A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 2

                                                                                2

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Románia árulását.1916 augusztus 27-én hadat üzent
a monarchiának. Erdélyből német segítséggel tudták kiverni a román csapatokat .A ha-

tár gyengén volt védve  Egész Erdélyt nem tudták elfoglalni. A bukaresti titkos szerző-

dés alapján támadtak. ˝Ellenfeleink szétdarabolásunkra törtek˝-írta Tisza István. Nem
beszélve arról hogy már 1915-től olyan térképek jelentek meg amelyen a monarchi-
án osztoznak ha az antant győz. Ország szerte harangzúgás jelezte hogy ellenségeinket
kivertük az ország területéről,Tisza az önvédelmi harcot befejezettnek nyilvánította,és
Tisza, Burián Istvánnal együtt a nemetek felé békeajánlatot tett. Közzétételük csak Bu-
karest elfoglalásakor történt meg 1916 december 20-án.Tisza -szerintem-téves azt
hitte hogy vége a háborúnak az ő részéről. Ami távolról sem volt igaz. De egyet tisz-
tán látott hogy a háború forduló ponthoz érkezett.Közben megjelennek a wilsoni el-
vek a népek önrendelkezéséről. Még 1917 augusztusában House ezredes javasolta
Wilson elnöknek a monarchia fenntartását. A háború miatt egyre inkább kimerült a
birodalom.1916 áprilisában az oroszországi cseh szervezetek kongresszust tartottak
és azon a Bohdan Pavlú által Londonból hozott hírek hatása alatt elhatározták, hogy
Masaryk akcióját, amit a csehek és szlovákok érdekében csinál,táviratilag üdvözlik.
Ezzel Masarykot ismerték el a csehszlovák nemzet tanács vezetőjének. Bár némi
zavar keletkezett,mivel a cári kormány Dürichet favorizálta.De a kijevi paktummal
megoldottak a problémák és magukat is a-kijevi szervezet-Párizsnak rendelte alá.
De a cári kormányzat nem tartotta érvényesnek a paktumot és továbbra is Dü-
richet ismerte el vezetőnek Masaryk ellenében.Ennek következtében az oroszor-
szági csehek között szakadás következett be. A péterváriak Masarykot támogatták.                              Ahogy kitört a háború  az  Egyesült Államokban élő másfél millió cseh és szlovák
rögtön a monarchia szétverésén kezdtek munkálkodni.A hadüzenet estélyén                                    Chicagóban tiltakozó gyűlést rendeztek és gyűjtést indítottak a cseh vidéked háborús áldozatai javára. Tájékoztatták a közvéleményt és erős propagandába kezdtek.A Szlovák Liga is csatlakozott hozzájuk, és részt vett a nemzeti egyesüléssel és 1915 november 14-én aláírták a külföldi
felhívását is. Meg kell említeni a pittsburgi egyezményt, amely a csehek és szlovákok
együttműködésére vonatkozott. A kérdést akkor rendezik ha megalakul az önálló állam.
Benes és Stefánik nem írták alá. Benes szerint azonban Stefánik nem tartotta magát
 az egyezményhez, nem becsülte túl a jelentőségét.és abban csupán helyi jelentőségű dolgot látott.
Maga Masaryk elismeri hogy nem gondolt komolyan arra hogy a szlovákság önállóságot kapjon
Az első egyezmény a clevelandi volt 1915-ben.Mint könyvében írja:
:˝Ezt az egyezményt egy kis szlovák frakció megnyugtatására kötöttük,amely

a szlovákoknak tudj´Isten milyen önállóságról álmodozott.˝ Clevelandban még föderatív ál-

lamról született egyezmény. Az 1918-as pittsburgi visszalépést jelentett. Az orosz fronton a
csehek önként megadták magukat. 1915-ben.Ferenc József császár és király fel is oszlatta                 a prágai 28.gyalog ezredet. Miután ez kiderült csehellenes kampány kezdődött a Monarchi-
ában. 1916 április 17-én az orosz hadseregben engedélyezték a csehszlovák brigád meg-
alakítását.Majd október 20-án engedélyezték egy csehszlovák hadtest felállítását.Itt kell
megemlíteni a csehszlovák légió felállítását. Masaryk 1915 februárjában a következőket
mondta: ¨Ha mi egy hadsereget állítunk fel, akkor jogi szempontból új helyzetbe kerülünk a
monarchiával, mint a szövetségesekkel szemben. Ezáltal egy olyan politikai helyzet keletkez-
nék, amely a béketárgyalásoknál lehetővé tenné számunkra,hogy követeléseink minimumát
érjük el. Mindenesetre sem Bécs,sem a szövetségesek nem fogják tétlenül nézni, hogy had-
seregünk van. Határozott katonai harc nélkül azonban senkitől semmit nem kapunk. ˝1916
tavaszán megállapodtak az oroszokkal, amely szerint 400000 embert küldenek a francia
frontra. Ebből mindössze 16000 ember érkezett meg.a nyugati frontra. Francia kormánykö-
rök felvetették azt a kérdést,vajon nem lehetne az orosz katonákkal együtt csehszlovák ha-
difoglyokból álló csoportokat is küldeni, akikből aztán Franciaországban megszerveznék a
csehszlovák nemzeti hadsereget.Ezt figyelembe véve szövögették terveiket Masaryk és Be-
nes,hogy minél előbb csapatokat hozzanak hadifoglyokból Oroszországból és ha lehet O-
laszországból Franciaországba.Maurice Paléologue könyvében  ˝A cár országa a nagy há-
borúban˝című könyvéven ezt írja::˝Péntek,1916 május 5...Étkezés előtt Viviani kifejti elöt-
tem küldetésük célját:-Azért jöttünk-közli velem fővonásokban:-1.hogy megállapítsuk O-
roszország katonai erőforrásait és igyekezzünk fokozni őket;2.sürgessük 400,000 ember-
nek egymásután következő 40,000 főnyi csoportokban Franciaországba küldését,a Dou-
mernak mult év december havában adott ígéret értelmében; ˝....Május 11 ..a cár elnökle-
te alatt tanácskozást tartottak.Viviani ékesszólóan kérte, hogy havi 40,000 főnyi csoportok-
ban 400,000 oroszt küldjenek Franciaországba. ˝(Hosszú és nehéz vita folyt róla.Hunnias)
Végül a cár beleegyezett és kijelentette hozzájárulását. ˝A következő határozatot hozták:
Azon a dandáron kívül, melyet már elküldtek  Franciaországba és azon kívül, amelynek ju-
nius 15-én kell indulnia Szalonikibe, egyenként 10,000 főnyi dandárt küldenek Franciaor-
szágba augusztus 14. és december 15. között. ˝Itt szó sincs semmiféle csehszlovák hade-
rőről. De az oroszországi hadifoglyok között elkezdenek szervezkedni. Közben Románia
hadat üzen a központi hatalmaknak és megindítja a támadást Erdély ellen. Északon Bru-
szilov nyomja vissza központi hatalmak haderejét sok foglyot és hadianyagot zsákmányol-
nak. Délen a törökök szenvednek vereséget az oroszoktól. De ősszel Erdélyből kiverik a
románokat. A tervekben volt hogy a románok Bulgáriát támadják meg. A németek és az
osztrákok proklamálták a lengyel függetlenséget. Ez viszont arra kényszerítette az antantot
hogy bizonyos kötelességét teljesítse.
                  
                             
                















      

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 1

                                                                     1
A csehek azzal szédítették a világot hogy ő államuk demokratikus. Papiron tényleg az volt.
Már a Nagy háború (I.világháború)előtt és alatt már a Csehszlovák állam létrehozásán,a 
Monarchia szétverésén munkálkodtak. Ebben nagy szerepe volt T.G.Masaryknak, Edvard
Benešnek,R.M.Štefánik dr.-nak Karel Kramářnak,Klofáčnak és Rašín dr.-nak. 
Meg indítják a propagandát, az 1915 februárjában létrehozzák a maffiát mikor Benes visszatér
Bernből Prágába. De előtte beszélt Masarykkal aki Svájcon át Olaszországba utazott.1914 
december 18-án hagyta el Prágát. 1915.ben akart visszatérni.1915 február első napjaiban talál-
koztak Zürichben. Itt közölte vele hogy nem térhet vissza ,ismerve a prágai helyzetet.Masaryk 
társaságában ott volt egy befolyásos orosz újságíró Vsevelod Svatkovsky,aki később felbecsül-
hetetlen érdemeket szerzett a csehszlovák mozgalomnak. Meg egyeztek abban hogy Masaryk 
külföldön marad és külföldről nyílt agitációba kezd  Ausztria-Magyarország ellen. De mindenek 
előtt pénzt kell gyűjteni hogy titkos földalatti mozgalmat hozzanak létre és titkos nyomdákat kell 
felállítani.Kramarz az orosz vonalat támogatta és hitt az orosz győzelembe,amit se Benes,se Ma-
saryk nem osztott.Az orosz expanzióval szemben az angol és francia vonalat tartották ésszerűnek.
Külföldön beindul a sajtóhadjárat a csehek mellett és Bécs,Budapest ellen.1915 április 15-én a 
különböző nemzetiségi terveket az ország felosztására Masaryk önti egybe Seaton-Watson ter-
vei alapján.és ezzel főbb vonásaiban előttünk áll az a Magyarország,amelyet az orosz győzelmek
árnyékában a történelmi magyar királyság romjain felállítani törekedtek. Az átalakítás vezérfona-
lául Szaszanovnak azt a kijelentését lehet tekintenünk,amelyben a monarchiának a nemzetiségi 
elv alapján való átalakítását szegezte le.˝La Russie veut arriver á créer un état de choses stable parmilespeuples de la monarchie,sur la base du principe des nationalité˝.
Oroszország azt akarja hogy sikerüljön egy állandó állapotot létre hozni a monarchia állampol-
gári elvei alapján. Az oroszok is elő álltak a maguk területi követelésével,de azzal,hogy a Kár-
pátokon át a magyar alföldre léptek,a Dunamedence érdekkörbe került.1915.február 14-én
foglalkozott a kérdéssel és akként határozott,hogy Máramaros megyén és Erdély északi ha- 
tárpontján kívül Magyarország területéből nem igényel többet. Sokkal többet követelt Orosz-
ország részére az az emlékirat,amelyet az 1914.októberi rotterdami megbeszélések alapján
Seton-Watson kidolgozott és általa Masaryk követelt. Ebben már az új Közép-Európa kons-
truktív terve volt megadva,úgy mint az a párizsi békeszerződésekben valóban létre jött. A ter-
vezetben a cseh állam a hozzá soha nem tartozó Felső-Magyarországot is bekebelezte,az an-
nexió garanciáját pedig az orosz hatalomnak a Dunamedencébe való behozatalában igyekezett 
megtalálni. A cseh birodalom másik garanciáját Szerbia határainak észak felé való eltolása ké-
pezte,ami által a cseh állam két korridor útján az orosz és szerb fegyveres szövetséget biztosí-
totta magának. Ezeknek a megbeszélése végett utazott Seton-Watson Szerbiába és Romániába.
Visszatérése után Masaryk részére ö állította össze azt az emlékiratot,amelyet 1915.április 15-én
együtt nyújtottak át Sir Georg Clerk külügyi osztályfőnöknek. Ebben az emlékiratban.amely 1923-
ban látott napvilágot,már szabatosan benne volt az a Magyarország,amelynek határait a trianoni
békeszerződés írta körül. A trianoni Csonka-Magyarország tehát nem a lakosság óhajának meg-
nyilvánulásaként,hanem a cseh,szerb és román kormányoknak és ezek megbízottainak követelé-
seként alakult meg. Bizalmukat növelte az orosz előre törés.Przemysl elfoglalása,betörés a Kár-
pátokba,de az Alföldig nem sikerült eljutniuk az orosz csapatoknak. Ott volt még a két teljesen
megbízhatatlan szövetséges Olaszország és Románia. Akik már szervezkedtek,mozgósítottak.
 Denis szerkesztésében 1915.május 1-én kiadják a ˝National Tchéque˝lapot,mely két hetente
jelent meg az antant államok részére.
De nem sokáig tevékenykedhetett a maffia,mivel 1915 májusában és júliusában letartóz-
tatja a katonaság Kramářt,Hajnt és Rašínt. Ezzel a maffia szerepe véget ért. De nem a bomlasztás.
Benes elmenekült.Masaryk Londonban,Benes Párizsban lát munkához. 1915 november 14-én 
nyílt színre lépnek és e napon Svájcban,az egyesült Államokban ,Franciaországban,Oroszországban
megjelent a ˝Csehszlovák külföldi választmány˝manifesztuma. Melyben bejelentik hogy felveszik a 
harcot a Monarchia ellen.Csatlakoznak a szláv népekhez és az antanthatalmakhoz és életre halálra
harcot hirdet a birodalomnak mely a háborút okozta. Rá mutatnak a történelmi jogra mely a cseh-
szlovák népet megilleti,Bécs,Budapest sorsát pedig elveszettnek tekintik. Miután ez megjelent nem 
lehetett visszatáncolni. Egyértelművé tették hogy a Monarchia ellen dolgoznak.Masaryk 1916 január
18-án Párizsba érkezik és többek között találkozott Brianddal. Előadta neki a csehszlovák tézist.
Briant megértette és támogatta az elképzelést. Benes az akkor még létező maffiának azt írta.Idézem.
˝...Briand fogadta Masarykot és a következőket mondta neki::˝ Mi franciák mindig szimpátiával vi-
seltettünk és viseltetünk a cseh nép iránt és a háború ezt a szimpátiát csak megerősítette.Biztosítha-
tom Önt,hogy Franciaország nem feledkezik meg az Önök aspirációiról és mindent elkövetünk,hogy 
a csehek elérjék függetlenségüket. Most ne beszéljünk a részletekről,a fő kérdésekben úgyis egyet- 
értünk  Hasonlóképpen nyilatkozott Deschanel is,aki ma nagyon hatalmas és befolyásos személy.
Franciaországot megnyertük és a mi oldalunkon fog állni.1916 február 16-án Masaryk vezetésével
megalakul a Csehszlovák Nemzeti Tanács(Československá národní rada). Helyettese Dürich,vezér-
titkára Benes és a szlovákok képviselője Stefánik lett.
A francia propagandával egyidejűleg Londonban is irodát nyitottak,amely Czech Press Bureau né-
ven működött. Ezt az irodát később a párizsi központ felügyelete alá helyezték. Benes 1917 janu-
árjában Olaszországba utazott hogy sajtóirodát létesítsen Rómában Ufficio di Boemia néven. Meg 
kell jegyezni,hogy Denis 1915-ben,Seton-Watson 1916-ban izgatták a nyugati közvéleményt Ma-
gyarország ellen. Az 1916-os évben Benes kapcsolódott be,a kettős monarchia felosztását köve-
telte és Magyarország északi vidékeinek annexióját amit 1917-nem Eisenmann Lajos útján a fran-
cia kormány is magáévá tett.


                                  
                            
                             

Pax Trianon!

 Pax Trianon!
Tria non tibi sunt in nomine
 te non accipit indita gens Hungaria
                                     Pax Trianon!

Székely himnusz

Kevesen tudják hogy két székely himnusz is van. Az egyik amelyiket ma énekelik. De amely

eltér az eredetitől,melynek szövegét Csanády György írta 1921-ben és zenéjét Michalik
Kálmán szerezte. De van egy másik is,melynek szövegét Kassai Lajos tb.kanonok és költő
írt. Sajnos ezt a szöveget még nem sikerült megtalálni. Az ezért jelez valamit hogy az Erdélyben
élők se nagyon tudják. A székelyföldi irodalmároktól ennyi év távlatából elvárható lett volna,
hogy utána járjanak. Mert mégis csak róluk és a földjükről szól. Remélem hogy egyszer valaki
aki utána tud nézni,utána néz és közli Kassai Lajos Székely Himnuszát.

Horthy Miklós

Mióta megtörtént a szobor avatás,azóta nem csillapodnak a kedélyek. A balliberális oldalnak csípi a szemét. Kezdjük ott hogy volt egy összeomlás 1918-ban.Itt a vezetést átvette a dilettáns és hozzá  nem érő Károlyi raccsoló gróf a vezetést. Gyakorlatilag a hozzá nem értésének köszönhetően szinte simám megszállták az országot az új foglalók. Márciusban Kun és a szociáldemokraták létrehozzák a Tanácsköztársaságok. Károlyi megbukik. Beindul a terror a meg nem szállt részeken. Mindent elszednek,földet nem osztanak. Északon vissza vonulnak engedelmeskedve az antant követelésének. Megjelenik augusztusban Horthy mint a nemzeti hadsereg fővezére és a tényleges hatalom az ő kezébe kerül. A vörös terrorra válasz a fehér terror. Természetesen semmilyen terror sem elfogadható. De mit várnak egyesek ha netán a maiak közül valakinek az ősét megkínozták és meggyilkolták volna Szamuely Tibor terror legényei?  A másik Horthy antiszemitizmusa. Igen az volt,de nem volt antiszemitább a környező országokhoz képest. Akkoriban Európában tekintély elvű rendszerek voltak.  Teszem hozzá rögtön hogy az un.demokratikus Csehszlovákia is messze fényévnyire volt a demokráciától. A legrosszabb soruk a magyaroknak volt. Már a 30-as években 1938-ban egy kommunista röpirat szerint Esterházy fasiszta volt és áruló. Más szlovákkal egyetemben. Horthy volt annyira reálpolitikus hogy nem sétált bele Hitler csapdájába,hogy fegyveresen támadja meg délről Cseh-Szlovákiát. Nem volt hajlandó segíteni a németeket a lengyelek elleni háborúban sem.A háború folyamán, nemcsak lengyelek,de szövetséges katonák maradhattak életben és mehettek tovább.Így sok zsidó menekült meg. Természetesen már hallom amint mondják hogy ott volt Kamenyeck-Podolszk 1941. való igaz hogy 10 ezernyi zsidót attak át a németeknek. Az 1944-es megszállással pedig a vidéki zsidóságot deportálták. A kiugrás sem sikerült.Túl lovagias volt a németekkel szemben. Az is tény hogy gratulált Hitlernek a szovjet elleni harcához. Egy ellentmondásos politikus volt.Ő is egyfajta illúzióban ringatta magát. Ott volt az éles kommunista ellenessége. Ami érthető. Az is érthető hogy az ország egy nagyon súlyos megcsonkítás után a revíziót követelte. Nem egy szerűen a politikai garnitúra,hanem a nemzet. Horthy nem szegte meg a Jugoszláv örök barátsági szerződést,mivel a Belgrádi katonai puccsot az angol titkosszolgálat szervezte.És csak akkor indultak meg a csapatok mikor a horvátok kikiáltották a függetlenségüket.A Délvidéki razziát sem Horthy kezdeményezte. Az más kérdés hogy a vádlottak simán megszökhettek.De nem tartom hihetőnek hogy Horthy engedte volna meg. Az is tény hogy súlyos belpolitikai gondok voltak. Nem oldották meg a rengeteg nincstelen vidéken élők ügyét. Ott volt az egészségtelen nagybirtok rendszer. Osztottak földet,csak nagyon keveseknek. Az oktatás színvonala sem volt megfelelő. Ott van a kommunista üldözés. Tegyük hozzá hogy alig pár ezren szimpatizáltak a bolsevik eszmével. Hogy milyen kevesen voltak az az 1944 decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása bizonyítja. Úgy kellett összekaparni rá az embereket,olyan kevesen voltak. Aztán persze a semmiből milliós létszám lett. Ha összehasonlítjuk Magyarországot a szomszédainkkal,semmivel sem volt rosszabb. Szlovákiában már 1942-ben összeszedik a zsidókat. A Romániához tartozó Transznisztriában százával,ezrével ölik a zsidókat. Nem voltak emberségesek a zsidó-törvények. A magyar gazdaság szinte 100%-ban a németeket szolgálta ki. De sok választása nem volt az országnak. Meg nagy butaságra vall az is hogy simán kiugorhattunk volna a háborúból. A franciáktól a románokig akkor volt sikeres a szembefordulás amikor már a szövetségesek a hátuk mögött voltak. Az technikailag is kivitelezhetetlen hogy a hátamban ott van a német fegyveres erő,a gestapo és minden gond nélkül szembe lehetett volna velük szállni. Ez egy teljes képtelenség.Hitlerék nagyon is figyelték a magyarok lépéseit.Az is tény hogy kormányban is ott voltak a besúgók. Reményi-Schneller Lajos és mások. Vegyük Bulgária esetét. Ez az ország jugoszláv,görög és román területeket kapott. De a szovjet elleni háborúban nem vett részt,hálából hogy felszabadították elődjeik a török alól az országot. Ez nem jelenti azt hogy a cári csapatok ne erőszakoskodtak volna,vagy ne erőszakoltak volna meg nőket.És mégis kommunizmus lett a jutalma.Dél-Dobrudzsát kivéve minden Balkánon elfoglalt területet ki kellett ürítenie. És több mint 11000 zsidót deportáltak akik nem voltak bolgár állampolgárok és nem vették részt a bolgárok oldalán az első világháborúban. Akiket kitüntettek azoknak is csak sárga csillagot kellett viselni. Az is tény hogy német részről nem nehezedett a bolgárokra olyan nyomás mint ránk. Végül is ugyanazt kapták jutalmul a bolgárok mint mi büntetésből. Egyszerűen nem létezett jó vagy rossz megoldás.Magyarország stratégiailag fontos helyen fekszik. A földrajzi fekvést sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mielőtt egyesek vádaskodnak,előtte tanulmányozzák a térképeket,a földrajzot. Nagyon is összetett a történet. Aki azt állítja hogy hazánk kimaradhatott volna a háborúból az nem ismeri a történelmet. A Sztálini Vörös Hadsereg akkor is megszállta volna és bolsevizálta volna Magyarországot. Tehát még az sem lett volna mint ami Ausztriával meg történt.