3
Fontos feladata volt a bűnmegelőzés amint már fentebb írtam 90-95%
volt a felderítés országos szinten. Volt mikor politikai célokra használták őket. Például választások idején. Ami öt évente volt. Feladatuk összetett
volt. Állandóan képezniük kellett magukat ami el várás is volt. Min-
denütt megtalálhatóak és láthatóak voltak, nem úgy mint a mai rend
őrei.Vásárokon, kocsmák környékén, cigány telepeken, mezőn, vasút
állomásokon.
Csak címszavakat idézek Élthes Gyula 1928-ban megjelen Kihágások
kézikönyvéből, mi mindent kellett tudni, mire kellett figyelni a csend-
őröknek.
Kihágások kézikönyve
˝ Adománygyűjtés szabályozása. Állategészségügy. Állatkínzás.
Borhamisítás. Cigányok ellenőrzése. Dohánykertészekről. Egye-
sületi jogokról. Erdei kihágások. Erdők fakihasználása. Élelmis-
szerek drágítása. Építkezési ügyek. Fagylalt utcai árusítása, Fut-
balljátékok ellenőrzése. Gazda és gazdasági cselédek jogviszonya.
Gazdasági munkástoborzás. Gépjármú kihágások. Hajózási rend-
szabályok. Halászatról. Hangversenyek, mutatványok stb. Házi
cselédek ügye. Honvédségről. Hús-és kolbászáruk festésének ti-
lalma. Kereskedelmi munkaszünet. Kerékpár-közlekedés. Kiván-
dorlásról. Kóbor cigányok ellenőrzése. Könyöradomány- gyűjtés
szabályozása. Közerkölcsiség védelme. Községi kihágási bírságo-
lás. Közutakról. Közveszélyes munkakerülők. Kubikusok. Külföl-
dikek bejelentése. Lakásügyi kihágások. Légi járművek közlekedé-
se. Mezőgazdaság. Mezőrendőri kihágások. Mértékügy és hitele-
sítés. Műemlékek védelme. Népoktatás. Paprikaőrlés szabályozá-
sa. Robbanóanyagok stb. tartása. Rokkantügy. Sajtórendészeti ki-
hágások. Statisztika. Szavazati jog nem gyakorlása. Szegényügy
és rokkantügy. Szent.István-napi munkaszünet. Szeszes italok ti-
lalma ifjúság részére. Szikvíz előállítása. Tánctanítás. Tejelő ál-
latok tőgyének felduzzasztása.. Tejtermékek ellenőrzőjeggyel el-
látása. Tornatanítás. Törvényhatósági és községi szabályrendele-
tek. Tűzrendészet. Vadászatról. Vásári árusítás. Vasutak és gya-
logközlekedély vaspályákon. Véderő elleni kihágások. Védje-
gyek oltalma. Vendéglő stb. alkalmazottak óvadéka. Vízből men-
tés szabályozása. Vízi munkálatoknál stb..alkalmi munkások. Víz-
jog. zászlók, címerek használata. Zárórák. ¨
És még ennél is több mindennel kellett tisztában lenniük. Az a-
hogy Rideg Sándor: Indul a bakterház karikírozza ki a csendő-
röket és komolyabb történelminek látszó történelmi könyvekben
ábrázolták őket, teljesen hamis. Ha úgy dajdajoztak volna mint
a fenti regényben azonnali hatállyal kirúgták volna őket. A másik,
hogy bugrisnak állította be őket. Holott a fentiek szerint sem vol-
tak azok. Nyilván ő közöttük is mindenfélék voltak. Mint ahogy
a társadalom is sokszínű. Rideg regénye ezek miatt csak cenzú-
rázottan, kipontozva jelenhetett meg 1943-ban.Szemükre vetik
ma is egyesek hogy üldözték a kommunistákat. Ez is egy szélső-
séges eszmei mint a fasizmus és nemzeti szocializmus. Ságvári
Endrével szemben is jogszerűen jártak el. Az is tény hogy részt-
vettek a deportálásban. De voltak kivételek. Ha nem is sokan.
E miatt nem egy csendőrnek az életével kellett fizetnie, vagy bör-
tönre ítélték 1944-ben mert úgymond szabadságolta magát, és nem
volt hajlandó részt vállalni az embertelenségekben. Nem mind-
egyikük volt náci vagy nyilas barát. A nagy részük felesküdött
Szálasira megtagadva Horthyt akire szintén felesküdtek valamikor.
És mint már írtam állandóan képezniük kellett magukat. Nem
ostobák és hülyék gyülekezete volt a testület. Helytelen és tudat-
lánság lenn a mából visszanézve úgy ábrázolni őket ahogyan nem
egy szélső liberális volt mszmp-s kiszes történész teszi, és ír le
valótlanságokat. A nyilas uralom alatt működött a Nemzeti Szá-
monkérő Szék Orendy Norbert csendőr alezredes vezetésével több
embert is halálra ítéltek és kivégeztek. A betörő vörös horda elleni
harcokban 11 ezer csendőr vesztette életét.1944-45-ben. Sokan
elmenekültek. De még így is elegen maradta. Az Ideiglenes Nem-
zeti Kormány 1945 május 10-i 1690/1945. M. E. sz. rendeletével
feloszlatta a csendőrséget. Ezután az üldöztetés vagy emigráció
maradt számukra. 15 828 csendőr él Magyarországon 1945-ben.
Ezekközött nyugállományúak is voltak. Nyugdíjakat, kegydíjakat
vontak meg tőlük. Sokukat internálták vagy rendőri felügyelet alá helyezték.Voltak akiket Recskre ,Kazincbarcikára, Tiszalökre és más településekre deportáltak. Ebből a több mint 15 ezerből mindössze 271 főt igazoltak, 25 csendőr tisztet és 48 altisztet végeztek ki. Erő- szakos cselekményben 10 csendőr vesztette életét. A legbrutálisab-
ban a volt csendőrökkel bántak el Persze volt rendőrökkel sem
bántak kesztyűs kézzel. Sokkal árnyaltabban kell bemutatni 1881-1944 közötti tevékenységüket
Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése