A Felvidék cseh megszállsa 1918-1920 9

                                                                              9
A Pesti Hírlap megerősíti a hírt,hogy Északnyugat-Magyarországi Honvédelmi
Bizottmányhoz csatlakozott Pozsonytól kezdve a Mátyusföld,Csallóköz, a Kis-
alföld,a Zsitva, a Garam és az Ipoly völgye is. A csehek bevonultak Losoncra
és a várost cseh impérium alá helyezik. A szokásos szónoklatok,mindet megí-
gérnek,amiket aztán nem tartanak be.Közben Salgótarjánban kommunista és
nemzeti érzelmű emberek csapnak össze. Antiszemita zavargásokra is sor ke-
rül a város déli részén. A kommunisták átakarják venni az irányítást. Elfoglal-
ják a postát,távírdát,vasutat,a bányákat és azok épületeit. Fosztogatnak,rabol-
nak. Óriási a felfordulás.Természetes hogy nem maradhat titokban a csehek e-
lőtt sem. Hisz ők minél nagyobb területeket akarnak megszerezni.Január 4-én
Pálmay Ernő százados jelentette,hogy a katonaság és a nemzetőrség hat szá-
zadot állított fel,ez 690 ember. A lakosság úgy határoz hogy fegyveresen áll
ellent a betolakodóknak. A fegyverszüneti bizottságnak jelentik,hogy a Loson-
con a csehszlovákok lépéseket tesznek a hatalom átvételére.A magyar köz-
igazgatást megszüntetik. Az oktatás nyelve a szlovák lett a magyar helyett. A
bizottság tiltakozott Vixnél,mert egy Losoncon feladott gyapjúszállítmányt a
csehszlovákok lefoglaltak. Egy felfegyverzett magyar egység Rappra vonul,hogy
a vasutasokkal együtt ellenálljon az előre nyomuló csehszlovák csapatoknak.
Salgótarjánban helyreállítják a rendet az iglói géppuskás tanfolyam egységével,
illetve Peyer Károly korrmánybiztos vezetésével egy tizenhat fős matrózkü-
lönítmény.fegyveresen verik le a lázadást sok a halott. A magyar és cseh csa-
patok össze csaptak egymással január 6-án.7-én a csehszlovák 7.légionárius
hadosztály egy-egy oszlopa bevonult Galántára és Dunaszerdahelyre. A had-
ügyminisztérium képviselője kérte a fegyverszüneti bizottságot,hogy tiltakozza-
nak Vixnél az Ipoly átlépése miatt:˝annál is inkább,mert a csehek előrenyomu-
lása az antant főparancsnokság által a megszállás határaira vonatkozó rendel-
kezések súlyos megsértését képezi,és a salgótarjáni bányák elfoglalása esetén
Magyarország utolsó szénforrásától fosztja meg.˝Tornócnál egy század 12-es
komáromi honvéd tűzharcba keveredik a csehszlovákokkal,január 8-án, de
visszavonulásra kényszerülnek, mire elesik Érsekújvár és Párkány.Érsekújvár 
hogy a fosztogatásokat megakadályozzák behívják a cseheket. A Hadügy-
minisztérium megtiltja a fegyveres ellenállást Léván, Pálmay Ernő különítmé-
nyét kivonja a városból előbb Ipolyságra,majd később Drégelypalánkra.Sel-
mec és Bélabányát elfoglalják a csehek. Párkánynánára csehszlovák páncél-
vonat fut be és ezzel a csehek elfoglalják a Duna vonalát január 9-én.
A nap folyamán a csehszlovákok Ipolyszakállos faluig nyomul előre.Csatánál
átlépik a vármegye határát, és a demarkációs vonal mentén megszállják a
községeket. Kora délután Ipolyságra érkeznek. A megyei főjegyző tiltakozik
a megszállás ellen,mire a csehszlovák parancsnok elismeri,hogy csapataival
a demarkációs vonalat az ipolyszakállosi vasúti hídnál átlépte. Kijelentette,
hogy ez tévedésből történt,és elnézést kérve visszaindítja a csapatait szállító
vonatot.Elég nehezen hihető hogy bocs tévedtünk. Ez tudatosan megszerve-
zett akció volt a részükről. A Hadügyminisztérium karhatalmi osztályának ren-
delkezése szerint,a csehszlovákokkal szembeni eljárás során a rablóbandák
fellépése esetén fegyveres ellenállást szabad kifejteni,azonban a ˝reguláris
cseh csapatokkal szemben fokozatos visszavonulás mellett a vérontás kerü-
lendő.Tiltakozás után közölni kell a csehszlovákokkal, hogy az Ipoly a de-
markációs vonal.Rappon tárgyalások folynak a csehszlovákokkal Nógrád
vármegye megszállásáról. Bazovszky zsupán közli Rákóczyval,hogy az el-
foglalt területek csehszlovák közigazgatás alá kerülnek. A megszállt és meg-
nem szállt területek kapcsolatáról jegyzőkönyvben egyeznek meg. A csehek
megszegve a megállapodást,Ipolyvisk felől átlépték a demarkációs vonalat,
de a magyar tiltakozás hatására ˝bocsánatot kértek és visszavonultak.˝
Hasonló jelenet játszódott le Füleknél is.Balassagyarmat képviselő testülete
bizottságot jelölt ki a csehek fogadására. Rákóczy István kormánybiztos ki-
áltványt ad ki,miszerint a csehszlovák csapatok átlépték az Ipolyt, ami ellen
a magyar katonaság tiltakozott.Rákóczy telefonon megkérdezte a Balassa-
gyarmati Nemzeti Tanácsot, hogy kiadhatók-e a Vizy százados által az I-
poly védelmére igényelt ágyúk és fegyverek. A Balassagyarmati szociálde-
mokraták ellenzik. ˝Így esetleg megleszek fosztva annak a lehetőségétől,
hogy az Ipolyt megvédjem,pedig megvagyok győződve arról,hogy a cse-
hek a fegyveres ellenállás esetén az átlépést meg sem kísérelnék˝ Írja 
Rákóczy kormánybiztos. Ilyen hazafiak voltak a szociáldemokraták. In-
kább hagyták volna hogy idegen megszállás alá kerüljön még több terület.
Kassán december 30.tól január 10-ig. A 6. cseh-szlovák légiós hadosztály          
összpontosult, s 11-én három oszlopban megkezdte előnyomulását.
Egy dandár vasúton Tőketerebesen át Nagymihályra indíttatott,honnan
egy ezred Szobráncon át Ungvárra menetelt,mely onnan egy zászlóaljat
vasúton Uzsokra szállított; egy zászlóalj Tőketerebesről Varannóra került.                                                   A hadosztály másik dandára a Hernád völgyében Csányig nyomult előre.
Kramarz miniszterelnök levélben hívja fel a figyelmét Benesnek arra, hogy
a demarkációs vonalat Kelet-Szlovákiában gazdasági és közlekedési o-
kokból meg kell változtatni.







 

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 8

                                                                       8

Hegedüs Loránt,Hoitsy Pál,Hubay Jenő,Józan Miklós,Kacziány Géza báró,
Korányi Frigyes báró,Krausz Simon,Marczali Henrik,Miklóssy István,Né-
gyessy László,Pallawicini György őrgróf,Perényi Zsigmond báró,Platthy György,
Plósz Sándor,Richter János,Ripka Ferenc,Ritoók Emma,Rubinek Gyula,Sándor
Pál,Szabolcska Mihály,Szinnyey-Merse István,Szinnyey-Merse Pál,Szily Kálmán,
Szmrecsányi György,Takács Menyhért,Tolnay Kornél,Tormay Cecil,Jancsó Benedek,
Zala György,Zsilinszky Mihály,Zsigmondy Árpád.
Megtalálható még Göndör Ferenc,Karafiáth Jenő,Egán Ede,Milotay István,Ajtay
Andor.Madai Gyula Lázár Andor dr., Jeszenszky Géza.stb.
˝3§A Tevél célja::az 1914.1918.évi világháborút megelőzőleg Magyarországot alkotott
politikai,gazdasági és kulturális zárt területnek épségéért és egységéért állandó
mozgalom ébrentartása.
4§.A Tevél feladata:általában az eddigi és a leendő Magyarországhoz tartozó  terü-
leten lakó összes népeknek egymásra utaltságát kidomborítva e népeknek és az e
tekintetben tájékozatlan,vagy félre vezetett külföldnek tudományos,publicisztikai,
gazdasági és társadalmi felvilágosítása,és említett területen lakott különféle nyelvű,
faju és felekezetű népek között társadalmi,gazdasági és kulturális kapocs fentartása,
fejlesztése és létesitése,vagyis Magyarország integritása mindennemű sérelmének
tudományos és társadalmi eszközzel való megakadályozása.
              Különös feladata a Tevélnek:a béketárgyalások befejeztéig akciót foly-
tatni Magyarország területi épségéért.
5§.A tevél célját szolgáló eszközök:előadások,hirlairodalmi,tudományos és szép-
irodalmi tevékenység,vidéki és külföldi szervek alapitása.˝  Támogatták cégek,
bankok,állami szervek,iskolák,különféle egyesületek.egyházak,a Felvidéktől Er-
délyig,Dunántúltól a Tiszántúlig.Közben sorban jöttek a tiltakozások a cseh meg-
szállás ellen.És közben már javában folyt a kommunista szervezkedés.Már a
hatalom átvételen törték a fejüket.

                                                            

                      
A Pesti Hírlap arról tudósított 1919 január1-én hogy Komárom város képviselő tes-
tülete táviratot intézett Károlyi Mihályhoz,melyben kérték tolmácsolja Vix alezredes
felé˝Komárom népének mélységes felháborodását az ellen a népjogellenes,szándék
ellen, hogy Komárom városának és a Csallóköznek színmagyar vidékét,csehszlo-
vák imperialista csapatok szállják meg˝-Pálmay Ernő százados jelentést küldött a
Hadügyminisztériumba.Elmondta hogy Léván a hangulat elkeseredett.A lakosok ké-
szülnek az ellenállásra.A városban megfelelő katonai alakulatok vannak.-A nap fo-
lyamán a Pozsonytól délre fekvő Ligetújfalut is megszállták,ezzel átlépték a demar-
kációs vonalat-A magyar kormány tiltakozott a jogsértés ellen a fegyverszüneti bi-
zottságnál.A cseheket  tudták hogy úgy is megkapják a jussukat. Január 2-án Po-
zsony,Komárom.Esztergom,Nyitra és Bars vármegyék 250(más források szerint 600)
községe az Érsekújvári Nemzeti Tanács kezdeményezésére népgyűlést tartottak
a Galántán megindított akció ügyében.Elhatározták az ellenállás megszervezését,
melyre Északnyugat-Magyarország Forradalmi Bizottmány néven parancsnok-
ságot hoztak létre,Szmrecsányi György vezetésével.-A csehek megszállták Po-
zsonyt.A magyarok tartani akarják a várost.Harcokra is sor kerül,magyar rész-
ről 30 halott,40 sebesülnek meg.A város feladása után a győri 37.hadosztály
védelmi vonalat épít ki az Ipoly torkolatáig a Duna vonalában.Másnap Szenc nem-
zetőrsége három ízben veri vissza a csehszlovák járőröket.
                                
        

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 7

                                                                            7

-Léva környékén a pozsonyi kerületi parancsnokság Újbánya-Aranyos-
marót-Verebély vonalban védelmet szervez. A jegyzék ellenére a Hadügy-
minisztérium hadműveleti osztálya védelmi intézkedéseket tesz az Ipoly,
Garam, Vág völgyének biztosítására.-Balassagyarmat védelmére a 16.gya-
logezred egy százada és egy nemzetőr-és munkásszázad, Léva védelmére
a 14,ezred három százada és három nemzetőrszázad. Érsekújvár védelmére
a 37. tábori-és 37.nehéztüzér -ezred legénységéből átalakított két gyalogez-
red,míg a tonóci  Vág híd védelmére a komáromi 12.gyalogezred 1 százada
lett kijelölve.A Somorja-Szenc-Nagymácséd-Galánta-Tornóc-Tardoskedd-
Nagymány vonal védelmét nemzetőrségekre szándékoztak bízni.Tervbe ve-
szik az önkéntes alakulatok szervezését.December 24-én a csehek elfoglal-
ják a Hodza-Bartha vonalat-Szenc,Királyfalva,Nagyecséd és Magyardiószeg
határában az ottani nemzetőrök csehszlovák járőrtámadást vernek vissza.
Karácsony első napján Piccione olasz tábornokot nevezik ki a csehszlovák
hadsereg szlovák parancsnokává.E hónap folyamán 129 tisztből álló olasz
katonai misszió érkezett Csehországba és az elfoglalt Felvidékre.
A kormány közzétette 25-án ˝a Magyarországon élő ruszin nemzet autono-
miájáról szóló 1918. évi X.néptörvényt. Ebben a törvényben a ruszinoknak
a beigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás, köznevelés, a vallás gyakor-
lata és a nyelv használata terén önrendelkezési jogot biztosított, és kimondja,
hogy Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszin lakta részeiből
Ruszka-Krajna néven autonóm jogterületet hoznak létre. A törvény 4. és 5§-a
szerint az autonóm terület törvényhozó szerve autonóm ügyekben a ruszin
nemzetgyűlés, közös ügyekben (külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság,
magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, gazdasági, közlekedési, szociálpo-
litikai ügyek) a magyarországi közös országgyűlés hivatott. Legfőbb kormány-
zati szerve a ruszka-krajnai minisztérium és a ruszka- krajnai kormányzóság.
A minisztérium és a kormányzóság rövidesen meg is alakult.A Budapesten
székelő ruszin minisztérium élére az addigi kormánybiztos Szabó Oreszt ke-
rült, kormányzóvá -a kormányzóság székhelye Munkács volt- Stefán Ágoston
rahói ügyvédet nevezték ki. Az autonóm területen található államkincstári föl-
dek, bányák, erdőségek ˝a ruszin nemzet törvényes képviseletének˝ tulajdo-
nába mentek.Az autonóm területen élő nem ruszin nemzetiségűek helyható-
ségi és kulturális autonómiára tarthatott igényt. A törvényt megjelenésétől kezdve sokan támadták
túlzott engedékenységgel vádolva meg szerzőit. Károlyiék ezzel a ˝kanton-
nal kívánták bizonyítani jó szándékukat és hogy ezzel jó pontot szereznek a
békekonferencián. És egyben tompítja. leszereli az elszakadni vágyó ruszin-ságot. De ezzel már elkéstek.
Karácsony másnapján 26-án Eperjesre vonulnak be a csehek.26-án a magyar hadügy-
miniszter elrendelte,hogy a katonai és kerületi parancsnokságok széleskörű
és erélyes tevékenységet fejtsenek ki.:                                                                                          ˝a./Magyarország integritása ellen irányuló törekvések/irredentizmus/ felde-
rítésére és leküzdésére.
b./az ellenséges kémszolgálat felderítésére és leküzdésére.˝ Majd így folyta-
tódik a katonai kerületi parancsnokságokhoz.˝ad.c/hogy adatokat szerezzen
szerezzen a Magyarországról való elszakadást célzó törekvések jelenlegi
állapotáról,a román és szerb elcsatolási törekvések főmozgató személyeiről
/:egyéniségük,népszerüségük stb.:/az ellenséges kormányzatokkal való össze-
köttetéseikről,továbbá arról,hogy ezen törekvések a lakosság összes rétegei-
nél általánosan tért hódítottak-e.˝ Itt nem közölve de lényegégeb a szerb és
román lakosság magatartásáról,,szervezkedési  és elszakadási törekvéseiről
ír,Illetve a közös érdekterületen a szerb -román viszonyról,ellentétek,össze-
ütközések egymásközt.˝Megszállt területeken a megszálló csapatok maga-
tartása,kormányzati és gazdasági berendezkedés stb.,-˝
˝ad.b./Az ellenséges kémszolgálat felderítésére és leküzdésére kérem a rend-
őrhatóságok figyelmét különösen felhívni s utasítani őket,hogy amennyiben ezt
a jelenlegi különös viszonyok között egyáltalán megengedik,-a kémkedésben
gyanus és letartóztatott egyéneket kihallgatásuk végett Szegedre a katonai ke-
rületi parsághoz kísértessék be.-˝Ezt az átiratot megküldték a bánáti kormány-
biztosnak,továbbá Arad,-Békés,-Csanád,Bihar és Hajdu vármegyék valamint
Arad,Nagyvárad és Debrecen városok kormánybiztosainak.Csongrád várme-
gye és Szeged város kormánybiztosainak hivatalból. Ezt már hamarabb is meg-
kellet volna  tenni az egész országra vonatkozóan már sokkal hamarabb.Bele
érve a Felvidéket is. Hisz ebben az iratban csak a szerbek és románok szere-
pelnek.Miközben folyamatosan nyomulnak be ellenségeink az ország belsejébe.
27-én a Hont megyei Nemzeti Tanács táviratot küld Budapestre a Magyar Nem-
zeti Tanácsnak azzal:˝ha a kormány nemképes bennünket megvédeni,adjon
világos írásbeli utasítást.˝28-án Galánta és környékének lakossága tiltakozik 
a cseh megszállás ellen.és úgy határoznak hogy ellenállnak E napon Balassa-
gyarmatra érkezik a 16.ezred pótzászlóalja és gazdasági hivatala. December
29-én a megrettent kormánybiztos hívására behívják a csehszlovák csapatokat.
30-án Balassagyarmaton ülésezik a nemzeti tanács és határozatot fogadnak el
Balassagyarmat védelméről.December 31-én A HM,katonapolitikai osztályá-
nak jelentése előre jelzi a csehszlovákok előrenyomulását Galánta térségében.
Megállapítják,hogy Léva ill,a Csallóköz elleni hadművelet következik.˝Ezen
színmagyar vidék azonban fegyveres ellenállást akar kifejteni,tehet esetleges
gerilla harcok várhatók.˝Közben e hónap közepén Megalakult a TEVÉL.
Vagyis Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája.Elnöke Lóczy La-
jos lett.Több társelnök volt. Apáthy István,Andrássy Gyula gróf,Bíró Lajos,
Bokányi Dezső,Bókay Árpád,Chorin Ferenc,Csánky Dezső,Csernoch János,
Darányi Ignác,Eötvös Loránt báró,Esterházy Miklós herceg,Ferenc József,
Károlyi Mihályné grófnő,Lánczy Leó,Mailáth György,gróf,Herceg Ferenc,
Márkus Miksa,Molnár Ferenc,Prohászka Ottokár,Raffay Sándor,Rákosi
Jenő.Szabó István,Teleki Pál gróf,Ugron Gábor,Ullmann Adolf báró,Wla-
ssich Gyula báró. A névsor nem teljes.Csak az ismertebb neveket írtam le.
Az elnökség nem teljes névsora.Ábrányi Emil,Ady Endre,Apponyi Albertné
grófnő,Ambrus Zoltán,Balla Aladár,Ballagi Aladár,Bánffy Miklós gróf,Ben-
czúr Gyula,Bernolák Nándor.Bleyer Jakab,Békefi Reming,Chapiny Traugott,
Csizmadia Sándor,Dessewffy Emil gróf,Dessewffy Emilné grófnő,Erdélyi Mór,
Dietz Károly,Fényes László,Fenyő Miksa,Ferenczy Zoltán,Fináczy Ernő,Fors-
ter Gyula báró,Ernst Sándor,Gaál Gaszton,Gaál Mózes,Garbai Sándor,Gárdo-
nyi Géza,Gieswein Sándor,Glattfelder Gyula,Hatvany Lajos báró,Hegedüs
Gyula,

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 6

                                                                             6
Hogy jönnek,e hírt hallatán összeverődik a nagyszombati nemzetőrség.
és a cseheket kiszorítja a városból.Három cseh katona halt meg.Vála-
szul a csehek ellentámadást indítottak,melynek végeredménye hogy no-
vember 24-én ismét cseh kézre került a város.A magyarok elmenekültek,
a nemzetőrök letették a fegyvert Tömeggyűlést szerveznek a köztársaság
kikiáltásáért.Somló József tart hazafias,nemzet érzelmű beszédet az egybe.
gyűlt tömeg előtt.A nemzeti tanács sürgette a Magyar Nemzeti Tanácsot a
köztársasági államforma bevezetése érdekében.Nagylócon a szociáldemok-
raták tartottak gyűlést.14-én kikiáltják a Csehszlovák köztársaságot.15-én
a 16.os magyar gyalogezred katonái támadást indítanak Kralován és Körmöc-
bánya felől..Visszafoglalták a Túróc vármegyei Ruttkát.A Ruttkán megalakult
vörös gárda is a magyar oldalon küzd .A Prágából jött önkéntesek elmene-
külnek és csak sebesülteket,halottakat hagynak hátra.A cseh betolakodókat
a határon túlra szorítják vissza.A cseh vezetők ezt megtudván azonnali jegy.
zék váltásba kezdenek.és tiltakoznak a magyarok harci cselekménye ellen.
A magyar nemzeti tanács elnöke felhívást bocsájtott ki az 1896-1900 kö.
zötti évfolyamok számára,elrendelte a nemzetőrségbe való bevonulásokat.
November 16.án kikiáltották a köztársaságok a meg nem szállott magyar
területeken..(Jogilag még nem létezett Magyarország.)18-án létrejön Cseh-
szlovákia.E napon nevezik ki Nógrád vármegye kormánybiztosává Rákóczy
István vármegyei másodjegyzőt főispáni jogkörrel.Közben a csehek követe-
lik hogy a Csehszlovákiának ígért területekről a magyarok vonuljanak ki.
November 28-án a csehszlovák csapatok Nagyszombatról Pozsony felé
nyomulnak,de a a magyarok megállítják őket.Hodzát tárgyalni küldték a
határokat illetőleg.de a prágai vezetés dezavuálta a kompromisszumra haj-
ló Hodzát.Galánta község nemzeti tanács december 2-án táviratozott a
Magyar Nemzeti Tanácsnak,melyben tiltakoztak a csehszlovák megszál-
lás ellen.,˝minden körülmények között az utolsó csepp vérükig megvédi˝
a települést.Közben a Marcheggi hídnál harcok robbannak ki,melyet a
magyarok visszavesznek.Másnap december 3-án Vix alezredes jegyzé-
ket ad át a magyar kormánynak,melyben követeli a Felvidék kiürítését.
Ezután Károlyi Mihály kiáltványt bocsájt ki a Felvidék csehszlovák meg-
szállásáról.A proklamációt Jászi Oszkár fogalmazta meg.Utalt benne a                                                    
kényszerűségre és  újólag leszögezte:˝Szabad,demokratikus keleti Sváj-
cot akarunk csinálni a régi Magyarországból.A határainkon kívül lakó
népekkel is barátságot és békés megegyezést keressük és reméljük,hogy
megfogjuk találni...a nemzetek szívbéli kibékülésének ideje is elfog kö-
vetkezni.Álljunk úgy a világ előtt,mint akik ennek az időnek elkövetkeztét
tőlünk telhetőleg mindenben előmozdítottuk.Aláírta Károlyi Mihály.
 Károlyiék valami csodában reménykedtek hogy minden meg fog oldódni.
December 4-én táviratot küld Milan Hodza,melyben kéri Benest,hogy
 kérje Párizsban Pozsony,Galánta,Érsekújvár,Komárom, Léva, Ipolyság,
Balassagyarmat, Salgótarján, Losonc,Rimaszombat, Rozsnyó,Tőketerebes,
Csap, Ungvár városok megszállását. A javaslatot Vix alezredes továbbítja                                           Párizsba, és felhívja a feleket,hogy a döntésig egyezzenek meg az ideiglenes
demarkációs vonalról.December 5-én önként feladják Zsolnát a magyar
csapatok. December 6-án összecsapnak a magyar és csehszlovák csapatok
Galgócon. E napon Bartha Albert magyar hadügyminiszter és Milan Hodza
megegyeznek az ideiglenes demarkációs vonalról. Ez a megegyezés feljogo.
sította a cseheket hogy újabb területeket szálljanak meg. Így Dévényújfalu-
Szentgyörgy-Lered-Verebély-Bát-Korpona-Gács-Nyusta-Nagyrőce-Göl-
nicbánya-Lemes-Gálszécs-Szobránc-Homonna-Mezőlaborc vonalig jöttek                                                   a cseh csapatok. Bartha  Albert hadügyminiszter visszarendeli a magyar csapatokat  a megállapított 
demarkációs vonal mögé december 8-án.10-én a csehszlovák kormány meg-
bízásából megkezdte munkáját Zsolnán a Szlovák Minisztérium.Ami majd
működését 1919 február 4-én Pozsonyba helyezi át székhelyét. A csehek
kijelentették hogy a Bartha-Hodza vonalat magukra nézve nem tartják kö-
telezőnek. Mivel Hodzát dezavulták előzőleg. Hodza kompromisszumra töre-
kedett.De akaár hogy is nézzük a magyarok így is úgy is rosszul jártak. Mi-
vel a megállapított vonalat nem ismerték el,a pozsonyi kerületi parancsnok-
ság közölte a  csehszlovák főparancsnokság követelését,mely szerint a Du-
na északi partja Dévénytől, majd Nógrádverőce-Miskolc-Sátoraljaújhely-
Csap vonalat szállják meg. A Honvédelmi Misztérium szerint viszont a de-
cember 8-i vonal a mérvadó.December 11-én kikiáltották a Tót Népköz-
társaságot.12-én lemond Batthyányi Tivadar belügy-Bartha Albert hadügy-
és Linder Béla tárcanélküli miniszter. A katona tanács kormánybiztosa Po-
gány József buktatta meg Bartát. Pogány november végén egy memoran-
dumot terjesztett Bartha elé a katonatanácsok és bizalmi férfiak rendsze-
réről és egy új fegyelmi szabályzatról. A memorandum elintézését a kalandor
természetű később rövid ideig miniszterelnők Friedrich István államtitkárá-
ra bízta.A memorandum semmire sem volt jó. Böhm sérelmezte hogy mint
régi szakszervezetes vele is meg kellett volna beszélni mint a hadügyben lé-
vő szociáldemokrata párt megbízottjával. A december 8.i kormány ülésen
foglalkoztak az üggyel.és Bartha illetve Friedrich -Bóhm Vilmos szerint-
tétszínű szerepével. Így került aztán sor hogy mennie kellett.
A csehszlovákok megszállták Rózsahegyet,Liptószentmiklóst,Poprádot                                           december 15-én. A kassai nemzeti tanács úgy határozott hogy ellen
állnak a további cseh előrenyomulásnak. A Nógrádi Hírlap közli hogy a
demarkációs vonal Lesten és Losonctamásin megy át tehet Losonc,
,Balassagyarmat,Salgótarján nem esek bele.Másnap a csehek elfoglalják                                                Iglót, Lőcsét,Késmárkot.Magyar nemzetőrök viszzavernek egy 70 fős
cseh alakulatot mely galántai,taksonyi,vízkeleti és nemeskosúti nemzetőrökből                           verbuválódott. 5 nappal később a 16.gyalogezred pótzászlóalja kiüríti
Besztercebányát,innen Soltész főhadnagy vezetésével Zólyomba,majd                                                  Losoncra vonul,Sokszor a túlerővel szemben értelmetlen az szembeállás.
De ez Károlyiék bűnös mulasztásának volt köszönhető. Zólyomot simán                                         megszállták 22-én a csehek. E napon Böhm Vilmos hadügyi államtitkár a-
láírásával megjelenik hogy az ország egyes területeit ki kell katonailag ki
kell üríteni. Az emlék iratában meg sem említi.egyértelműen megmutatko-
zik az államvezetés teljes csődje.23-án a csehek bevonulnak Beszterce-
bányára. A magyar kormány Vix alezredes útján,megkapta a szövetséges
hatalmak jegyzékét˝Szlovákia történelmi határairól.˝Ami soha nem létezett.
Így a magyar csapatoknak vissza kellett vonulni a Duna folyása és az Ipoly
torkolatáig,az Ipoly folyása Rimaszombatig,Rimaszombattól egyenes vonal
az Ung folyó torkolatáig,az Ung folyótól az Uzsoki hágóig.
                                    
                  
                      

                  

A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 5

                                                                               5                                                                                 Hogy a csehek megindulhattak a Felvidékre az is hozzájárult,hogy a Szlovák
Nemzeti Tanács Prágában tartózkodó küldöttsége,azzal a kéréssel fordultak
a prágai Nemzeti bizottsághoz,hogy az,tekintettel az anarchikus helyzetre,a
˝fosztogatásokra˝és ˝a rend teljes felbomlására,˝ küldjön katonaságot,szállja
meg a szlovák lakta területeket. Mint már fentebb írtam 1918,nov.2-án be.
törtek Morvaország felől Szakolcára.A morvaországi hodonini városi ve-
zetők attól féltek hogy Szakolcán fegyveres felkelés tőr ki,mely át csaphat
hozzájuk.A különítményesek dolgavégezetlen akartak távozni Szakolcáról,
mikor a turócszentmártoni Nemzeti Tanács kiküldötte és az önkéntes jelent-
kezőkből álló alakulatot maradásra szólítótta fel.November 5-én Srobár
vezetésével ideiglenes szlovák kormány alakult,mely november 14-ig,az el-
ső csehszlovák kormány megalakulásáig állt fenn.Közben folyamatosan száll-
ják meg a Felvidéket  November 7-én Supka Géza,prágai magyar követ je-
lenti Károlyiéknak,hogy a Csehszlovák Nemzeti Tanács igényt tart Észak-
Magyarország területére a Duna-Vác-Gyöngyös-Miskolc-Tokaj-Csap -
Máramarosszget-Verecke vonaláig.Nyitra vármegyébe megjelennek a csehek
Elfoglalják Szenicét.másnap Nagyszombat kerül cseh kézbe.Dél felé egészen
a dévénytói vasútállomásig nyomultak előre.November 8-án a Vlára szoros-
nál és a Jablonkai hágónál újabb önkéntes alakulatok lépték át a határt.10-én
megszállták Trencsént és Vágújhelyet.A Jablonkai hágón át érkezők a kassa-
oderbergi vasútvonal mentén Kralováig jutottak,és november 12-én birtokuk-
ba került Zsolna,Rutka,Turócszentmárton.A kotmány hivatalos álláspontja az
volt hogy nem alkalmaz erőszakot ˝a rendfönntartó karhatalmi erők ellen.˝ Egy
rövid ideig nem is volt különösebb összetűzés a különböző katonai és karha-
talmi egységek az ellenőrzésük alatt álló területek elkülönítésére törekedtek.A-
zonban hamar kiderült hogy nem egyszerű rendcsinálásról és a lakosság meg-
védéséről van szó, hanem a magyar hatóságok és magyar hatalom felszámo-
lésáról.és az új berendezkedés biztosításáról.Hivatalokból,intézményekből tá-
volítják el a magyarokat,A zászlókat ,címereket összetépik,összetörik.Meg-
tiltanak mindent ami magyar.Sok helyen van atrocitás a magyarokkal szemben.
A magyar kormány tiltakozott ugyan hogy még nincs békeszerződés és már is
meg indultak a magyarokkal szembeni atrocitások.Véresre vernek magyarokat
ha magyarul mer szólni.Nem mindenki nézte tétlenül a csehek garázdálkodását.
A szovjet fogságból hazatért Pálmay Ernő honvéd százados Léván meg alakít-
ja csoportját a Pálmay csoportot.Ő volt a Léván állomásozó honvéd géppuskás
tanfolyam utolsó parancsnoka.Maga a csoport pár száz mindenre elszánt embe-
rekből állt,akik a maguk jószántából a legszigorúbb katonai fegyelmet és a leg-
magyarabb bajtársiasságot a közös cél érdekében.Tisztek,altisztek és katonák
testvéri közösségben fonódtak össze.Számuk gyarapodott önként jelentkező
diákokkal.,akik külön kiképzésben részesültek.A Pálmay csoport csakhamar
rettegett ellenfele lett a forradalmi elemeknek,később pedig a cseheknek.Az ő
csoportja verte szét Zsolnán a cseheket,ugrasztották szét Prága délceg fiait
Trencénteplic határában.A csoport egy tisztje és hat közvitéze lőtte szitává gép-
fegyverrel azt a vonatot,amely 1200 cseh katonával robogott be a garamber-
zencei állomásra.Közben mikor november 11-én bevonulnak a csehek Nagy-
szombatba a város környéke és a város lakossága tiltakozó népgyűlést tartott
a cseh bevonulás ellen.A Rozsnyói Nemzeti Tanács jelentette a kormánynak
hogy Gömör vármegyét megszállták a csehek.E napon jelenik meg az új had-
ügyminiszter proklamációja az ország népéhez.Az ország határait minden ˝a
nemzetközi jogban ütköző támadás˝ellen fegyveres erővel megvédi.Novem-
ber 12-én az első komolyabb összecsapásra került sor a magyar és cseh re.
guláris csapatok között az Árva megyei Kralovánál.Az ottani alagút nyugati
bejáratát a 9.kassai honvédezred  80 katonája-közöttük az iglói géppuskás
osztag emberei és a 12-es huszárok-négy napon át védi.A magyar csapatok
elérik egy cseh katonavonat visszatérítését.De közben Pálmay emberei buk-
kannak fel Trsztenán és csaptak le a vígadozó légionistákra,akik a csapszé-
kek ablakain ugráltak ki,hogy mentsék az életüket.A csoporttól féltek a cse.
hek.Kemény ellenfél volt.A csoport vívta meg  a győztes galgóci csatát,a-
melyben a csehek világrekordot döntöttek futásban.Ugyanők voltak az őrei
a biztonságnak Bars-Hont és Nyitra megyék nagy részében.Ártalmatlanná
tettek fosztogató csoportokat és vasúti különítményével leszerelte a fegyve-
resen hazatért katonát.Azonban Pálmayék nem élvezhették a gyümölcsét
fáradozásaiknak és lelkesedésüknek.A galgóci ütközet után a pesti népköz-
társaság pacifista urai megrovásban részesítették Pálmay Ernő századost a
˝felesleges vérontásért.˝és visszaparancsolták az első demarkációs vonalra.
 November 13-án a Heltai Viktor parancsnokságával Pozsonyba küldött na-
gyobbik része Nagyszombat visszafoglalására indul.De valójában azzal a be-
nem vallott céllal.mely 400 főt számlált,hogy a túlontúl forradalminak és e-
zért megbízhatatlannak ítélt tengerészeket Budapestről eltávolítsák.