88
Előre rajvonalba
A vámhelység, amely reggel kilenc óra előtt már megtisztult
a csehektől, ár egész nap magán viselte a hadszíntér élénk
képét, bár ekkor már a határban nyomultak előre a bátor vö-
röskatonák. A szenttamási hegy tetejéről messzelátóval nagy-
szerú látványt nyújtottak a rajvonalban előre haladó vöröska-
tonák, amikor gyors menetben üldözték a menekülő cseheket.
Majd néhány percre az egész hosszú rajvonal hasra feküdt a
földön, tüzelt, majd ismét előrenyomult, közben a gépfegyve-
rek is derekasan működtek. Derék vöröseink nagyszerű mun-
kát végeztek. Az elszánt proletárok arcán égett a harci vágy,
amelyet még fokozott a menekülő ellenség futása felett érzett
öröme.
A foglyok
A csehek rendetlen futásban kerestek menedéket, s ezért
sok veszteségük volt halottakban,sebesültekben, s a foglyo-
kat is egyre-másra kísérték visszafelé vöröskatonáink a raj-
vonal felől. Emberileg szép, bajtársilag megható volt, hogy
proletártestvéreink a foglyokkal milyen előzékenyen bántak.
A foglyokkal való bánásmódnál sehol semmi erőszakos fel-
lépés, durva szó vagy gúnyolódás.
A dunai híd
Nagyszerű dunai monitorjainknak kiváló szerep jutott a Pár-
kány körüli harcoknál, ezen teljesítményekről a hivatalos har-
ci jelentés is elismerőleg nyilatkozott.
A dunai híd sértetlen állapotban került birtokunkba, csupán
egy telitalálat érte a párkányi oldalon levő cseh katonai hídőr-
ség bódéját, de ez által a hídban semmi kár nem esett, de a
kívánt eredmény el lett érve, mert a cseh őrség több halot-
tat és néhány súlyos sebesültet hagyott a bódé körül hátra,
amikor Esztergomból nyomultak be a fegyveres proletár elv-
társaink Párkányba.
A párkányi munkástanács
Az elsők között voltak, akik a hídon átmentek Párkányba
Zigorits kormányzótanácsi biztos és az esztergomi direktó-
rium tagjai.
A helység elfoglalása után alig két-három órára már meg-
jelent oldalán dobbal, sipkáján piros pünkösdi rózsával egy
vöröskatona, és hangos dobszó útján közhírré tette az első
tanácsköztársasági rendeletet, amely elrendeli, hogy legott
válassza meg a helység lakossága a munkás-és katona taná-
csát. Tehát alig múlt el a veszély órája, a proletárrend fenn-
tartása érdekében legott megtörtént a hivatalos intézkedés a
helység igazgatására, bár az még ugyancsak hadszíntérnek
volt mondható, mert közben folyton dörögtek az vörösá-
gyúk és a vörösgépfegyverek.
Még délután ágyúk dörgése, gépfegyverek és puskák ro-
pogása között megalakult a községházán a párkányi direk-
tórium, amelynek következők lettek tagjai: Kiss Sámuel,
Sklenar Ferenc, Klész József, és Tóth Sándor.
A direktórium azonnal megkezdte működését. Vasárnap
már zavartalanul akcióba lépett a szocializálódás és az é-
lelmiszer arányos szétosztása. Életbe lépett természetesen
a szesztilalom is, amelyet még pénteken délelőtt doboltak ki.
A hős postás elvtársak
Mint kiváló teljesítményről kell megemlékezni postás elvtár-
saink működéséről. akik pénteken délelőtt átmentek Párkány-
ba, s ott hősies önfeláldozással a legnagyobb golyózáporban
s igazán a legsúlyosabb körülmények között dolgoztak, hogy
a község és a meg nem szállott területek között helyreállít-
sák a megszakított távíró-és telefon-összeköttetést. Ebben
a haláltmegvető, egyedül a kötelességteljesítést szem előtt
tartó hősi munkában elől jártak Klein Lajos és Német Béla
postai politikai megbízottak, Kovács és Bálint elvtársak, a-
kik ezért minden proletár elismerését és becsülését érdemel.
ték ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése