4
9. A nemzetiségi vidékeken és határövezetben az 1919 október 2-án
kelt kormány rendelet, az 1921 március 14-én kelt királyi kézirat
és az 1924 december 19-én kelt törvény ostromállapotot rendelt el.
Az 1128/1933. sz. ostromállapotot újból elrendelte, az 5968. sz.
rendelet kibővítette és megszigorította, különösen a magyar váro-
sokban. A hadseregfőparancsnokság 1938 február 25-28 között ki-
adott rendeletei a katonai parancsnokokat bízták meg a közigazga-
tással, ezek a magyar nemzetiségű lakosságot elviselhetetlenül el-
nyomják.
10. Az állami szolgálatban a magyarokat kinevezéseknél és elő-
léptetéseknél egyaránt mellőzi. Magyar nemzetiségű magasabb
rangú tisztviselők egyáltalán nincsenek.
Az állítólag 1,660,480 magyar közül 1930-ban 1699 állott román
állami szolgálatban (Calendarul Administratív 1933).
11. Magyar nemzetiségű állami alkalmazottakat tömegesen bo-
csátottak el azzal a megokolással, hogy nem bírják a román nyel-
vet, illetve, hogy a román nyelvvizsgát nem tették le. Ismeretesek
olyan esetek, hogy magyar városokban még utcaseprőket is elbo-
csátottak csupán azért, mert a nyelvvizsgán megbuktak.
Egy bírót, aki elbocsátott magyar tisztviselők újraalkalmazás,
illetve kártérítés céljából indított perében kedvező ítéletet hozott.
az 1939 január 20-iki királyi rendelet alapján megbüntették. (Hi-
vatalos lap 1939, 18.sz. 275.lap).
12. Az össes görögkeleti és görög katolikus püspöknek helye
van a román szenátusban de a hat magyar - négy római katolikus,
egy református és egy unitárius - püspök közül csak egyetlenegy
tagja a szenátusnak.
13. A magyarok csak magán iskolákat tarthatnak fenn, melyek
közül a legtöbbnek nincs joga állami érvényességű bizonyítvá-
nyok kiállításához.
14. A magyar egyházközségek 1925 óta nem állíthattak fel taní-
tóképző-intézeteket. (A magánoktatási törvény 8§-a.)
15. Kolostori, községi és egyesületi középiskolákban a tanítás
nyelve csak román nyelven történhetik.
(10,596/1923. sz. rendelet.)
16. Erdélyben 1938-ban csak 751 magyar felekezeti népiskola
volt; 2212 magyar lakosra jut egy iskola.
17. A román hatóságok megtagadják az erdélyi magyarok cson-
kamagyarországi egyetemeken szerzett okleveleinek elismerését
és azokat elvből nem nosztrifikálják.
18. A román állami iskolaügyi hatóságok a magyar felekezeti is-
kolák közvetlen vezetésben és felügyeletében messzemenő jogok
felett rendelkeznek. Ezekben az iskolákban állami kiküldöttek el-
nökölnek a vizsgákon.
19. A magyar jelölteknek érettségi vizsgájukat idegen városokban
kell letenniük, olyan bizottság előtt, amelynek tagjai rendszerint
nem bírják a magyar nyelvet. A vizsgálatot olyan tantárgyakból
is, amelyeket az iskolákban magyarul szabad tanítani, többnyire
románul tartják, tolmács segítségével.
20. A magyar tanulóknak a magyar felekezeti iskolába való fel-
vételét minden módon megakadályozzák.
Különösen a névelemzés hírhedt módszere szolgál erre a célra,
amellyel a leghihetetlenebb visszaéléseket űzik. ( Az 1924. évi
népiskolai törvény 19. §-a, az 1924. évi magániskolákról szóló
törvény 35.§-a.)
21. A magyar felekezeti iskolák magántanulókat nem vizsgáztat-
hatnak. (53.873/1923. sz. miniszteri rendelet.)
22. A magyar felekezeti iskolákban a román nyelven kívül a tör-
ténelmet, a földrajzot és az alkotmánytant is román nyelven kell
tanítani. ( 1928. középiskolai törvény.)
23. A magyar felekezeti iskolákban a minisztérium engedélye nél-
kül sem hittankönyvet, sem bármilyen más tankönyvet nem szabad
bevezetni annak ellenére, hogy ezek az iskolák nem kapnak állami
támogatást. (2,000/ 1912. sz.kormányrendelet.)
24. A magyar felekezeti iskolákban a magyar nyelv nem vizsgatárgy.
(58,886/1924. sz.rendelet.)
25. A magyar felekezeti iskolák kötelesek értesítőiket két nyelven,
első helyen románul és csak második helyen magyarul megszöve-
gezni. Szövegüket előzetes cenzúrára be kell nyujtaniok. (1925.
évi törvény a magánoktatásról.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése