
megtagadták.

28. A magyar felekezeti iskolák tanítói semminemű kedvezmé-
nyeket nem élveznek. ( 12.807/1922, sz. miniszteri rendelet.)

29. A magyar iskolák ünnepségeiket csak külön engedéllyel és
a műsor előzetes cenzúrája után tarthatják.
A műsornak legalább a felét román nyelven kell előadni. A ta-
nulóknak jutalmul kiosztott könyvek jegyzékét a felsőbb hatóság-
nak elő kell terjeszteni és román nyelvű könyveket is fel kell
venni bele.
Iskolai egyesületek létesítéséhez a minisztérium külön engedé-
lye szükséges. (1925.évi magánoktatási törvény.)

31. A magyar főiskolai hallgatóknak a román egyetemeken
tilos belépniök nemzeti egyesületekbe.

32. Az erdélyi magyar népművelési egyesületek vagyonát a ro-
mán hatóságok lefoglalták, iskoláikat bezárták és tevékenységüket
megakadályozták. ( Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.)

33. Magyarországi színtársulatok nem kapnak engedély a román
hatóságoktól vándor előadások tartására Erdélyben.
Magyar színielőadások után román kultúrcélokra külön adó fi-
zetendő.

34. A román állam lefoglalta a magyar közbirtokosságok ingat-
lamait Erdélyben.és ezáltal megakadályozta számos ebből eltar-
tott.magyar kultúrintézmény működését.
E közbirtokosságok legnagyobbikának az ú.n. csíki magánbirto-
koknak vagyonát a román kormány a népszövetség határozata el-
lenére sem adta vissza jogos tulajdonosainak.

35. A magyar nemzetiségű román állampolgárok a vállalatok
nacionalizálása következtében vagyonuk legnagyobb részét el-
vesztették. ( 1924.évi bányatörvény.)

36. A magánvállalatok igazgatósági tagjainak 50%, alkalmazot-
tainak pedig 80% erejéig románoknak kell lenniök. ( Nemzeti
munkavédelmi törvény.)

37. Részvénytársaság alapítására és alaptőkeemelésre csak olyan
cég nyerhet hatósági engedélyt, amelynek tőkéjéből megfelelő
számban románok is részesednek. (Az ipar és kereskedelmi mi-
nisztérium 83.149/1924. sz. rendelete.)

38. Ellentétben a bőséges hitellel, amelyet a Román Nemzeti Bank
román intézeteknek bocsát rendelkezésére, a magyar intézetek
hiteligényeit csak elenyészően csekély mértékben elégíti ki.

39. Azoknak a vállalatokat, amelyek könyveit nem román nyelven
vezetik, külön adóval sujtják.  A korlátolt felelősségű társaságok
könyveit csakis román nyelven vezethetik. (az 1938. évi keres-
kedelmi törvény 42.§-a és az 1935. évi kereskedelmi törvény
30.§-a).

40. Az 1924-26 évekre szóló hivatalos kimutatások szerint az
egyenesadókat a Regátban  1.19%-al, az egész államban átlago-
san 5.4%-al, Székelyföldön ellenben 21.6%-al emelték.

41. A magyar nyelvű cégtáblákért nyolcszoros díjat kell leróni.
(1938-évi közigazgatási törvény.)

42. Az erdélyi magyarok élete 22 év óta a rendőrség és csendőr-
ségtől elkövetett kegyetlenségek végtelen láncolata, politikai pe-
rek végtelen sora.                                  

 Ezek után a tisztelt olvasó vese össze a két táblázatot. Nem azt
akarom állítani hogy a dualista kori Magyarországon minden rend-
ben lett volna. De akik elmentek, kivándoroltak az Egyesült Álla-
mokba, onnan is szították a magyarok iránti gyűlöletet. Nemcsak
Franciaországból vagy  Nagy-Britanniából.
A nyelvüket minden nemzetiség szabadon használhatta. Senki nem
szólt rájuk mint később Romániában ahol még ki is volt írva hogy
˝Csak románul˝. Magyarországon ilyen nem volt.

                                       
                                 

Így nyomta el a románságot Magyarország Trianon előtt! 4

                                                                                   4

9. A nemzetiségi vidékeken és határövezetben az 1919 október 2-án
kelt kormány rendelet, az 1921 március 14-én kelt királyi kézirat
és az 1924 december 19-én kelt törvény ostromállapotot rendelt el.
Az 1128/1933. sz. ostromállapotot újból elrendelte, az 5968. sz.
rendelet kibővítette és megszigorította, különösen a magyar váro-
sokban. A hadseregfőparancsnokság 1938 február 25-28 között ki-
adott rendeletei a katonai parancsnokokat bízták meg a közigazga-
tással, ezek a magyar nemzetiségű lakosságot elviselhetetlenül el-
nyomják.

10. Az állami szolgálatban a magyarokat kinevezéseknél és elő-
léptetéseknél egyaránt mellőzi. Magyar nemzetiségű magasabb
rangú tisztviselők egyáltalán nincsenek.
Az állítólag 1,660,480 magyar közül 1930-ban 1699 állott román
állami szolgálatban (Calendarul Administratív 1933).

11. Magyar nemzetiségű állami alkalmazottakat tömegesen bo-
csátottak el azzal a megokolással, hogy nem bírják a román nyel-
vet, illetve, hogy a román nyelvvizsgát nem tették le. Ismeretesek
olyan esetek, hogy magyar városokban még utcaseprőket is elbo-
csátottak csupán azért, mert a nyelvvizsgán megbuktak.
Egy bírót, aki elbocsátott magyar tisztviselők újraalkalmazás,
illetve kártérítés céljából indított perében kedvező ítéletet hozott.
az 1939 január 20-iki királyi rendelet alapján megbüntették. (Hi-
vatalos lap 1939, 18.sz. 275.lap).

12. Az össes görögkeleti és görög katolikus püspöknek helye
van a román szenátusban de a hat magyar - négy római katolikus,
egy református és egy unitárius - püspök közül csak egyetlenegy
tagja a szenátusnak.

13. A magyarok csak magán iskolákat tarthatnak fenn, melyek
közül a legtöbbnek nincs joga állami érvényességű bizonyítvá-
nyok kiállításához.

14. A magyar egyházközségek 1925 óta nem állíthattak fel taní-
tóképző-intézeteket. (A magánoktatási törvény 8§-a.)

15. Kolostori, községi és egyesületi középiskolákban a tanítás
nyelve csak román nyelven történhetik.
(10,596/1923. sz. rendelet.)

16. Erdélyben 1938-ban csak 751 magyar felekezeti népiskola
volt; 2212 magyar lakosra jut egy iskola.

17. A román hatóságok megtagadják az erdélyi magyarok cson-
kamagyarországi egyetemeken szerzett okleveleinek elismerését
és azokat elvből nem nosztrifikálják.

 18. A román állami iskolaügyi hatóságok a magyar felekezeti is-
kolák közvetlen vezetésben és felügyeletében messzemenő jogok
felett rendelkeznek. Ezekben az iskolákban állami kiküldöttek el-
nökölnek a vizsgákon.  

19. A magyar jelölteknek érettségi vizsgájukat idegen városokban
kell letenniük, olyan bizottság előtt, amelynek tagjai rendszerint
nem bírják a magyar nyelvet. A vizsgálatot olyan tantárgyakból
is, amelyeket az iskolákban magyarul szabad tanítani, többnyire
románul tartják, tolmács segítségével.

20. A magyar tanulóknak a magyar felekezeti iskolába való fel-
vételét minden módon megakadályozzák.
Különösen a névelemzés hírhedt módszere szolgál erre a célra,
amellyel a leghihetetlenebb visszaéléseket űzik. ( Az 1924. évi
népiskolai törvény 19. §-a, az 1924. évi magániskolákról szóló
törvény 35.§-a.)

21. A magyar felekezeti iskolák magántanulókat nem vizsgáztat-
hatnak. (53.873/1923. sz. miniszteri rendelet.)

22. A magyar felekezeti iskolákban a román nyelven kívül a tör-
ténelmet, a földrajzot és az alkotmánytant is román nyelven kell
tanítani. ( 1928. középiskolai törvény.)

23. A magyar felekezeti iskolákban a minisztérium engedélye nél-
kül sem hittankönyvet, sem bármilyen más tankönyvet nem szabad
bevezetni annak ellenére, hogy ezek az iskolák nem kapnak állami
támogatást. (2,000/ 1912. sz.kormányrendelet.)

24. A magyar felekezeti iskolákban a magyar nyelv nem vizsgatárgy.
(58,886/1924. sz.rendelet.)

25. A magyar felekezeti iskolák kötelesek értesítőiket két nyelven,
első helyen románul és csak második helyen magyarul megszöve-
gezni. Szövegüket előzetes cenzúrára be kell nyujtaniok. (1925.
évi törvény a magánoktatásról.)


                   


             

Így nyomta el a románságot Magyarország Trianon előtt! 3

                                                                               3

35. A magánvállalatok minden korlátozás, minden hátrány és ható-
sági zaklatás nélkül alkalmazhattak román nemzetiségű személyeket.

36. A részvénytársaságok alapítása nem szenvedett semmiféle kor-
látozást a részvényesek nemzetisége tekintetében.

37. Az Osztrák-Magyar Bank az erdélyi román pénzintézeteknek
ugyanolyan feltételek mellett nyujtott hitelt, mint a magyar inté-
zeteknek.

38. Az összes vállalatok tetszésüktől függően román nyelven ve-
zethették könyveiket.

39. Adóztatás szempontjából a román nemzetiségű állampolgárok
a magyarokkal teljesen egyenlő elbánásban részesültek.

40. Román nemzetiségű iparosok, keerskedők a román nyelvet
cégtábláikon szabadon használhatták.

41.A románokat a magyar közigazgatási és rendőrhatóságok mint
egyenlő jogú állampolgárokat emberségesen kezelték. A korrup-
ciót Magyarországon büntetőjogilag és társadalmilag is a legszi-
gorúbban üldözték és büntették.mint ma is.

Nézzük meg hogy az impérium váltáskor Erdélyben és az elcsa-
tolt tiszántúli, szatmári és máramarosi területeken ahol magyarok
éltek, hogyan érvényesültek kisebbségi jogaik 1919-1940 között.

                               Románia 1919-1940

1. A magyarokat, ellentétben a románokkal hátrányosan kezeli
az 1923-as alkotmány, az 1924-es népiskolai törvény, a magán-
oktatásról szóló 1925-ös, az egyházakról szóló 1928-as törvény,
az 1938-as új alkotmány, valamint a különböző vállalatok nacio-
nalizálásáról szóló jogszabályok is.
A gyakorlatban nincs az életnek egyetlen vonatkozása sem, amely-
ben magyarokkal és románokkal egyenlőképen bánnának.
Erdélyben a magyarok nagy részét . 1937-ben több mint 100000-et-
nem vettek fel az állampolgárok jegyzékébe, ezeket a magyarokat
nem tekintik román állampolgároknak.

2. A magyar nemzeti színek viselése súlyos büntetések terhe alatt
tilos.

3. A hatóságok előtti nemzetiségi nyelvhasználatot az ú.n. kisebb-
ségi statutum ellenére sem a törvény, sem a gyakorlat nem biz-
tosította.

4. A posta nem szállítja a magyar címzésű leveleket, a magyar
nyelvű táviratokhoz román fordítást kell mellékelni.és ezekért
magasabb díjat szednek. Magyar nyelvű plakátokat csak akkor
szabad használni, ha a magyar szöveget román fordítás követi.
A magyar nyelvnek vasutakon való használatát körrendeletben
tiltották el (Ionescu-rendelet).

5. A megyei tanácsok jegyzőkönyveiben a magyar nyelv hasz-
nálata tilos (1738/1931. sz. tartományi igazgatósági rendelet).
A községi és városi közigazgatásban a magyar nyelv szóbeli
használatát számos tekintetben megakadályozzák. A jegyzőköny-
veket nem szabad magyar nyelven vezetni.

6, Egy 1929.én kelt rendelet eltiltotta Kolozsvárt a magyar nyelv
használatát orvosi rendeléseknél.
A kereskedelmi-és ipar kamarák ülésein azoktól a tagoktól, akik
magyarul akartak beszélni, gyakran megvonták a szót.

7. Az 1924. évi román közigazgatási törvény a megyék önkor-
mányzatát a gyakorlatban lehetetlenné tette, ugyanis a magyar
települési terület közigazgatási testületeit feloszlatták és ezek
helyett kinevezett tagokból álló bizottságot állítottak fel. Eze-
ket az ú.n. ideiglenes bizottságokat majdnem kizárólag romá-
nokból állították össze. Általában ezek az ideiglenes bizottsá-
gok működnek; a valódi önkormányzat csak kivételesen for-
dul elő.

8. Az 1938. évi közigazgatási törvény a megyék hatáskörének
nagy részét a kerületekre ruházta, amelyeket úgy határoltak el,
hogy az egyes kerüleletek népességének többsége románokból áll-
jon. A túlnyomóan magyar Székelyföld természetes egységét
szétdarabolták: a déli részt a Regáthoz (bukaresti kerület), a
másik részt meg román megyékhez csatolták.


                             

Így nyomta el Magyarország a románságot Trianon előtt! 2

                                                                                 2

14. A román egyházközségek tetszésük szerint állíthattak fel és tart-
hattak fenn román tanítóképző intézeteket.

15. A kolostori, egyesületi és magániskolák tanítási nyelvüket sza-                                                   badon választhatták.

16. Magyarországon 1914-ben 2786  felekezeti népiskolában ro-
mán nyelven folyt a tanítás;  1007 románra esett egy román tanítá-
si nyelvű iskola.

17. Az erdélyi románoknak a román királyságban megszerzett
okleveleit Magyarországon elismerték és nosztrifikálták.

18. A román tanítási nyelvű önkormányzati iskolák vezetése és
ellenőrzése a román egyházi főhatóság hatáskörébe tartozott.
A vizsgákon az egyházi főhatóság képviselője elnökölt. Az álla-
mi hatóságok ezek felett az iskolák felett csak közvetett felügye-
letet gyakoroltak a hivatalos szervek és miniszteri biztosok útján.

19. A román iskolákban a jelöltek olyan elnök és miniszteri biztos
előtt vizsgáztak, akik bírták a román nyelvet. A kérdéseket saját
tanítóik román nyelven tették fel nekik.

20. Olyan román tanítási nyelvű felekezeti iskolában, amelyeknek
nyilvánossági joguk volt, származásra, vallásra és névre való te-
kintet nélkül, külön engedély nélkül, tetszés szerint voltak a ta-
nítók felvehetők.

21. A román felekezeti iskolák magántanulókat is felvehettek és
vizsgáztathattak.

22. A román felekezeti iskolákban a magyar nyelv mint tantárgy
kivételével minden tárgyat szabad volt románul tanítani.

23. Magyarországon csak azok a román felekezeti iskolák voltak
kötelesek a minisztériumtól jóváhagyott tankönyveket használni,
amelyek  állami támogatást élveztek.

24. A román felekezeti iskolákban az érettségi vizsgákon a román
nyelv is vizsgatárgy volt.

25. A román felekezeti iskolák évi értesítőiket a kormány minden
külön engedélye nélkül román nyelven adhatták ki.

26. A román felekezeti iskolákban az általános képesítéseknek
megfelelő tanerők a minisztérium külön engedélye nélkül alkal-
mazhatók voltak.

27. A magyar állam a román felekezeti iskoláknak ugyanazt a tá-
mogatást nyújtotta, mint a magyar felekezeti iskoláknak, ugyanígy
jártak el a községek is.

28. A román felekezeti iskolák tanítói ugyanazt a támogatást nyúj-
totta, mint a magyar felekezeti iskoláknak, ugyanígy jártak el a
községek is.

29. A román iskolák ünnepségeiket előzetes engedély és cenzúra
nélkül tarthatták. Jó tanulóikat bármilyen nyelvű  könyvekkel ju-
talmazhatták és iskolai egyesületeket a minisztérium külön enge-
délye nélkül alakíthattak.

30. A magyar egyetemeken a román nemzetiségű hallgatók egye-
sületbe tömörülhettek.

31.A román népművelési egyesületek szabadon tevékenykedhet-
tek, iskolákat és más kulturális intézményeket alapíthattak és tart-
hattak fenn, továbbá regátbeli kulturális egyesületekkel is (pl. Astra)
együttműködhettek.

32.1913-óta a belügyminisztérium engedélyével regátbeli román
színészek (igazgatójuk Viktor Antonescu)  vándor előadásokat
tarthattak.
Magyarországon a román színházak adóztatástekintetében a magya-
rokkal teljesen egyenjogúak voltak.

33. A magyar állam semmiben sem akadályozta a román közbirto-
kosságok működését.

34. Román nemzetiségű állampolgárok akadálytalanul lehettek
bányavállalatok kizárólagos birtokosai. A románok minden kor-
látozás nélkül és jogilag, valamint ténylegesen is a magyarokkal
teljesen egyenlő feltételek mellett birtokolhattak és tarthattak fenn
ipari és kereskedelmi vállalatokat, bányákat és hitelintézeteket.

                       
                         












                                 

Így nyomta el Magyarország a románságot Trianon előtt! 1

                                                                       1

                                    Így nyomta el Magyarország a románságot Trianon előtt

Magyarországot folyton azzal vádolják hogy 1920 előtt elnyomta és üldözte a
nem magyar ajkúakat. Ezt szeretném most cáfolni a következőkkel.
Vegyük a románokat. De ez áll a többiekre is. És ezzel párhuzamba állítom
hogy a románok hogy bántak a magyarokkal 1918-tól kezdve.
   Magyarország 1867-1918

1. Az össze románok nemcsak jogilag. hanem a valóságban is életük
minden vonatkozásában a magyarokkal teljesen egyenjogúak voltak.
Állampolgárságuk is ugyanazon a jogi és tényleges alapon szabá-
lyozták és kezelték, mint a magyarokét.

2. A magyar kormány 1911-ben engedélyt adott a román nemzeti
színek viselésére.

3. A nemzetiségek nyelvhasználata az 1868 : XLIV. t.-c. 1., 2., 3.                                                         és 27. §-a értelmében az állami és községi közigazgatásban biztosítva volt.

4. A postai forgalomban, levélcímekben, táviratokban, valamint
plakátokon szabadon használhatták a románok nyelvüket. A vasúti
alkalmazottak magyar nem tudó utasokkal románul beszéltek.

5. A községek és városok képviseletében, valamint közigazgatási
szerveikben a román tagok nyelvüket szabadon használhatták és
törvénye igényük volt rá, hogy a jegyzőkönyv két nyelven vezet-
tessék.

6- A magánélet minden vonatkozásában, beleértve a gazdasági
életet is, szabadon és akadálytalanul lehetett a román nyelvet
használni.

7. A községek és városok saját ügyeik intézésében teljes önkor-
mányzatuk volt. Politikai kérdésekben, amelyek az egész ország-
ra vonatkoztak, a parlament elé is terjeszthettek indítványokat.
Ez az önkormányzat a nemzetiségi vidékek számára érdekeiknek
megfelelő közigazgatást biztosított.

8.A történetileg kifejlődött magyar közigazgatási rendszer kere-
tében a zárt csoportokban letelepült románok a megyéken belül
közösen védhették meg érdekeiket, minthogy magyar (székely),
német és román többségű megyék voltak.

9. A közigazgatás Erdélyben  ugyanolyan volt, mint bárhol Ma-
gyaroszágon. A világháborútól eltekintve soha sem tettek Erdély-
ben különleges intézkedéseket.

10. A románok az állami szolgálatban a legmagasabb állásokat
is elfoglalgatták. Egész sor román eredetű kúria bíró, egyetemi
tanár, főispán, magasrangú minisztériumi tisztviselő stb. volt.
Az 1900-as népszámlálás szerint  2,798,559 román közül 10,025
román állott állami szolgálatban.
Megjegyzem hogy az 1910-es népszámlálás szerint 2,948,186
(16,1%) volt román nemzetiségű. És 1918-ra 3 millió körül
voltak.

11. Állami alkalmazottat román nemzetiségük miatt sohasem bo-
csátottak el.

12, Az összes görögkeleti és görög katolikus román metropoliták
és megyés püspökök hivatalból tagjai voltak a magyar felsőháznak.

13. A görögkeleti és görög katolikus egyházközségek román ta-
nítási nyelvű, önkormányzattal bíró iskolákat állíthattak fel és
tarthattak fenn, amelyeknek nyilvánossági joguk volt és állami
érvényességű  bizonyítványokat adhattak ki.

Megjegyezve azt hogy amikor arról volt szó hogy felállítják a
Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét és ezzel az jár hogy
bizonyos román lakta részek kerülnek magyar egyházi vezetés
alá, óriási felháborodást keltett a román egyházi és politikai
vezetők körében. Azt nem véve tudomásul, hogy viszont magyarok
maradnak ortodox és görög katolikus egyházi vezetés alatt Ma-
gyarországon. 1912-ben jött létre a püspökség Hajdúdorogon.
A liturgia nyelvezetéért is komoly harcokat kellett vívni a ma-
gyaroknak azért, a Vatikánnal szemben, hogy magyar nyelven
szóljon a liturgia és ne ószlávul. Míg a románok, szabadon hasz-
nálhatták nyelvüket mind az ortodoxok, mind a görög katolikus
miséken. Maga az alapító levél mind a mai napig nincs a magyar
görög katolikus egyház kezében, hanem a Vatikánban van. És
azt is kifogásolták hogy a románoknak ezután a magyar kötelező
lesz. S miután az akkori magyar kormány az Országos Bizottság
javaslatára nem ragaszkodott a magyar liturgikus nyelvhez és így
ezután a Ferenc József királytól kérték a püspökség felállítását.
Ami aztán megtörtént.