2014. július 7., hétfő

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 79

                                                                     79

Ebben az időben terjed az a hír az osztrák lapokban, hogy Kun
és Lenin között ellentétek vannak. Kunt ezek a hírek és csipke-
lődések kellemetlenül érintették, ezért arra kérte Csicserin útján
arra kérte Lenint, hogy cáfolja meg azokat. Csicserin azonnal
cáfolatot tett kőzzé. Kun azonban azt kérte, hogy maga Lenin
maga nyilatkozzék. A Lenin által leírtak azonban nem említik
Kunt, és így végül is egy semmit mondó nyilatkozat jelent meg.
Kun és Szamuely között rivalizálás és féltékenység volt.
Kun féltette a hatalmát Szamuelytől.
Megérkezett Budapestre a csepeli szikratávírón keresztül Le-
nin üzenete, amely az ˝ Üdvözlet a magyar munkásoknak˝
címet viseli. Az, amit Kun Béla kért és remélt: személyének
megnevezése, működésének kimondott elismerése nem volt
benne. Lenin, ki tudásban, képességekben messze fölötte állt
magyarországi megbízottainak, tisztába volt azzal, hogy min-
den szavát megőrzi a történelem. Úgy támogatta meg közvet-
ve Kun Béla pozícióját, hogy nagyvonalú taktikusként kitért
annak tolakodó kívánsága elöl, s a doktriner elvi magaslatá-
ról okította a vörös Budapestet.
Teljes terjedelmében közlöm Lenin üzenetét.
˝Elvtársak! Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket 
a hírek, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság politikusai-
tól kaptunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyar-
országon a tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a 
magyar proletariátus, úgy látszik, már túl tett rajtunk. Ez-
érthető mert Magyarországon a lakosság általános kulturá-
lis színvonala magasabb, azonkívül az ipari munkások a-
ránya az egész lakossághoz képest hasonlíthatatlanul na-
gyobb, végül a szovjet rendszerre, a proletárdiktatúrára 
való átmenet is hasonlíthatatlanul könnyebb és békésebb
volt Magyarországon. 
  Ez utóbbi körülmény különösen fontos.
 A magyar proletárforradalom még a vakot is látóvá teszi. A
proletárdiktatúrára való átmenet formája Magyarországon e-
gészen más, mint Oroszországban; a burzsoá kormány önként
lemondott, a munkásosztály egységét azonnal helyreállították
kommunista program alapján. Annál világosabban domboro-
dik ki most a szovjet hatalom lényege; most sehol a világon
nem lehetséges semmiféle más olyan hatalom, amelyet a dol-
gozók, élükön a proletariátussal, támogatnának, mint a szov-
jethatalom, minta proletariátus diktatúrája.
  Ez a diktatúra feltételezi a kíméletlenül szigorú, gyors és ha-
tározott erőszak alkalmazását a kizsákmányolók, a kapitalis-
ták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomása 
céljából. Aki ezt nem értette meg; az nem forradalmár, azt 
el kell távolítani a proletariátus vezéreinek vagy tanácsadói-
nak sorából.
  De nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és 
nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lé-
nyege a dolgozók vezető osztagának, élcsapatának, egyetlen
vezetőjének, a proletariátus szervezettsége és fegyelmezettsége.
A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust,
megszüntesse a társadalmi osztályokra tagozódást, dolgozóvá
tegye a társadalom valamennyi tagját, és az embernek ember 
által való mindenféle kizsákmányolását megfossza talajától.
Ezt a célt nem lehet egycsapásra elérni, ehhez a kapitalizmus-
ról a szocializmusra való átmenetnek meglehetősen hosszú i-
dőszakára van szükség, azért is, mert időbe telik, amíg az é-
let minden terén gyökeres változásokat hajthatunk végre, a-
zért is, mert a kispolgári és polgári gazdálkodás megszokott-
ságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet 
leküzdeni. Éppen ezért beszél Marx a proletárdiktatúra e-
gész időszakáról mint a kapitalizmusból a szocializmusba 
való átmenet időszakáról.

                     





























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése