Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Románia árulását.1916 augusztus 27-én hadat üzent
a monarchiának. Erdélyből német segítséggel tudták kiverni a román csapatokat .A ha-
tár gyengén volt védve Egész Erdélyt nem tudták elfoglalni. A bukaresti titkos szerző-
dés alapján támadtak. ˝Ellenfeleink szétdarabolásunkra törtek˝-írta Tisza István. Nembeszélve arról hogy már 1915-től olyan térképek jelentek meg amelyen a monarchi-
án osztoznak ha az antant győz. Ország szerte harangzúgás jelezte hogy ellenségeinket
kivertük az ország területéről,Tisza az önvédelmi harcot befejezettnek nyilvánította,és
Tisza, Burián Istvánnal együtt a nemetek felé békeajánlatot tett. Közzétételük csak Bu-
karest elfoglalásakor történt meg 1916 december 20-án.Tisza -szerintem-téves azt
hitte hogy vége a háborúnak az ő részéről. Ami távolról sem volt igaz. De egyet tisz-
tán látott hogy a háború forduló ponthoz érkezett.Közben megjelennek a wilsoni el-
vek a népek önrendelkezéséről. Még 1917 augusztusában House ezredes javasolta
Wilson elnöknek a monarchia fenntartását. A háború miatt egyre inkább kimerült a
birodalom.1916 áprilisában az oroszországi cseh szervezetek kongresszust tartottak
és azon a Bohdan Pavlú által Londonból hozott hírek hatása alatt elhatározták, hogy
Masaryk akcióját, amit a csehek és szlovákok érdekében csinál,táviratilag üdvözlik.
Ezzel Masarykot ismerték el a csehszlovák nemzet tanács vezetőjének. Bár némi
zavar keletkezett,mivel a cári kormány Dürichet favorizálta.De a kijevi paktummal
megoldottak a problémák és magukat is a-kijevi szervezet-Párizsnak rendelte alá.
De a cári kormányzat nem tartotta érvényesnek a paktumot és továbbra is Dü-
richet ismerte el vezetőnek Masaryk ellenében.Ennek következtében az oroszor-
szági csehek között szakadás következett be. A péterváriak Masarykot támogatták. Ahogy kitört a háború az Egyesült Államokban élő másfél millió cseh és szlovák
rögtön a monarchia szétverésén kezdtek munkálkodni.A hadüzenet estélyén Chicagóban tiltakozó gyűlést rendeztek és gyűjtést indítottak a cseh vidéked háborús áldozatai javára. Tájékoztatták a közvéleményt és erős propagandába kezdtek.A Szlovák Liga is csatlakozott hozzájuk, és részt vett a nemzeti egyesüléssel és 1915 november 14-én aláírták a külföldi
felhívását is. Meg kell említeni a pittsburgi egyezményt, amely a csehek és szlovákok
együttműködésére vonatkozott. A kérdést akkor rendezik ha megalakul az önálló állam.
Benes és Stefánik nem írták alá. Benes szerint azonban Stefánik nem tartotta magát
az egyezményhez, nem becsülte túl a jelentőségét.és abban csupán helyi jelentőségű dolgot látott.
Maga Masaryk elismeri hogy nem gondolt komolyan arra hogy a szlovákság önállóságot kapjon
Az első egyezmény a clevelandi volt 1915-ben.Mint könyvében írja:
:˝Ezt az egyezményt egy kis szlovák frakció megnyugtatására kötöttük,amely
a szlovákoknak tudj´Isten milyen önállóságról álmodozott.˝ Clevelandban még föderatív ál-
lamról született egyezmény. Az 1918-as pittsburgi visszalépést jelentett. Az orosz fronton acsehek önként megadták magukat. 1915-ben.Ferenc József császár és király fel is oszlatta a prágai 28.gyalog ezredet. Miután ez kiderült csehellenes kampány kezdődött a Monarchi-
ában. 1916 április 17-én az orosz hadseregben engedélyezték a csehszlovák brigád meg-
alakítását.Majd október 20-án engedélyezték egy csehszlovák hadtest felállítását.Itt kell
megemlíteni a csehszlovák légió felállítását. Masaryk 1915 februárjában a következőket
mondta: ¨Ha mi egy hadsereget állítunk fel, akkor jogi szempontból új helyzetbe kerülünk a
monarchiával, mint a szövetségesekkel szemben. Ezáltal egy olyan politikai helyzet keletkez-
nék, amely a béketárgyalásoknál lehetővé tenné számunkra,hogy követeléseink minimumát
érjük el. Mindenesetre sem Bécs,sem a szövetségesek nem fogják tétlenül nézni, hogy had-
seregünk van. Határozott katonai harc nélkül azonban senkitől semmit nem kapunk. ˝1916
tavaszán megállapodtak az oroszokkal, amely szerint 400000 embert küldenek a francia
frontra. Ebből mindössze 16000 ember érkezett meg.a nyugati frontra. Francia kormánykö-
rök felvetették azt a kérdést,vajon nem lehetne az orosz katonákkal együtt csehszlovák ha-
difoglyokból álló csoportokat is küldeni, akikből aztán Franciaországban megszerveznék a
csehszlovák nemzeti hadsereget.Ezt figyelembe véve szövögették terveiket Masaryk és Be-
nes,hogy minél előbb csapatokat hozzanak hadifoglyokból Oroszországból és ha lehet O-
laszországból Franciaországba.Maurice Paléologue könyvében ˝A cár országa a nagy há-
borúban˝című könyvéven ezt írja::˝Péntek,1916 május 5...Étkezés előtt Viviani kifejti elöt-
tem küldetésük célját:-Azért jöttünk-közli velem fővonásokban:-1.hogy megállapítsuk O-
roszország katonai erőforrásait és igyekezzünk fokozni őket;2.sürgessük 400,000 ember-
nek egymásután következő 40,000 főnyi csoportokban Franciaországba küldését,a Dou-
mernak mult év december havában adott ígéret értelmében; ˝....Május 11 ..a cár elnökle-
te alatt tanácskozást tartottak.Viviani ékesszólóan kérte, hogy havi 40,000 főnyi csoportok-
ban 400,000 oroszt küldjenek Franciaországba. ˝(Hosszú és nehéz vita folyt róla.Hunnias)
Végül a cár beleegyezett és kijelentette hozzájárulását. ˝A következő határozatot hozták:
Azon a dandáron kívül, melyet már elküldtek Franciaországba és azon kívül, amelynek ju-
nius 15-én kell indulnia Szalonikibe, egyenként 10,000 főnyi dandárt küldenek Franciaor-
szágba augusztus 14. és december 15. között. ˝Itt szó sincs semmiféle csehszlovák hade-
rőről. De az oroszországi hadifoglyok között elkezdenek szervezkedni. Közben Románia
hadat üzen a központi hatalmaknak és megindítja a támadást Erdély ellen. Északon Bru-
szilov nyomja vissza központi hatalmak haderejét sok foglyot és hadianyagot zsákmányol-
nak. Délen a törökök szenvednek vereséget az oroszoktól. De ősszel Erdélyből kiverik a
románokat. A tervekben volt hogy a románok Bulgáriát támadják meg. A németek és az
osztrákok proklamálták a lengyel függetlenséget. Ez viszont arra kényszerítette az antantot
hogy bizonyos kötelességét teljesítse.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése