94
5. h.o. üldözést Pelsőcz és Tiszolcz felé folytatja.
Zöm mostani csoportosításban megmarad.
A 3. h.o. elrendelt feladatát megtartja.
1. ddr. szintén megtartja feladatát.
8. h.o. felvonulását megkezdi. Egyelőre hdsg. tartalék.
Elvül szolgál a jelenlegi hadműveleteknél: ellenséget csapa-
tok teljes kihasználásával üldözni. (601/14)
Június 2-a az ellenségszámára még bonyolultabb helyzetet
teremtett. Részint Kassa veszélyeztetettsége került előtérbe,
részint annak a megítélése, hogy a Vörös Hadsereg nyugati
- Pozsony irányú- előretörése milyen jellegű. Az újonnan ki-
nevezett cseh parancsnok nehéz helyzetbe került. Hiszen
a vörösök folyamatosan támadtak a Hernád és Bódva völ-
gyében Kassa elvesztésével fenyegettek. Ezért kérte, hogy
a hadsereg tartalékában levő VI. dandárt helyezzék aláren-
deltségébe. Egyidejűleg a román hadvezetést is megkereste,
hogy segítsenek nekik. A románoknak eszük ágában sem
volt segíteni szövetségesüket. Mert amikor a Tiszánál nyo-
multak előre, nekik sem segítettek a csehek. A románok
az a választ adták Hennocque tábornoknak a ˝szlovákiai¨
keleti haderők parancsnokának csalódására, hogy kény-
telenek visszavonulni a Tisza bal partjára, és nincsenek o-
lyan helyzetben hogy segítsenek.
Mittelhauser tábornok, a nyugati hadtest parancsnoka, a-
ki helytelenül értékelte az I. dandár nyugati irányban vég-
rehajtott akcióit, azt hitte, hogy a Vörös Hadsereg Komá-
romon át Pozsony felé akar előretörni. Ezért arra az elha-
tározásra jutott, hogy a 2. hadosztály erőivel Ipolyság és
Losonc irányú támadást indít a vörös csapatok oldalába.
A románok pedig nem akartak fölöslegesen vért ontani a
csehek miatt. Nekik a Tisza jobb partjának a megtartása
és védhető pozíciójuk miatt vonták vissza csapataikat.
Az északi front jobb szárnyán az 1. és 4. hadosztály ne-
héz körülmények között folytatta előretörését. Miután a
csehekre a 6. hadosztály jelentett veszélyt, Hennocque tá-
bornok június 2.i parancsában azt közölte, hogy ˝ minden-
áron szándéka a Hernád völgyében való szabad átjárást
megőrizni.˝ Ekkor kérte mint fentebb írtam a tartalék csa-
patok előre küldését. A csehek ellenállása erős volt. Ugyan-
csak erőfeszítéseket tett az ellenség, hogy a Bodva völgyé-
ben előnyomuló 5. hadosztályunkat feltartóztassa.
A helyzet a balszárnyon is kedvezően alakult A szemben ál-
ló csehszlovák hadvezetés Léva elfoglalásából és az érsek-
újvári előretörésből arra következtetett, ˝hogy az ellenség-
nek két fő támadási célkitűzése volt, az egyik Bratislava,
(Pozsony)a másik a vrútky - žilinai (ruttka-zsolnai)vasúti
csomópont.˝ Csehszlovák részről logikusnak tartották, hogy
a magyar Vörös Hadsereg e célok elérésére törekszik. Miu-
tán Mittelhauser tábornok átvette az irányítást, elrendelte
az egész front szakaszában a támadást. Céljuk pozícióik
megőrzése, illetőleg a vörös csapatok visszaszorítása volt.
Folytassuk a Vörös Hadsereg Hadi Naplóját június 2-tól
˝ VI./2.
Helyzet délig:
III. hdt. jobb szárnya tegnap este Taktaharkány - Haran-
god - Csillagtanya vonalát harcznélkül elérte és ezen körlet-
ben éjjelezett. Balszárny Forró - Magashegy - Szendrő vo-
nalát harcz árán érte el.
2014. július 31., csütörtök
2014. július 30., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 93
93
Az északi felszabadító hadjárat első napi eredményeiről a kö-
vetkező helyzetjelentést adja a Vörös Hadsereg Naplója:
˝ VI/1
Helyzet délig:
A III. hdt.ma reggel a támadást a Hernádtól keletre felvette
és a román haderőket onnan megverte.
A románok pánikszerűen menekülnek. (Összesen 3 ezred
állapítatott meg.)
Tiszaluczot elfoglaltuk.
Hernád völgyben Forro-Detke-Selyeb-Kupa vonalát értük
el.
10. ddr. és 5. h.o. északi irányba nyomul előre.
3. h.o. Losonczról Zólyom felé megy előre. Szintúgy az
i. ddr. is tért nyert.
Párkány Nánát vörös őreink elfoglalták.
Csehek általában visszavonulóban.
Esti helyzet:
1. ddr.
Különítményeink Csánkot Léva irányában, továbbá Kék-
kőt és Csábot Zólyom irányában érték el.
3. h.o. Alsó-Szregovánál ( Littkétől észak nyugatra ) 3 el-
lentámadást vertek vissza.csapataink.
Zólyom felé előretolt különítmény Podrecsánytól északra
beásott ellenséggel harczban.
5. h.o. zömével Rimaszombat környékén, egy zlja Rima-
bányától délre harczban.
65. ddr. Sajógömört értr el.
III. hdt. 10.ddr. előcsapataival Szendrőn.
6. h.o. Léh-Kupa - Detek-Forró - Hernádszentandrás vona-
lát érte el.
1. h.o. Tiszalucztól előnyomulóban. Biztosítás Szerencs
felé kitolva.
A Miskolcz felé szállítás alatt lévő 8. h.o. részre követke-
ző intézkedések adattak ki:
8. h.o. a 2 ddr.(21. és 53. gy. e. és Verbőczy zlj) és 17.
ddrból (13. és 44. gy. e.) lesz összeállítva.
A h. o. Taktanyarkány - Harangód - Csillagtanya - Sis-
kapuszta - Bazitapuszta területén vonuljon fel.
Előreláthatólag feladata:
17. ddrral Tiszadobnál a Tiszán átkelni, a ho. zömével
pedig Szerencsen át Tokaj felé előnyomulni. (601/8)
A 19. gy. e. a II/13. és a III/47. zljakból alakítatik. me-
lyek VI/3-ig Miskolczra irányítandók.(601/9)
A 6.h.o.-nak a 3. h.o.-nál lévő csapatai VI/2-án del
Miskolczon át a 6. h.o.-hoz irányítatnak. (601/10)
6. h.o. politikai megbízottja intézkedést kér, hogy saját
repülőink Miskolcz p.u. bombázását meggátólják.
Tekintettel arra, hogy össze repülőink a fronton vannak,
kérés nem teljesíthető. (601/12)
Intézkedések június 2-ra:
III.hdt. előnyomulást folytatni és elérni a 4. h.o.-val
Tarczal - Mád - Szerencs körletét, különítménnyel O-
laszliszka - Tokajt. 3.ddr-ral Abaújszántót. Tállya körle-
tét, különítménnyel Erdőbényét, 6. h.o-val Hidas Németi -
Göncz - Garadna, különítménnyel Abaúj Szina. 10.ddr.
különítménnyel Torna.
Az északi felszabadító hadjárat első napi eredményeiről a kö-
vetkező helyzetjelentést adja a Vörös Hadsereg Naplója:
˝ VI/1
Helyzet délig:
A III. hdt.ma reggel a támadást a Hernádtól keletre felvette
és a román haderőket onnan megverte.
A románok pánikszerűen menekülnek. (Összesen 3 ezred
állapítatott meg.)
Tiszaluczot elfoglaltuk.
Hernád völgyben Forro-Detke-Selyeb-Kupa vonalát értük
el.
10. ddr. és 5. h.o. északi irányba nyomul előre.
3. h.o. Losonczról Zólyom felé megy előre. Szintúgy az
i. ddr. is tért nyert.
Párkány Nánát vörös őreink elfoglalták.
Csehek általában visszavonulóban.
Esti helyzet:
1. ddr.
Különítményeink Csánkot Léva irányában, továbbá Kék-
kőt és Csábot Zólyom irányában érték el.
3. h.o. Alsó-Szregovánál ( Littkétől észak nyugatra ) 3 el-
lentámadást vertek vissza.csapataink.
Zólyom felé előretolt különítmény Podrecsánytól északra
beásott ellenséggel harczban.
5. h.o. zömével Rimaszombat környékén, egy zlja Rima-
bányától délre harczban.
65. ddr. Sajógömört értr el.
III. hdt. 10.ddr. előcsapataival Szendrőn.
6. h.o. Léh-Kupa - Detek-Forró - Hernádszentandrás vona-
lát érte el.
1. h.o. Tiszalucztól előnyomulóban. Biztosítás Szerencs
felé kitolva.
A Miskolcz felé szállítás alatt lévő 8. h.o. részre követke-
ző intézkedések adattak ki:
8. h.o. a 2 ddr.(21. és 53. gy. e. és Verbőczy zlj) és 17.
ddrból (13. és 44. gy. e.) lesz összeállítva.
A h. o. Taktanyarkány - Harangód - Csillagtanya - Sis-
kapuszta - Bazitapuszta területén vonuljon fel.
Előreláthatólag feladata:
17. ddrral Tiszadobnál a Tiszán átkelni, a ho. zömével
pedig Szerencsen át Tokaj felé előnyomulni. (601/8)
A 19. gy. e. a II/13. és a III/47. zljakból alakítatik. me-
lyek VI/3-ig Miskolczra irányítandók.(601/9)
A 6.h.o.-nak a 3. h.o.-nál lévő csapatai VI/2-án del
Miskolczon át a 6. h.o.-hoz irányítatnak. (601/10)
6. h.o. politikai megbízottja intézkedést kér, hogy saját
repülőink Miskolcz p.u. bombázását meggátólják.
Tekintettel arra, hogy össze repülőink a fronton vannak,
kérés nem teljesíthető. (601/12)
Intézkedések június 2-ra:
III.hdt. előnyomulást folytatni és elérni a 4. h.o.-val
Tarczal - Mád - Szerencs körletét, különítménnyel O-
laszliszka - Tokajt. 3.ddr-ral Abaújszántót. Tállya körle-
tét, különítménnyel Erdőbényét, 6. h.o-val Hidas Németi -
Göncz - Garadna, különítménnyel Abaúj Szina. 10.ddr.
különítménnyel Torna.
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 92
92
A parancsokat Stromfeld Aurél adta ki. A III. hadtest az 1.
és a 4. hadosztállyal a Hernád-átkelést június 1-én hajtsa vég-
re, s az ellenséget verje vissza - a visszaverés után a legeré-
lyesebben Szerencs felé üldözze. A 6. hadosztály és a 10.
dandár előnyomulását a Hernád, illetőleg a Bodva völgyében
az eddigi parancsoknak megfelelően folytassa. Az ellenség-
nek nem szabad időt engedni, hogy ismét összeszedje ma-
gát...˝ Az arcvonal közepén az 5. hadosztály egyes kikülö-
nített részeinek folytatniuk kellett előnyomulásukat, más
részei előkészültek a további támadásra. Az 5. hadosztály
˝zömével a Losonctól északra megállott ellenséget vesse
Zólyom felé vissza, és azt páncélvonat és vasúton szállítan-
dó különítményével Zólyom felé üldözze. Fenti feladatok
végrehajtása után a hadosztály zöme Losoncon egyesítendő.˝
A nyugati szakaszon az 1.dandár kombinált feladatot kapott:
kis különítményeknek Zólyom, illetve Selmecbánya felé kel-
lett nyomulniuk, míg egy erős csoportnak Lévát kellett el-
foglalnia. Június 1-én Vörös Hadsereg csapatai a Stromfeld
által meghatározott feladatok szerint folytatták a hadműve-
leteiket
A jobb szárnyon összevont tüzérség megtörte az ellenség
védekezését és mind az 1., mind a 4.hadosztály ˝ a román
haerőket megverte. A románok pánikszerűen menekültek˝.
Hatodik hadosztályunk, a 10. dandár, az 5. hadosztály foly-
tette előnyomulását, az 5. hadosztály Losonctól keletre és
északkeletre beásott ellenség ellen küzdött, míg az 1.dandár
részei Zólyom, illetve Korpona irányában törtek előre. A
Léva elfoglalására kikülönített zászlóalj délután bevonult a
felszabadított városba.
Stromfeldnek az a számítása, hogy az 1. dandár kis külö-
nítményekkel Zólyom felé nyomuljon az ellenség hátba, ha-
tásosnak bizonyult. Letovský tábornok e napon Pozsonyba
küldött jelentésében erősítések bevetését szorgalmazta, ˝ mi-
vel az ellenség Korpona felé nyomul. Nincs tartalékom-ír-
ta- és sehonnan sem tudok elvonni erőket, ezért kérem,
hogy küldjön erősítést Zólyomra és Selmecbányára, hogy
csoportom és a 7- hadosztály közötti területet is le lehessen
zárni.˝
Stromfeld e napi utolsó parancsa így szólt: ˝Elvül szolgáljon
a jelenlegi hadműveleteknél: az ellenséget a legnagyobb erély-
lyel és a csapatok teljes kihasználásával erélyesen üldözni,
hogy ezáltal a csapatot megkíméljük az esetleges nehéz har-
coktól. Tehát ami most látszólag kíméletlenség, az tényleg
a legnagyobb kímélet.
Előre!˝
Összefoglalva:
Június 1-én a III. hadtest frontszakaszának jobb szárnyán
összevont húsz üteg hatásos előkészítő tüze után a 4. és 1.
hadosztálynak sikerült átkelnie a Hernádon, és áttörnie a ro-
mánok védelmét. A 4. hadosztály Tiszaluc elérése után Sze-
rencs felé, az 1,hadosztály Bodrogkeresztúr felé nyomult e-
lőre. Sikeres volt a 3. dandár támadása is.
A 10.dandár az esti órákban Szendrőt érte el.
Az 5. hadosztálynak a Sajó völgyében előnyomuló 5. mun-
kás ezrede Tornaalja elfoglalása után Sajógömörig jutott.
A 3. hadosztály csapatai e napon sikeresen hárították el
az ellenség Losonc visszaszerzésére irányuló ellenlökéseit.
Az 1.dandár egy-egy különítménye Selmecbánya és Kor-
pona felé tört előre, egy tüzérséggel megerősített zászlóal-
ja Lévát foglalta el. egy csoport a dunai flottilla és a tüzér-
ség tüzétől támogatva behatolt Párkánynánára, és azt híd-
főszerűen megszállta.És így a tervbe vett hadicélokat elér-
ték.
A parancsokat Stromfeld Aurél adta ki. A III. hadtest az 1.
és a 4. hadosztállyal a Hernád-átkelést június 1-én hajtsa vég-
re, s az ellenséget verje vissza - a visszaverés után a legeré-
lyesebben Szerencs felé üldözze. A 6. hadosztály és a 10.
dandár előnyomulását a Hernád, illetőleg a Bodva völgyében
az eddigi parancsoknak megfelelően folytassa. Az ellenség-
nek nem szabad időt engedni, hogy ismét összeszedje ma-
gát...˝ Az arcvonal közepén az 5. hadosztály egyes kikülö-
nített részeinek folytatniuk kellett előnyomulásukat, más
részei előkészültek a további támadásra. Az 5. hadosztály
˝zömével a Losonctól északra megállott ellenséget vesse
Zólyom felé vissza, és azt páncélvonat és vasúton szállítan-
dó különítményével Zólyom felé üldözze. Fenti feladatok
végrehajtása után a hadosztály zöme Losoncon egyesítendő.˝
A nyugati szakaszon az 1.dandár kombinált feladatot kapott:
kis különítményeknek Zólyom, illetve Selmecbánya felé kel-
lett nyomulniuk, míg egy erős csoportnak Lévát kellett el-
foglalnia. Június 1-én Vörös Hadsereg csapatai a Stromfeld
által meghatározott feladatok szerint folytatták a hadműve-
leteiket
A jobb szárnyon összevont tüzérség megtörte az ellenség
védekezését és mind az 1., mind a 4.hadosztály ˝ a román
haerőket megverte. A románok pánikszerűen menekültek˝.
Hatodik hadosztályunk, a 10. dandár, az 5. hadosztály foly-
tette előnyomulását, az 5. hadosztály Losonctól keletre és
északkeletre beásott ellenség ellen küzdött, míg az 1.dandár
részei Zólyom, illetve Korpona irányában törtek előre. A
Léva elfoglalására kikülönített zászlóalj délután bevonult a
felszabadított városba.
Stromfeldnek az a számítása, hogy az 1. dandár kis külö-
nítményekkel Zólyom felé nyomuljon az ellenség hátba, ha-
tásosnak bizonyult. Letovský tábornok e napon Pozsonyba
küldött jelentésében erősítések bevetését szorgalmazta, ˝ mi-
vel az ellenség Korpona felé nyomul. Nincs tartalékom-ír-
ta- és sehonnan sem tudok elvonni erőket, ezért kérem,
hogy küldjön erősítést Zólyomra és Selmecbányára, hogy
csoportom és a 7- hadosztály közötti területet is le lehessen
zárni.˝
Stromfeld e napi utolsó parancsa így szólt: ˝Elvül szolgáljon
a jelenlegi hadműveleteknél: az ellenséget a legnagyobb erély-
lyel és a csapatok teljes kihasználásával erélyesen üldözni,
hogy ezáltal a csapatot megkíméljük az esetleges nehéz har-
coktól. Tehát ami most látszólag kíméletlenség, az tényleg
a legnagyobb kímélet.
Előre!˝
Összefoglalva:
Június 1-én a III. hadtest frontszakaszának jobb szárnyán
összevont húsz üteg hatásos előkészítő tüze után a 4. és 1.
hadosztálynak sikerült átkelnie a Hernádon, és áttörnie a ro-
mánok védelmét. A 4. hadosztály Tiszaluc elérése után Sze-
rencs felé, az 1,hadosztály Bodrogkeresztúr felé nyomult e-
lőre. Sikeres volt a 3. dandár támadása is.
A 10.dandár az esti órákban Szendrőt érte el.
Az 5. hadosztálynak a Sajó völgyében előnyomuló 5. mun-
kás ezrede Tornaalja elfoglalása után Sajógömörig jutott.
A 3. hadosztály csapatai e napon sikeresen hárították el
az ellenség Losonc visszaszerzésére irányuló ellenlökéseit.
Az 1.dandár egy-egy különítménye Selmecbánya és Kor-
pona felé tört előre, egy tüzérséggel megerősített zászlóal-
ja Lévát foglalta el. egy csoport a dunai flottilla és a tüzér-
ség tüzétől támogatva behatolt Párkánynánára, és azt híd-
főszerűen megszállta.És így a tervbe vett hadicélokat elér-
ték.
2014. július 27., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 91
91
3. ddr. még az éjj folyamán Szikszóra tolandó előre és fel-
adata Megyaszóra előnyomulni a románok oldalában.
5.h.o. jobbszárnya Rudabányán át Szendrő felé nyomuljon
elő a III. hdt.balszárnyának tehermentesítésére.
Sajókaza-Dubicsány közt álló csapatok június 1-én pihennek
és előkészületeket tegyék meg június 2-án folytatandó táma-
dásra.
Bánrévei csoport egy különítménnyel Rozsnyóra vonuljon
előre, zöm VI/1-én pihen és előkészül.
Rimaszombati csoport egy különítményt Tiszolc felé ki-
különít.
3.h.o. zöme Losoncz körül marad és egy különítménnyel
Zólyom felé nyomuljon elő.
6. h.o.-nak a 3. h.o.-hoz beosztott Losonczon összevonan-
dók elszállításra.
1. ddr. különítményt Zólyom felé kiküldeni.
Felvidéki ezredet Ipolyságon összpontosítani.
Erős különítmény Léva felé kiküldendő.
Párkány Nánán előnyomulás nem folytatandó.
(531/11)
I. hdt. a tervbe vett támadásra a következő előkészülete-
ket tette meg:
A Duna és Tisza közt a parságot a IV. határvédő vörösőr
ker. parság (székhely K: K. Félegyháza) veszi át. A II. hv.
zlj, már a Kisteleki védőszakaszban állásban van. Az 51. és
52. vörösőr zlj.-ak egyelőre a Halasi, illetve a Kalocsai védő-
szakaszt veszik át.
A felváltásnak legkésőbb VI/3-ig kell készen lenni.
A felváltás után, legkésőbb június 5-ig a 2. h.o. két ezrede
akként összpontosítandó, hogy elszállításuk rövid időn belül
végrehajtható legyen; a harmadik ezred Csongrádnál tartandő
készen.
Az ütegek a Duna-Tisza közt szintén elszállítatnak.
(531/6)
Tekintettel a Párkány Nánai eseményekre, az egész hajóraj,
kivéve a déli demarkátiós vonalon álló egységek Esztergom-
ra irányítandók, ahol az 1. ddr.rendelkezésére bocsájtatnak.
(531/8)
Az esztergomi helyőrség és az odairányított vörösőr ala-
kulások az 1. ddr. parságnak rendeltetnek alá, amely erőkkel
a tervezett hídfő megalakítandó. (531/9 hdm.)
III. hdt. parság kéri a 6. ho.-nak a 3.ho.-nál lévő részeinek
bevonulását.
Már folyamatban. (531/13.)
2. ddr. utasíttatott, hogy V/2-ra(helyesen VI/2 Hunnias.
menetkész legyen.
(531/15) ˝
A csehszlovák felső vezetés a helyzetet súlyosnak nevezte,
a magyar Vörös Hadsereg támadása nyomán kialakult hely-
zetet. A Losonc körzetében levő csapatok vezetését ellátó
Letovský tábornokot felmentették beosztásából, és Josep
Šnejdárek(Schneidarek) ezredest -később tábornok- kine-
vezték a losonci csoport, illetőleg az abból szervezett 4.
hadosztály élére.
3. ddr. még az éjj folyamán Szikszóra tolandó előre és fel-
adata Megyaszóra előnyomulni a románok oldalában.
5.h.o. jobbszárnya Rudabányán át Szendrő felé nyomuljon
elő a III. hdt.balszárnyának tehermentesítésére.
Sajókaza-Dubicsány közt álló csapatok június 1-én pihennek
és előkészületeket tegyék meg június 2-án folytatandó táma-
dásra.
Bánrévei csoport egy különítménnyel Rozsnyóra vonuljon
előre, zöm VI/1-én pihen és előkészül.
Rimaszombati csoport egy különítményt Tiszolc felé ki-
különít.
3.h.o. zöme Losoncz körül marad és egy különítménnyel
Zólyom felé nyomuljon elő.
6. h.o.-nak a 3. h.o.-hoz beosztott Losonczon összevonan-
dók elszállításra.
1. ddr. különítményt Zólyom felé kiküldeni.
Felvidéki ezredet Ipolyságon összpontosítani.
Erős különítmény Léva felé kiküldendő.
Párkány Nánán előnyomulás nem folytatandó.
(531/11)
I. hdt. a tervbe vett támadásra a következő előkészülete-
ket tette meg:
A Duna és Tisza közt a parságot a IV. határvédő vörösőr
ker. parság (székhely K: K. Félegyháza) veszi át. A II. hv.
zlj, már a Kisteleki védőszakaszban állásban van. Az 51. és
52. vörösőr zlj.-ak egyelőre a Halasi, illetve a Kalocsai védő-
szakaszt veszik át.
A felváltásnak legkésőbb VI/3-ig kell készen lenni.
A felváltás után, legkésőbb június 5-ig a 2. h.o. két ezrede
akként összpontosítandó, hogy elszállításuk rövid időn belül
végrehajtható legyen; a harmadik ezred Csongrádnál tartandő
készen.
Az ütegek a Duna-Tisza közt szintén elszállítatnak.
(531/6)
Tekintettel a Párkány Nánai eseményekre, az egész hajóraj,
kivéve a déli demarkátiós vonalon álló egységek Esztergom-
ra irányítandók, ahol az 1. ddr.rendelkezésére bocsájtatnak.
(531/8)
Az esztergomi helyőrség és az odairányított vörösőr ala-
kulások az 1. ddr. parságnak rendeltetnek alá, amely erőkkel
a tervezett hídfő megalakítandó. (531/9 hdm.)
III. hdt. parság kéri a 6. ho.-nak a 3.ho.-nál lévő részeinek
bevonulását.
Már folyamatban. (531/13.)
2. ddr. utasíttatott, hogy V/2-ra(helyesen VI/2 Hunnias.
menetkész legyen.
(531/15) ˝
A csehszlovák felső vezetés a helyzetet súlyosnak nevezte,
a magyar Vörös Hadsereg támadása nyomán kialakult hely-
zetet. A Losonc körzetében levő csapatok vezetését ellátó
Letovský tábornokot felmentették beosztásából, és Josep
Šnejdárek(Schneidarek) ezredest -később tábornok- kine-
vezték a losonci csoport, illetőleg az abból szervezett 4.
hadosztály élére.
2014. július 26., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 90
90
A Vörös Hadsereg Hadinaplójában a következők vannak beje-
gyezve.
˝V/31
Délig helyzet:
1.ddr. szakaszában az ellenség a Garamkövesdi vasút hidat
birtokába vette. A 16. gy. e. újabban tért nyert.
3. h.o. zömével pihen. Losoncz a birtokunkban van.
5.h.o. balszárnya Kisgömör és Feled közötti magaslatokon,
jobb szárnya Edelénytől északra és Szirákhegy vonalában.
Ellenség Szuhakállót és Nagykállót megszállva tartja.
6. h.o. Jánosd-Aszaló vonalában Hernád mentén a helyzet
nem változott.
Esti helyzet:
1.ddr. Balassagyarmattól északra ismét tért nyertünk.
3. h.o.-nál csak kisebb változások.
5. h.o. Rimaszombatot elfoglalta.
III. hdt. Edelényt szállotta meg és Hernád völgyében Hom-
rogd-Léh-Csobánd vonalat érte el.
A hadsereg parság az északi arczvonalon a támadásban
résztvevő közvetlenül alárendelt magasabb parságoktól dut-ig
jelentést kért be, és pedig: ellenségről összbenyomás, saját
csapataink erkölcsi és physikai állapota, javaslat a további
működésre.(531/5)
III.hdt. jelentése:
Csehek általában visszavonulóban, csak gyengébb ellenállást
fejtenek ki.
Románok szívósan ellenállanak. Úgylátszik időnyerésről van
szó, hogy Debreczen-Nagyváradról csapatokat szállítsanak
fel.
Az ellenségnek Hernádon kifejtett ellenállásnak megtörése
után valószínűleg csak Sátoraljaújhely-Kassa vonalában lesz-
nek újabb harczok.
Csapataink hangulata: 1.h.o. gyenge és rossz. 4.h.o. han-
gulata emelkedett.
Szándék: támadást legerélyesebben folytatni.
5.h.o.
Ellenség csak gyengébb erőkkel állott szemben.
Csapataink hangulata kitűnő.
Előnyomulás folytatása legalább Rozsnyó-Nagyrőcze-Ti-
szolcz vonaláig.
3. h.o. ellenség rendezett visszavonulásban.
Csapataink hangulata általában jó. Szándék: Zólyom felé
előnyomulni.
1. ddr.: Ellenség ellenállást fejt ki.
Csapatok hangulata lelkes.
Szándék: Esztergomnál hídfőt létesíteni. 1. zlj. Lévára
előre hatolni. Érsekújvárra 2. zljat.
Ezen jelentések alapján a hadsereg parság elhatázozása:
Támadást folytatni.
III.hdt.: 1.és 4.h.o.-val Hernádon átkelni és Szerencs
felé előnyomulni.
6.h.o. és 10.ddr.Hernád illetve Bodva völgyében előnyo-
mulni.
A Vörös Hadsereg Hadinaplójában a következők vannak beje-
gyezve.
˝V/31
Délig helyzet:
1.ddr. szakaszában az ellenség a Garamkövesdi vasút hidat
birtokába vette. A 16. gy. e. újabban tért nyert.
3. h.o. zömével pihen. Losoncz a birtokunkban van.
5.h.o. balszárnya Kisgömör és Feled közötti magaslatokon,
jobb szárnya Edelénytől északra és Szirákhegy vonalában.
Ellenség Szuhakállót és Nagykállót megszállva tartja.
6. h.o. Jánosd-Aszaló vonalában Hernád mentén a helyzet
nem változott.
Esti helyzet:
1.ddr. Balassagyarmattól északra ismét tért nyertünk.
3. h.o.-nál csak kisebb változások.
5. h.o. Rimaszombatot elfoglalta.
III. hdt. Edelényt szállotta meg és Hernád völgyében Hom-
rogd-Léh-Csobánd vonalat érte el.
A hadsereg parság az északi arczvonalon a támadásban
résztvevő közvetlenül alárendelt magasabb parságoktól dut-ig
jelentést kért be, és pedig: ellenségről összbenyomás, saját
csapataink erkölcsi és physikai állapota, javaslat a további
működésre.(531/5)
III.hdt. jelentése:
Csehek általában visszavonulóban, csak gyengébb ellenállást
fejtenek ki.
Románok szívósan ellenállanak. Úgylátszik időnyerésről van
szó, hogy Debreczen-Nagyváradról csapatokat szállítsanak
fel.
Az ellenségnek Hernádon kifejtett ellenállásnak megtörése
után valószínűleg csak Sátoraljaújhely-Kassa vonalában lesz-
nek újabb harczok.
Csapataink hangulata: 1.h.o. gyenge és rossz. 4.h.o. han-
gulata emelkedett.
Szándék: támadást legerélyesebben folytatni.
5.h.o.
Ellenség csak gyengébb erőkkel állott szemben.
Csapataink hangulata kitűnő.
Előnyomulás folytatása legalább Rozsnyó-Nagyrőcze-Ti-
szolcz vonaláig.
3. h.o. ellenség rendezett visszavonulásban.
Csapataink hangulata általában jó. Szándék: Zólyom felé
előnyomulni.
1. ddr.: Ellenség ellenállást fejt ki.
Csapatok hangulata lelkes.
Szándék: Esztergomnál hídfőt létesíteni. 1. zlj. Lévára
előre hatolni. Érsekújvárra 2. zljat.
Ezen jelentések alapján a hadsereg parság elhatázozása:
Támadást folytatni.
III.hdt.: 1.és 4.h.o.-val Hernádon átkelni és Szerencs
felé előnyomulni.
6.h.o. és 10.ddr.Hernád illetve Bodva völgyében előnyo-
mulni.
2014. július 24., csütörtök
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 89
89
A csehek erősítést kapnak
A délutáni órákban a csehek nagyobb erősítéseket kaptak, de
proletártestvéreink mindazonáltal erősen tartották a tűzvonalat-
Este fél hét óra tájban a csehek több ágyút is kaptak, amelyek-
kel először is a mi rajvonalunkat lőtték. Természetesen az esz-
tergomi ágyúk és a monotorok élénken viszonozták az ágyú-
tüzet.
Most már nyilvánvaló volt, hogy egy tüzérpárbaj van kifej-
lődőben, s nemvolt célja annak, hogy rajvonalunkat, amely
fedezék nélkül vonult végig a mezőn, továbbra is otthagyjuk,
tehát visszavonultak a falun, s az esztergomi hídfőt tartottuk.
De a csehek egy lépést sem haladtak, csak egy-két előörsük
merészkedet a falu szélére.
Az ellenség nemtelen bosszúja
A Párkányból kivert csehek tehetetlen dühükben a sötét be-
álltával a várost kezdték srapneltűz alá fogni, a péntekről
szombatra virradó éjjel a vörös és a cseh ágyúk szüntelenül
dörögtek. A csehek több mint kétszáz srapnelt lőttek Eszter-
gomra, anélkül hogy ennek a gaztettnek lett volna valami e-
redménye. Csupán egy ember, a saját vigyázatlansága foly-
tán sebesült meg halálosan. Házak vakolatait ugyan több he-
lyen megrongálták a lövedékek, sőt itt-ott a fal is bezúzódott,
de a kár túl nagynak nem mondható.
Ez a cseh őrjöngés egész éjjel tartott, sőt elvétve még 31.én,
szombaton is lőtték a várost. De a szombati nap kizárólag
tüzérségi párbajban folyt le, melyben részt vettek még min-
dig derék monitorjaink. Egyébként a szombati napnak ne-
vezetes eseménye nem volt. A szegény párkányiak egész
nap kénytelenek voltak házaikba zárkózni.
Elűzik a cseheket
Szombatról vasárnapra virradó éjjel fél kilenc órakor
a csehek ismét lőni kezdték a várost, de már nem olyan e-
rővel, mint az előző éjjel.
Hajnali őt órakor vár végleg el is hallgattak, úgy látszik,
elfogyott a muníciójuk, mert azután csak elvétve dördült el
egy-egy ágyújuk.
Június 1-jén vasárnap délelőtt proletártestvéreink a leg-
nagyobb nyugalommal és hősies elszántsággal bevonultak
ismét Párkányba, hogy ismét felvegyék a harcot a cseh
rajvonallal. Ez a nap azután meghozta a döntést.
A csehek hátrálva futottak vöröskatonáink fegyverei elől
Muzsla irányába, s Párkány végleg felszabadult...
Június 2-án már messze űzik proletártestvéreink a szá-
nalmas cseh hordákat. Párkányban átalakul az élet, s úgy
ott, mint itt ismét nyugalom lesz a háromnapos harc után.
Egy prágai levél
Érdekes és a cseh viszonyokra felette jellemző levél ju-
jutott az esztergomi direktórium kezéhez. A levél Prágából
kelt az utóbbi napokban, cseh nyelven van írva, s az írást
az egyik cseh katonai irodába találták.
A levél részletesen elmondja, hogy Masaryk kormánya i-
nog, csak napok kérdése, hogy megbukik, mert egyre e-
rősödik a forradalmi szellem nemcsak Prágába, hanem az
egész volt Csehországban, nem számítva ide az északi ré-
szeket (Deutsch-Böhmen), az Észak-Magyarország meg-
szállott területeit, ahol a csehek el vannak készülve arra,
hogy minden órában kiverhetik őket.˝
A csehek erősítést kapnak
A délutáni órákban a csehek nagyobb erősítéseket kaptak, de
proletártestvéreink mindazonáltal erősen tartották a tűzvonalat-
Este fél hét óra tájban a csehek több ágyút is kaptak, amelyek-
kel először is a mi rajvonalunkat lőtték. Természetesen az esz-
tergomi ágyúk és a monotorok élénken viszonozták az ágyú-
tüzet.
Most már nyilvánvaló volt, hogy egy tüzérpárbaj van kifej-
lődőben, s nemvolt célja annak, hogy rajvonalunkat, amely
fedezék nélkül vonult végig a mezőn, továbbra is otthagyjuk,
tehát visszavonultak a falun, s az esztergomi hídfőt tartottuk.
De a csehek egy lépést sem haladtak, csak egy-két előörsük
merészkedet a falu szélére.
Az ellenség nemtelen bosszúja
A Párkányból kivert csehek tehetetlen dühükben a sötét be-
álltával a várost kezdték srapneltűz alá fogni, a péntekről
szombatra virradó éjjel a vörös és a cseh ágyúk szüntelenül
dörögtek. A csehek több mint kétszáz srapnelt lőttek Eszter-
gomra, anélkül hogy ennek a gaztettnek lett volna valami e-
redménye. Csupán egy ember, a saját vigyázatlansága foly-
tán sebesült meg halálosan. Házak vakolatait ugyan több he-
lyen megrongálták a lövedékek, sőt itt-ott a fal is bezúzódott,
de a kár túl nagynak nem mondható.
Ez a cseh őrjöngés egész éjjel tartott, sőt elvétve még 31.én,
szombaton is lőtték a várost. De a szombati nap kizárólag
tüzérségi párbajban folyt le, melyben részt vettek még min-
dig derék monitorjaink. Egyébként a szombati napnak ne-
vezetes eseménye nem volt. A szegény párkányiak egész
nap kénytelenek voltak házaikba zárkózni.
Elűzik a cseheket
Szombatról vasárnapra virradó éjjel fél kilenc órakor
a csehek ismét lőni kezdték a várost, de már nem olyan e-
rővel, mint az előző éjjel.
Hajnali őt órakor vár végleg el is hallgattak, úgy látszik,
elfogyott a muníciójuk, mert azután csak elvétve dördült el
egy-egy ágyújuk.
Június 1-jén vasárnap délelőtt proletártestvéreink a leg-
nagyobb nyugalommal és hősies elszántsággal bevonultak
ismét Párkányba, hogy ismét felvegyék a harcot a cseh
rajvonallal. Ez a nap azután meghozta a döntést.
A csehek hátrálva futottak vöröskatonáink fegyverei elől
Muzsla irányába, s Párkány végleg felszabadult...
Június 2-án már messze űzik proletártestvéreink a szá-
nalmas cseh hordákat. Párkányban átalakul az élet, s úgy
ott, mint itt ismét nyugalom lesz a háromnapos harc után.
Egy prágai levél
Érdekes és a cseh viszonyokra felette jellemző levél ju-
jutott az esztergomi direktórium kezéhez. A levél Prágából
kelt az utóbbi napokban, cseh nyelven van írva, s az írást
az egyik cseh katonai irodába találták.
A levél részletesen elmondja, hogy Masaryk kormánya i-
nog, csak napok kérdése, hogy megbukik, mert egyre e-
rősödik a forradalmi szellem nemcsak Prágába, hanem az
egész volt Csehországban, nem számítva ide az északi ré-
szeket (Deutsch-Böhmen), az Észak-Magyarország meg-
szállott területeit, ahol a csehek el vannak készülve arra,
hogy minden órában kiverhetik őket.˝
2014. július 23., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 88
88
Előre rajvonalba
A vámhelység, amely reggel kilenc óra előtt már megtisztult
a csehektől, ár egész nap magán viselte a hadszíntér élénk
képét, bár ekkor már a határban nyomultak előre a bátor vö-
röskatonák. A szenttamási hegy tetejéről messzelátóval nagy-
szerú látványt nyújtottak a rajvonalban előre haladó vöröska-
tonák, amikor gyors menetben üldözték a menekülő cseheket.
Majd néhány percre az egész hosszú rajvonal hasra feküdt a
földön, tüzelt, majd ismét előrenyomult, közben a gépfegyve-
rek is derekasan működtek. Derék vöröseink nagyszerű mun-
kát végeztek. Az elszánt proletárok arcán égett a harci vágy,
amelyet még fokozott a menekülő ellenség futása felett érzett
öröme.
A foglyok
A csehek rendetlen futásban kerestek menedéket, s ezért
sok veszteségük volt halottakban,sebesültekben, s a foglyo-
kat is egyre-másra kísérték visszafelé vöröskatonáink a raj-
vonal felől. Emberileg szép, bajtársilag megható volt, hogy
proletártestvéreink a foglyokkal milyen előzékenyen bántak.
A foglyokkal való bánásmódnál sehol semmi erőszakos fel-
lépés, durva szó vagy gúnyolódás.
A dunai híd
Nagyszerű dunai monitorjainknak kiváló szerep jutott a Pár-
kány körüli harcoknál, ezen teljesítményekről a hivatalos har-
ci jelentés is elismerőleg nyilatkozott.
A dunai híd sértetlen állapotban került birtokunkba, csupán
egy telitalálat érte a párkányi oldalon levő cseh katonai hídőr-
ség bódéját, de ez által a hídban semmi kár nem esett, de a
kívánt eredmény el lett érve, mert a cseh őrség több halot-
tat és néhány súlyos sebesültet hagyott a bódé körül hátra,
amikor Esztergomból nyomultak be a fegyveres proletár elv-
társaink Párkányba.
A párkányi munkástanács
Az elsők között voltak, akik a hídon átmentek Párkányba
Zigorits kormányzótanácsi biztos és az esztergomi direktó-
rium tagjai.
A helység elfoglalása után alig két-három órára már meg-
jelent oldalán dobbal, sipkáján piros pünkösdi rózsával egy
vöröskatona, és hangos dobszó útján közhírré tette az első
tanácsköztársasági rendeletet, amely elrendeli, hogy legott
válassza meg a helység lakossága a munkás-és katona taná-
csát. Tehát alig múlt el a veszély órája, a proletárrend fenn-
tartása érdekében legott megtörtént a hivatalos intézkedés a
helység igazgatására, bár az még ugyancsak hadszíntérnek
volt mondható, mert közben folyton dörögtek az vörösá-
gyúk és a vörösgépfegyverek.
Még délután ágyúk dörgése, gépfegyverek és puskák ro-
pogása között megalakult a községházán a párkányi direk-
tórium, amelynek következők lettek tagjai: Kiss Sámuel,
Sklenar Ferenc, Klész József, és Tóth Sándor.
A direktórium azonnal megkezdte működését. Vasárnap
már zavartalanul akcióba lépett a szocializálódás és az é-
lelmiszer arányos szétosztása. Életbe lépett természetesen
a szesztilalom is, amelyet még pénteken délelőtt doboltak ki.
A hős postás elvtársak
Mint kiváló teljesítményről kell megemlékezni postás elvtár-
saink működéséről. akik pénteken délelőtt átmentek Párkány-
ba, s ott hősies önfeláldozással a legnagyobb golyózáporban
s igazán a legsúlyosabb körülmények között dolgoztak, hogy
a község és a meg nem szállott területek között helyreállít-
sák a megszakított távíró-és telefon-összeköttetést. Ebben
a haláltmegvető, egyedül a kötelességteljesítést szem előtt
tartó hősi munkában elől jártak Klein Lajos és Német Béla
postai politikai megbízottak, Kovács és Bálint elvtársak, a-
kik ezért minden proletár elismerését és becsülését érdemel.
ték ki.
Előre rajvonalba
A vámhelység, amely reggel kilenc óra előtt már megtisztult
a csehektől, ár egész nap magán viselte a hadszíntér élénk
képét, bár ekkor már a határban nyomultak előre a bátor vö-
röskatonák. A szenttamási hegy tetejéről messzelátóval nagy-
szerú látványt nyújtottak a rajvonalban előre haladó vöröska-
tonák, amikor gyors menetben üldözték a menekülő cseheket.
Majd néhány percre az egész hosszú rajvonal hasra feküdt a
földön, tüzelt, majd ismét előrenyomult, közben a gépfegyve-
rek is derekasan működtek. Derék vöröseink nagyszerű mun-
kát végeztek. Az elszánt proletárok arcán égett a harci vágy,
amelyet még fokozott a menekülő ellenség futása felett érzett
öröme.
A foglyok
A csehek rendetlen futásban kerestek menedéket, s ezért
sok veszteségük volt halottakban,sebesültekben, s a foglyo-
kat is egyre-másra kísérték visszafelé vöröskatonáink a raj-
vonal felől. Emberileg szép, bajtársilag megható volt, hogy
proletártestvéreink a foglyokkal milyen előzékenyen bántak.
A foglyokkal való bánásmódnál sehol semmi erőszakos fel-
lépés, durva szó vagy gúnyolódás.
A dunai híd
Nagyszerű dunai monitorjainknak kiváló szerep jutott a Pár-
kány körüli harcoknál, ezen teljesítményekről a hivatalos har-
ci jelentés is elismerőleg nyilatkozott.
A dunai híd sértetlen állapotban került birtokunkba, csupán
egy telitalálat érte a párkányi oldalon levő cseh katonai hídőr-
ség bódéját, de ez által a hídban semmi kár nem esett, de a
kívánt eredmény el lett érve, mert a cseh őrség több halot-
tat és néhány súlyos sebesültet hagyott a bódé körül hátra,
amikor Esztergomból nyomultak be a fegyveres proletár elv-
társaink Párkányba.
A párkányi munkástanács
Az elsők között voltak, akik a hídon átmentek Párkányba
Zigorits kormányzótanácsi biztos és az esztergomi direktó-
rium tagjai.
A helység elfoglalása után alig két-három órára már meg-
jelent oldalán dobbal, sipkáján piros pünkösdi rózsával egy
vöröskatona, és hangos dobszó útján közhírré tette az első
tanácsköztársasági rendeletet, amely elrendeli, hogy legott
válassza meg a helység lakossága a munkás-és katona taná-
csát. Tehát alig múlt el a veszély órája, a proletárrend fenn-
tartása érdekében legott megtörtént a hivatalos intézkedés a
helység igazgatására, bár az még ugyancsak hadszíntérnek
volt mondható, mert közben folyton dörögtek az vörösá-
gyúk és a vörösgépfegyverek.
Még délután ágyúk dörgése, gépfegyverek és puskák ro-
pogása között megalakult a községházán a párkányi direk-
tórium, amelynek következők lettek tagjai: Kiss Sámuel,
Sklenar Ferenc, Klész József, és Tóth Sándor.
A direktórium azonnal megkezdte működését. Vasárnap
már zavartalanul akcióba lépett a szocializálódás és az é-
lelmiszer arányos szétosztása. Életbe lépett természetesen
a szesztilalom is, amelyet még pénteken délelőtt doboltak ki.
A hős postás elvtársak
Mint kiváló teljesítményről kell megemlékezni postás elvtár-
saink működéséről. akik pénteken délelőtt átmentek Párkány-
ba, s ott hősies önfeláldozással a legnagyobb golyózáporban
s igazán a legsúlyosabb körülmények között dolgoztak, hogy
a község és a meg nem szállott területek között helyreállít-
sák a megszakított távíró-és telefon-összeköttetést. Ebben
a haláltmegvető, egyedül a kötelességteljesítést szem előtt
tartó hősi munkában elől jártak Klein Lajos és Német Béla
postai politikai megbízottak, Kovács és Bálint elvtársak, a-
kik ezért minden proletár elismerését és becsülését érdemel.
ték ki.
2014. július 22., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 87
87
A 6. hadosztály a Hernád völgyében Csobád-Léh-Homrogd
vonalát, a 10. dandár Edelényt érte el.
Az 5. hadosztály 39. dandára estére bevonult Rimaszombat-
ba.
A 3.hadosztály lényegében a 30-án elért pozíciókban maradt.
Az 1. dandár jobb szárnya Korpona felé nyomult előre, a
bal szárnyon lévő csapatai a garamkövesdi híd birtokbavéte-
léért harcoltak.
A legkevesebb sikerrel e napon is az 1. hadosztály táma-
dási kísérletei jártak. A román csapatok szívósan védekezve,
erős tüzérségi tűzzel verték vissza a hadosztály munkásezre-
deinek a Miskolcért vívott harcokban sok megpróbáltatáson
kersztülment, kimerült katonáit. A hadsereg főparancsnoksá-
ga ezért úgy határozott, hogy az arcvonal jobb szárnyán be-
veti az addig tartalékban levő 4. hadosztályt és a 3.dandárt is.
Az Ipolytól a Hernádig terjedő, kelet-nyugat irányú arcvona-
lon támadásba lendültek a vörösök, és az ellenséget megfu-
tamították,a front balszárnyán zajló eseményekről helyszíni
riportban számolt be az Esztergomi Népszava 1919. június
3. száma.
˝Párkány felszabadulása
Május 30., 31, és június 1. nevezetes napok maradnak Esz-
tergom történetében: a proletár hadsereg megfutamította a
cseh imperializmus zsoldosait, s e nagyszerű hadi tény követ-
keztében kiverték a cseheket Párkányból is, minek következ-
tében az Esztergommal összenőtt helység visszakerült a Ma-
gyar Tanácsköztársaság hatalma alá.
Ma már proletártestvéreink messze üldözik a menekülő cseh-
eket, akik az Ipolytól a Hernádig terjedő frontvonalon minde-
nütt visszavonultak.
Szombati és vasárnapi számainkban hadiérdek szempontjá-
ból nem írtunk még arról a harcról, amely városunkban folyt
le, de mai számunkban jelentést közlünk már mind a három
elmúlt forró napról, különösen pedig a május 30-i események-
ről, amely a legfontosabb volt.
Tudósításunk a következő:
Esztergom ébredése
Május 30-án, pénteken a városban a hajnali órákban, amikor
az ágyúk dörgése nyilvánvalóvá tette, hogy a Duna túlsó part-
ján megkezdődött a harc Párkány birtokáért, természetesen
a kétség, aggodalom és reménység vegyes érzelmei szoron-
gatták a szíveket.
Hajnali fél három órakor dördült el az első ágyúlövés, a-
mely Esztergom felől jelentette a cseheknek, hogy készen
vagyunk Párkány birtokáért valóélethalálharcra.
Ez időtől kezdve kevés szünetet tartva egész nap szóltak az
ágyúk.
Reggel hét óra tájba már mindenki tudta, hogy mi indítottunk
offenzívát a csehek ellen és a hadiszerencse a Vörös Hadsereg-
nek kedvez. Már ekkor lehetett hallani az utcákon:
Kilenc órakor mienk lesz Párkány.
A felszabadított Párkányban
Még kétséges volt Párkány sorsa. A lakosság házaikban tar-
tózkodva, szívremegve várta a felszabadulás boldog pillana-
tait. De alig tisztították meg z elvtársak a várost az imperia-
lizmus hitvány zsoldosaitól, az első virággal díszített vörös
lobogó láttán legott kitárultak a lefüggönyözött ablakok, ki-
nyíltak a kapuk, és a lakosság apraja-nagyja az utcákra tódult.
Leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölték a párkányiak a rajvo-
nal felé siető vöröskatonákat, akik az ellenség üldözését folytat-
va nem maradhadtak a helységben. Virágokkal halmozták el
a vöröskatonákat, különösen sok pünkösdi rózsa került
szép nők kezéből a proletárkatonák sapkájára...
2014. július 20., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 86
86
Landler Jenő és vezérkari főnöke, Julier Ferenc olyan javaslat-
tal állt elő, hogy a támadást az északi arcvonal nyugati szárnyán.
Salgótarjántól északnyugati irányba kell megindítani, a politikai
és katonai vezetők többsége azonban végül is azt az elgondolást
tartotta helyesnek, hogy mint fentebb írtam, Miskolc és környé-
kének a felszabadításával kezdődik meg a harc.De május 30-ig
kellett várni a Felvidék visszafoglalásával.
A támadás tehát május 30-án reggel 6 órakor indult meg az I-
polytorkolat és a Tisza közt északi irányba. A cseheket nem ér-
te váratlanul a Vörös Hadsereg támadása. Politikai és katonai
vezetőik számos lépést tettek május utolsó hetében a várható
támadás gyengítésére. Sürgették a Szövetségeseket a Tanács-
köztársaság elleni fellépésre. Erre kérték fel Focht és Franchet
d´Espéray-t hogy aktivizálják a francia csapatokat. Mardarescu
román tábornoknak azt javasolták, hogy egy Tiszafüredről é-
szaknyugati irányba indított előnyomulással vágja el a hatvan-
miskolci vasútvonalar, a III. hadtest és az 5. hadosztály alap-
vető utánpótlási útját Komoly erőfeszítéseket tettek saját csa-
pataik létszámának erősítésére is.
Felkészülten várta az eseményeket a román hadvezetés is. Bár
arra nem mutatott nagyobb hajlandóságot, hogy szövetségesei
érdekében kezdeményezően lépjen fel, eltökélten készült az el-
foglalt területek, mindenekfelett a Tisza vonalának tartására.
A Vörös Hadsereg támadása az első napon erős ellenállásba
ütközött. A fő irányban tevékenykedő III.hadtest jobb szár-
nyán az 1.hadosztály nem teljesítette napi feladatát: a román
csapatok kemény ellenállása miatt nem tudtak átkelni a Her-
nádon. A 6.hadosztály a Hernád völgyében észak felé halad-
va tért nyert: heves ellenlökések ellenére a Szikszó- Frank-hegy
vonalat, de a jobb szárnya szintén elakadt a Hernádnál. A 10.
dandár a Bódva völgyében Edelény felé sikeresen nyomult e-
lőre.
Az 5.hadosztály jobb szárnyán a 65.dandár Putnok és Bánréve
irányában sikeresen küzdött, a Rimaszombat felé előnyomuló
39. dandár azonban Feled és Várgede között erős ellenállásba
ütközött.
A 3.hadosztály a 46.dandárral jobbról, a 80. dandárral pedig
balról indult Losonc átkarolására. A Losoncért vívott harcok-
ban jelentős érdemeket szerzett Szántó Zoltán vezetése alatt
álló nemzetközi vörös ezred, amelynek katonái azt est folya-
mán elsőnek vonulnak be a városba. Szántóról meg kell je-
gyezni azt, időben nagyot ugorva 1956-ban részt vesz Kádár-
ral együtt az MSZMP megalakításban. A forradalom után a
Jugoszláv követségre menekül. Deportálják őt is a Romániai
Snagovba. 1958-ban haza engedik, Felelősségre nem vonják
mivel hűséges lesz Kádárhoz, és mint MSZMP tag halt meg
1977-ben. Folytatva tovább az eseményeket a 80. dandár
parancsnoksága jelentésében emlékezett meg az ezred kiemel-
kedő teljesítményéről, melynek katonái: ˝ A Losoncot szívó-
san és teljes elismerést méltóan védő ellenségre való támadás-
nál egymással vetélkedve harcoltak.
Különösen elismerést érdemel a rappi hidakat rohamozó 11.
század és az 1. (orosz) zászlóalj Vilke és Panyidaróc elleni,
ellenséges ágyútűz alatt végrehajtott merész támadása˝.
Sikeresen zárta a támadás első napját az 1.dandár is, amely-
nek több irányban is sikerült áttörnie az ellenség védelmét.
A támadás második napján, május 31-én a Vörös Hadsereg
összevont erőinek a további erős ellenállást leküzdve sikerült
újabb eredményeket elérniük.
Landler Jenő és vezérkari főnöke, Julier Ferenc olyan javaslat-
tal állt elő, hogy a támadást az északi arcvonal nyugati szárnyán.
Salgótarjántól északnyugati irányba kell megindítani, a politikai
és katonai vezetők többsége azonban végül is azt az elgondolást
tartotta helyesnek, hogy mint fentebb írtam, Miskolc és környé-
kének a felszabadításával kezdődik meg a harc.De május 30-ig
kellett várni a Felvidék visszafoglalásával.
A támadás tehát május 30-án reggel 6 órakor indult meg az I-
polytorkolat és a Tisza közt északi irányba. A cseheket nem ér-
te váratlanul a Vörös Hadsereg támadása. Politikai és katonai
vezetőik számos lépést tettek május utolsó hetében a várható
támadás gyengítésére. Sürgették a Szövetségeseket a Tanács-
köztársaság elleni fellépésre. Erre kérték fel Focht és Franchet
d´Espéray-t hogy aktivizálják a francia csapatokat. Mardarescu
román tábornoknak azt javasolták, hogy egy Tiszafüredről é-
szaknyugati irányba indított előnyomulással vágja el a hatvan-
miskolci vasútvonalar, a III. hadtest és az 5. hadosztály alap-
vető utánpótlási útját Komoly erőfeszítéseket tettek saját csa-
pataik létszámának erősítésére is.
Felkészülten várta az eseményeket a román hadvezetés is. Bár
arra nem mutatott nagyobb hajlandóságot, hogy szövetségesei
érdekében kezdeményezően lépjen fel, eltökélten készült az el-
foglalt területek, mindenekfelett a Tisza vonalának tartására.
A Vörös Hadsereg támadása az első napon erős ellenállásba
ütközött. A fő irányban tevékenykedő III.hadtest jobb szár-
nyán az 1.hadosztály nem teljesítette napi feladatát: a román
csapatok kemény ellenállása miatt nem tudtak átkelni a Her-
nádon. A 6.hadosztály a Hernád völgyében észak felé halad-
va tért nyert: heves ellenlökések ellenére a Szikszó- Frank-hegy
vonalat, de a jobb szárnya szintén elakadt a Hernádnál. A 10.
dandár a Bódva völgyében Edelény felé sikeresen nyomult e-
lőre.
Az 5.hadosztály jobb szárnyán a 65.dandár Putnok és Bánréve
irányában sikeresen küzdött, a Rimaszombat felé előnyomuló
39. dandár azonban Feled és Várgede között erős ellenállásba
ütközött.
A 3.hadosztály a 46.dandárral jobbról, a 80. dandárral pedig
balról indult Losonc átkarolására. A Losoncért vívott harcok-
ban jelentős érdemeket szerzett Szántó Zoltán vezetése alatt
álló nemzetközi vörös ezred, amelynek katonái azt est folya-
mán elsőnek vonulnak be a városba. Szántóról meg kell je-
gyezni azt, időben nagyot ugorva 1956-ban részt vesz Kádár-
ral együtt az MSZMP megalakításban. A forradalom után a
Jugoszláv követségre menekül. Deportálják őt is a Romániai
Snagovba. 1958-ban haza engedik, Felelősségre nem vonják
mivel hűséges lesz Kádárhoz, és mint MSZMP tag halt meg
1977-ben. Folytatva tovább az eseményeket a 80. dandár
parancsnoksága jelentésében emlékezett meg az ezred kiemel-
kedő teljesítményéről, melynek katonái: ˝ A Losoncot szívó-
san és teljes elismerést méltóan védő ellenségre való támadás-
nál egymással vetélkedve harcoltak.
Különösen elismerést érdemel a rappi hidakat rohamozó 11.
század és az 1. (orosz) zászlóalj Vilke és Panyidaróc elleni,
ellenséges ágyútűz alatt végrehajtott merész támadása˝.
Sikeresen zárta a támadás első napját az 1.dandár is, amely-
nek több irányban is sikerült áttörnie az ellenség védelmét.
A támadás második napján, május 31-én a Vörös Hadsereg
összevont erőinek a további erős ellenállást leküzdve sikerült
újabb eredményeket elérniük.
2014. július 16., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 85
85
A visszavonulási parancs nagy felháborodást váltott ki a Pál-
may-csoportban, amely vereséget seholsem szenvedett és dia-
dalt diadalra aratott.
Június 30-án, amikor a vörös hadsereg már teljesen kiürítette
a Garam völgyét, visszavonult a Pálmay-csoport is. Zokogva
indultak el a katonák Léva városából és Ipolyságra mentek.
Itt lefoglalták a visszavonuló vörös horda által uradalmaktól
és parasztgazdáktól elrabolt állatállományt és a későbbi napok-
ban visszaadták a jelentkező tulajdonosoknak. Ezért a tényke-
déséért a Pálmay-csoportot terrorzászlóalj kiküldésével fe-
nyegedte meg a vörös hadsereg parancsnoksága. Pálmay
százados Diósjenőn és környékén helyezte el a csoportot és
hogy megóvja a terrorzászlóalj beígért támadásától, lovasszá-
zadát Vácra tolta ki figyelő élcsapatnak, Hanke százados üte-
gét pedig a diósjenői magaslatokra állította készenlétbe, azon-
ban a büntető expedíció elmarad. Később a csoport Salgótar-
jánba került, itt érte a tiszai front összeomlása.
A románok beözönlése elől Rétságra vonult a Pálmay-cso-
port és megkezdte a tisztogató munkát. Az első nemzeti kor-
mány hadügyminisztériuma I. csendőr tartalék-zászlóaljjá a-
lakította a csoportot és mint ilyen Nógrád vármegye déli ré-
szén és Hont vármegyében csendőri szolgálatot teljesített
Pálmay Ernő százados parancsnoksága alatt. A zászlóalj-pa-
rancsnokság székhelye Rétságon volt.
A Pálmay-csoport itt először a kebelbeli kommunistákat
adta át a balassagyarmati ügyészségnek, majd zászlóalját ör-
sökre osztva a községekbe vezényelte, csak egy századnyi e-
rőt hagyott Rétságon. Ugyanitt maradt a kézi fegyverzeten kí-
vül az egész nehéz fegyverzet és a fölösleges felszerelés is.
Augusztus végén a megszálló román sereg egy zászlóalja be-
vonult Rétságra.
Mielőtt a románok bevonultak volna. Pálmay a csoport lóállo-
mányát szétosztotta a gazdák között, géppuskáit és felesleges
fegyverzetét pedig elrejtette.
Besúgás folytán a románok keresni kezdték a fegyvereket,
de nem találták meg és ezért a csoport Rétságon tartózkodó
tisztikarát és legénységét letartóztatták és a váci fegyházba
kísérték. A magyar kormány és az amerikai katonai parancs-
nokság közbenjárására később a letartóztatottakat szabadon
engedték.
A csoport tagjai ezután katonai szolgálatot teljesített Vácon.
Miután a politikai helyzet úgy alakult, hogy további harcokra
nem volt reményük, nagyrészük leszerelt és visszatért ottho-
nába. A csehek rövidebb-hosszabb időre fogságba vetették
őket
A csoport többi tagja a nyugatmagyarországi felkelésben
vett részt különböző különítményekben. Pálmay irányította
1920-ban a Rudnay-féle felkelést is.
Pálmay Ernő százados 1921 február havában volt katonái-
nak és a felvidéki polgárságnak legnagyobb bánatára hirtelen
halállal távozott az élők sorából. Akkor még fennálló katonai
szervezetét Bartóffy Ernő százados vette át.
A cseh megszállás idején a Pálmay-csoport tagjaiból alakult
meg az úgynevezett ˝ garamvölgyi zászlóalj˝, amelynek kö-
telssége lett volna a fegyveres felkelés esetleges cseh ellen-
állás esetén.
A csoport tagjai a felszabadulás után bajtársi körbe szervez-
kedtek és így fejlesztették tovább a hazafias érzést, amely-
nek egyik bizonyítéka, hogy 1939.ben, a munkácsi támadás
idején, két óra leforgása alatt 350-en gyűltek össze, hogy fegy-
vert fogjanak a haza védelmére.
Nagyon elszomorító hogy a Pálmay-csoport emléke és hősi
tetteikre márcsak az elsárgult lapok emlékeztetnek. Sajnos
a ma történet írása sem említi hazafias,bátor és vitéz tetteiket,
Pálmay Ernő századossal egyetembe. Legfeljebb itt-ott pár
szóban, kronológiában. Fény nevükre! Áldás hős tetteikre,
hazafiságukra, meg nem alkuvó kiállásukra,magyarságuk
tisztaságára!
A visszavonulási parancs nagy felháborodást váltott ki a Pál-
may-csoportban, amely vereséget seholsem szenvedett és dia-
dalt diadalra aratott.
Június 30-án, amikor a vörös hadsereg már teljesen kiürítette
a Garam völgyét, visszavonult a Pálmay-csoport is. Zokogva
indultak el a katonák Léva városából és Ipolyságra mentek.
Itt lefoglalták a visszavonuló vörös horda által uradalmaktól
és parasztgazdáktól elrabolt állatállományt és a későbbi napok-
ban visszaadták a jelentkező tulajdonosoknak. Ezért a tényke-
déséért a Pálmay-csoportot terrorzászlóalj kiküldésével fe-
nyegedte meg a vörös hadsereg parancsnoksága. Pálmay
százados Diósjenőn és környékén helyezte el a csoportot és
hogy megóvja a terrorzászlóalj beígért támadásától, lovasszá-
zadát Vácra tolta ki figyelő élcsapatnak, Hanke százados üte-
gét pedig a diósjenői magaslatokra állította készenlétbe, azon-
ban a büntető expedíció elmarad. Később a csoport Salgótar-
jánba került, itt érte a tiszai front összeomlása.
A románok beözönlése elől Rétságra vonult a Pálmay-cso-
port és megkezdte a tisztogató munkát. Az első nemzeti kor-
mány hadügyminisztériuma I. csendőr tartalék-zászlóaljjá a-
lakította a csoportot és mint ilyen Nógrád vármegye déli ré-
szén és Hont vármegyében csendőri szolgálatot teljesített
Pálmay Ernő százados parancsnoksága alatt. A zászlóalj-pa-
rancsnokság székhelye Rétságon volt.
A Pálmay-csoport itt először a kebelbeli kommunistákat
adta át a balassagyarmati ügyészségnek, majd zászlóalját ör-
sökre osztva a községekbe vezényelte, csak egy századnyi e-
rőt hagyott Rétságon. Ugyanitt maradt a kézi fegyverzeten kí-
vül az egész nehéz fegyverzet és a fölösleges felszerelés is.
Augusztus végén a megszálló román sereg egy zászlóalja be-
vonult Rétságra.
Mielőtt a románok bevonultak volna. Pálmay a csoport lóállo-
mányát szétosztotta a gazdák között, géppuskáit és felesleges
fegyverzetét pedig elrejtette.
Besúgás folytán a románok keresni kezdték a fegyvereket,
de nem találták meg és ezért a csoport Rétságon tartózkodó
tisztikarát és legénységét letartóztatták és a váci fegyházba
kísérték. A magyar kormány és az amerikai katonai parancs-
nokság közbenjárására később a letartóztatottakat szabadon
engedték.
A csoport tagjai ezután katonai szolgálatot teljesített Vácon.
Miután a politikai helyzet úgy alakult, hogy további harcokra
nem volt reményük, nagyrészük leszerelt és visszatért ottho-
nába. A csehek rövidebb-hosszabb időre fogságba vetették
őket
A csoport többi tagja a nyugatmagyarországi felkelésben
vett részt különböző különítményekben. Pálmay irányította
1920-ban a Rudnay-féle felkelést is.
Pálmay Ernő százados 1921 február havában volt katonái-
nak és a felvidéki polgárságnak legnagyobb bánatára hirtelen
halállal távozott az élők sorából. Akkor még fennálló katonai
szervezetét Bartóffy Ernő százados vette át.
A cseh megszállás idején a Pálmay-csoport tagjaiból alakult
meg az úgynevezett ˝ garamvölgyi zászlóalj˝, amelynek kö-
telssége lett volna a fegyveres felkelés esetleges cseh ellen-
állás esetén.
A csoport tagjai a felszabadulás után bajtársi körbe szervez-
kedtek és így fejlesztették tovább a hazafias érzést, amely-
nek egyik bizonyítéka, hogy 1939.ben, a munkácsi támadás
idején, két óra leforgása alatt 350-en gyűltek össze, hogy fegy-
vert fogjanak a haza védelmére.
Nagyon elszomorító hogy a Pálmay-csoport emléke és hősi
tetteikre márcsak az elsárgult lapok emlékeztetnek. Sajnos
a ma történet írása sem említi hazafias,bátor és vitéz tetteiket,
Pálmay Ernő századossal egyetembe. Legfeljebb itt-ott pár
szóban, kronológiában. Fény nevükre! Áldás hős tetteikre,
hazafiságukra, meg nem alkuvó kiállásukra,magyarságuk
tisztaságára!
2014. július 15., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 84
84
A Pálmay-csoport két nap alatt Léva alá ért az Ipoly partjáról.
Pálmay az Őrhegy varsányi lejtőjén rendezte csapatait a város
elleni támadásra. Ütegét a siklósi szőlőkben állította fel, majd
rövid tiszti megbeszélést tartott, amelyen a jelenlévő politikai
megbízottakat felszólította, hogy minden gáncsoskodástól és
korteskedéstől tartózkodjanak, ne agitáljanak üres demagógiá-
val a magyarság élet-halál harcában. Azután a legénységhez
fordult: ˝ Katonák! Ha itt veszünk is mindnyájan, ezt a várost,
amelynek minden rögét magyar vér öntözte, még ma vissza
kell foglalnunk. Ezt kívánja tőletek őseink emléke és a jövő
nemzedék boldogulása. Minden becsületes magyar honvéd
előtt csak egy cél lebeghet: a bilincsbe vert haza fölszabadí-
tása. Tudom, hogy mi a kötelességem a kormánnyal szem-
ben, de most katona vagyok. A politikai kérdéseket majd más-
kor döntjük el. Amíg én vagyok a csapatom élén, addig nem
ismerek mást, mint az ősi magyar katonai becsületet. Előre,
fiúk! A jó Isten segítségével.!˝
Határtalan lelkesedéssel és csodálatos fegyelemmel indult
meg a Pálmay-csoport támadása a Lévát megszállva tartó
csehek ellen. A Hanke üteg Siklóson felállított ágyúi pár
perc alatt rommá lőtték a cseheknek a vasuti állomás kö-
rül készített erődítéset. A cseh tüzérség erre visszavonult,
a cseh gyalogság pedig rendetlen futásban keresett menekü-
lést Pálmay lovasainak támadása elöl. A Pálmay-csoport gya-
logsága körül fogta az egész várost. A délután négy órakor
megkezdett támadás azt eredményezte, hogy Pálmayék e-
lővédjei már fél hat órakor beértek a városba, hat órakor pe-
dig az egész csoport Léva főterén sorakozott. Ugyanakkor
a cseh légionisták már Verebély és Garamkovácsi között fu-
tottak...Lévára június 2-án vonult be a Pálmay-csoport.Ezen
eseményt és a lakosság lelkesedését a Vörös Hadsereg naplója
is megemlíti a Pálmay zászlóalj tevékenységét.
Pálmay Ernő százados válaszolt az üdvözlő beszédekre, majd
a politikai megbízottakhoz és kiküldöttekhez fordult a követ-
kező szavakkal: ˝ Először verjük ki az országból a cseheket,
aztán majd elintézhetjük egymás között a politikai dolgokat.
A budapesti vörös gárda politizálhat, amennyit akar, de az én
honvédeim lelkét nemesebb célok töltik el. A katonai dolgokba
való minden beavatkozást visszautasítok. A csoport parancs-
noka én vagyok és katonáim csak nekem fognak engedelmes-
kedni.˝
Rövid ünneplés után a csoport folytatta az üldözést. Előre
küldött osztagai ismét megszalasztották a cseh csapatokat,
úgy hogy meg sem tudtak állni Nyitra, Rudnó, Selmecbányá-
ig.
Az ipolyság-hídvégi áttörés súlyos áldozatokat követelt a
csoporttól. Sok derék, bátor magyar fiú áldozta életét hazájá-
ért.
A csoport 71 halottat veszített, de a csehek vesztesége ötször
ennyi volt. A további harcokban Pálmay Ernő százados is
megsebesült, de sebesülten, felkötött karral is csapatánál ma-
radt.
Felsőbb parancs folytán a csoportnak ki kellett tartania a
Garam vonalán, ezért a Garamon túl előrehatolt csapatrészeit
Pálmay visszavonta. Léva ellen a csehek több ízben intéztek
támadást, de Pálmayék minden alkalommal visszaverték őket.
Június 24-én érkezett meg a hír, hogy a népbiztosok kormá-
nya az antant rendelkezéseinek megfelelően visszavonja csa-
patait az Ipoly-menti demarkációs vonalra.
A Pálmay-csoport két nap alatt Léva alá ért az Ipoly partjáról.
Pálmay az Őrhegy varsányi lejtőjén rendezte csapatait a város
elleni támadásra. Ütegét a siklósi szőlőkben állította fel, majd
rövid tiszti megbeszélést tartott, amelyen a jelenlévő politikai
megbízottakat felszólította, hogy minden gáncsoskodástól és
korteskedéstől tartózkodjanak, ne agitáljanak üres demagógiá-
val a magyarság élet-halál harcában. Azután a legénységhez
fordult: ˝ Katonák! Ha itt veszünk is mindnyájan, ezt a várost,
amelynek minden rögét magyar vér öntözte, még ma vissza
kell foglalnunk. Ezt kívánja tőletek őseink emléke és a jövő
nemzedék boldogulása. Minden becsületes magyar honvéd
előtt csak egy cél lebeghet: a bilincsbe vert haza fölszabadí-
tása. Tudom, hogy mi a kötelességem a kormánnyal szem-
ben, de most katona vagyok. A politikai kérdéseket majd más-
kor döntjük el. Amíg én vagyok a csapatom élén, addig nem
ismerek mást, mint az ősi magyar katonai becsületet. Előre,
fiúk! A jó Isten segítségével.!˝
Határtalan lelkesedéssel és csodálatos fegyelemmel indult
meg a Pálmay-csoport támadása a Lévát megszállva tartó
csehek ellen. A Hanke üteg Siklóson felállított ágyúi pár
perc alatt rommá lőtték a cseheknek a vasuti állomás kö-
rül készített erődítéset. A cseh tüzérség erre visszavonult,
a cseh gyalogság pedig rendetlen futásban keresett menekü-
lést Pálmay lovasainak támadása elöl. A Pálmay-csoport gya-
logsága körül fogta az egész várost. A délután négy órakor
megkezdett támadás azt eredményezte, hogy Pálmayék e-
lővédjei már fél hat órakor beértek a városba, hat órakor pe-
dig az egész csoport Léva főterén sorakozott. Ugyanakkor
a cseh légionisták már Verebély és Garamkovácsi között fu-
tottak...Lévára június 2-án vonult be a Pálmay-csoport.Ezen
eseményt és a lakosság lelkesedését a Vörös Hadsereg naplója
is megemlíti a Pálmay zászlóalj tevékenységét.
Pálmay Ernő százados válaszolt az üdvözlő beszédekre, majd
a politikai megbízottakhoz és kiküldöttekhez fordult a követ-
kező szavakkal: ˝ Először verjük ki az országból a cseheket,
aztán majd elintézhetjük egymás között a politikai dolgokat.
A budapesti vörös gárda politizálhat, amennyit akar, de az én
honvédeim lelkét nemesebb célok töltik el. A katonai dolgokba
való minden beavatkozást visszautasítok. A csoport parancs-
noka én vagyok és katonáim csak nekem fognak engedelmes-
kedni.˝
Rövid ünneplés után a csoport folytatta az üldözést. Előre
küldött osztagai ismét megszalasztották a cseh csapatokat,
úgy hogy meg sem tudtak állni Nyitra, Rudnó, Selmecbányá-
ig.
Az ipolyság-hídvégi áttörés súlyos áldozatokat követelt a
csoporttól. Sok derék, bátor magyar fiú áldozta életét hazájá-
ért.
A csoport 71 halottat veszített, de a csehek vesztesége ötször
ennyi volt. A további harcokban Pálmay Ernő százados is
megsebesült, de sebesülten, felkötött karral is csapatánál ma-
radt.
Felsőbb parancs folytán a csoportnak ki kellett tartania a
Garam vonalán, ezért a Garamon túl előrehatolt csapatrészeit
Pálmay visszavonta. Léva ellen a csehek több ízben intéztek
támadást, de Pálmayék minden alkalommal visszaverték őket.
Június 24-én érkezett meg a hír, hogy a népbiztosok kormá-
nya az antant rendelkezéseinek megfelelően visszavonja csa-
patait az Ipoly-menti demarkációs vonalra.
2014. július 13., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 83
83
Kezdete június 8-án. Tekintettel a román csapatok állapotára,
a francziák két h.o. küldenek Nyíregyháza-Debreczen-Békés
vidékére, amelyek a románokkal együtt veszik majd fel az of-
fensívát.
A magyar hadsereg előtt tekintélyük van.
Ma délelőtt Gyékényes felett 3 angol repülő jelent meg. (El-
ső eset)
Egy angol bizalmi ember jelentése szerint az ellentétek az
angolok és francziák közt Magyarországot illetőleg még nin-
csenek elsimítva és az angolok békés úton akarják e kérdést
elintézni.
A III.hdt. értesítetett, hogy a hdsg.parság óhaja,
hogy V/30-án a 10. ddr. is támadjon (tüntessen)
(529/17).
I. hdt. értesítetett, hogy a hdsg. parság szándéka VI/3-4 kö-
rül Tokaj környékén átkelni. Előnyomulási irány Nyíregyháza.
Ha ezen támadó előnyomulás az I. hdt. előtt érezhető lesz, az
I. hdt.Szolnoknál az összvont 2. és 7. h.o.-val a Tiszán szin-
tén átkelni fog. (529/18)
III. hdt. utasítatott, hogy a 8.h.o. akként indítandó útba,
hogy a h.o. véde VI/2-án reggeli órákban Bpstet elhagyja.
Szállítási irány Miskolcz. (529/19)˝
S megint vissza kell térnünk Pálmay Ernő hős századoshoz,
aki a kommunista hatalomátvétel után nem rejtette véka alá
a véleményét. Nevezetesen a következőket mondta:
˝ Katona vagyok és nem érdekel az Önök politikája. A ha-
zámat akarom felszabadítani az idegen járom alól. Magyar
vagyok és katonáimmal együtt élek és halok.˝
Nmzeti színű zászló alatt, nemzeti érzéssel a szívében élte
át a csoport minden tagja a kommunizmus napjait és da-
colt az idők szelével és ez volt a jelszava: ˝ Csakazért is:
Előre Pálmay-csoport!˝ 1919 május elsején, majd május
közepén több tisztüket és legénységi, valamint polgári hoz-
zátartozójukat letartóztatták a kommunisták, hogy a váci
törvényszék elé citálják. A csoport azonban minden alka-
lommal bajtársiasan összefogott és minden tagját megmen-
tette a fogságtól és haláltól.
A harckészség fejlesztése céljából Pálmay százados kisebb
vállalkozásokat kezdeményezett. Átkelt az Ipolyon, bekerí-
tett cseh tábori őrsöket és elfogta őket. Ezzel rémületben
tartotta cseh katonákat, a megszállt terület magyarságában
pedig fokozta a feltámadás gondolatát.
1919 május 29-én megérkezett a várva várt nagy nap haj-
nala. Az Ipoly mentén széles vonalban indult meg a támadás
a csehek ellen. Az ipolyhidvégi és az ipolysági ütközetben
minden úgy történt, ahogy Pálmay és tisztikara kitervelte.
A magyar katonák úgy törtek keresztül a cseh vonalakon,
mintha szárnyuk nőtt volna és valósággal száguldtak a gyor-
san megfutamodó cseh légionisták után. Öt óráig tartott a
harc.a megáradt Ipoly mellett és a csehek menekülésre kény-
szerültek. Ha itt-ott sikerült is egy órára megállniok, mihelyt
megszólalt a pálmayisták híres ˝ Hanke˝ tüzérütege, szaladá-
suk újból megkezdődött.
Kezdete június 8-án. Tekintettel a román csapatok állapotára,
a francziák két h.o. küldenek Nyíregyháza-Debreczen-Békés
vidékére, amelyek a románokkal együtt veszik majd fel az of-
fensívát.
A magyar hadsereg előtt tekintélyük van.
Ma délelőtt Gyékényes felett 3 angol repülő jelent meg. (El-
ső eset)
Egy angol bizalmi ember jelentése szerint az ellentétek az
angolok és francziák közt Magyarországot illetőleg még nin-
csenek elsimítva és az angolok békés úton akarják e kérdést
elintézni.
A III.hdt. értesítetett, hogy a hdsg.parság óhaja,
hogy V/30-án a 10. ddr. is támadjon (tüntessen)
(529/17).
I. hdt. értesítetett, hogy a hdsg. parság szándéka VI/3-4 kö-
rül Tokaj környékén átkelni. Előnyomulási irány Nyíregyháza.
Ha ezen támadó előnyomulás az I. hdt. előtt érezhető lesz, az
I. hdt.Szolnoknál az összvont 2. és 7. h.o.-val a Tiszán szin-
tén átkelni fog. (529/18)
III. hdt. utasítatott, hogy a 8.h.o. akként indítandó útba,
hogy a h.o. véde VI/2-án reggeli órákban Bpstet elhagyja.
Szállítási irány Miskolcz. (529/19)˝
S megint vissza kell térnünk Pálmay Ernő hős századoshoz,
aki a kommunista hatalomátvétel után nem rejtette véka alá
a véleményét. Nevezetesen a következőket mondta:
˝ Katona vagyok és nem érdekel az Önök politikája. A ha-
zámat akarom felszabadítani az idegen járom alól. Magyar
vagyok és katonáimmal együtt élek és halok.˝
Nmzeti színű zászló alatt, nemzeti érzéssel a szívében élte
át a csoport minden tagja a kommunizmus napjait és da-
colt az idők szelével és ez volt a jelszava: ˝ Csakazért is:
Előre Pálmay-csoport!˝ 1919 május elsején, majd május
közepén több tisztüket és legénységi, valamint polgári hoz-
zátartozójukat letartóztatták a kommunisták, hogy a váci
törvényszék elé citálják. A csoport azonban minden alka-
lommal bajtársiasan összefogott és minden tagját megmen-
tette a fogságtól és haláltól.
A harckészség fejlesztése céljából Pálmay százados kisebb
vállalkozásokat kezdeményezett. Átkelt az Ipolyon, bekerí-
tett cseh tábori őrsöket és elfogta őket. Ezzel rémületben
tartotta cseh katonákat, a megszállt terület magyarságában
pedig fokozta a feltámadás gondolatát.
1919 május 29-én megérkezett a várva várt nagy nap haj-
nala. Az Ipoly mentén széles vonalban indult meg a támadás
a csehek ellen. Az ipolyhidvégi és az ipolysági ütközetben
minden úgy történt, ahogy Pálmay és tisztikara kitervelte.
A magyar katonák úgy törtek keresztül a cseh vonalakon,
mintha szárnyuk nőtt volna és valósággal száguldtak a gyor-
san megfutamodó cseh légionisták után. Öt óráig tartott a
harc.a megáradt Ipoly mellett és a csehek menekülésre kény-
szerültek. Ha itt-ott sikerült is egy órára megállniok, mihelyt
megszólalt a pálmayisták híres ˝ Hanke˝ tüzérütege, szaladá-
suk újból megkezdődött.
2014. július 10., csütörtök
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 82
82
Május 29-iki támadást az azonnali előnyomulás és erélyes
üldözés kövesse.
ad.2. Az 5.h.o. V/29-én Rimaszombatot megszállja és ki-
sebb erőket Rozsnyó és Tiszolc felé kiküldeni.
A h.o. főereje Putnok-Bánréve és Rimaszombat felé gyüle-
keztető, ahol a hdsg. rendelkezésre áll.
ad.3. A 3.h.o. feladata V/29-én Losonczot megszállani és
ezután erő különítményt Zólyomra előre tolni. A h.o. zöme
mint hdsg. tartalék Losoncz környékén helyezendő el.
ad,4. Az 1,ddr. egy erős különítményt Lévára toljon ki. Mi-
helyt ezen különítmény hatását érezteti, a Duna hajórajjal
összeműködve az Ipolyság-Szob között álló erőket a Ga-
ramig tolja előre. (527/22)
Ellenséges helyzet megítélése:
Román részről önálló aktió egyelőre nem várható és a ro-
mánok csak akkor lépnének fől támadólag, ha a franczia
erők is megindulnának Szeged irányában.
Szerb részről csak Pécs vidékéről jönne kb. 3. ezred szá-
mításba, mivel a Duna-Tisza közti szerb erők Laibach fe-
lé az olasz frontra szállíttattak el.
Franczia erők kb. 130.000 ember, melyekből kb. 30.000
fő van Szeged környékén. A franczia erők zöme Zagreb-
Gyékényes között lehet, de másrészt nincsen kizárva, hogy
Újvidék felé vannak szállítás alatt. A franciák támadásra ké-
szen lesznek, a támadást azonban politikai okoknál fogva
(ellentét amgolok és francz. közt) még nem kezdik meg.
Bánátot úgy látszik román erők (egy h.o) fogja megszál-
lani.
V/28.
Del 10h-ig helyzet: Sajó Szt. Pétert csapataink ma reggel
heves harcz után elfoglalták
Külömben a helyzet változatlan.
Egy felfogott olasz távirat szerint az olasz csapatokat Kas-
sa környékén pihenőre összevonták. (528/8)
Hadihajós főparság utasíttatott, hogy vízirepülőkkel támadja
meg az Ipoly mentén álló csapatokat az V/29-iki támadásnál.(528/10)
III.hdt. jelenti, hogy aktiót csak 20 órával később kezdi meg.
1 ddr.3.h.o., 5. h.o., III-és I. hdt. értesítettek, hogy a V/29-re
kitűzött támadás V/30-án del 6h-kor kezdendő meg.
Ok: előkészületek nem fejezhetők be előbb (528/12)
4 és 6. h.o. szállítás alatt Kecskemétről Miskolc felé.
Budapest kat.főparsággal a hdsg parság szándéka, cseh-
román haderők megtámadásáról közöltetett.
Bpsti. kat. főparság feladata:
1.) Bpstről Szeged - Szabadka - Pécs felé vezető vasútvo-
nalakat megrongálásra előkészíteni.
2.) Hogy a Duna és Tisza közt Bpst felé műutak tüzérség
által el zárandók.
3.) A déli, délkeleti és délnyugati védőszakaszok egyelőre
még nem szállandók meg. (528/14)
Egy kémünktől egy a román hadsereg csoportosításáról
és hadrendjéről szóló nagyon jó jelentés érkezett be. (528/24.)
V/29
Del 10h-ig helyzet változatlan:
Egy megbízható forrásból értesülünk, hogy a románok az
offenzívát folytatni akarják.
Május 29-iki támadást az azonnali előnyomulás és erélyes
üldözés kövesse.
ad.2. Az 5.h.o. V/29-én Rimaszombatot megszállja és ki-
sebb erőket Rozsnyó és Tiszolc felé kiküldeni.
A h.o. főereje Putnok-Bánréve és Rimaszombat felé gyüle-
keztető, ahol a hdsg. rendelkezésre áll.
ad.3. A 3.h.o. feladata V/29-én Losonczot megszállani és
ezután erő különítményt Zólyomra előre tolni. A h.o. zöme
mint hdsg. tartalék Losoncz környékén helyezendő el.
ad,4. Az 1,ddr. egy erős különítményt Lévára toljon ki. Mi-
helyt ezen különítmény hatását érezteti, a Duna hajórajjal
összeműködve az Ipolyság-Szob között álló erőket a Ga-
ramig tolja előre. (527/22)
Ellenséges helyzet megítélése:
Román részről önálló aktió egyelőre nem várható és a ro-
mánok csak akkor lépnének fől támadólag, ha a franczia
erők is megindulnának Szeged irányában.
Szerb részről csak Pécs vidékéről jönne kb. 3. ezred szá-
mításba, mivel a Duna-Tisza közti szerb erők Laibach fe-
lé az olasz frontra szállíttattak el.
Franczia erők kb. 130.000 ember, melyekből kb. 30.000
fő van Szeged környékén. A franczia erők zöme Zagreb-
Gyékényes között lehet, de másrészt nincsen kizárva, hogy
Újvidék felé vannak szállítás alatt. A franciák támadásra ké-
szen lesznek, a támadást azonban politikai okoknál fogva
(ellentét amgolok és francz. közt) még nem kezdik meg.
Bánátot úgy látszik román erők (egy h.o) fogja megszál-
lani.
V/28.
Del 10h-ig helyzet: Sajó Szt. Pétert csapataink ma reggel
heves harcz után elfoglalták
Külömben a helyzet változatlan.
Egy felfogott olasz távirat szerint az olasz csapatokat Kas-
sa környékén pihenőre összevonták. (528/8)
Hadihajós főparság utasíttatott, hogy vízirepülőkkel támadja
meg az Ipoly mentén álló csapatokat az V/29-iki támadásnál.(528/10)
III.hdt. jelenti, hogy aktiót csak 20 órával később kezdi meg.
1 ddr.3.h.o., 5. h.o., III-és I. hdt. értesítettek, hogy a V/29-re
kitűzött támadás V/30-án del 6h-kor kezdendő meg.
Ok: előkészületek nem fejezhetők be előbb (528/12)
4 és 6. h.o. szállítás alatt Kecskemétről Miskolc felé.
Budapest kat.főparsággal a hdsg parság szándéka, cseh-
román haderők megtámadásáról közöltetett.
Bpsti. kat. főparság feladata:
1.) Bpstről Szeged - Szabadka - Pécs felé vezető vasútvo-
nalakat megrongálásra előkészíteni.
2.) Hogy a Duna és Tisza közt Bpst felé műutak tüzérség
által el zárandók.
3.) A déli, délkeleti és délnyugati védőszakaszok egyelőre
még nem szállandók meg. (528/14)
Egy kémünktől egy a román hadsereg csoportosításáról
és hadrendjéről szóló nagyon jó jelentés érkezett be. (528/24.)
V/29
Del 10h-ig helyzet változatlan:
Egy megbízható forrásból értesülünk, hogy a románok az
offenzívát folytatni akarják.
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 81
81
Amikor Szamuely május 31-én visszatért, elmondta neki hogy
Szovjet-Oroszország nehéz helyzetére való tekintettel, nem tud
segítséget adni. Azzal Kun is tisztában volt, hogy segítségnél-
kül elbuknak. egyedül képtelenek a harcot folytatni. A mara-
dék ország belsejében lázadások, vasutas sztrájk és élelem hi-
ány van. A sztrájokat,lázadásokat le tudták verni kegyetlen
és szadista módon. De az erőszak miatt még többen kezdtek
elfordulni a vörös hatalomtól. A szociáldemokraták és a kom-
munisták között is egyre feszültebb volt a viszony. Repede-
zett az együttműködésük.És ideje volt már valamit fölmutat-
ni.
Közben a cseheknél zajlanak az események. Mivel a miskol-
ci kudarc komoly csapást jelentett a csehek katonai terveire,
és csapataik harci kedve is lecsökkent, az egyik legütőképe-
sebbnek tartott hadosztályuk, a 6. súlyos veszteségeket szen-
vedett, a prágai kormány úgy döntött hogy ideje változtatni.
Az olasz tábornokokat hibáztatták és magyar barátsággal
vádolták meg őket. A katonai missziót visszarendelték Olasz-
országba. Helyükre a hadsereg valamennyi pozíciójába fran-
cia tábornokok és tisztek kerültek.
Május 26-án Pellét nevezték ki a csehszlovák hadsereg ve-
zérkari főnökévé. A szlovákiai haderő-főparancsnokságot
megszüntették. Az ottani fegyveres erőket két hadtestre osz-
tották: a nyugati hadtestre, amelynek élére Mittelhauser fran-
cia tábornokot nevezték ki, és a keleti hadtestre, amelynek
parancsnokságát Hennocque vette át. A csehek abban re-
ménykedtek, hogy az új vezetéssel hatékonyabban érnek
célt, és eredményesebben tudják törekvéseiket megvalósí-
tani. De a rövidesen bekövetkező események azonban azt
fogják bebizonyítani hogy nem az olaszok voltak okolhatók
a kudarcokért.
Nézzük és olvassuk tovább a Vörös Hadsereg naplóját.
˝V/27
Del 10h-ig helyzet: változatlan.
Tekintettel a napokban felveendő hadműveletekre, a még
hiányzó alakulások megszervezése, illetve kiegészítése
megsürgetetett.
A cseh hivatalos jelentés hirdeti, hogy a csehek Putnokot
és Bánrévét kiürítették. A III. hdt. ezen hír felderítésére
utasíttatott. (527/17)
2. ddr. értesítetett, hogy június 2-től kezdve harczkész álla-
potban legyen, mivel a hdsg.parság a ddrt hadműveletekre
akarja felhasználni. (527/18)
I.hdt. parság tájékoztatva lett a közeljövőben felveendő had-
műveletekről és utasítatott, hogy V/29-étől kezdve a Tiszán
való átkelést tüntesse. És pedig Szolnoki hídfőből kisebb
erők törjenek ki és Csongrádnál főleg az átkelés tünteten-
dő. (527/21)
Irányelvek a legközelebbi hadműveletekre (cseh és román
erők visszavetése) kiadatott.
Végrehajtásra következő csoportok alakítatnak:
a Besenyő, Sajó Szt. Péter Sajó Kazincz környékén lévő e-
rőkkel.
2.) 5.h.o. többi részei.
3.) 3. h.o.
4.) 1.ddr.
Feladatok:
ad 1. Tisza és Bodva közt erős déli szárnnyal előnyomulni
és lehetőleg gyorsan Sátoralja Újhely-Kassa-Szepsi vonalát
elérni.
Igyekezni kell 1. h.o. mint tartalékot visszatartani.
Amikor Szamuely május 31-én visszatért, elmondta neki hogy
Szovjet-Oroszország nehéz helyzetére való tekintettel, nem tud
segítséget adni. Azzal Kun is tisztában volt, hogy segítségnél-
kül elbuknak. egyedül képtelenek a harcot folytatni. A mara-
dék ország belsejében lázadások, vasutas sztrájk és élelem hi-
ány van. A sztrájokat,lázadásokat le tudták verni kegyetlen
és szadista módon. De az erőszak miatt még többen kezdtek
elfordulni a vörös hatalomtól. A szociáldemokraták és a kom-
munisták között is egyre feszültebb volt a viszony. Repede-
zett az együttműködésük.És ideje volt már valamit fölmutat-
ni.
Közben a cseheknél zajlanak az események. Mivel a miskol-
ci kudarc komoly csapást jelentett a csehek katonai terveire,
és csapataik harci kedve is lecsökkent, az egyik legütőképe-
sebbnek tartott hadosztályuk, a 6. súlyos veszteségeket szen-
vedett, a prágai kormány úgy döntött hogy ideje változtatni.
Az olasz tábornokokat hibáztatták és magyar barátsággal
vádolták meg őket. A katonai missziót visszarendelték Olasz-
országba. Helyükre a hadsereg valamennyi pozíciójába fran-
cia tábornokok és tisztek kerültek.
Május 26-án Pellét nevezték ki a csehszlovák hadsereg ve-
zérkari főnökévé. A szlovákiai haderő-főparancsnokságot
megszüntették. Az ottani fegyveres erőket két hadtestre osz-
tották: a nyugati hadtestre, amelynek élére Mittelhauser fran-
cia tábornokot nevezték ki, és a keleti hadtestre, amelynek
parancsnokságát Hennocque vette át. A csehek abban re-
ménykedtek, hogy az új vezetéssel hatékonyabban érnek
célt, és eredményesebben tudják törekvéseiket megvalósí-
tani. De a rövidesen bekövetkező események azonban azt
fogják bebizonyítani hogy nem az olaszok voltak okolhatók
a kudarcokért.
Nézzük és olvassuk tovább a Vörös Hadsereg naplóját.
˝V/27
Del 10h-ig helyzet: változatlan.
Tekintettel a napokban felveendő hadműveletekre, a még
hiányzó alakulások megszervezése, illetve kiegészítése
megsürgetetett.
A cseh hivatalos jelentés hirdeti, hogy a csehek Putnokot
és Bánrévét kiürítették. A III. hdt. ezen hír felderítésére
utasíttatott. (527/17)
2. ddr. értesítetett, hogy június 2-től kezdve harczkész álla-
potban legyen, mivel a hdsg.parság a ddrt hadműveletekre
akarja felhasználni. (527/18)
I.hdt. parság tájékoztatva lett a közeljövőben felveendő had-
műveletekről és utasítatott, hogy V/29-étől kezdve a Tiszán
való átkelést tüntesse. És pedig Szolnoki hídfőből kisebb
erők törjenek ki és Csongrádnál főleg az átkelés tünteten-
dő. (527/21)
Irányelvek a legközelebbi hadműveletekre (cseh és román
erők visszavetése) kiadatott.
Végrehajtásra következő csoportok alakítatnak:
a Besenyő, Sajó Szt. Péter Sajó Kazincz környékén lévő e-
rőkkel.
2.) 5.h.o. többi részei.
3.) 3. h.o.
4.) 1.ddr.
Feladatok:
ad 1. Tisza és Bodva közt erős déli szárnnyal előnyomulni
és lehetőleg gyorsan Sátoralja Újhely-Kassa-Szepsi vonalát
elérni.
Igyekezni kell 1. h.o. mint tartalékot visszatartani.
2014. július 8., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 80
80
Ennek az egész átmeneti időszaknak folyamán a fordulattal
szemben ellenállást fognak kifejteni a kapitalisták, valamint
a polgári értelmiség soraiból kikerülő nagyszámú csatlósaik,
akik tudatosan tanúsítanak ellenállást...
Az osztályok megszüntetése - hosszú, nehéz, szívós, osztályharc
műve, s az osztályharc a tőke uralmának megdöntése után, a
burzsoá állam lerombolása után, a proletárdiktatúra megte-
remtése után nem tűnik el (mint ezt a régi szocializmus és a
régi szociáldemokrácia sekélyes képviselői képzelik), hanem
csak formáit változtatja, és sok tekintetben még elkeseredet-
tebbé válik.
A burzsoázia ellenállásával szemben, a kispolgárság meg-
csontosodottságával, maradiságával, határozatlanságával
és ingadozásával szemben a proletariátus osztályharccal kény-
telen megvédeni hatalmát, megszilárdítani szervező befolyá-
sát, elérni ama rétegek ´semlegesítését´, amelyek félnek ott-
hagyni a burzsoáziát, és túlságosan határozatlan léptekkel
követik a proletariátust.
Ahhoz, hogy az osztályokat megszüntessük, egy osztály
diktarúrájának időszak szükséges, éppen azé az osztályé
az elnyomott osztályok közül, amely nemcsak megdönteni
képes a kizsákmányolók uralmát, nemcsak ellenállásukat
tudja könyörtelenül elnyomni, hanem eszmeileg is szakíta-
ni tud az egész burzsoá-demokrata ideológiával, az általá-
ba vett szabadságról és egyenlőségről hangoztatott kispol-
gári frázisokkal (mert valóságban, mint azt Marx már ré-
gen kimutatta, ezek a frázisok az árutulajdonosok ´szabad-
ságát és egyenlőségét˙ jelentik).
Mi több. Az elnyomott osztályok közül csak az az osztály
képes megszüntetni diktatúrával az osztályokat, amely a tő-
ke elleni sztrájkok és politikai harcok évtizedei folyamán is-
kolázódott, tömörült, kinevelődött, megedződött
- csak az az osztály, amely elsajátította az egész városi, ipari,
nagykapitalista kultúrát, amely el van szánva és képes arra,
hogy ezt a kultúrát megvédje, minden vívmányát megőrizze,
tovább fejlessze és az egész nép, minden dolgozó számára
hozzáférhetővé tegye - csak az az osztály, amely képes elvi-
selni mindazokat a nehézségeket, megpróbáltatásokat, vi-
szontagságokat és a nagy áldozatokat, amelyeket a történe-
lem elkerülhetetlenül ráró arra, aki szakít a múlttal és me-
részen utat tőr az új jövő felé - csak az az osztály, amelynek
legjobbjait gyűlölet és megvetés tölti el minden iránt, ami
nyárspolgári és filiszteri, azon tulajdonságok iránt, amelyek
olyab buján tenyésznek a kispolgárság, kistisztviselők az
´ értelmiség´ körében - csak az az osztály, amely ´végigjárt
a munka megacélosító iskoláját´, s amely munkaképességé-
vel minden dolgozóban, minden becsületes emberben tisz-
teletet tud kelteni maga iránt.
Magyar munkások! Elvtársak! Ti még jobb példát adtatok
a világnak, mint Szovjet-Oroszország azzal, hogy az igazi
proletárdiktatúra alapján egy csapásra egyesíteni tudtátok
valamennyi szocialistát. Most az a hálás és igen nehéz fel-
adat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni
súlyos háborúban. Legyetek szilárdak. És ha ingadozás ü-
ti fel a fejét a szocialisták között, akik tegnap csatlakoz-
tak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy a kispolgárság
körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingadozá-
sokat.
Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igaz-
ságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háború-
ja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányo-
lók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész vi-
lágon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti párto-
tokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világ-
forradalmat.
Legyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz!
Lenin ˝
Kun Gorkijt is megkérte hogy nyilatkozzon a Magyar Ta-
nácsköztársaság mellet. De ez az ügy elsikkadt.
Ennek az egész átmeneti időszaknak folyamán a fordulattal
szemben ellenállást fognak kifejteni a kapitalisták, valamint
a polgári értelmiség soraiból kikerülő nagyszámú csatlósaik,
akik tudatosan tanúsítanak ellenállást...
Az osztályok megszüntetése - hosszú, nehéz, szívós, osztályharc
műve, s az osztályharc a tőke uralmának megdöntése után, a
burzsoá állam lerombolása után, a proletárdiktatúra megte-
remtése után nem tűnik el (mint ezt a régi szocializmus és a
régi szociáldemokrácia sekélyes képviselői képzelik), hanem
csak formáit változtatja, és sok tekintetben még elkeseredet-
tebbé válik.
A burzsoázia ellenállásával szemben, a kispolgárság meg-
csontosodottságával, maradiságával, határozatlanságával
és ingadozásával szemben a proletariátus osztályharccal kény-
telen megvédeni hatalmát, megszilárdítani szervező befolyá-
sát, elérni ama rétegek ´semlegesítését´, amelyek félnek ott-
hagyni a burzsoáziát, és túlságosan határozatlan léptekkel
követik a proletariátust.
Ahhoz, hogy az osztályokat megszüntessük, egy osztály
diktarúrájának időszak szükséges, éppen azé az osztályé
az elnyomott osztályok közül, amely nemcsak megdönteni
képes a kizsákmányolók uralmát, nemcsak ellenállásukat
tudja könyörtelenül elnyomni, hanem eszmeileg is szakíta-
ni tud az egész burzsoá-demokrata ideológiával, az általá-
ba vett szabadságról és egyenlőségről hangoztatott kispol-
gári frázisokkal (mert valóságban, mint azt Marx már ré-
gen kimutatta, ezek a frázisok az árutulajdonosok ´szabad-
ságát és egyenlőségét˙ jelentik).
Mi több. Az elnyomott osztályok közül csak az az osztály
képes megszüntetni diktatúrával az osztályokat, amely a tő-
ke elleni sztrájkok és politikai harcok évtizedei folyamán is-
kolázódott, tömörült, kinevelődött, megedződött
- csak az az osztály, amely elsajátította az egész városi, ipari,
nagykapitalista kultúrát, amely el van szánva és képes arra,
hogy ezt a kultúrát megvédje, minden vívmányát megőrizze,
tovább fejlessze és az egész nép, minden dolgozó számára
hozzáférhetővé tegye - csak az az osztály, amely képes elvi-
selni mindazokat a nehézségeket, megpróbáltatásokat, vi-
szontagságokat és a nagy áldozatokat, amelyeket a történe-
lem elkerülhetetlenül ráró arra, aki szakít a múlttal és me-
részen utat tőr az új jövő felé - csak az az osztály, amelynek
legjobbjait gyűlölet és megvetés tölti el minden iránt, ami
nyárspolgári és filiszteri, azon tulajdonságok iránt, amelyek
olyab buján tenyésznek a kispolgárság, kistisztviselők az
´ értelmiség´ körében - csak az az osztály, amely ´végigjárt
a munka megacélosító iskoláját´, s amely munkaképességé-
vel minden dolgozóban, minden becsületes emberben tisz-
teletet tud kelteni maga iránt.
Magyar munkások! Elvtársak! Ti még jobb példát adtatok
a világnak, mint Szovjet-Oroszország azzal, hogy az igazi
proletárdiktatúra alapján egy csapásra egyesíteni tudtátok
valamennyi szocialistát. Most az a hálás és igen nehéz fel-
adat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni
súlyos háborúban. Legyetek szilárdak. És ha ingadozás ü-
ti fel a fejét a szocialisták között, akik tegnap csatlakoz-
tak hozzátok, a proletárdiktatúrához, vagy a kispolgárság
körében, nyomjátok el könyörtelenül ezeket az ingadozá-
sokat.
Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igaz-
ságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háború-
ja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányo-
lók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész vi-
lágon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti párto-
tokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világ-
forradalmat.
Legyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz!
Lenin ˝
Kun Gorkijt is megkérte hogy nyilatkozzon a Magyar Ta-
nácsköztársaság mellet. De ez az ügy elsikkadt.
2014. július 7., hétfő
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 79
79
Ebben az időben terjed az a hír az osztrák lapokban, hogy Kun
és Lenin között ellentétek vannak. Kunt ezek a hírek és csipke-
lődések kellemetlenül érintették, ezért arra kérte Csicserin útján
arra kérte Lenint, hogy cáfolja meg azokat. Csicserin azonnal
cáfolatot tett kőzzé. Kun azonban azt kérte, hogy maga Lenin
maga nyilatkozzék. A Lenin által leírtak azonban nem említik
Kunt, és így végül is egy semmit mondó nyilatkozat jelent meg.
Kun és Szamuely között rivalizálás és féltékenység volt.
Kun féltette a hatalmát Szamuelytől.
Megérkezett Budapestre a csepeli szikratávírón keresztül Le-
nin üzenete, amely az ˝ Üdvözlet a magyar munkásoknak˝
címet viseli. Az, amit Kun Béla kért és remélt: személyének
megnevezése, működésének kimondott elismerése nem volt
benne. Lenin, ki tudásban, képességekben messze fölötte állt
magyarországi megbízottainak, tisztába volt azzal, hogy min-
den szavát megőrzi a történelem. Úgy támogatta meg közvet-
ve Kun Béla pozícióját, hogy nagyvonalú taktikusként kitért
annak tolakodó kívánsága elöl, s a doktriner elvi magaslatá-
ról okította a vörös Budapestet.
Teljes terjedelmében közlöm Lenin üzenetét.
˝Elvtársak! Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket
a hírek, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság politikusai-
tól kaptunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyar-
országon a tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a
magyar proletariátus, úgy látszik, már túl tett rajtunk. Ez-
érthető mert Magyarországon a lakosság általános kulturá-
lis színvonala magasabb, azonkívül az ipari munkások a-
ránya az egész lakossághoz képest hasonlíthatatlanul na-
gyobb, végül a szovjet rendszerre, a proletárdiktatúrára
való átmenet is hasonlíthatatlanul könnyebb és békésebb
volt Magyarországon.
Ez utóbbi körülmény különösen fontos.
A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi. A
proletárdiktatúrára való átmenet formája Magyarországon e-
gészen más, mint Oroszországban; a burzsoá kormány önként
lemondott, a munkásosztály egységét azonnal helyreállították
kommunista program alapján. Annál világosabban domboro-
dik ki most a szovjet hatalom lényege; most sehol a világon
nem lehetséges semmiféle más olyan hatalom, amelyet a dol-
gozók, élükön a proletariátussal, támogatnának, mint a szov-
jethatalom, minta proletariátus diktatúrája.
Ez a diktatúra feltételezi a kíméletlenül szigorú, gyors és ha-
tározott erőszak alkalmazását a kizsákmányolók, a kapitalis-
ták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomása
céljából. Aki ezt nem értette meg; az nem forradalmár, azt
el kell távolítani a proletariátus vezéreinek vagy tanácsadói-
nak sorából.
De nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és
nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lé-
nyege a dolgozók vezető osztagának, élcsapatának, egyetlen
vezetőjének, a proletariátus szervezettsége és fegyelmezettsége.
A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust,
megszüntesse a társadalmi osztályokra tagozódást, dolgozóvá
tegye a társadalom valamennyi tagját, és az embernek ember
által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától.
Ezt a célt nem lehet egycsapásra elérni, ehhez a kapitalizmus-
ról a szocializmusra való átmenetnek meglehetősen hosszú i-
dőszakára van szükség, azért is, mert időbe telik, amíg az é-
let minden terén gyökeres változásokat hajthatunk végre, a-
zért is, mert a kispolgári és polgári gazdálkodás megszokott-
ságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet
leküzdeni. Éppen ezért beszél Marx a proletárdiktatúra e-
gész időszakáról mint a kapitalizmusból a szocializmusba
való átmenet időszakáról.
Ebben az időben terjed az a hír az osztrák lapokban, hogy Kun
és Lenin között ellentétek vannak. Kunt ezek a hírek és csipke-
lődések kellemetlenül érintették, ezért arra kérte Csicserin útján
arra kérte Lenint, hogy cáfolja meg azokat. Csicserin azonnal
cáfolatot tett kőzzé. Kun azonban azt kérte, hogy maga Lenin
maga nyilatkozzék. A Lenin által leírtak azonban nem említik
Kunt, és így végül is egy semmit mondó nyilatkozat jelent meg.
Kun és Szamuely között rivalizálás és féltékenység volt.
Kun féltette a hatalmát Szamuelytől.
Megérkezett Budapestre a csepeli szikratávírón keresztül Le-
nin üzenete, amely az ˝ Üdvözlet a magyar munkásoknak˝
címet viseli. Az, amit Kun Béla kért és remélt: személyének
megnevezése, működésének kimondott elismerése nem volt
benne. Lenin, ki tudásban, képességekben messze fölötte állt
magyarországi megbízottainak, tisztába volt azzal, hogy min-
den szavát megőrzi a történelem. Úgy támogatta meg közvet-
ve Kun Béla pozícióját, hogy nagyvonalú taktikusként kitért
annak tolakodó kívánsága elöl, s a doktriner elvi magaslatá-
ról okította a vörös Budapestet.
Teljes terjedelmében közlöm Lenin üzenetét.
˝Elvtársak! Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket
a hírek, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság politikusai-
tól kaptunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyar-
országon a tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a
magyar proletariátus, úgy látszik, már túl tett rajtunk. Ez-
érthető mert Magyarországon a lakosság általános kulturá-
lis színvonala magasabb, azonkívül az ipari munkások a-
ránya az egész lakossághoz képest hasonlíthatatlanul na-
gyobb, végül a szovjet rendszerre, a proletárdiktatúrára
való átmenet is hasonlíthatatlanul könnyebb és békésebb
volt Magyarországon.
Ez utóbbi körülmény különösen fontos.
A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi. A
proletárdiktatúrára való átmenet formája Magyarországon e-
gészen más, mint Oroszországban; a burzsoá kormány önként
lemondott, a munkásosztály egységét azonnal helyreállították
kommunista program alapján. Annál világosabban domboro-
dik ki most a szovjet hatalom lényege; most sehol a világon
nem lehetséges semmiféle más olyan hatalom, amelyet a dol-
gozók, élükön a proletariátussal, támogatnának, mint a szov-
jethatalom, minta proletariátus diktatúrája.
Ez a diktatúra feltételezi a kíméletlenül szigorú, gyors és ha-
tározott erőszak alkalmazását a kizsákmányolók, a kapitalis-
ták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomása
céljából. Aki ezt nem értette meg; az nem forradalmár, azt
el kell távolítani a proletariátus vezéreinek vagy tanácsadói-
nak sorából.
De nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és
nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lé-
nyege a dolgozók vezető osztagának, élcsapatának, egyetlen
vezetőjének, a proletariátus szervezettsége és fegyelmezettsége.
A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust,
megszüntesse a társadalmi osztályokra tagozódást, dolgozóvá
tegye a társadalom valamennyi tagját, és az embernek ember
által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától.
Ezt a célt nem lehet egycsapásra elérni, ehhez a kapitalizmus-
ról a szocializmusra való átmenetnek meglehetősen hosszú i-
dőszakára van szükség, azért is, mert időbe telik, amíg az é-
let minden terén gyökeres változásokat hajthatunk végre, a-
zért is, mert a kispolgári és polgári gazdálkodás megszokott-
ságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet
leküzdeni. Éppen ezért beszél Marx a proletárdiktatúra e-
gész időszakáról mint a kapitalizmusból a szocializmusba
való átmenet időszakáról.
2014. július 3., csütörtök
A Felvidék cseh megyszállása 1918-1920 78
78
3. h.o. feladata:
Ipoly vonalát Várgedéig megfigyelni.
Losonczot birtokba venni.
Erőinek zömét Fülek-Rapp környékén összpontosítani további
előnyomulásra, illetve vasúti elszállításra.
Támadás az egész vonalon május 27-én del 9h-kor megindí-
tandó.(525/11)
Hadseregparság számít azzal, hogy a 8.h.o.május 31-ig menet-
kész.(525/13)
1. ddr. az említett aktió alatt az Ipoly vonalát figyeli és erős
felderítő különítményeket küld ki.
Egyidejűleg egy monitor és ágyúnaszád az ellenségnek a Du-
nára támaszkodó szárnyát támadja meg és visszavonulásra
kényszerítse.(525/15)
Eddigi megállapítás szerint Felső-Magyarországon a megszál-
ló csapatok ereje 4.h.o. (kb. 30.000 puska).
Dut 10h-ig helyzet:
Sajó Szt. Péter felé előnyomuló különítményünk
Bábonyra visszaszoríttatott.
Különben változatlan.
V/26
Del 10h-ig helyzet:
Ellenség Fülek Kelecsényből kivonult.
A Rima és Sajó vonala Simonyitól ( Feledtől délkeletre) Sajó
Kazinczig megfigyelve, illetve megszállva.
Sajó Szt. Péter ellenség által megszállva.
Külömben helyzet változatlan.
Miskolcznál, Rimaszombat és Losoncz ellen aktio
május hó 29 del 9h-ra halasztatott el, mivel az előkészületek
előbb be nem fejezhetők. (526/4)
Hajógyári munkásokból alakult munkás ezred száma 9.
Egy lehallgatott rádió parancsból kivehető, hogy a cseh erők
zömének Kassára való visszavétele van tervbe véve.
Kassától délre bolsevista lázadás volt. (cseh-szlovák sajtóiroda
jelentése). (526/19)
Esti helyzet változatlan.
Politikai és gazdasági okokból a hadseregparság elhatározása
a cseh-román haderők belső szárnyát áttörni és elöször a cse-
heket megverni és aztán a Tiszán átkelve a román haderő el-
len fordulni.
E czélból a 4. és 6. h.o. május 27-én dut 4h-tól kezdve Kecs-
kemétről akként szállítatnak Miskolczra, hogy az első csapa-
tok május hó 29-én 9h-kor érnek csak be, vagyis az első ak-
tio megkezdésekor ( Tisza Lucz, Sajó Vámos, Rimaszombat
felé)
I. hadtest parság a 4. és 6. h.o. elszállításáról éjjel Hughesen
értesíttetett. (527/1)
III.hadtest értesíttetett, hogy a 4. és 6. h.o. Miskolcz környé-
kére mint hadsereg tartalék lesz összpontosítva. (527/2) ˝
Május 27-én Stromfeld Aurél kiadta az un.˝tüntetési parancs˝-
át az I.hadtestnek:
˝1. A Hadereg- parancsnokság szándéka a cseh-román haderő
belső szárnyát áttörve a cseheket megverni és azután a Tiszán
átkelve a román haderő ellen fordulni.
2. E célból május 29-től kezdve a 3.hadtest Kassa és Sátoralja-
újhely felé nyomul előre.
3. Az 1. hadtest feladata a támadás megkezdésével, azaz május
29-én délelőtt kilenc órától kezdve a Tiszán való átkelést tün-
tetni.
a) A feladat végrehajtására a szolnoki híd biztosításából kisebb
erők támadólag törjenek ki, melyek azonban hatásos ellenakció
esetén ismét a mostani híd biztosítási vonalában vagy pedig
Szolnokra veendők vissza.
b) csongrádnál főképpen az átkelés tüntetendő.˝
Meg kell említeni azt, hogy még május 21-én Szamuely Tibor
a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából Moszkvába re-
pült Leninhez, hogy a katonai együttműködésről tárgyaljanak.
S majd csak május 30-án tért vissza.˝
3. h.o. feladata:
Ipoly vonalát Várgedéig megfigyelni.
Losonczot birtokba venni.
Erőinek zömét Fülek-Rapp környékén összpontosítani további
előnyomulásra, illetve vasúti elszállításra.
Támadás az egész vonalon május 27-én del 9h-kor megindí-
tandó.(525/11)
Hadseregparság számít azzal, hogy a 8.h.o.május 31-ig menet-
kész.(525/13)
1. ddr. az említett aktió alatt az Ipoly vonalát figyeli és erős
felderítő különítményeket küld ki.
Egyidejűleg egy monitor és ágyúnaszád az ellenségnek a Du-
nára támaszkodó szárnyát támadja meg és visszavonulásra
kényszerítse.(525/15)
Eddigi megállapítás szerint Felső-Magyarországon a megszál-
ló csapatok ereje 4.h.o. (kb. 30.000 puska).
Dut 10h-ig helyzet:
Sajó Szt. Péter felé előnyomuló különítményünk
Bábonyra visszaszoríttatott.
Különben változatlan.
V/26
Del 10h-ig helyzet:
Ellenség Fülek Kelecsényből kivonult.
A Rima és Sajó vonala Simonyitól ( Feledtől délkeletre) Sajó
Kazinczig megfigyelve, illetve megszállva.
Sajó Szt. Péter ellenség által megszállva.
Külömben helyzet változatlan.
Miskolcznál, Rimaszombat és Losoncz ellen aktio
május hó 29 del 9h-ra halasztatott el, mivel az előkészületek
előbb be nem fejezhetők. (526/4)
Hajógyári munkásokból alakult munkás ezred száma 9.
Egy lehallgatott rádió parancsból kivehető, hogy a cseh erők
zömének Kassára való visszavétele van tervbe véve.
Kassától délre bolsevista lázadás volt. (cseh-szlovák sajtóiroda
jelentése). (526/19)
Esti helyzet változatlan.
Politikai és gazdasági okokból a hadseregparság elhatározása
a cseh-román haderők belső szárnyát áttörni és elöször a cse-
heket megverni és aztán a Tiszán átkelve a román haderő el-
len fordulni.
E czélból a 4. és 6. h.o. május 27-én dut 4h-tól kezdve Kecs-
kemétről akként szállítatnak Miskolczra, hogy az első csapa-
tok május hó 29-én 9h-kor érnek csak be, vagyis az első ak-
tio megkezdésekor ( Tisza Lucz, Sajó Vámos, Rimaszombat
felé)
I. hadtest parság a 4. és 6. h.o. elszállításáról éjjel Hughesen
értesíttetett. (527/1)
III.hadtest értesíttetett, hogy a 4. és 6. h.o. Miskolcz környé-
kére mint hadsereg tartalék lesz összpontosítva. (527/2) ˝
Május 27-én Stromfeld Aurél kiadta az un.˝tüntetési parancs˝-
át az I.hadtestnek:
˝1. A Hadereg- parancsnokság szándéka a cseh-román haderő
belső szárnyát áttörve a cseheket megverni és azután a Tiszán
átkelve a román haderő ellen fordulni.
2. E célból május 29-től kezdve a 3.hadtest Kassa és Sátoralja-
újhely felé nyomul előre.
3. Az 1. hadtest feladata a támadás megkezdésével, azaz május
29-én délelőtt kilenc órától kezdve a Tiszán való átkelést tün-
tetni.
a) A feladat végrehajtására a szolnoki híd biztosításából kisebb
erők támadólag törjenek ki, melyek azonban hatásos ellenakció
esetén ismét a mostani híd biztosítási vonalában vagy pedig
Szolnokra veendők vissza.
b) csongrádnál főképpen az átkelés tüntetendő.˝
Meg kell említeni azt, hogy még május 21-én Szamuely Tibor
a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából Moszkvába re-
pült Leninhez, hogy a katonai együttműködésről tárgyaljanak.
S majd csak május 30-án tért vissza.˝
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 77
77
Így mondta el később a történteket:
˝ 1919. május 25-én történt, hogy a cseh légionisták harmad-
szor is bevonultak Putnokra. Az egyik motoros kocsiból Stof-
kót láttam kiszállni. Rögtön megismertem, és megkérdeztem
tőle: hová, főhadnagy úr? Stofkó gúnyosan válaszolt: meg sem
állunk Budapestig! Nem tehetek róla, hírtelen kicsúszott a szá-
mon: De addig még ott lesz az útban a Vörös Hadsereg is, fő-
hadnagy úr! Ez volt az oka testvéreim kivégzésének. Aznap
este cseh katonák jöttek a házunkhoz. Értem jöttek.
amikor Gyula és Lajos testvérem közbelépett, megkérdezték
tőlük: hát maguk kicsodák? Mikor megmondták, hogy a test-
véreim, velem együtt őket is szuronyos puskák közé állítottak.
Tíz óra felé, a sötét estében a község hatásárban egy lucernás
közepén gránáttölcsérek elé állítottak bennünket. Kezünk háta
volt kötözve. Lajos bátyám értett szlovákul, hallotta a katonák
beszélgetését, és keserves zokogással fordult hozzánk: ˝ Jaj,
testvéreim, végünk van. Stofkó főhadnagy kivégeztet minket.˝
Sírva borultunk egymás nyakába, eldördült a katonák sortüze,
és mindannyian a földre zuhantunk. Én órákkal később tértem
magamhoz. azt hitték meghaltam, de a halálhoz képest szeren-
csém volt, hogy csak súlyos veselövést kaptam. Az éjszaka
sötétjében hason csúszva vergődtem reggelig.
Akkor ingemmel bekötöztem sebeimet, Dubicsányba mene-
kültem, ahol vörös előörsökkel találkoztam. Egerbe vittek kór-
házba, nyolc hét után felgyógyultam. ¨
A magyar Vörös Hadsereg katonái is követtek el atrocitásokat.
Ők sem voltak szentek.
Tovább folytatva nézzük meg hogy mit írtak be a hadsereg
naplójába május 24-én.
˝Del 10h-ig helyzet:
Miskolcznál helyzet változatlan.
Bükk hegységben és Salgótarjántól északra csapataink e-
lőnyomulóban.
Mindszentnél a románok átkelési kísérlete a Tiszán meghú-
sult.
Esti helyzet változatlan.
V/25
Del 10h-ig helyzet:
Szécsényig változatlan.
Szécsénytől Terbelédig csapataink mindenütt az Ipoly men-
tén, továbbá Fülektől északnyugatra. Járőrök Feled irányába
előnyomulóban.
Elővédek a Sajót Sajópöspökitől - Sajó Ivánkáig elérték.
Ellenségnek május 23-iki támadása Miskolcz ellen véglege-
sen visszavertnek tekinthető.
1. ho. egy különítménye előnyomulóban Sajó Szt. Péter fe-
lé.
Felfogott rádiótáviratokból kitűnik, hogy a csehek a helyze-
tet Sajó Szt. Péternél minden oldalról fenyegetőnek tartják
és hogy V/29.-én zlj.(népfölkelő csapat) érkezése van jelezve.
III. hdt. utasíttatott, hogy erélyes előnyomulása által ez a fe-
nyegető helyzet tényleg minél előbb beálljon.(252/9)
Általános helyzetből kifolyólag a hadseregparság elhatározta,
hogy a Tisza és Losoncz közt fekvő területeken mindazon
előkészületeket megteszi, melyek egy esetleges nagyobb tá-
madó hadművelethez szükségesek.
III.hdt. feladata: ellenséget Miskolcztól északkeletre visszavet-
ni, hogy saját erőink Szerencs, illetőleg Szikszó felé előnyo-
mulhassanak.
Sajó vonalát megfigyelni Sajóvámos és Velezd közt, továbbá
Bánrévét és Rimaszombatot birtokába venni.
Így mondta el később a történteket:
˝ 1919. május 25-én történt, hogy a cseh légionisták harmad-
szor is bevonultak Putnokra. Az egyik motoros kocsiból Stof-
kót láttam kiszállni. Rögtön megismertem, és megkérdeztem
tőle: hová, főhadnagy úr? Stofkó gúnyosan válaszolt: meg sem
állunk Budapestig! Nem tehetek róla, hírtelen kicsúszott a szá-
mon: De addig még ott lesz az útban a Vörös Hadsereg is, fő-
hadnagy úr! Ez volt az oka testvéreim kivégzésének. Aznap
este cseh katonák jöttek a házunkhoz. Értem jöttek.
amikor Gyula és Lajos testvérem közbelépett, megkérdezték
tőlük: hát maguk kicsodák? Mikor megmondták, hogy a test-
véreim, velem együtt őket is szuronyos puskák közé állítottak.
Tíz óra felé, a sötét estében a község hatásárban egy lucernás
közepén gránáttölcsérek elé állítottak bennünket. Kezünk háta
volt kötözve. Lajos bátyám értett szlovákul, hallotta a katonák
beszélgetését, és keserves zokogással fordult hozzánk: ˝ Jaj,
testvéreim, végünk van. Stofkó főhadnagy kivégeztet minket.˝
Sírva borultunk egymás nyakába, eldördült a katonák sortüze,
és mindannyian a földre zuhantunk. Én órákkal később tértem
magamhoz. azt hitték meghaltam, de a halálhoz képest szeren-
csém volt, hogy csak súlyos veselövést kaptam. Az éjszaka
sötétjében hason csúszva vergődtem reggelig.
Akkor ingemmel bekötöztem sebeimet, Dubicsányba mene-
kültem, ahol vörös előörsökkel találkoztam. Egerbe vittek kór-
házba, nyolc hét után felgyógyultam. ¨
A magyar Vörös Hadsereg katonái is követtek el atrocitásokat.
Ők sem voltak szentek.
Tovább folytatva nézzük meg hogy mit írtak be a hadsereg
naplójába május 24-én.
˝Del 10h-ig helyzet:
Miskolcznál helyzet változatlan.
Bükk hegységben és Salgótarjántól északra csapataink e-
lőnyomulóban.
Mindszentnél a románok átkelési kísérlete a Tiszán meghú-
sult.
Esti helyzet változatlan.
V/25
Del 10h-ig helyzet:
Szécsényig változatlan.
Szécsénytől Terbelédig csapataink mindenütt az Ipoly men-
tén, továbbá Fülektől északnyugatra. Járőrök Feled irányába
előnyomulóban.
Elővédek a Sajót Sajópöspökitől - Sajó Ivánkáig elérték.
Ellenségnek május 23-iki támadása Miskolcz ellen véglege-
sen visszavertnek tekinthető.
1. ho. egy különítménye előnyomulóban Sajó Szt. Péter fe-
lé.
Felfogott rádiótáviratokból kitűnik, hogy a csehek a helyze-
tet Sajó Szt. Péternél minden oldalról fenyegetőnek tartják
és hogy V/29.-én zlj.(népfölkelő csapat) érkezése van jelezve.
III. hdt. utasíttatott, hogy erélyes előnyomulása által ez a fe-
nyegető helyzet tényleg minél előbb beálljon.(252/9)
Általános helyzetből kifolyólag a hadseregparság elhatározta,
hogy a Tisza és Losoncz közt fekvő területeken mindazon
előkészületeket megteszi, melyek egy esetleges nagyobb tá-
madó hadművelethez szükségesek.
III.hdt. feladata: ellenséget Miskolcztól északkeletre visszavet-
ni, hogy saját erőink Szerencs, illetőleg Szikszó felé előnyo-
mulhassanak.
Sajó vonalát megfigyelni Sajóvámos és Velezd közt, továbbá
Bánrévét és Rimaszombatot birtokába venni.
2014. július 2., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 76
76
Mentek füvet kaszálni a közeli rétre, ők beszélték el nekünk,
hogy azon a napon délelőtt fogoly vöröskatonákat kísértek a
csehek. A kísértek csoportja huszonhárom emberből állt. A
falu végén megásatták velük saját sírjukat és agyonlőtték őket.
Mindnyájuknak egyformán postakürtjelzésük volt. Ezt a cso-
portot egy század cseh katona kísérte egy százados vezetésé-
vel.
ezután a faluba mentünk, kihallgatni a jegyzőt. Ezt mondta :
- Három nappal ezelőtt reggel kilenc órakor behoztak a csehek
huszonhárom vöröskatonát a jegyzői irodába.
A cseh kapitány és egy őrmester egyenként kihallgatta a vörös-
katonákat. Mindketten tökéletesen beszéltek magyarul. Engem
elzavartak a községházáról. Hogy aztán mi történt, azt én is
csak később tudtam meg, amikor a csehek sietve elhagyták a
falut. A történteket a falu végén lakó gyerekek és asszonyok
beszélték el.
Eszerint először hat, másodszor tizenkét vöröskatonát hajtottak
kivégzésre. Az előbbi csoportot vagy huszonöt részeg cseh ka-
tona kísérte egy őrmester vezetése alatt.
Verték.gyalázták őket. A másik csoport még embertelenebb
módon, összekötözve, szidalmazva és véresre verve hajtották.
Előbb a hat vöröskatonát, aztán egy órán belül a tizenhetet a-
gyonlőtték, közvetlenül itt a falu szélén, a gyerekek és az asz-
szonyok szeme láttára. Ahol meghaltak, ott vannak elhantolva.
Sírjaikat sok-sok virág és koszorú borítja. A felnőtt férfiakat
és a nagyobb fiúkat elhajtották a csehek kocsival, lóval, ásó-
val és kapával, de ezek közül még senki sem tért vissza.
aztán elmentünk oda, ahol megölték a katonáinkat.
Kihallgattuk a szemtanú asszonyokat. Sírva beszélték el, ho-
gyan ütötték a tisztek lóhátról korbáccsal a szerencsétlen, ma-
gukat védeni nem tudó vöröskatonákat, akik mezítláb és meg-
kötözve szenvedték el a kivégzésük előtti kínzásokat.A részeg
cseh katonák magyarul káromkodtak, szidták a szerencsétle-
nek édesanyját, a kommunistákat meg a forradalmi kormányt.
Kivégzésükkor az áldozatokkal megásatott sírgödör szélére
állították a vöröskatonákat. A tiszt közelről, revolveréből lőtt
rájuk, a többiek meg puskatussal, szuronnyal fejezték be a
vérs munkát.
Utasítást adtam a jegyzőnek, csináltasson emlékművet ezzel
a felírással :
˝ Itt nyugszik 23 hős postás vöröskatona, akiket a cseh és
a román imperializmus vad hordái kegyetlenül legyilkoltak.
A szabadságért haltak hősi halált. Éljen a Magyar Tanácsköz-
társaság! 1919. júniusa.˝
A menekülő csehek a saját katonáik között is kegyetlenkedtek.
Próbálták menteni a menthetetlen tekintélyüket. Letovsky tá-
bornokot tönkreverték a vörösök Salgótarján környékén.
A reá nézve katasztrofális napokban táviratozott május 25-én
a prágai hadügyminisztériumba : ˝ Küldjenek ide tábori csend-
őrséget, hogy az arcvonal mögött fenntartsa a rendet, és ha-
talmazzák fel, hogy könyörtelenül lőjenek agyon mindenkit,
aki a parancs ellenére elhagyja a tűzvonalat. ˝
Nemcsak a románok vagy a szerbek kegyetlenkedtek, de a
csehek is az általuk megszállt területek lakosságával.
Mint sem bizonyítja jobban mint pl. Gottlieb István ki akkor
Putnokon lakott.
A Putnokot megszállva tartó cseh alegység parancsnoka
Stofkó Nándor volt. Ezt a Stofkót az első világháború alatt
a pécsi hadbíróság anyagi visszaélések miatt megfosztotta
tiszti rendfokozatától és közlegényként került az olasz front-
ra, ahol a 16.gyalogezredbe osztották be. Innen ismerte a
közben hazakerülő Gottlieb István, akinek kis híján az éle-
tébe került a veszedelmes ismeretség.
Mentek füvet kaszálni a közeli rétre, ők beszélték el nekünk,
hogy azon a napon délelőtt fogoly vöröskatonákat kísértek a
csehek. A kísértek csoportja huszonhárom emberből állt. A
falu végén megásatták velük saját sírjukat és agyonlőtték őket.
Mindnyájuknak egyformán postakürtjelzésük volt. Ezt a cso-
portot egy század cseh katona kísérte egy százados vezetésé-
vel.
ezután a faluba mentünk, kihallgatni a jegyzőt. Ezt mondta :
- Három nappal ezelőtt reggel kilenc órakor behoztak a csehek
huszonhárom vöröskatonát a jegyzői irodába.
A cseh kapitány és egy őrmester egyenként kihallgatta a vörös-
katonákat. Mindketten tökéletesen beszéltek magyarul. Engem
elzavartak a községházáról. Hogy aztán mi történt, azt én is
csak később tudtam meg, amikor a csehek sietve elhagyták a
falut. A történteket a falu végén lakó gyerekek és asszonyok
beszélték el.
Eszerint először hat, másodszor tizenkét vöröskatonát hajtottak
kivégzésre. Az előbbi csoportot vagy huszonöt részeg cseh ka-
tona kísérte egy őrmester vezetése alatt.
Verték.gyalázták őket. A másik csoport még embertelenebb
módon, összekötözve, szidalmazva és véresre verve hajtották.
Előbb a hat vöröskatonát, aztán egy órán belül a tizenhetet a-
gyonlőtték, közvetlenül itt a falu szélén, a gyerekek és az asz-
szonyok szeme láttára. Ahol meghaltak, ott vannak elhantolva.
Sírjaikat sok-sok virág és koszorú borítja. A felnőtt férfiakat
és a nagyobb fiúkat elhajtották a csehek kocsival, lóval, ásó-
val és kapával, de ezek közül még senki sem tért vissza.
aztán elmentünk oda, ahol megölték a katonáinkat.
Kihallgattuk a szemtanú asszonyokat. Sírva beszélték el, ho-
gyan ütötték a tisztek lóhátról korbáccsal a szerencsétlen, ma-
gukat védeni nem tudó vöröskatonákat, akik mezítláb és meg-
kötözve szenvedték el a kivégzésük előtti kínzásokat.A részeg
cseh katonák magyarul káromkodtak, szidták a szerencsétle-
nek édesanyját, a kommunistákat meg a forradalmi kormányt.
Kivégzésükkor az áldozatokkal megásatott sírgödör szélére
állították a vöröskatonákat. A tiszt közelről, revolveréből lőtt
rájuk, a többiek meg puskatussal, szuronnyal fejezték be a
vérs munkát.
Utasítást adtam a jegyzőnek, csináltasson emlékművet ezzel
a felírással :
˝ Itt nyugszik 23 hős postás vöröskatona, akiket a cseh és
a román imperializmus vad hordái kegyetlenül legyilkoltak.
A szabadságért haltak hősi halált. Éljen a Magyar Tanácsköz-
társaság! 1919. júniusa.˝
A menekülő csehek a saját katonáik között is kegyetlenkedtek.
Próbálták menteni a menthetetlen tekintélyüket. Letovsky tá-
bornokot tönkreverték a vörösök Salgótarján környékén.
A reá nézve katasztrofális napokban táviratozott május 25-én
a prágai hadügyminisztériumba : ˝ Küldjenek ide tábori csend-
őrséget, hogy az arcvonal mögött fenntartsa a rendet, és ha-
talmazzák fel, hogy könyörtelenül lőjenek agyon mindenkit,
aki a parancs ellenére elhagyja a tűzvonalat. ˝
Nemcsak a románok vagy a szerbek kegyetlenkedtek, de a
csehek is az általuk megszállt területek lakosságával.
Mint sem bizonyítja jobban mint pl. Gottlieb István ki akkor
Putnokon lakott.
A Putnokot megszállva tartó cseh alegység parancsnoka
Stofkó Nándor volt. Ezt a Stofkót az első világháború alatt
a pécsi hadbíróság anyagi visszaélések miatt megfosztotta
tiszti rendfokozatától és közlegényként került az olasz front-
ra, ahol a 16.gyalogezredbe osztották be. Innen ismerte a
közben hazakerülő Gottlieb István, akinek kis híján az éle-
tébe került a veszedelmes ismeretség.
2014. július 1., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 75
75
Látta az ijedtségemet, megnyugtatott, hogy ne féljek tőle, hisz
ő is magyar.
Aztán bementem a házba, és kiküldtem az uramat, hogy beszél-
jen vele. Az uram behívta a szobába, aztán felöltöztette, rá ad-
ta szűrt is, bár már elég meleg volt.
Kihajtották a disznókat. De ez a pesti ember nem ment az utcá-
ra a disznókat összehajtani, hanem egyenest kiment a kanász-
kúthoz vizet merni. Hívtam ide, beszéljen a jegyző úrral, mire
azt mondta, hogy majd később eljön. aztán jött hozzám egy má-
sik asszony is. Biztatom: üljön le, Juhászné. Talán valami bajuk
történt? Nagyon szomorú. Hogy van a Juhász bácsi? Az öre-
gemnek nincsen semmi baja, hanem jegyző úr, más a bajunk.
No mondja csak el.
- Ma reggel az öregem kiment az istállóba, hogy enni adjon az
állatoknak. Csodálkozással látta, hogy az ajtó nyitva van. Az
öregem azt hitte, hogy itt jártak a csehek, elvitték a lovakat.
Képzelje el jegyző úr, hogy mi történt. Egy tizennyolc-húsz
év körüli gyerek ingben, gatyában,hajadonfővel, szalmacsu-
takkal pucolja a lovakat. Az öregem éppen akkor lépett be az
istállóba, amikor a fiatal az egyik lovunkat csutakolta. Nagyon
megijedt, egész testében remegett. Az öregem sorra kikérdez-
te: kicsoda, hogy került az istállóba? Csak azt felelte alig hall-
ható hangon: ˝ Bácsi, én magyar vagyok.˝ De még mindig
annyira remegett, hogy a szalmacsutak kiesett a kezéből. Csak
egy szót suttogott : ˝ a csehek˝. És rémülten nézett maga kö-
rül, mintha eszelős lenne. Az öregem bevezette a szobába és
lefektette, hogy aludjon. Féldeci pálinkát itatott a megrémült
fiatalemberrel. A poharat is alig tudta fogni, annyira remegett
a kezében. Az öregem megállapította, hogy idegsokkot kapott
a nagy ijedtségtől. Kérdem a jegyző urat, mit csináljunk ezzel
a fiúval? Nem volna-e jó, ha kórházba vinnénk? Most ugyan
alszik, de álmában beszél, jajgat és dobálja magát.
- Elmentem Juhászékhoz. A beteg ott ült az ágy szélén, és Ju-
hász bácsival beszélgetett. Épp akkor értem a szobába, amikor
a fiatal kijelentette, hogy őt nem kell kocsival szállítani Miskolc-
ra, gyalog is eltud odáig menni, nincs az messze. Elbeszélget-
tem vele, tudakoltam, miben segíthetnék, aztán meghallgattam,
hogyan került bajba és hogy menekült meg. Fölismertem ő
volt az egyik, akit nem tudtak lelőni a részeg csehek, a túzol-
tószertár oldalánál. Így beszélt a történtekről :
- Amikor este visszajöttünk Ongára, nagyon elfáradtunk. Mesz-
szire mentünk, de az ellenséget nem láttuk. az őrszemek a fa-
lu alsó részén voltak kiállítva.
Énrám csak reggelfelé került volna az őrszolgálat, ezért nyu-
godtan lefekhettem aludni. Negyedmagammal egy fészer a-
latt pihentem. Csakhamar két cseh katona jött. Ingre, gatyára
voltunk vetkőzve, a puskáinkhoz már nem nyúlhattunk. Meg-
adtuk magunkat. Felöltözködni nem engedtek, hanem a köz-
ségházára hajtottak.
Itt már több társunk volt és vagy tíz részeg cseh katona.
Köztük egy őrmester. A tűzoltószertárhoz tereltek bennünket.
Láttuk, hogy végünket el nem kerülhetjük :
agyon fognak lőni. Ekkor ugrottam át a magas deszkakeríté-
sen. Elfutottam, így jutottam Juhász bácsi udvarába.
Beszaladtam az istállóba, fogtam a szalmacsutakot, és egész
eőmből csutakolni kezdtem a lovakat. Belépett egy cseh kato-
na. Végem van ! Értem jöttek ! Nagyon megijedtem. Azóta
reszketek. A cseh nem vette észre ijedtségemet. A ló is na-
gyon ugrált és rugott, nyilván nem szokott idegenhez. A cseh
körülnézett és elment.
Kisvártatva jött Juhász bácsi etetni, így menekültem meg a
biztos haláltól.
Előkerült az ongai kondás mellett menedéket találó vöröska-
tona is. Budapesti postásfiú volt, Erdélyi nevezetű. Visszaküld-
tük századához, mi pedig a vizsgálat befejeztével tovább men-
tünk Gesztelyre.
Az úton több munkásemberrel találkoztunk.
Látta az ijedtségemet, megnyugtatott, hogy ne féljek tőle, hisz
ő is magyar.
Aztán bementem a házba, és kiküldtem az uramat, hogy beszél-
jen vele. Az uram behívta a szobába, aztán felöltöztette, rá ad-
ta szűrt is, bár már elég meleg volt.
Kihajtották a disznókat. De ez a pesti ember nem ment az utcá-
ra a disznókat összehajtani, hanem egyenest kiment a kanász-
kúthoz vizet merni. Hívtam ide, beszéljen a jegyző úrral, mire
azt mondta, hogy majd később eljön. aztán jött hozzám egy má-
sik asszony is. Biztatom: üljön le, Juhászné. Talán valami bajuk
történt? Nagyon szomorú. Hogy van a Juhász bácsi? Az öre-
gemnek nincsen semmi baja, hanem jegyző úr, más a bajunk.
No mondja csak el.
- Ma reggel az öregem kiment az istállóba, hogy enni adjon az
állatoknak. Csodálkozással látta, hogy az ajtó nyitva van. Az
öregem azt hitte, hogy itt jártak a csehek, elvitték a lovakat.
Képzelje el jegyző úr, hogy mi történt. Egy tizennyolc-húsz
év körüli gyerek ingben, gatyában,hajadonfővel, szalmacsu-
takkal pucolja a lovakat. Az öregem éppen akkor lépett be az
istállóba, amikor a fiatal az egyik lovunkat csutakolta. Nagyon
megijedt, egész testében remegett. Az öregem sorra kikérdez-
te: kicsoda, hogy került az istállóba? Csak azt felelte alig hall-
ható hangon: ˝ Bácsi, én magyar vagyok.˝ De még mindig
annyira remegett, hogy a szalmacsutak kiesett a kezéből. Csak
egy szót suttogott : ˝ a csehek˝. És rémülten nézett maga kö-
rül, mintha eszelős lenne. Az öregem bevezette a szobába és
lefektette, hogy aludjon. Féldeci pálinkát itatott a megrémült
fiatalemberrel. A poharat is alig tudta fogni, annyira remegett
a kezében. Az öregem megállapította, hogy idegsokkot kapott
a nagy ijedtségtől. Kérdem a jegyző urat, mit csináljunk ezzel
a fiúval? Nem volna-e jó, ha kórházba vinnénk? Most ugyan
alszik, de álmában beszél, jajgat és dobálja magát.
- Elmentem Juhászékhoz. A beteg ott ült az ágy szélén, és Ju-
hász bácsival beszélgetett. Épp akkor értem a szobába, amikor
a fiatal kijelentette, hogy őt nem kell kocsival szállítani Miskolc-
ra, gyalog is eltud odáig menni, nincs az messze. Elbeszélget-
tem vele, tudakoltam, miben segíthetnék, aztán meghallgattam,
hogyan került bajba és hogy menekült meg. Fölismertem ő
volt az egyik, akit nem tudtak lelőni a részeg csehek, a túzol-
tószertár oldalánál. Így beszélt a történtekről :
- Amikor este visszajöttünk Ongára, nagyon elfáradtunk. Mesz-
szire mentünk, de az ellenséget nem láttuk. az őrszemek a fa-
lu alsó részén voltak kiállítva.
Énrám csak reggelfelé került volna az őrszolgálat, ezért nyu-
godtan lefekhettem aludni. Negyedmagammal egy fészer a-
latt pihentem. Csakhamar két cseh katona jött. Ingre, gatyára
voltunk vetkőzve, a puskáinkhoz már nem nyúlhattunk. Meg-
adtuk magunkat. Felöltözködni nem engedtek, hanem a köz-
ségházára hajtottak.
Itt már több társunk volt és vagy tíz részeg cseh katona.
Köztük egy őrmester. A tűzoltószertárhoz tereltek bennünket.
Láttuk, hogy végünket el nem kerülhetjük :
agyon fognak lőni. Ekkor ugrottam át a magas deszkakeríté-
sen. Elfutottam, így jutottam Juhász bácsi udvarába.
Beszaladtam az istállóba, fogtam a szalmacsutakot, és egész
eőmből csutakolni kezdtem a lovakat. Belépett egy cseh kato-
na. Végem van ! Értem jöttek ! Nagyon megijedtem. Azóta
reszketek. A cseh nem vette észre ijedtségemet. A ló is na-
gyon ugrált és rugott, nyilván nem szokott idegenhez. A cseh
körülnézett és elment.
Kisvártatva jött Juhász bácsi etetni, így menekültem meg a
biztos haláltól.
Előkerült az ongai kondás mellett menedéket találó vöröska-
tona is. Budapesti postásfiú volt, Erdélyi nevezetű. Visszaküld-
tük századához, mi pedig a vizsgálat befejeztével tovább men-
tünk Gesztelyre.
Az úton több munkásemberrel találkoztunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)