6
Hogy jönnek,e hírt hallatán összeverődik a nagyszombati nemzetőrség.
és a cseheket kiszorítja a városból.Három cseh katona halt meg.Vála-
szul a csehek ellentámadást indítottak,melynek végeredménye hogy no-
vember 24-én ismét cseh kézre került a város.A magyarok elmenekültek,
a nemzetőrök letették a fegyvert Tömeggyűlést szerveznek a köztársaság
kikiáltásáért.Somló József tart hazafias,nemzet érzelmű beszédet az egybe.
gyűlt tömeg előtt.A nemzeti tanács sürgette a Magyar Nemzeti Tanácsot a
köztársasági államforma bevezetése érdekében.Nagylócon a szociáldemok-
raták tartottak gyűlést.14-én kikiáltják a Csehszlovák köztársaságot.15-én
a 16.os magyar gyalogezred katonái támadást indítanak Kralován és Körmöc-
bánya felől..Visszafoglalták a Túróc vármegyei Ruttkát.A Ruttkán megalakult
vörös gárda is a magyar oldalon küzd .A Prágából jött önkéntesek elmene-
külnek és csak sebesülteket,halottakat hagynak hátra.A cseh betolakodókat
a határon túlra szorítják vissza.A cseh vezetők ezt megtudván azonnali jegy.
zék váltásba kezdenek.és tiltakoznak a magyarok harci cselekménye ellen.
A magyar nemzeti tanács elnöke felhívást bocsájtott ki az 1896-1900 kö.
zötti évfolyamok számára,elrendelte a nemzetőrségbe való bevonulásokat.
November 16.án kikiáltották a köztársaságok a meg nem szállott magyar
területeken..(Jogilag még nem létezett Magyarország.)18-án létrejön Cseh-
szlovákia.E napon nevezik ki Nógrád vármegye kormánybiztosává Rákóczy
István vármegyei másodjegyzőt főispáni jogkörrel.Közben a csehek követe-
lik hogy a Csehszlovákiának ígért területekről a magyarok vonuljanak ki.
November 28-án a csehszlovák csapatok Nagyszombatról Pozsony felé
nyomulnak,de a a magyarok megállítják őket.Hodzát tárgyalni küldték a
határokat illetőleg.de a prágai vezetés dezavuálta a kompromisszumra haj-
ló Hodzát.Galánta község nemzeti tanács december 2-án táviratozott a
Magyar Nemzeti Tanácsnak,melyben tiltakoztak a csehszlovák megszál-
lás ellen.,˝minden körülmények között az utolsó csepp vérükig megvédi˝
a települést.Közben a Marcheggi hídnál harcok robbannak ki,melyet a
magyarok visszavesznek.Másnap december 3-án Vix alezredes jegyzé-
ket ad át a magyar kormánynak,melyben követeli a Felvidék kiürítését.
Ezután Károlyi Mihály kiáltványt bocsájt ki a Felvidék csehszlovák meg-
szállásáról.A proklamációt Jászi Oszkár fogalmazta meg.Utalt benne a
kényszerűségre és újólag leszögezte:˝Szabad,demokratikus keleti Sváj-
cot akarunk csinálni a régi Magyarországból.A határainkon kívül lakó
népekkel is barátságot és békés megegyezést keressük és reméljük,hogy
megfogjuk találni...a nemzetek szívbéli kibékülésének ideje is elfog kö-
vetkezni.Álljunk úgy a világ előtt,mint akik ennek az időnek elkövetkeztét
tőlünk telhetőleg mindenben előmozdítottuk.Aláírta Károlyi Mihály.
Károlyiék valami csodában reménykedtek hogy minden meg fog oldódni.
December 4-én táviratot küld Milan Hodza,melyben kéri Benest,hogy
kérje Párizsban Pozsony,Galánta,Érsekújvár,Komárom, Léva, Ipolyság,
Balassagyarmat, Salgótarján, Losonc,Rimaszombat, Rozsnyó,Tőketerebes,
Csap, Ungvár városok megszállását. A javaslatot Vix alezredes továbbítja Párizsba, és felhívja a feleket,hogy a döntésig egyezzenek meg az ideiglenes
demarkációs vonalról.December 5-én önként feladják Zsolnát a magyar
csapatok. December 6-án összecsapnak a magyar és csehszlovák csapatok
Galgócon. E napon Bartha Albert magyar hadügyminiszter és Milan Hodza
megegyeznek az ideiglenes demarkációs vonalról. Ez a megegyezés feljogo.
sította a cseheket hogy újabb területeket szálljanak meg. Így Dévényújfalu-
Szentgyörgy-Lered-Verebély-Bát-Korpona-Gács-Nyusta-Nagyrőce-Göl-
nicbánya-Lemes-Gálszécs-Szobránc-Homonna-Mezőlaborc vonalig jöttek a cseh csapatok. Bartha Albert hadügyminiszter visszarendeli a magyar csapatokat a megállapított
demarkációs vonal mögé december 8-án.10-én a csehszlovák kormány meg-
bízásából megkezdte munkáját Zsolnán a Szlovák Minisztérium.Ami majd
működését 1919 február 4-én Pozsonyba helyezi át székhelyét. A csehek
kijelentették hogy a Bartha-Hodza vonalat magukra nézve nem tartják kö-
telezőnek. Mivel Hodzát dezavulták előzőleg. Hodza kompromisszumra töre-
kedett.De akaár hogy is nézzük a magyarok így is úgy is rosszul jártak. Mi-
vel a megállapított vonalat nem ismerték el,a pozsonyi kerületi parancsnok-
ság közölte a csehszlovák főparancsnokság követelését,mely szerint a Du-
na északi partja Dévénytől, majd Nógrádverőce-Miskolc-Sátoraljaújhely-
Csap vonalat szállják meg. A Honvédelmi Misztérium szerint viszont a de-
cember 8-i vonal a mérvadó.December 11-én kikiáltották a Tót Népköz-
társaságot.12-én lemond Batthyányi Tivadar belügy-Bartha Albert hadügy-
és Linder Béla tárcanélküli miniszter. A katona tanács kormánybiztosa Po-
gány József buktatta meg Bartát. Pogány november végén egy memoran-
dumot terjesztett Bartha elé a katonatanácsok és bizalmi férfiak rendsze-
réről és egy új fegyelmi szabályzatról. A memorandum elintézését a kalandor
természetű később rövid ideig miniszterelnők Friedrich István államtitkárá-
ra bízta.A memorandum semmire sem volt jó. Böhm sérelmezte hogy mint
régi szakszervezetes vele is meg kellett volna beszélni mint a hadügyben lé-
vő szociáldemokrata párt megbízottjával. A december 8.i kormány ülésen
foglalkoztak az üggyel.és Bartha illetve Friedrich -Bóhm Vilmos szerint-
tétszínű szerepével. Így került aztán sor hogy mennie kellett.
A csehszlovákok megszállták Rózsahegyet,Liptószentmiklóst,Poprádot december 15-én. A kassai nemzeti tanács úgy határozott hogy ellen
állnak a további cseh előrenyomulásnak. A Nógrádi Hírlap közli hogy a
demarkációs vonal Lesten és Losonctamásin megy át tehet Losonc,
,Balassagyarmat,Salgótarján nem esek bele.Másnap a csehek elfoglalják Iglót, Lőcsét,Késmárkot.Magyar nemzetőrök viszzavernek egy 70 fős
cseh alakulatot mely galántai,taksonyi,vízkeleti és nemeskosúti nemzetőrökből verbuválódott. 5 nappal később a 16.gyalogezred pótzászlóalja kiüríti
Besztercebányát,innen Soltész főhadnagy vezetésével Zólyomba,majd Losoncra vonul,Sokszor a túlerővel szemben értelmetlen az szembeállás.
De ez Károlyiék bűnös mulasztásának volt köszönhető. Zólyomot simán megszállták 22-én a csehek. E napon Böhm Vilmos hadügyi államtitkár a-
láírásával megjelenik hogy az ország egyes területeit ki kell katonailag ki
kell üríteni. Az emlék iratában meg sem említi.egyértelműen megmutatko-
zik az államvezetés teljes csődje.23-án a csehek bevonulnak Beszterce-
bányára. A magyar kormány Vix alezredes útján,megkapta a szövetséges
hatalmak jegyzékét˝Szlovákia történelmi határairól.˝Ami soha nem létezett.
Így a magyar csapatoknak vissza kellett vonulni a Duna folyása és az Ipoly
torkolatáig,az Ipoly folyása Rimaszombatig,Rimaszombattól egyenes vonal
az Ung folyó torkolatáig,az Ung folyótól az Uzsoki hágóig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése