34
A nap folyamán több alkalommal jelentek meg erőszakos cse-
lekményekkel bujtogatók, ellenőrizhető megbízás nélkül érkező
népbiztosok, katonák, akik a misszióval történt kapcsolatfölvé-
telüknek hivatalos látszatát igyekeztek adni.
Egyébként a kormánnyal semmilyen elképzelhető módon nem
lehet kapcsolatba kerülni.
Mindeme tény arra enged következtetni, hogy valójában az új
kormány egyenlőre nem tartja kezében a hatalmat, és tartani le-
het a csőcselék szélsőséges megnyilvánulásaitól.
Ugyanezen nap reggel a védelmünkkel megbízott rendőri erő
egy tagja azt követelte, hogy vonjuk be a misszió zászlaját.
Tekintve, hogy a misszió sem a parancsnoksággal, sem a ma-
gyar kormánnyal nem tudja fölvenni a kapcsolatot, feladatát a
továbbiakban nem láthatja el. Másfelől nemzeti büszkeségünk-
ben sérelem ért bennünket, és a misszió biztonságát a legjelen-
téktelenebb incidens is veszélyeztetheti.
Az alezredes úgy határozott, elhagyja Budapestet.
A nap folyamán megérkezett két, Bajáról indított monitor.
Este felé felkereste angol parancsnokuk a missziót.
Az egész 23-a azzal telt, hogy a monitorok és Freeman korvett-
kapitány a magyar kormánytól követeli a forradalmárok által el-
kobzott két Dunán szolgálatot teljesítő őrnaszád visszaszolgál-
tatását.
A kormánnyal lehetetlen telefon-vagy egyéb kapcsolat létesítése.
A nap folyamán vált ismertté a hír, mely szerint a kommunista
párt, bekebelezte a szociáldemokrata pártot.
Az előző nappal ellentétben, egyetlen látogató sem érkezett.
Minden bizonnyal elhatározás született az új kormány magatar-
tást illetően, és a missziót szándékosan tartják elszigeteltségben.
Csakugyan a kormány e napon küldte el szikratáviratát Mosz-
kvába, amivel az orosz bolsevik kormányzat karjaiba vetette ma-
gát.
Másfelől nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány közreműködése
nélkül lehetetlenség a monitorokra szállva Budapestet elhagyni:
A rakpartról ágyúk néznek farkasszemet a monitorokkal. Állí-
tólag Budapest alatt néhány kilométerre aknazárat létesítettek a
Dunán. Végül pedig a misszió épületét olyan nagy távolság vá-
lasztotta el a Dunától, amin lehetetlenség fegyverrel átvágni.
Az este egy francia, De Noiseux-aki már évek óta a Károlyi
családban házitanítóskodik, és ezekben a napokban nagy oda
adássál munkálkodott azon, hogy kapcsolatot létesítsen köz-
tünk valamint a kormány között, illetve hogy különböző kíván-
ságainkat teljesítsék-azzal a hírrel érkezett, hogy a napfolya-
mán beszélt Kun külügyi népbiztossal, aki fölöttébb békülékeny
hangot ütött meg, és tudtára adta, kifejezett kívánsága, hogy
kapcsolatba maradjon az antanttal.
Nem érdektelen fölhívni a figyelmet arra, hogy a magyar fölhí-
vásnál kevésbé lelkes hangú moszkvai válasz a nap folyamán
érkezett meg.
2014. március 31., hétfő
2014. március 29., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 33
33
Itt leírja a jegyzék átadást és Károlyi lemondását mely március
21-én 18 órakor történt meg.
21-e délutánján kitört a forradalom, Amikor 16 óra tájban Vix
alezredes azt az értesítést kapja, hogy a forradalmi mozgalom
bármelyik percben kirobbanhat, minden eshetőségre számítva
azonnal megtette a szükséges biztonsági és védelmi intézkedé-
seket.
...
Baker alezredes és Body százados haladéktalanul Vix alezredes
parancsnoksága alá helyezték magukat.
A román és lengyel képviselet sietve a francia misszió épületé-
ben kerestek menedéket. Potocki lengyel százados, aki Párizs-
ba éppen indulóban, vonatra szállt.
A cseh képviselet egy konzuli hivatalba menekült, és néhány
nap elteltével közölte, hogy saját lehetőségeire támaszkodva
elhagyja Magyarországot(lásd a mellékelt .dosszié 13.sz. iratát).
Az angol, olasz és amerikai tisztek(Baker alezredes kivételével)
a szállodanegyedben maradtak, ahol senki nem háborgatja őket.
...
Az alezredes késedelem nélkül kihirdette, hogy a misszió minden
odamenekült tisztnek - többek között a közharagnak különösen
kitett román tiszteknek-védelmet nyújt, és hogy a francia tisztek
semmi olyan kedvezményt nem fogadnak el, amelyből akár egyet-
len szövetséges tiszt ki lenne zárva. A későbbiek során sem mu-
lasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy eme nyilatkozatát a ma-
gyar kormány képviselői előtt megújítsa.
21 órakor mintegy harminc fős rendőri egység érkezett azzal,
hogy a kormány megbízásának megfelelően gondoskodik a
szövetséges misszió biztonságáról. Az egység fegyelmezetlen
volt, elöljárójának nem engedelmeskedett. Tagjai közül vagy ti-
zenöten azon melegében kereket oldottak. Nyilvánvaló módon
bebizonyosodott, az egység nincs abban a helyzetben, hogy vé-
delmet nyújtson a missziónak egy népmozgalommal szemben.
Éjszaka puskalövések az utcán.
23 órakor a francia parancsnoksággal minden távirati összeköt-
tetés megszakadt.
22-én hajnali négykor hasonlóképpen megszakadt a telefonösz-
szeköttetés Belgráddal.
Mivel a drótnélküli távírókészüléket már 21-én este elvették a
forradalmárok (lásd az 1.jelentést), a missziónak 22-én reggel
már egyáltalán semmi kapcsolata nem volt a parancsnoksággal.
A nap folyamán ismerté vált az új kommunista kormány össze-
tétele.
Az alezredest rendőrtisztviselők és a misszióval rendszeres kap-
csolatot fönntartó magyar fegyverszüneti bizottság tisztjei ke-
resték föl, azonban semmiféle pontosabb fölvilágosítással nem
szolgáltak.
Itt leírja a jegyzék átadást és Károlyi lemondását mely március
21-én 18 órakor történt meg.
21-e délutánján kitört a forradalom, Amikor 16 óra tájban Vix
alezredes azt az értesítést kapja, hogy a forradalmi mozgalom
bármelyik percben kirobbanhat, minden eshetőségre számítva
azonnal megtette a szükséges biztonsági és védelmi intézkedé-
seket.
...
Baker alezredes és Body százados haladéktalanul Vix alezredes
parancsnoksága alá helyezték magukat.
A román és lengyel képviselet sietve a francia misszió épületé-
ben kerestek menedéket. Potocki lengyel százados, aki Párizs-
ba éppen indulóban, vonatra szállt.
A cseh képviselet egy konzuli hivatalba menekült, és néhány
nap elteltével közölte, hogy saját lehetőségeire támaszkodva
elhagyja Magyarországot(lásd a mellékelt .dosszié 13.sz. iratát).
Az angol, olasz és amerikai tisztek(Baker alezredes kivételével)
a szállodanegyedben maradtak, ahol senki nem háborgatja őket.
...
Az alezredes késedelem nélkül kihirdette, hogy a misszió minden
odamenekült tisztnek - többek között a közharagnak különösen
kitett román tiszteknek-védelmet nyújt, és hogy a francia tisztek
semmi olyan kedvezményt nem fogadnak el, amelyből akár egyet-
len szövetséges tiszt ki lenne zárva. A későbbiek során sem mu-
lasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy eme nyilatkozatát a ma-
gyar kormány képviselői előtt megújítsa.
21 órakor mintegy harminc fős rendőri egység érkezett azzal,
hogy a kormány megbízásának megfelelően gondoskodik a
szövetséges misszió biztonságáról. Az egység fegyelmezetlen
volt, elöljárójának nem engedelmeskedett. Tagjai közül vagy ti-
zenöten azon melegében kereket oldottak. Nyilvánvaló módon
bebizonyosodott, az egység nincs abban a helyzetben, hogy vé-
delmet nyújtson a missziónak egy népmozgalommal szemben.
Éjszaka puskalövések az utcán.
23 órakor a francia parancsnoksággal minden távirati összeköt-
tetés megszakadt.
22-én hajnali négykor hasonlóképpen megszakadt a telefonösz-
szeköttetés Belgráddal.
Mivel a drótnélküli távírókészüléket már 21-én este elvették a
forradalmárok (lásd az 1.jelentést), a missziónak 22-én reggel
már egyáltalán semmi kapcsolata nem volt a parancsnoksággal.
A nap folyamán ismerté vált az új kommunista kormány össze-
tétele.
Az alezredest rendőrtisztviselők és a misszióval rendszeres kap-
csolatot fönntartó magyar fegyverszüneti bizottság tisztjei ke-
resték föl, azonban semmiféle pontosabb fölvilágosítással nem
szolgáltak.
2014. március 27., csütörtök
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 32
32
Március 23.
A két dunai őrnaszádot elfoglalják a magyarok, és az ott szolgá-
latot teljesítő három tisztet, valamint húsz matrózt fogságba ejtik.
Ezután a két hajó Óbuda felé veszi útját, és egész nap nem is tér
vissza onnan.
A pestszentlőrinci (Pesoent Lorinz) szpáhi alakulatot bekerítik,
lefegyverzik, majd egy kaszárnyába zárják.
Az egység parancsnokát lefegyverzik, katonáitól elkülönítve e-
gész éjjelre egy másik kaszárnyába zárják.
Egy Lengyelországból visszatérő szpáhi szakaszt, amely lőszer-
szállítmányt kísért, szintén lefegyvereznek, a parancsnokló tiszt-
tel egyetemben.
Március 24.
A Budapestre vezényelt Farnet vezérkari századost a városban
vagy ötven katonából álló egység tartóztatja föl, egy tiszt veze-
tésével. Elöljárója parancsára az egyik katona letépi paroliját,
miközben a tiszt-a tömeg gyalázkodásától kísérve-inzultálja.
Március 21. óta a misszió több magányosan közlekedő tisztjét
tartóztatták föl-esetenként magyar katona tisztek is-és kénysze-
rítették revolverük átadására.
Éjszakára a magyar rendőrséget a még annál is fegyelmezettle-
nenn népőrség helyettesíti. Ezt az őrséget az éj folyamán több
ízben váltják föl ugyanebből az alakulatból kiállított egységekkel.
Az őrség az ebédlőbe, mi több, az alezredes irodájába veszi be
magát, és sem az osztagparancsnok, sem magának a lármára
oda érkező alezredesnek a tiltakozására nem hajlandó távozni
onnét. Éjjel hallani, amint verik szét az alezredes bútorait.
Március 25.
A népőrségtagjai lefegyverzik az érkező vagy távozó szövetsé-
ges tiszteket. Body szerb parancsnok, akit a kényszernek a
misszó kertjében vetnek alá, erélyesen tiltakozik, mire a kapuban
összecsődül a tömeg. Az alezredes személyesen lép közbe, és az-
zal vet véget az incidensnek, hogy maga kéri el Body parancsnok
revolverét.
A misszió távozását-amelyet 24-én (Kun Béla) 25-ére ígért-26-ára
kell halasztani, mivel a kormány semmiféle szállítóeszközről nem
gondoskodott.
Március 26.
A misszió tagjai délben különvonatra szállnak. Az állomásfőnök tu-
domásunkra hozza, hogy a szerelvény 20 vagy 22 óra előtt nem
fut ki a pályaudvarról.
Az alezredes a külügyi népbiztosnál tett többszöri föllépésével el-
éri, hogy a vonat 17 óra 25-kor elinduljon Szegedre.
...
2. Jelentés
...
A forradalmat a szövetséges tiszteket támadó, a legszélsősége-
sebb véleményeket tükröző lapok által vezetett heves sajtókam-
pány előzött meg.
Vix alezredes-Pertinalli parancsnok kezdeményezésére-a szövet-
séges tisztek nevében a magyar kormányhoz-ekkor még a Ká-
rolyi-kormány volt hatalmin-fordult, követelve, hogy minden bu-
dapesti lapban tegyen közzé a kampányt elítélő nyilatkozatot, és
büntesse meg a felelősöket. Erélyes intézkedéseknek egy teljes
napot igénybe vevő egymásutánjára volt szükség, ahhoz, hogy
legyőzze a kormány ellenállását, amelynek állítólagos tehetetlen-
ségét sajátos összetételével indokolták ( az ügy anyaga a 12-es
csómóban mellékelve).
Március 23.
A két dunai őrnaszádot elfoglalják a magyarok, és az ott szolgá-
latot teljesítő három tisztet, valamint húsz matrózt fogságba ejtik.
Ezután a két hajó Óbuda felé veszi útját, és egész nap nem is tér
vissza onnan.
A pestszentlőrinci (Pesoent Lorinz) szpáhi alakulatot bekerítik,
lefegyverzik, majd egy kaszárnyába zárják.
Az egység parancsnokát lefegyverzik, katonáitól elkülönítve e-
gész éjjelre egy másik kaszárnyába zárják.
Egy Lengyelországból visszatérő szpáhi szakaszt, amely lőszer-
szállítmányt kísért, szintén lefegyvereznek, a parancsnokló tiszt-
tel egyetemben.
Március 24.
A Budapestre vezényelt Farnet vezérkari századost a városban
vagy ötven katonából álló egység tartóztatja föl, egy tiszt veze-
tésével. Elöljárója parancsára az egyik katona letépi paroliját,
miközben a tiszt-a tömeg gyalázkodásától kísérve-inzultálja.
Március 21. óta a misszió több magányosan közlekedő tisztjét
tartóztatták föl-esetenként magyar katona tisztek is-és kénysze-
rítették revolverük átadására.
Éjszakára a magyar rendőrséget a még annál is fegyelmezettle-
nenn népőrség helyettesíti. Ezt az őrséget az éj folyamán több
ízben váltják föl ugyanebből az alakulatból kiállított egységekkel.
Az őrség az ebédlőbe, mi több, az alezredes irodájába veszi be
magát, és sem az osztagparancsnok, sem magának a lármára
oda érkező alezredesnek a tiltakozására nem hajlandó távozni
onnét. Éjjel hallani, amint verik szét az alezredes bútorait.
Március 25.
A népőrségtagjai lefegyverzik az érkező vagy távozó szövetsé-
ges tiszteket. Body szerb parancsnok, akit a kényszernek a
misszó kertjében vetnek alá, erélyesen tiltakozik, mire a kapuban
összecsődül a tömeg. Az alezredes személyesen lép közbe, és az-
zal vet véget az incidensnek, hogy maga kéri el Body parancsnok
revolverét.
A misszió távozását-amelyet 24-én (Kun Béla) 25-ére ígért-26-ára
kell halasztani, mivel a kormány semmiféle szállítóeszközről nem
gondoskodott.
Március 26.
A misszió tagjai délben különvonatra szállnak. Az állomásfőnök tu-
domásunkra hozza, hogy a szerelvény 20 vagy 22 óra előtt nem
fut ki a pályaudvarról.
Az alezredes a külügyi népbiztosnál tett többszöri föllépésével el-
éri, hogy a vonat 17 óra 25-kor elinduljon Szegedre.
...
2. Jelentés
...
A forradalmat a szövetséges tiszteket támadó, a legszélsősége-
sebb véleményeket tükröző lapok által vezetett heves sajtókam-
pány előzött meg.
Vix alezredes-Pertinalli parancsnok kezdeményezésére-a szövet-
séges tisztek nevében a magyar kormányhoz-ekkor még a Ká-
rolyi-kormány volt hatalmin-fordult, követelve, hogy minden bu-
dapesti lapban tegyen közzé a kampányt elítélő nyilatkozatot, és
büntesse meg a felelősöket. Erélyes intézkedéseknek egy teljes
napot igénybe vevő egymásutánjára volt szükség, ahhoz, hogy
legyőzze a kormány ellenállását, amelynek állítólagos tehetetlen-
ségét sajátos összetételével indokolták ( az ügy anyaga a 12-es
csómóban mellékelve).
2014. március 23., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 31.
31
Vix alezredes, a budapesti szövetséges katonai misszió vezetője
De Lobit tábornoknak, a magyarországi hadsereg parancsnoká-
nak ,1919 mácius 31-i keltezéssel megküldi a március 21-i for-
radalmi mozgalom eseményeit tárgyaló jelentését.
Az 1. Jelentés azon számottevőbb incidenseket foglalja össze, a-
melyek során szövetséges tiszteket ért bántódás a vörösgárdis-
ták, illetve a tömeg réséről.
A 2. Jelentés a kommunista kormányzatnak a misszióval szem-
ben március 21. és 26.között tanusított magatartását ismerteti.
A 3.Jelentésben a saját értékelését fejezi ki az 1. és 2. jelentés-
ben foglaltakról.
A 4. Jelentés a Magyarországon március végén fönnálló politi-
kai viszonyokról ad képet.
Az 1. Jelentésben időrendben közli a március 21. és 26. közöt-
ti napsorán a szövetséges missziót ért incidenseket.
Március 21.
A drótnélküli távírókészüléket CAlbrecht laktanya) fegyveres
magyar katonák elkobozzák és megrongálják.
A későbbiekben a készüléket a magyarok saját használatukra
rendbehozzák.
A készülékeket kezelő műszaki katonákat lefegyverzik, a ka-
szárnyában elszállásolt alakulat többi katonáját foglyul ejtik,
zaklatják, élelmüket elveszik, konyhájukat szétverik. (A ka-
tonákat 24 óra elteltével szabadon bocsátják.)
A Bárdi-féle garázsban (Lehel út) található gépkocsikat elko-
bozzák.
A szövetséges tisztek városban közlekedő autóit megállítják,
a tiszteket kiszállítják, a kocsikat elkobozzák.
Egy a Dunán szolgálatot teljesítő őrnaszádot kifosztanak és
megrongálnak.
22 órakor minden, a missziót a külvilággal összekötő távíró
kapcsolat megszakad.
Március 22
4 órakor megszakad a belgrádi telefon összeköttetés.
A későbbiek folyamán egyre körülményesebb Budapesten be-
lül telefonálni.-A postai alkalmazottak csak immel-ámmal adják
a kért számokat, majd végül megtagadják a kapcsolást.
A magyar kormánnyal lehetetlenség közvetlen kapcsolatot terem-
teni. Az alezredest több ízben is fölkeresik civilbe öltözött magyar
tisztek, illetve népbiztosok, akiknek hivatalos minősége nem elle-
nőrizhető. Velük semmilyen eredményre nem jutunk.
A misszió védelmét biztosító karhatalmi osztag katonái bevonták
zászlónkat. Ezek a fegyveresek egyre-másra beállítanak a misszió
irodáiba, és kihívó magatartást tanúsítanak.
A Felsőerdősor utcai helyiségünkben (1.iroda) géppuskás osztag
élén orosz nemzetiségű civil jelenik meg. Röplapokat jött szét osz-
tani katonáink között, és minden, ezzel szembeszegülő tisztet le a-
kar tartóztatni, hivatkozva a városparancsnok birtokában levő írás-
beli parancsára.
Utána ugyan ez a civil az Andrássy úti villához megy (az alezredes
irodája és 2.iroda), erőszakkal behatol a misszió irodahelyiségeibe
azzal. hogy letartóztatja az alezredest, végül személyesen ez utóbbi
lép közbe. A közjáték több órán keresztül tart, míg végül a hadügy-
miniszter visszavonja a városparancsnok utasítását.
Az est folyamán Bajáról Budapestre érkező két szövetséges moni-
torra a Csepel-szigetről puskalövéseket adnak le. Egy tiszt megse-
besül.
Vix alezredes, a budapesti szövetséges katonai misszió vezetője
De Lobit tábornoknak, a magyarországi hadsereg parancsnoká-
nak ,1919 mácius 31-i keltezéssel megküldi a március 21-i for-
radalmi mozgalom eseményeit tárgyaló jelentését.
Az 1. Jelentés azon számottevőbb incidenseket foglalja össze, a-
melyek során szövetséges tiszteket ért bántódás a vörösgárdis-
ták, illetve a tömeg réséről.
A 2. Jelentés a kommunista kormányzatnak a misszióval szem-
ben március 21. és 26.között tanusított magatartását ismerteti.
A 3.Jelentésben a saját értékelését fejezi ki az 1. és 2. jelentés-
ben foglaltakról.
A 4. Jelentés a Magyarországon március végén fönnálló politi-
kai viszonyokról ad képet.
Az 1. Jelentésben időrendben közli a március 21. és 26. közöt-
ti napsorán a szövetséges missziót ért incidenseket.
Március 21.
A drótnélküli távírókészüléket CAlbrecht laktanya) fegyveres
magyar katonák elkobozzák és megrongálják.
A későbbiekben a készüléket a magyarok saját használatukra
rendbehozzák.
A készülékeket kezelő műszaki katonákat lefegyverzik, a ka-
szárnyában elszállásolt alakulat többi katonáját foglyul ejtik,
zaklatják, élelmüket elveszik, konyhájukat szétverik. (A ka-
tonákat 24 óra elteltével szabadon bocsátják.)
A Bárdi-féle garázsban (Lehel út) található gépkocsikat elko-
bozzák.
A szövetséges tisztek városban közlekedő autóit megállítják,
a tiszteket kiszállítják, a kocsikat elkobozzák.
Egy a Dunán szolgálatot teljesítő őrnaszádot kifosztanak és
megrongálnak.
22 órakor minden, a missziót a külvilággal összekötő távíró
kapcsolat megszakad.
Március 22
4 órakor megszakad a belgrádi telefon összeköttetés.
A későbbiek folyamán egyre körülményesebb Budapesten be-
lül telefonálni.-A postai alkalmazottak csak immel-ámmal adják
a kért számokat, majd végül megtagadják a kapcsolást.
A magyar kormánnyal lehetetlenség közvetlen kapcsolatot terem-
teni. Az alezredest több ízben is fölkeresik civilbe öltözött magyar
tisztek, illetve népbiztosok, akiknek hivatalos minősége nem elle-
nőrizhető. Velük semmilyen eredményre nem jutunk.
A misszió védelmét biztosító karhatalmi osztag katonái bevonták
zászlónkat. Ezek a fegyveresek egyre-másra beállítanak a misszió
irodáiba, és kihívó magatartást tanúsítanak.
A Felsőerdősor utcai helyiségünkben (1.iroda) géppuskás osztag
élén orosz nemzetiségű civil jelenik meg. Röplapokat jött szét osz-
tani katonáink között, és minden, ezzel szembeszegülő tisztet le a-
kar tartóztatni, hivatkozva a városparancsnok birtokában levő írás-
beli parancsára.
Utána ugyan ez a civil az Andrássy úti villához megy (az alezredes
irodája és 2.iroda), erőszakkal behatol a misszió irodahelyiségeibe
azzal. hogy letartóztatja az alezredest, végül személyesen ez utóbbi
lép közbe. A közjáték több órán keresztül tart, míg végül a hadügy-
miniszter visszavonja a városparancsnok utasítását.
Az est folyamán Bajáról Budapestre érkező két szövetséges moni-
torra a Csepel-szigetről puskalövéseket adnak le. Egy tiszt megse-
besül.
2014. március 22., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 30.
30
5.Olaszország hagyjon fel a szerbekkel szembeni provokatív magatartásával.
Miről is van szó. Arról, hogy az olaszokat nem elégítette ki a még a háború
alatt neki ígért területek. Ezért még nagyobb területeket akartak megszerezni
a leendő Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból. Plusz Albániát. És nagyobb be-
folyást a Balkán félszigetre. Ez nem tetszett a szövetségeseknek.
˝ A szövetséges nemzeteknek egységbe kell tömörülniük a mindannyiukat fe-
nyegető veszély láttán. Márpedig megbízható források szerint Budapesten e-
gyedül az olasz képviselet működhet szabadon, miközben a többi missziót in-
ternálták. A magyarországi hadsereg olasz összekötő tisztje kijelentette, hogy
az olasz csapatok kénytelenek lesznek Dibrában támadást intézni a szerb e-
rők ellen, amennyiben azok nem vonulnak ki a térségből.
E magyarokkal szemben legkevésbé sem ellenséges, Szerbiával szemben vi-
szont fenyegető olasz magatartás nyugtalanítja a szerbeket.
6. Véleménye szerint hogy jelenleg szükséges támogatást biztosítani, és bizto-
sítékot nyújtani a szerbeknek megnyugtatásuk érdekében..
Ezt megelőző napon március 27-én Ferdinand Foch francia marsall javasolja
a békekonferenciának Budapest és Bécs katonai megszállását. Muraközben
a Magyar Tanácsköztársaság mellett tüntettek. A Tanácsköztársasággal ro-
konszervező megmozdulások a cseh hadseregben. Andrássy Gyula volt mi.
niszter beadványban kéri az antanthatalmak katonai beavatkozását a Tanács-
köztársaság ellen.
Az antant hatalmak Gazdasági Tanács március 28-án úgy határoz hogy to-
vábbra is fenntartja a gazdasági blokádot Magyarország ellen.
Fontenay belgrádi francia követ távirata Pichon francia külügyminiszternek
március 29. A Budapestről érkezett szövetséges tisztek általános benyomása
szerint pillanatnyilag a mozgalom még nem tisztán bolsevik jellegű, és további
térnyerésétgyors beavatkozással meglehetne akadályozni.
Az új kormányzat Vix alezredes tudomására hozta, hogy hajlandó területi en-
gedményekre, amennyiben az érdekelt lakosság népszavazás útján azok elfo-
gadása mellett dönt. Másrészről Magyarország azt kéri, hogy megbízott szak-
értőik megjelenhessenek a békekonferencia előtt.
Nyilvánvaló hogy a békekonferencia presztízse ezen ügy mielőbbi rendezését
kívánja, nehogy a példán fölbuzdulva, mások effélével próbálkozzanak.
Mindenesetre fegyveres beavatkozásra csak megfelelő erőkkel kerülhet sor,
és csak azután, hogy a szövetséges kormányok fölszámolták a keleten állomá-
sozó fegyveres erőik túl gyors csökkentése következtében előállott helyzetet.
Az is elvárható, hogy szövetségeseink velünk együtt viseljék az végrehajtásra
kerülő intézkedések minden kellemetlenségét, és ne egyedül Franciaország szol-
gáljon az ellenséges indulatok céltáblájául.
Március 30-án Kun Béla külügyi népbiztos táviratban értesíti a román, a jugosz-
láv és a csehszlovák kormányt, hogy a Tanácsköztársaság elvben elismeri terü-
leti igényeiket. - A Forradalmi Kormányzó Tanács közzéteszi, március 24-én
kelt XXIII. számú rendeletét a Vörös Hadsereg felállításáról. A Vörös Hadsereg
megkezdte a toborzógyűléseket a fővárosban és a vidéken. Az I. nemzetközi
zászlóalj szemlét tartott a budai várban. A bécsi magyar munkások gyűlésén ki-
mondták a Magyar Tanácsköztársasághoz való csatlakozásukat.
Ugyan ezen a napon a Neue Freie Presse újságírójának kérdésére Kun Béla azt
válazsolja ˝ -Mi nem állunk a területi integritás alapján. Nem is vagyunk ha-
diállapotban az antanttal. Ezzel válaszoltam arra a kérdésre is, milyen föl-
tételek mellet kötnénk békét.˝ A cikk teljes terjedelmében a Vörös Ujságban
jelent meg. Ugyanezen újságban 29-i kelettel hírt adtak arról hogy Székesfehér-
váron 80 leány és asszony azt a kérelmet intézte a Hadügyi Népbiztossághoz,
hogy sorozzák be őket a Vörös Hadseregbe. Az orosz példa ragadós volt.
5.Olaszország hagyjon fel a szerbekkel szembeni provokatív magatartásával.
Miről is van szó. Arról, hogy az olaszokat nem elégítette ki a még a háború
alatt neki ígért területek. Ezért még nagyobb területeket akartak megszerezni
a leendő Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból. Plusz Albániát. És nagyobb be-
folyást a Balkán félszigetre. Ez nem tetszett a szövetségeseknek.
˝ A szövetséges nemzeteknek egységbe kell tömörülniük a mindannyiukat fe-
nyegető veszély láttán. Márpedig megbízható források szerint Budapesten e-
gyedül az olasz képviselet működhet szabadon, miközben a többi missziót in-
ternálták. A magyarországi hadsereg olasz összekötő tisztje kijelentette, hogy
az olasz csapatok kénytelenek lesznek Dibrában támadást intézni a szerb e-
rők ellen, amennyiben azok nem vonulnak ki a térségből.
E magyarokkal szemben legkevésbé sem ellenséges, Szerbiával szemben vi-
szont fenyegető olasz magatartás nyugtalanítja a szerbeket.
6. Véleménye szerint hogy jelenleg szükséges támogatást biztosítani, és bizto-
sítékot nyújtani a szerbeknek megnyugtatásuk érdekében..
Ezt megelőző napon március 27-én Ferdinand Foch francia marsall javasolja
a békekonferenciának Budapest és Bécs katonai megszállását. Muraközben
a Magyar Tanácsköztársaság mellett tüntettek. A Tanácsköztársasággal ro-
konszervező megmozdulások a cseh hadseregben. Andrássy Gyula volt mi.
niszter beadványban kéri az antanthatalmak katonai beavatkozását a Tanács-
köztársaság ellen.
Az antant hatalmak Gazdasági Tanács március 28-án úgy határoz hogy to-
vábbra is fenntartja a gazdasági blokádot Magyarország ellen.
Fontenay belgrádi francia követ távirata Pichon francia külügyminiszternek
március 29. A Budapestről érkezett szövetséges tisztek általános benyomása
szerint pillanatnyilag a mozgalom még nem tisztán bolsevik jellegű, és további
térnyerésétgyors beavatkozással meglehetne akadályozni.
Az új kormányzat Vix alezredes tudomására hozta, hogy hajlandó területi en-
gedményekre, amennyiben az érdekelt lakosság népszavazás útján azok elfo-
gadása mellett dönt. Másrészről Magyarország azt kéri, hogy megbízott szak-
értőik megjelenhessenek a békekonferencia előtt.
Nyilvánvaló hogy a békekonferencia presztízse ezen ügy mielőbbi rendezését
kívánja, nehogy a példán fölbuzdulva, mások effélével próbálkozzanak.
Mindenesetre fegyveres beavatkozásra csak megfelelő erőkkel kerülhet sor,
és csak azután, hogy a szövetséges kormányok fölszámolták a keleten állomá-
sozó fegyveres erőik túl gyors csökkentése következtében előállott helyzetet.
Az is elvárható, hogy szövetségeseink velünk együtt viseljék az végrehajtásra
kerülő intézkedések minden kellemetlenségét, és ne egyedül Franciaország szol-
gáljon az ellenséges indulatok céltáblájául.
Március 30-án Kun Béla külügyi népbiztos táviratban értesíti a román, a jugosz-
láv és a csehszlovák kormányt, hogy a Tanácsköztársaság elvben elismeri terü-
leti igényeiket. - A Forradalmi Kormányzó Tanács közzéteszi, március 24-én
kelt XXIII. számú rendeletét a Vörös Hadsereg felállításáról. A Vörös Hadsereg
megkezdte a toborzógyűléseket a fővárosban és a vidéken. Az I. nemzetközi
zászlóalj szemlét tartott a budai várban. A bécsi magyar munkások gyűlésén ki-
mondták a Magyar Tanácsköztársasághoz való csatlakozásukat.
Ugyan ezen a napon a Neue Freie Presse újságírójának kérdésére Kun Béla azt
válazsolja ˝ -Mi nem állunk a területi integritás alapján. Nem is vagyunk ha-
diállapotban az antanttal. Ezzel válaszoltam arra a kérdésre is, milyen föl-
tételek mellet kötnénk békét.˝ A cikk teljes terjedelmében a Vörös Ujságban
jelent meg. Ugyanezen újságban 29-i kelettel hírt adtak arról hogy Székesfehér-
váron 80 leány és asszony azt a kérelmet intézte a Hadügyi Népbiztossághoz,
hogy sorozzák be őket a Vörös Hadseregbe. Az orosz példa ragadós volt.
2014. március 20., csütörtök
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 29.
29
Azon felül ha a magyarországi, ausztriai, valamint a németországi bolsevik for-
rongás tovább fokozódik, ki lesznek téve annak, hogy hazájuk ellátását nem
tudják biztosítani. Kétségbe ejtő helyzet, aminek semmi esetre sem szabad
bekövetkeznie!
A fentiek figyelembe vételével kérik az elnököt, hogy a fent előadott kérésüket
terjessze a békekonferencia elé.
Van mód arra hogy megállítsák a forrongást! Hiszik hogy köztársaságuk gyors
segítséget kap. Az Olaszországban lévő 30 ezer hadifogoly hazaszállításával,
helyzetük megerősödne az olasz kormány segítségével. Amennyiben az elnök-
nek benyújtott három kérés meghallgatásra talál, országukban a rendet és fegyel-
met fönn fogják tartani.
Beneš csehszlovák külügyminiszter levelet írt március 26-án Pichon francia kül-
ügyminiszternek. Tájékoztatja a magyarországi helyzetről, amit Clemenceaunak
mint a békekonferencia elnökének is elküldtek. Ezen levél másolatát juttatták el
Pichonnak. Helyzetüket igen súlyosnak ítélik, ezért előbb vagy utóbb hathatós
lépésre kényszerülnek, tekintve a komoly veszélyeztetettséget, ami a Magyaror-
szág felől jövő bolsevista mozgalom jelent.
Idéz egy táviratot, mely arról számol be, hogy a magyar bolsevikok erőszakos
úton léptek föl csehszlovák állampolgárokkal szemben.
A prágai kormány táviratát melyet március 25-én vett kézhez, a következőket
írja: ˝ Március 21-én a budapesti csehszlovák katonai missziót az Astoria Szál-
ló egyik szobájába internálták. A misszió egynéhány tagját, mint például Hajek
századost bántalmazták. A misszió néhány tagjának állapota súlyosnak tűnik.
Nem tudni sikerült-e elmenekülnie, vagy börtönbe vetették. A mi hivatalunk é-
pületét katonaság veszi körül, és a vízumkérelemmel megjelenő csehszlovák ál-
lampolgárokat internálással való fenyegetőzéssel zavarják szét. A csehszlovák
külügyminisztérium által a budapesti fölszámolási iroda vezetésével megbízott
Dr, Markovicot internálták, lakását kifosztották.˝
Úgy hiszi, hogy rá lesznek kényszerülve, hogy meg védjék honfitársaik életét
és tulajdonát.
Nem szeretnék siettetni a dolgokat, a szükséges intézkedéseket a szövetsége.
sekkel-különösképpen Franciaországgal-egyetértésben kívánják foganatosíta-
ni.
Ezért kéri Pichont, hogy szíveskedjék:
1.-támogassa a Clemanceaunak átnyújtott kérelmük, mely másolatát catoltan
megküldi.
2.-vonják be őket egy bárminemű esetleges beavatkozásba, amelyet a szövet-
ségesek vagy Franciaország indítanának ˝ a jelenlegi magyarországi állapotok
között veszélynek kitett honfitársaik védelmében.˝
Rendszeresen kap híreket Szlovákiából, kormányuk még nem látja szükségét
ez idő szerint, az azonnali cselekvésre. Előfordulhat, hogy a helyzet napról nap-
ra megváltozik. Ám mielőtt bármit is tennének, szíves engedelmével jó időben
fogják Pichont értesíteni, hogy minden lépés, amire részükről sor kerülne, ˝az
ön kormányával és a szövetségesek egyetértésével történjék.˝
Franchet D´Esperey tábornok a keleti szövetséges hadseregek főparancsnoka
Clemenceau francia miniszterelnöknek,
külügyminiszternek és Foch marsallnak a szövetséges hadseregek főparancs-
nokának Konstantinápolyból 1919 március 28-án keltezett levelében a követ-
kezőket írja: ˝ 1.Angol forrásból származó értesülések szerint állítólag Magyar-
országon általános mozgósítást elrendelve; amennyiben Magyarország elleni
hadműveletben határozta, haladéktalanul végre kell hajtani mielőtt a magyarok
fölkészülnének.
2. az önnek március 26-i táviratomban hasonló eshetőségre javasolt terv szerin-
ti hadműveletben 2 francia gyalogos hadosztály, 3 lovassággal kiegészített szerb
gyalogos hadosztály valamint 3 gyalogos román hadosztály venne részt, lehető-
ség szerint a csehszlovák fronton indított egyidejű támadás mellett.
3. Ugyanakkor a szerbek ürügyet keresnek ezen esetleges hadműveletben való
részvételük halogatására, mivel tartanak a bolgároktól meg az olaszoktól. El kell
érni, hogy ezen két oldalról ne legyen félnivalójuk.˝
Azon felül ha a magyarországi, ausztriai, valamint a németországi bolsevik for-
rongás tovább fokozódik, ki lesznek téve annak, hogy hazájuk ellátását nem
tudják biztosítani. Kétségbe ejtő helyzet, aminek semmi esetre sem szabad
bekövetkeznie!
A fentiek figyelembe vételével kérik az elnököt, hogy a fent előadott kérésüket
terjessze a békekonferencia elé.
Van mód arra hogy megállítsák a forrongást! Hiszik hogy köztársaságuk gyors
segítséget kap. Az Olaszországban lévő 30 ezer hadifogoly hazaszállításával,
helyzetük megerősödne az olasz kormány segítségével. Amennyiben az elnök-
nek benyújtott három kérés meghallgatásra talál, országukban a rendet és fegyel-
met fönn fogják tartani.
Beneš csehszlovák külügyminiszter levelet írt március 26-án Pichon francia kül-
ügyminiszternek. Tájékoztatja a magyarországi helyzetről, amit Clemenceaunak
mint a békekonferencia elnökének is elküldtek. Ezen levél másolatát juttatták el
Pichonnak. Helyzetüket igen súlyosnak ítélik, ezért előbb vagy utóbb hathatós
lépésre kényszerülnek, tekintve a komoly veszélyeztetettséget, ami a Magyaror-
szág felől jövő bolsevista mozgalom jelent.
Idéz egy táviratot, mely arról számol be, hogy a magyar bolsevikok erőszakos
úton léptek föl csehszlovák állampolgárokkal szemben.
A prágai kormány táviratát melyet március 25-én vett kézhez, a következőket
írja: ˝ Március 21-én a budapesti csehszlovák katonai missziót az Astoria Szál-
ló egyik szobájába internálták. A misszió egynéhány tagját, mint például Hajek
századost bántalmazták. A misszió néhány tagjának állapota súlyosnak tűnik.
Nem tudni sikerült-e elmenekülnie, vagy börtönbe vetették. A mi hivatalunk é-
pületét katonaság veszi körül, és a vízumkérelemmel megjelenő csehszlovák ál-
lampolgárokat internálással való fenyegetőzéssel zavarják szét. A csehszlovák
külügyminisztérium által a budapesti fölszámolási iroda vezetésével megbízott
Dr, Markovicot internálták, lakását kifosztották.˝
Úgy hiszi, hogy rá lesznek kényszerülve, hogy meg védjék honfitársaik életét
és tulajdonát.
Nem szeretnék siettetni a dolgokat, a szükséges intézkedéseket a szövetsége.
sekkel-különösképpen Franciaországgal-egyetértésben kívánják foganatosíta-
ni.
Ezért kéri Pichont, hogy szíveskedjék:
1.-támogassa a Clemanceaunak átnyújtott kérelmük, mely másolatát catoltan
megküldi.
2.-vonják be őket egy bárminemű esetleges beavatkozásba, amelyet a szövet-
ségesek vagy Franciaország indítanának ˝ a jelenlegi magyarországi állapotok
között veszélynek kitett honfitársaik védelmében.˝
Rendszeresen kap híreket Szlovákiából, kormányuk még nem látja szükségét
ez idő szerint, az azonnali cselekvésre. Előfordulhat, hogy a helyzet napról nap-
ra megváltozik. Ám mielőtt bármit is tennének, szíves engedelmével jó időben
fogják Pichont értesíteni, hogy minden lépés, amire részükről sor kerülne, ˝az
ön kormányával és a szövetségesek egyetértésével történjék.˝
Franchet D´Esperey tábornok a keleti szövetséges hadseregek főparancsnoka
Clemenceau francia miniszterelnöknek,
külügyminiszternek és Foch marsallnak a szövetséges hadseregek főparancs-
nokának Konstantinápolyból 1919 március 28-án keltezett levelében a követ-
kezőket írja: ˝ 1.Angol forrásból származó értesülések szerint állítólag Magyar-
országon általános mozgósítást elrendelve; amennyiben Magyarország elleni
hadműveletben határozta, haladéktalanul végre kell hajtani mielőtt a magyarok
fölkészülnének.
2. az önnek március 26-i táviratomban hasonló eshetőségre javasolt terv szerin-
ti hadműveletben 2 francia gyalogos hadosztály, 3 lovassággal kiegészített szerb
gyalogos hadosztály valamint 3 gyalogos román hadosztály venne részt, lehető-
ség szerint a csehszlovák fronton indított egyidejű támadás mellett.
3. Ugyanakkor a szerbek ürügyet keresnek ezen esetleges hadműveletben való
részvételük halogatására, mivel tartanak a bolgároktól meg az olaszoktól. El kell
érni, hogy ezen két oldalról ne legyen félnivalójuk.˝
2014. március 18., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 28
28
Mivel Németország különböző részein Berlinben. Szászországban és Bajoror-
szágban egyre erősödött a Spartacus mozgalom. Ez kommunista mozgalom volt.
A budapesti események hatása Bécsben is érezhető volt, attól féltek hogy a len-
gyeleknél is ez fog történni és be lesznek kerítve. Helyzetüket nehezíti hogy nincs
kijelölve a végleges határ. Valóban létezik demarkációs vonal Szlovákiában, de
azt bármikor el lehet tőlük vitatni és hatalmukat is csak nehézségek árán tudják
gyakorolni. Mivel hogy ez csak ideiglenes jellegű mint- mondják a szomszádaik-,
ez rendkívüli nehézségek okoz Csehországban a németekkel,Szlovákiában a ma-
gyarokkal. Meg említik a néhány nappal előbb Foch marsall elé terjesztett folya-
modványukat, Ebben hadügyminiszterük kimutatta hogy a jelenlegi vonalat oly
módon jelölték ki, hogy éppen kettévágja Szlovákiát, amelynek keleti fele-meg-
felelő közlekedés hiányában-hozzáférhetetlen csapataik számára. Tudniillik a
jelenlegi demarkációs vonal több helyütt is átvágja a Nyugat-Szlovákia és Ke-
let-Szlovákia közötti összeköttetést biztosító vasútvonalakat.
A Foch marsallnak benyújtott kérelmükben egy olyan új vonalat jelöltek ki a-
mely minden gondjukat megszüntetné. És így könnyebben megvédhetik orszá-
gukat a bolsevizmus veszedelmétől. Kérik hogy a békekonferencia állapítsa meg
számukra azt a demarkációs vonalat, amelyet a területi kérdések bizottsága már
előzőleg kijelölt, hogy ily módon végérvényesnek tekinthessék. Ekképpen
többé-kevésbé véglegesen berendezkedhetnének az adott területen, és minden
szükséges lépést megtennének hogy megakadályozzák a bolsevizmus behato-
lását szlovák területekre. Ha ez nem történik meg, attól félnek, hogy súlyos ne-
hézségekkel kell szlovák földön számítani, és nem lesznek képesek a bolsevik
veszéllyel szembeszállni. Szerintük a budapesti bolsevik kormány semmilyen
eszköztől nem fog visszariadni, hogy zavart támasszanak szlovák földön, ahol
magyar kisebbségekkel lehet számolni. Hasonló a döntésük Csehországban
Németországgal szemben. Nagy mértékben megkönnyítené feladatukat, hogy
ott is végleges döntésre jussanak a német-cseh határt illetően.
2. Hogy szembeszegülhessenek a magyarországi bolsevista veszéllyel, feltétle-
nül kapcsolatban kell lenni Romániával, valamint a Magyarországon tartózko-
dó román csapatokkal. Ez minden további nélkül megvalósítható. A területi
kérdések bizottsága már foglalkozott a magyarországi ruszinok kérdésével.
és úgy hiszik, a csehszlovák megoldás mellett határozott, vagyis a mellett, hogy
a magyarországi ruszinok a jövőben a Csehszlovák köztársasághoz fognak
tartozni. E területet mindeddig nem szállták meg, mivel arra a békekonferenci-
ától kifejezett felhatalmazást nem kaptak. Ugyanakkor ez mostanra elkerülhe-
tetlennévált, mégpedig három okból is:
a) E terület lakossága éhezik, és helyzetük katasztrofális. Élelemre egyik ol-
dalról sem számíthat. A magyarok teljesen magára hagyták, a kormányzatuk
meg nem kapott fölhatalmazást, hogy gondoskodjanak róluk. Ennék fogva a
bolsevik mozgalomnak nagy a vonzereje. Mintegy félmilliós népességről van
szó.
b) E területet egyértelműen a Tisza folyó határolja, így tehát minden további
nélkül foganatosítható az általuk föntebb kért intézkedés, amelynek eredmé-
nyeképpen kapcsolatba kerülhetnek a román hadsereggel, ez számukra élet-
bevágóan fontos. Erdélyben a románok ugyanabba a helyzetben vannak a ma-
gyarokkal, mint ők Szlovákiában, erőiket egyesítve könnyebben fékezhetik
meg a bolsevista veszélyt.
c) A harmadik ok a következő: a románokat és csehszlovákokat elválasztó
magyarországi ruszinok földjén át szabadon járhatnak-kelhetnek a Kelet-Ga-
líciából és Oroszországból érkező bolsevik ügynökök, mi több, bolsevik fegy-
veresek. Ők is tapasztalták hogy a bolsevikké lett volt magyar hadifoglyok,
ezen a területen érkeznek haza Magyarországra,. Márpedig mindenképpen
el kell zárni a magyarokat, a bolsevik behatolás elöl. Az egyetlen föld amelyik
még nincsen megszállva, a magyarországi ruszinok földje. Kérik a közös ér-
dekre hivatkozva, hogy az átjárót a legrövidebb időn belül lezárhassák.
3) Mivel nem áll rendelkezésükre elegendő fegyver és lőszer, kérik a szövet-
séges kormányokat, hogy biztosítsanak számukra megfelelő mennyiségű fegy-
vert és lőszert. Azonban a szállítási nehézségek és bizonyos dolgok hiánya
ezt, mindeddig nem tette lehetővé. Egy alkalommal biztosította őket a francia
főparancsnokság, hogy átvehetik az olasz fronton harcolt francia hadosztályok
Olaszországban hagyott fölszerelését. A fölszerelést most azon nyomban ren-
delkezésükre lehetne bocsátani. Kérik az elnököt, járjon közbe annak érdeké-
ben, hogy megtörténjenek a szükséges intézkedések lőszerrel való ellátásuk
érdekében, lehetővé téve ezzel hatékony védekezésüket az ellenséggel szemben.
Félnek attól hogy földrajzi helyzetükre tekintettel a szövetségesekkel megszűnik
mindenféle kapcsolat.
Mivel Németország különböző részein Berlinben. Szászországban és Bajoror-
szágban egyre erősödött a Spartacus mozgalom. Ez kommunista mozgalom volt.
A budapesti események hatása Bécsben is érezhető volt, attól féltek hogy a len-
gyeleknél is ez fog történni és be lesznek kerítve. Helyzetüket nehezíti hogy nincs
kijelölve a végleges határ. Valóban létezik demarkációs vonal Szlovákiában, de
azt bármikor el lehet tőlük vitatni és hatalmukat is csak nehézségek árán tudják
gyakorolni. Mivel hogy ez csak ideiglenes jellegű mint- mondják a szomszádaik-,
ez rendkívüli nehézségek okoz Csehországban a németekkel,Szlovákiában a ma-
gyarokkal. Meg említik a néhány nappal előbb Foch marsall elé terjesztett folya-
modványukat, Ebben hadügyminiszterük kimutatta hogy a jelenlegi vonalat oly
módon jelölték ki, hogy éppen kettévágja Szlovákiát, amelynek keleti fele-meg-
felelő közlekedés hiányában-hozzáférhetetlen csapataik számára. Tudniillik a
jelenlegi demarkációs vonal több helyütt is átvágja a Nyugat-Szlovákia és Ke-
let-Szlovákia közötti összeköttetést biztosító vasútvonalakat.
A Foch marsallnak benyújtott kérelmükben egy olyan új vonalat jelöltek ki a-
mely minden gondjukat megszüntetné. És így könnyebben megvédhetik orszá-
gukat a bolsevizmus veszedelmétől. Kérik hogy a békekonferencia állapítsa meg
számukra azt a demarkációs vonalat, amelyet a területi kérdések bizottsága már
előzőleg kijelölt, hogy ily módon végérvényesnek tekinthessék. Ekképpen
többé-kevésbé véglegesen berendezkedhetnének az adott területen, és minden
szükséges lépést megtennének hogy megakadályozzák a bolsevizmus behato-
lását szlovák területekre. Ha ez nem történik meg, attól félnek, hogy súlyos ne-
hézségekkel kell szlovák földön számítani, és nem lesznek képesek a bolsevik
veszéllyel szembeszállni. Szerintük a budapesti bolsevik kormány semmilyen
eszköztől nem fog visszariadni, hogy zavart támasszanak szlovák földön, ahol
magyar kisebbségekkel lehet számolni. Hasonló a döntésük Csehországban
Németországgal szemben. Nagy mértékben megkönnyítené feladatukat, hogy
ott is végleges döntésre jussanak a német-cseh határt illetően.
2. Hogy szembeszegülhessenek a magyarországi bolsevista veszéllyel, feltétle-
nül kapcsolatban kell lenni Romániával, valamint a Magyarországon tartózko-
dó román csapatokkal. Ez minden további nélkül megvalósítható. A területi
kérdések bizottsága már foglalkozott a magyarországi ruszinok kérdésével.
és úgy hiszik, a csehszlovák megoldás mellett határozott, vagyis a mellett, hogy
a magyarországi ruszinok a jövőben a Csehszlovák köztársasághoz fognak
tartozni. E területet mindeddig nem szállták meg, mivel arra a békekonferenci-
ától kifejezett felhatalmazást nem kaptak. Ugyanakkor ez mostanra elkerülhe-
tetlennévált, mégpedig három okból is:
a) E terület lakossága éhezik, és helyzetük katasztrofális. Élelemre egyik ol-
dalról sem számíthat. A magyarok teljesen magára hagyták, a kormányzatuk
meg nem kapott fölhatalmazást, hogy gondoskodjanak róluk. Ennék fogva a
bolsevik mozgalomnak nagy a vonzereje. Mintegy félmilliós népességről van
szó.
b) E területet egyértelműen a Tisza folyó határolja, így tehát minden további
nélkül foganatosítható az általuk föntebb kért intézkedés, amelynek eredmé-
nyeképpen kapcsolatba kerülhetnek a román hadsereggel, ez számukra élet-
bevágóan fontos. Erdélyben a románok ugyanabba a helyzetben vannak a ma-
gyarokkal, mint ők Szlovákiában, erőiket egyesítve könnyebben fékezhetik
meg a bolsevista veszélyt.
c) A harmadik ok a következő: a románokat és csehszlovákokat elválasztó
magyarországi ruszinok földjén át szabadon járhatnak-kelhetnek a Kelet-Ga-
líciából és Oroszországból érkező bolsevik ügynökök, mi több, bolsevik fegy-
veresek. Ők is tapasztalták hogy a bolsevikké lett volt magyar hadifoglyok,
ezen a területen érkeznek haza Magyarországra,. Márpedig mindenképpen
el kell zárni a magyarokat, a bolsevik behatolás elöl. Az egyetlen föld amelyik
még nincsen megszállva, a magyarországi ruszinok földje. Kérik a közös ér-
dekre hivatkozva, hogy az átjárót a legrövidebb időn belül lezárhassák.
3) Mivel nem áll rendelkezésükre elegendő fegyver és lőszer, kérik a szövet-
séges kormányokat, hogy biztosítsanak számukra megfelelő mennyiségű fegy-
vert és lőszert. Azonban a szállítási nehézségek és bizonyos dolgok hiánya
ezt, mindeddig nem tette lehetővé. Egy alkalommal biztosította őket a francia
főparancsnokság, hogy átvehetik az olasz fronton harcolt francia hadosztályok
Olaszországban hagyott fölszerelését. A fölszerelést most azon nyomban ren-
delkezésükre lehetne bocsátani. Kérik az elnököt, járjon közbe annak érdeké-
ben, hogy megtörténjenek a szükséges intézkedések lőszerrel való ellátásuk
érdekében, lehetővé téve ezzel hatékony védekezésüket az ellenséggel szemben.
Félnek attól hogy földrajzi helyzetükre tekintettel a szövetségesekkel megszűnik
mindenféle kapcsolat.
2014. március 17., hétfő
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 27.
27
A március 23-i kormányzótanács ülésén ahol is a kül-és belpolitikai kérdések-
ról tárgyaltak,Böhm Vilmos szozializáló népbiztos javasolja annak kimondását,
hogyha az angol monitorok békésen viselkednek és Vyx sifrírozott táviratot nem
küldhet el Budapestről, akkor szabad mozgást és megfelelő lakást kaphat. A ja-
vaslatot elfogadták.
Március 24-én A párizsi békekonferencia Csehszlovák Ügyek Bizottságában,
Beneš kezdeményezésére, ismét tárgyalják a szlovákiai vasúti forgalom szem-
pontjából fontos vasútvonalak kérdését. Kérésének indoklásául Beneš azt hang-
súlyozza a demarkációs vonal megváltoztatására, hogy a jelenlegi vonal számos,
a Csehország és Szlovákia közötti forgalom számára nélkülözhetetlen vasútvo-
nalat vág ketté.
Foch marsall elismeri, hogy a Beneš által vázolt nehézségek valóban fönnállnak,
és kiküszöbölésükre két semleges övezet fölállítását javasolja a jelenlegi vonal-
tól délre,amelyet mind a magyarok, mind a cseh.szlovákok egyidejűleg ürítené-
nek ki. Hozzáfűzi még, hogy amennyiben a külügyminiszter osztja álláspontját,
úgy arra kéri, jóváhagyás végett bocsássa a békekonferencia elé.v
Salvago Raggi márki (Olaszország) nem biztos abban hogy a kérdés megvita-
tása célszerű. A Magyarországról érkező hírek alapján hogy a semleges övezet
fölállítása két olyan ország között, amelyek egyikében forradalom zajlik, telje-
sen haszontalan.
Dr. Seymour mint stabil elemeket a cseh-szlovákokat támogatja és törekedni
kell arra hogy ne fokozzák a magyarok elégedetlenségét.
Sir Joseph Cook (Brit Birodalom) azt adta elő hogy mivel az indítvány célja az
hogy Csehország valamint Szlovákia közötti vasúti forgalom bonyolításának
megkönnyítése, ezért nagyon is gyakorlati jellegű, és ő amellett van hogy vizs-
gálják meg.
Le Rond tábornok (Franciaország) arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs
összeköttetés sem Közép és Kelet-Szlovákia és a ruszin terület között. Foch
marsall javaslata pontosan ezen közlekedési kapcsolatok biztosítását célozza,
mégpedig úgy, hogy mindkét ellenféllel méltányosan bánik, hiszen mind a cseh-
szlovákokat, mind a magyarokat fölszólítja bizonyos övezetek kiürítésére.
Elképzelhető hogy Salvago Raggi márkinak igaza van, amikor azt állítja, a vita
meddő marad, ám ez nem lehet elegendő ok arra, hogy ne tegyenek erőfeszí-
téseket Beneš által vázolt helyzet javításra. Nem nézték jó szemmel hogy Kun-
ék Leninnek táviratozta, és hogy amint megtudják a döntést a bolsevik kormány
felfogja tüzelni a magyarok hazafias érzelmeit. A döntést a Legfelsőbb Tanács
hozza meg. Amit a bizottság átutal nekik. Szinte már természetesen a magyarok
bárminemű érdeke sehol sem szerepel.
Kun Béla külügyi népbiztos följegyzést készített Borghese herceg olasz külön
megbízottnak. Ebben elismeri az előző kormány által aláírt fegyverszünet szer-
ződést, és nem hiszi, hogy a Vix alezredes által átadott jegyzék visszautasítá-
sával megsértette volna. Amikor Oroszországot felszólították hogy lepjen szö-
vetségre Magyarországgal, nem gondolta, hogy ezzel a lépéssel az antanttal
megszakítsák a fennálló diplomáciai kapcsolatot, mi több az antant elleni had- üzenetként fogják értelmezni. Az Oroszországgal való szövetség, nem egy
szabályos diplomáciai szövetség, hanem sokkal inkább ˝ entente cordiale˝-nak,
természetes baráti viszonynak, amelynek alapja az azonos politikai intézmény
fölépítése, ( a kommunizmus megvalósítása Magyarországon .Hunniás). Nem
akarnak agresszív tömörüléssé válni. Legfőbb vágyuk hogy békében éljenek
minden nemzettel, és erejét kizárólag az ország békés társadalmi újjászerve-
zésére fordítsa. Az események kényszerítő hatása alatt ragadták magukhoz a
hatalmat.A magyar szocialista párt egy új társadalmat akar megszervezni, a-
melyben mindenki a munkájából él, amely nem ellenséges a többi nemzettel
szemben. A Magyar Tanácsköztársaság kormánya a népek önrendelkezési
jogának alapján kész a területi kérdések megvitatására, és a területi sérthetet-
lenséget kizárólak ezen elvvel összhangban értelmezi.
A kormány nagyon szívesen látja polgári és diplomáciai antantmissziót Buda-
pesten, amelynek területenkívüliséget biztosítana, és biztonságáért a legmesz-
szebbmenőkig kötelezettséget vállal.
Kramář csehszlovák miniszterelnök és Beneš csehszlovák külügyminiszter ag-
godalmát fejezte ki a Clemenceau francia miniszterelnökhöz írt levelükben.
Mint írják országukat nehéz helyzetbe hozza a magyar bolsevik forradalom.
A március 23-i kormányzótanács ülésén ahol is a kül-és belpolitikai kérdések-
ról tárgyaltak,Böhm Vilmos szozializáló népbiztos javasolja annak kimondását,
hogyha az angol monitorok békésen viselkednek és Vyx sifrírozott táviratot nem
küldhet el Budapestről, akkor szabad mozgást és megfelelő lakást kaphat. A ja-
vaslatot elfogadták.
Március 24-én A párizsi békekonferencia Csehszlovák Ügyek Bizottságában,
Beneš kezdeményezésére, ismét tárgyalják a szlovákiai vasúti forgalom szem-
pontjából fontos vasútvonalak kérdését. Kérésének indoklásául Beneš azt hang-
súlyozza a demarkációs vonal megváltoztatására, hogy a jelenlegi vonal számos,
a Csehország és Szlovákia közötti forgalom számára nélkülözhetetlen vasútvo-
nalat vág ketté.
Foch marsall elismeri, hogy a Beneš által vázolt nehézségek valóban fönnállnak,
és kiküszöbölésükre két semleges övezet fölállítását javasolja a jelenlegi vonal-
tól délre,amelyet mind a magyarok, mind a cseh.szlovákok egyidejűleg ürítené-
nek ki. Hozzáfűzi még, hogy amennyiben a külügyminiszter osztja álláspontját,
úgy arra kéri, jóváhagyás végett bocsássa a békekonferencia elé.v
Salvago Raggi márki (Olaszország) nem biztos abban hogy a kérdés megvita-
tása célszerű. A Magyarországról érkező hírek alapján hogy a semleges övezet
fölállítása két olyan ország között, amelyek egyikében forradalom zajlik, telje-
sen haszontalan.
Dr. Seymour mint stabil elemeket a cseh-szlovákokat támogatja és törekedni
kell arra hogy ne fokozzák a magyarok elégedetlenségét.
Sir Joseph Cook (Brit Birodalom) azt adta elő hogy mivel az indítvány célja az
hogy Csehország valamint Szlovákia közötti vasúti forgalom bonyolításának
megkönnyítése, ezért nagyon is gyakorlati jellegű, és ő amellett van hogy vizs-
gálják meg.
Le Rond tábornok (Franciaország) arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs
összeköttetés sem Közép és Kelet-Szlovákia és a ruszin terület között. Foch
marsall javaslata pontosan ezen közlekedési kapcsolatok biztosítását célozza,
mégpedig úgy, hogy mindkét ellenféllel méltányosan bánik, hiszen mind a cseh-
szlovákokat, mind a magyarokat fölszólítja bizonyos övezetek kiürítésére.
Elképzelhető hogy Salvago Raggi márkinak igaza van, amikor azt állítja, a vita
meddő marad, ám ez nem lehet elegendő ok arra, hogy ne tegyenek erőfeszí-
téseket Beneš által vázolt helyzet javításra. Nem nézték jó szemmel hogy Kun-
ék Leninnek táviratozta, és hogy amint megtudják a döntést a bolsevik kormány
felfogja tüzelni a magyarok hazafias érzelmeit. A döntést a Legfelsőbb Tanács
hozza meg. Amit a bizottság átutal nekik. Szinte már természetesen a magyarok
bárminemű érdeke sehol sem szerepel.
Kun Béla külügyi népbiztos följegyzést készített Borghese herceg olasz külön
megbízottnak. Ebben elismeri az előző kormány által aláírt fegyverszünet szer-
ződést, és nem hiszi, hogy a Vix alezredes által átadott jegyzék visszautasítá-
sával megsértette volna. Amikor Oroszországot felszólították hogy lepjen szö-
vetségre Magyarországgal, nem gondolta, hogy ezzel a lépéssel az antanttal
megszakítsák a fennálló diplomáciai kapcsolatot, mi több az antant elleni had- üzenetként fogják értelmezni. Az Oroszországgal való szövetség, nem egy
szabályos diplomáciai szövetség, hanem sokkal inkább ˝ entente cordiale˝-nak,
természetes baráti viszonynak, amelynek alapja az azonos politikai intézmény
fölépítése, ( a kommunizmus megvalósítása Magyarországon .Hunniás). Nem
akarnak agresszív tömörüléssé válni. Legfőbb vágyuk hogy békében éljenek
minden nemzettel, és erejét kizárólag az ország békés társadalmi újjászerve-
zésére fordítsa. Az események kényszerítő hatása alatt ragadták magukhoz a
hatalmat.A magyar szocialista párt egy új társadalmat akar megszervezni, a-
melyben mindenki a munkájából él, amely nem ellenséges a többi nemzettel
szemben. A Magyar Tanácsköztársaság kormánya a népek önrendelkezési
jogának alapján kész a területi kérdések megvitatására, és a területi sérthetet-
lenséget kizárólak ezen elvvel összhangban értelmezi.
A kormány nagyon szívesen látja polgári és diplomáciai antantmissziót Buda-
pesten, amelynek területenkívüliséget biztosítana, és biztonságáért a legmesz-
szebbmenőkig kötelezettséget vállal.
Kramář csehszlovák miniszterelnök és Beneš csehszlovák külügyminiszter ag-
godalmát fejezte ki a Clemenceau francia miniszterelnökhöz írt levelükben.
Mint írják országukat nehéz helyzetbe hozza a magyar bolsevik forradalom.
2014. március 16., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 26
26
Károlyiék válasz a következő volt:
De Lobit tábornok, a magyarországi hadsereg parancsnoka Vix alezredesnek,
a budapesti szövetséges katonai misszió vezetőjének
Kelt Párizs 1919. március 24.
A Magyar Köztársaság elnöke által Vix alezredeshez intézett másolata.
A Magyar Köztársaság elnöke - válaszul az antant nevében számára átadott
tegnapi jegyzékre - a következő levelet juttatta el Vix alezredeshez:
Ön volt szíves nekem De Lobit tábornok úr nevében egy jegyzéket át adni,
amelyben értesíti a magyar kormányt a békekonferenciának egy semleges ö-
vezetről 1919. február 26.-án hozott döntéséről.
Van szerencsém közölni önnel, hogy fönt említett jegyzéket továbbítottam a
Magyar Köztársaság kormányának, valamint azt is, hogy a kormánynak nem
áll módjában a békekonferencia döntését tudomásul venni és végrehajtásában
közreműködni.
Ezen döntés szöges ellentétben áll az 1918. november 13-án aláírt katonai
fegyverszüneti egyezménnyel, és mivel figyelmen kívül hagyja az ország létfon-
tosságú érdekeit, fejlődésében akadályozhatja valamint a békét is veszélyez-
tetheti. - Mivel a magyar kormány nem viselheti a felelősséget e döntés végre-
hajtásáért- tekintettel arra, hogy nem kapott meghívást a békekonferenciára,
és nem működhetett közre a döntésben - a mai napon arra kényszerül hogy
benyújtsa lemondását.
Fentiekről tájékoztatva önt, kérem, alezredes úr, tegye meg a szükséges in-
tézkedéseket, hogy a magyar kormány a lehető legrövidebb időn belül a bé-
kekonferencia tudomására jusson.
Kérem, Alezredes úr, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.
1919 március 23-án jelenik meg a ˝Mindenkihez!˝ a forradalmi kormányzó
tanács felhívása a nemzetközi proletariátushoz. Ami itt érdekes az ország fel-
darabolását illetően az a következő rész. Idézem:
˝ A Magyar Tanácsköztársaság népbiztosainak tanácsa ma délben német,
angol, francia, román és cseh nyelven a következő szikratáviratot adta fel.
˝... A magyar proletárforradalmat két erő teremtette meg. Az egyik a munká-
soknak, a földműves-szegényeknek és katonáknak az az elhatározása, hogy
nem akarják tovább hordozni a tőke igáját. A másik az antant imperializmusa,
amely Magyarország területének megcsonkításával minden élelmiszerétől, i-
pari nyersanyagától, megélhetésének összes feltételeitől meg akarta és meg
akarja fosztani. Az antant ultimátumára, amely a román oligarchia számára kö-
vetelte Magyarország azonnal való és végleges átadását, a proletárdiktatúra
megteremtése a magyar nép válasza.
A cseh-tót és román burzsoá hódítók fegyveres erővel akarják leverni a ma-
gyar munkásforradalmat. A cseh-tót és román katonasághoz fordulunk, tagad-
játok meg az engedelmességet, lázadjatok fel, és fordítsátok fegyvereiteket sa-
ját elnyomóitok ellen, és ne legyetek magyar munkás-és katona testvéreitek hó-
hérai. Rázzák le elnyomóik igáját, akik azért, hogy saját hatalmukat öregbítsék
és zsebüket tömjék, háborúba hajszolták testvéreik ellen.˝
Felszólítják a világ proletariátusát hogy szálljanak szembe országukban a ka.
pitalistákkal, akik az éhség kötelékével akarják a magyar proletariátust.˝ ...A
magyar proletárforradalmat a nemzetközi szocializmus védelme alá helyezzük,
de el vagyunk szánva arra, hogy az utolsó csepp vérünkig megvédelmezzük
minden támadás ellen, és amikor is így el vagyunk szánva arra, hogy a Magyar
Tanácsköztársaságot mindenki ellen megvédelmezzük, egyúttal kifejezzük azt a
készségünket és akaratunkat, hogy mielőbb olyan békét kössünk, amely a dol-
gozó osztályok életfeltételeit biztosítja, és a világ valamennyi népével, első sor-
ban szomszédainkkal való békés együttélésünket lehetővé teszi.
Aláírás: A Magyar Tanácsköztársaság népbiztosainak tanács nevében
Kun Béla külügyi népbiztos.
Természetesen a Leninnek az orosz bolsevik párt vezérének szikratávírón je-
lentette be Pór Ernő Kun helyett aki éppen a népbiztosok tanácsának ülésén
vett részt. Üdvözölte Lenint. Továbbá hogy a szociáldemokraták pártja a kom-
munisták álláspontjára helyezkedtek. A két párt együttműködik, és mindaddig,
míg a III.Internacionálé moszkvai kongresszusa nem állapít meg egységes címet,
˝ Magyarországi Szocialista Párt˝-nak nevezik magukat. E tekintetben kérnek
utasításokat. Kijelenti hogy Kun Béla elvtárs a külügyi népbiztos. ˝A Magyar
Tanácsköztársaság kéri az orosz szovjet kormány véd-és dacszövetségét.
Fegyverrel kezünkben fordulunk szembe a proletariátus valamennyi ellen-
ségével, és kérünk azonnali értesítést a katonai helyzetről.˝
Este 21 óra 10 perckor mikor másodjára sikerült kapcsolatot teremteni a déle-
lőtti légköri zavarok miatt, Lenin üdvözölte a a proletárforradalmat, a katonai
helyzetről is kapnak Kunék információt és maradjon állandó kapcsolatban Bu-
dapest és Moszkva a szikratávírón keresztül.
Károlyiék válasz a következő volt:
De Lobit tábornok, a magyarországi hadsereg parancsnoka Vix alezredesnek,
a budapesti szövetséges katonai misszió vezetőjének
Kelt Párizs 1919. március 24.
A Magyar Köztársaság elnöke által Vix alezredeshez intézett másolata.
A Magyar Köztársaság elnöke - válaszul az antant nevében számára átadott
tegnapi jegyzékre - a következő levelet juttatta el Vix alezredeshez:
Ön volt szíves nekem De Lobit tábornok úr nevében egy jegyzéket át adni,
amelyben értesíti a magyar kormányt a békekonferenciának egy semleges ö-
vezetről 1919. február 26.-án hozott döntéséről.
Van szerencsém közölni önnel, hogy fönt említett jegyzéket továbbítottam a
Magyar Köztársaság kormányának, valamint azt is, hogy a kormánynak nem
áll módjában a békekonferencia döntését tudomásul venni és végrehajtásában
közreműködni.
Ezen döntés szöges ellentétben áll az 1918. november 13-án aláírt katonai
fegyverszüneti egyezménnyel, és mivel figyelmen kívül hagyja az ország létfon-
tosságú érdekeit, fejlődésében akadályozhatja valamint a békét is veszélyez-
tetheti. - Mivel a magyar kormány nem viselheti a felelősséget e döntés végre-
hajtásáért- tekintettel arra, hogy nem kapott meghívást a békekonferenciára,
és nem működhetett közre a döntésben - a mai napon arra kényszerül hogy
benyújtsa lemondását.
Fentiekről tájékoztatva önt, kérem, alezredes úr, tegye meg a szükséges in-
tézkedéseket, hogy a magyar kormány a lehető legrövidebb időn belül a bé-
kekonferencia tudomására jusson.
Kérem, Alezredes úr, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.
1919 március 23-án jelenik meg a ˝Mindenkihez!˝ a forradalmi kormányzó
tanács felhívása a nemzetközi proletariátushoz. Ami itt érdekes az ország fel-
darabolását illetően az a következő rész. Idézem:
˝ A Magyar Tanácsköztársaság népbiztosainak tanácsa ma délben német,
angol, francia, román és cseh nyelven a következő szikratáviratot adta fel.
˝... A magyar proletárforradalmat két erő teremtette meg. Az egyik a munká-
soknak, a földműves-szegényeknek és katonáknak az az elhatározása, hogy
nem akarják tovább hordozni a tőke igáját. A másik az antant imperializmusa,
amely Magyarország területének megcsonkításával minden élelmiszerétől, i-
pari nyersanyagától, megélhetésének összes feltételeitől meg akarta és meg
akarja fosztani. Az antant ultimátumára, amely a román oligarchia számára kö-
vetelte Magyarország azonnal való és végleges átadását, a proletárdiktatúra
megteremtése a magyar nép válasza.
A cseh-tót és román burzsoá hódítók fegyveres erővel akarják leverni a ma-
gyar munkásforradalmat. A cseh-tót és román katonasághoz fordulunk, tagad-
játok meg az engedelmességet, lázadjatok fel, és fordítsátok fegyvereiteket sa-
ját elnyomóitok ellen, és ne legyetek magyar munkás-és katona testvéreitek hó-
hérai. Rázzák le elnyomóik igáját, akik azért, hogy saját hatalmukat öregbítsék
és zsebüket tömjék, háborúba hajszolták testvéreik ellen.˝
Felszólítják a világ proletariátusát hogy szálljanak szembe országukban a ka.
pitalistákkal, akik az éhség kötelékével akarják a magyar proletariátust.˝ ...A
magyar proletárforradalmat a nemzetközi szocializmus védelme alá helyezzük,
de el vagyunk szánva arra, hogy az utolsó csepp vérünkig megvédelmezzük
minden támadás ellen, és amikor is így el vagyunk szánva arra, hogy a Magyar
Tanácsköztársaságot mindenki ellen megvédelmezzük, egyúttal kifejezzük azt a
készségünket és akaratunkat, hogy mielőbb olyan békét kössünk, amely a dol-
gozó osztályok életfeltételeit biztosítja, és a világ valamennyi népével, első sor-
ban szomszédainkkal való békés együttélésünket lehetővé teszi.
Aláírás: A Magyar Tanácsköztársaság népbiztosainak tanács nevében
Kun Béla külügyi népbiztos.
Természetesen a Leninnek az orosz bolsevik párt vezérének szikratávírón je-
lentette be Pór Ernő Kun helyett aki éppen a népbiztosok tanácsának ülésén
vett részt. Üdvözölte Lenint. Továbbá hogy a szociáldemokraták pártja a kom-
munisták álláspontjára helyezkedtek. A két párt együttműködik, és mindaddig,
míg a III.Internacionálé moszkvai kongresszusa nem állapít meg egységes címet,
˝ Magyarországi Szocialista Párt˝-nak nevezik magukat. E tekintetben kérnek
utasításokat. Kijelenti hogy Kun Béla elvtárs a külügyi népbiztos. ˝A Magyar
Tanácsköztársaság kéri az orosz szovjet kormány véd-és dacszövetségét.
Fegyverrel kezünkben fordulunk szembe a proletariátus valamennyi ellen-
ségével, és kérünk azonnali értesítést a katonai helyzetről.˝
Este 21 óra 10 perckor mikor másodjára sikerült kapcsolatot teremteni a déle-
lőtti légköri zavarok miatt, Lenin üdvözölte a a proletárforradalmat, a katonai
helyzetről is kapnak Kunék információt és maradjon állandó kapcsolatban Bu-
dapest és Moszkva a szikratávírón keresztül.
2014. március 15., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 25
25
A) A semleges zóna határai
A semleges zónának, a melyet a szövetséges csapatok szállnak meg, követke-
zők lesznek a határai;
Keleti határ. Az Aradtól Nagyszalontáig vezető műút, a Nagyszalonta-Nagy-
várad-Nagykároyl-Szatmárnémeti vasútvonal; mindezen helységek a magyar
és román katonai megszállás alól ki lévén zárva, ezen fent említett közlekedési
vonalakat azonban a román csapatok és a szövetségesek ellenőrzése alatt álló
lakosság-gazdasági szükségletekre való tekintettel használhatja.
Északi határ. A Szamos és a Tisza folyó a Vásárosnaménytől öt kilométerre
eső pontig.
Nyugati határ. A Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytől észak-nyugatra el-
hagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra, Dévaványától 3 kilométer-
re nyugatra, Gyomától nyugatra, Orosházától, Hódnezővásárhelytől és Sze-
gedtől 5 kilométerre nyugatra húzódik.
Déli határ. A Maros folyó, Arad és Szeged városok, amelyek minden magyar
és román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által lesznek megszállva.
A határok részletes vonalvezetése később fog megállapíttatni.
B) A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei
A magyar csapatok a semleges zóna nyugati határai mögé visszavonulása már-
cius 23-án kezdődik és legfeljebb tíz (10) napon belül be kell fejeződjék.
Ezen idő alatt Gondrecourt tábornok, akit a semleges zóna parancsnoksá-
gával bíztam meg, ezt a szövetséges csapatok által elfogja foglaltatni, és ellenő-
rizni fogja a magyar csapatkivonás mozdulatait.
A Békekonferencia felhatalmazza a román csapatokat, hogy vonalaikat a sem-
leges zóna keleti határáig előre tolják, jelenlegi elhelyezkedésükben megmarad-
nak azonban mindaddig, amíg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl
nem jutottak.
C) Anyag
1. Hadianyag. Azon hadianyagot, amely a románok által megszállandó zónában
van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és megőrizni. Ezt az anyagot, mint-
hogy nem tekintik hadi foglalásnak, a magyarok elfogják vihetni.
Az az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar kormány rendelkezésére
bocsáttatik, amelynek szabadságában van ezt vagy a mostani helyen hagyni, vagy
elvinni.
2. A magyar államtulajdonát képező vasúti és gazdasági javak. Ennek az a-
nyagnak szintén a helyén kell maradnia addig, míg fölötte határozat nem hozatik.
Leltárba veszik, és használatba vételének kérdésében egy, a Gondrecourt tábor-
nok elnöklete alatt működő Magyar-Román Bizottság fog nekem javaslatot tenni.
D) Közigazgatás
A polgári közigazgatás a semleges zónában a Szövetséges Parancsnokság ellen-
örzése alatt a Magyar Kormány kezében marad, a magyar csendőrség és rend-
őrségi erők a fent említett Parancsnokság vezetése alatt biztosítják a rend és nyu-
galom fenntartását.
Van szerencsém Excellenciádat kérni, hogy szíveskedjék 48 órán belül közölni
Vix alezredessel azt a dátumot, amikor a magyar csapatok a semleges zóna túl-
oldalán meg jelölt határait elérik, mivel - amint az a B) szakaszban feljebb em-
líttetett - a csapatmozdulatok március 23-án kezdődnek, és legfeljebb tíz napon
belül be kell fejeződjenek.
Az anyagi ügyeket semmi esetre sem szabad a határidő meghosszabbítása cél-
jából ürügyként felhozni, mivel minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kér-
dést a kiürítés után is meg lehessen tárgyalni.
Károlyiék ezt nem voltak hajlandók elfogadni,mivel ez újabb területek idegen
megszállását jelentette. Károlyi lemond az elnöki tisztéről és március 21-én Kun
Béláék át veszik a hatalmat.
Március 22-én távirati úton felmentik Saly Endre nógrádi kormánybiztost hiva-
talából.
A) A semleges zóna határai
A semleges zónának, a melyet a szövetséges csapatok szállnak meg, követke-
zők lesznek a határai;
Keleti határ. Az Aradtól Nagyszalontáig vezető műút, a Nagyszalonta-Nagy-
várad-Nagykároyl-Szatmárnémeti vasútvonal; mindezen helységek a magyar
és román katonai megszállás alól ki lévén zárva, ezen fent említett közlekedési
vonalakat azonban a román csapatok és a szövetségesek ellenőrzése alatt álló
lakosság-gazdasági szükségletekre való tekintettel használhatja.
Északi határ. A Szamos és a Tisza folyó a Vásárosnaménytől öt kilométerre
eső pontig.
Nyugati határ. A Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytől észak-nyugatra el-
hagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra, Dévaványától 3 kilométer-
re nyugatra, Gyomától nyugatra, Orosházától, Hódnezővásárhelytől és Sze-
gedtől 5 kilométerre nyugatra húzódik.
Déli határ. A Maros folyó, Arad és Szeged városok, amelyek minden magyar
és román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által lesznek megszállva.
A határok részletes vonalvezetése később fog megállapíttatni.
B) A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei
A magyar csapatok a semleges zóna nyugati határai mögé visszavonulása már-
cius 23-án kezdődik és legfeljebb tíz (10) napon belül be kell fejeződjék.
Ezen idő alatt Gondrecourt tábornok, akit a semleges zóna parancsnoksá-
gával bíztam meg, ezt a szövetséges csapatok által elfogja foglaltatni, és ellenő-
rizni fogja a magyar csapatkivonás mozdulatait.
A Békekonferencia felhatalmazza a román csapatokat, hogy vonalaikat a sem-
leges zóna keleti határáig előre tolják, jelenlegi elhelyezkedésükben megmarad-
nak azonban mindaddig, amíg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl
nem jutottak.
C) Anyag
1. Hadianyag. Azon hadianyagot, amely a románok által megszállandó zónában
van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és megőrizni. Ezt az anyagot, mint-
hogy nem tekintik hadi foglalásnak, a magyarok elfogják vihetni.
Az az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar kormány rendelkezésére
bocsáttatik, amelynek szabadságában van ezt vagy a mostani helyen hagyni, vagy
elvinni.
2. A magyar államtulajdonát képező vasúti és gazdasági javak. Ennek az a-
nyagnak szintén a helyén kell maradnia addig, míg fölötte határozat nem hozatik.
Leltárba veszik, és használatba vételének kérdésében egy, a Gondrecourt tábor-
nok elnöklete alatt működő Magyar-Román Bizottság fog nekem javaslatot tenni.
D) Közigazgatás
A polgári közigazgatás a semleges zónában a Szövetséges Parancsnokság ellen-
örzése alatt a Magyar Kormány kezében marad, a magyar csendőrség és rend-
őrségi erők a fent említett Parancsnokság vezetése alatt biztosítják a rend és nyu-
galom fenntartását.
Van szerencsém Excellenciádat kérni, hogy szíveskedjék 48 órán belül közölni
Vix alezredessel azt a dátumot, amikor a magyar csapatok a semleges zóna túl-
oldalán meg jelölt határait elérik, mivel - amint az a B) szakaszban feljebb em-
líttetett - a csapatmozdulatok március 23-án kezdődnek, és legfeljebb tíz napon
belül be kell fejeződjenek.
Az anyagi ügyeket semmi esetre sem szabad a határidő meghosszabbítása cél-
jából ürügyként felhozni, mivel minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kér-
dést a kiürítés után is meg lehessen tárgyalni.
Károlyiék ezt nem voltak hajlandók elfogadni,mivel ez újabb területek idegen
megszállását jelentette. Károlyi lemond az elnöki tisztéről és március 21-én Kun
Béláék át veszik a hatalmat.
Március 22-én távirati úton felmentik Saly Endre nógrádi kormánybiztost hiva-
talából.
2014. március 12., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 24
24
Nem, a missziónak akkor is maradnia kell, ha a magyarok visszautasítják a jegy-
zéket, mivel semmiféle katonai műveletre nem kerül sor, mindamellett ha bármi-
féle zavargás törne ki,visszahívhatjuk önt, ám ezen intézkedés súlyánál fogva meg-
torlást vonna maga után, amire előre fel kell készülnünk. Úgy vélem tehát, hogy
helyénvaló a szövetséges tiszteket értesíteni, de csak a legutolsó pillanatban, mi-
vel közülük többen nem megbízhatóak és nagyon fontos, hogy ön tudjon elsőként
a dolgokról. Tényleg, jelen esetben jól enne, ha elkísérnénk önt gróf Károlyihoz.
Mit gondol? Én úgy hiszem ezt kéne tenni. Részemről az ellátási bizottság angol
tagját, egy amerikai tisztet és ha akarja, az olasz parancsnokot vinném magammal.
- Rendben van, föltéve ha nem késlekednek, fölhozva, hogy kormányuk beleegye-
zését kell kérni, ahogy azt Karintia esetében tették. Tehát meg kérem önt, tartsa-
nak velem holnap 9 órakor, ismertetem velük a kérdést és elindulok a köztársasá-
gi elnökhöz, azok, akik kifogásokat hoznak föl, nem jönnek velem.- Rendben?
Ez minden? Nem. Megmondhatom az elnöknek, hogy semmilyen közvetlen kato-
nai akciót nem tervezünk; tudomására hozhatom, hogy kényszerítő intézkedések-
re kerülhet sor; hogy valamint északkeleti irányban kiterjesztjük a semleges öve-
zetet; amennyiben eddig erre nem gondoltak, ügyelni kellene, hogy az első jegy-
zék átadásakor ne hangozzék el túl sok kommentár, és különösen a cselekvési
lehetőségeinket kellene homályban hagyni, később úgy is meglátjuk, de minden-
esetre jobb volna fönntartani a kétségeket.
Ami a munkácsi lyukat illeti, a tábornok megkérdezte Párizst. Egyébként enge-
délyezte a küldöttség utazását Csapba az ukránok, magyarok és cseh-szlovák- ok közötti kapcsolatok vizsgálatára, Betrix ezredest jelölte ki arra, hogy miután
itt eligazítást kap, önt föl keresse, majd Csapra utazik, természetesen Munkács
végcéllal. Ami a jegyzék átadását illeti, biztos vagyok abban, hogy az elnök leg-
alábbis először azt válaszolja, hogy lehetetlen a magyar csapatok újabb vissza-
vonása, tehát úgy kell beszélnem, hogy megértse, Magyarország mindent elve-
szíthet, ha nem enged; vázolni fogom a közellátást érintő büntető intézkedéseket,
és talán megtudom vele értetni, hogy a békekonferenciának adott pillanatban
meglesznek asz eszközei ahhoz, hogy határozatainak erővel érvényt szerezzen,
és ilyen formán, félreérthetetlenül tudomására hozzam, hogy a veszély a béke-
konferencia részéről fenyeget, nehogy később meglepetésként érje a közvetlen
katonai föllépés elmaradása, azonban még ez utolsó pontot illetően is meg kell
hagyni a kételyt, ami számunkra nagyon hasznos lehet.
Lényegében a javasolt határok nagyon is egybe esnek az etnikai határokkal.
Ami semleges övezet keleti határát illeti, azért, mert mi megszálljuk, az még nem
ok arra hogy mindenképpen román legyen. Természetesen fél egykor egy tisztet
küldök a távíróhoz. Tekintettel az időpontra és a késedelemre, a jegyzék átadás-
sát illetően a tiszt csak 1 óra 30 perckor jön majd ? Rendben, ez minden, viszlát
és üdvözlet. ...
A semleges övezet keleti részében vonták meg a trianoni határokat végleg 1922-
ben.
Lássuk az ominózus levelet teljes terjedelmében közlöm.
Paul de Lobit tábornoknak, a magyarországi hadsereg ideiglenes parancsno.-
kának leve Károlyi Mihály gróf köztársasági elnökhöz semleges zóna létesíté-
séről Románia és Magyarország között- második Vix-jegyzék (1919 Belgrád
március 19.)
Kegyelmes Uram!
A békekonferencia 1919. február 26-i ülésén elhatározta, hogy azon célból,
hogy a munkálatok folyását akadályozó minden összetűzést elkerüljenek, ta-
nácsos a magyarok és románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben
sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fontosabb pont-
jait a szövetséges csapatok fogják megszállni.
A Főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a Kon-
ferencia ezen elhatározására vonatkoznak, Excellenciáddal egyetértően szabá-
lyozzam.
Budapesti képviselőm, Vix alezredes a következőkkel van megbízva:
1. a fent említett elhatározást Önnek bemutatni és Önnel közölni, hogy milyen
feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni;
2. Excellenciáddal egyetértésben ezen elhatározás alkalmazásának részleteit
szabályozni;
3. ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél közbenjárá-
som szükséges lenne.
Nem, a missziónak akkor is maradnia kell, ha a magyarok visszautasítják a jegy-
zéket, mivel semmiféle katonai műveletre nem kerül sor, mindamellett ha bármi-
féle zavargás törne ki,visszahívhatjuk önt, ám ezen intézkedés súlyánál fogva meg-
torlást vonna maga után, amire előre fel kell készülnünk. Úgy vélem tehát, hogy
helyénvaló a szövetséges tiszteket értesíteni, de csak a legutolsó pillanatban, mi-
vel közülük többen nem megbízhatóak és nagyon fontos, hogy ön tudjon elsőként
a dolgokról. Tényleg, jelen esetben jól enne, ha elkísérnénk önt gróf Károlyihoz.
Mit gondol? Én úgy hiszem ezt kéne tenni. Részemről az ellátási bizottság angol
tagját, egy amerikai tisztet és ha akarja, az olasz parancsnokot vinném magammal.
- Rendben van, föltéve ha nem késlekednek, fölhozva, hogy kormányuk beleegye-
zését kell kérni, ahogy azt Karintia esetében tették. Tehát meg kérem önt, tartsa-
nak velem holnap 9 órakor, ismertetem velük a kérdést és elindulok a köztársasá-
gi elnökhöz, azok, akik kifogásokat hoznak föl, nem jönnek velem.- Rendben?
Ez minden? Nem. Megmondhatom az elnöknek, hogy semmilyen közvetlen kato-
nai akciót nem tervezünk; tudomására hozhatom, hogy kényszerítő intézkedések-
re kerülhet sor; hogy valamint északkeleti irányban kiterjesztjük a semleges öve-
zetet; amennyiben eddig erre nem gondoltak, ügyelni kellene, hogy az első jegy-
zék átadásakor ne hangozzék el túl sok kommentár, és különösen a cselekvési
lehetőségeinket kellene homályban hagyni, később úgy is meglátjuk, de minden-
esetre jobb volna fönntartani a kétségeket.
Ami a munkácsi lyukat illeti, a tábornok megkérdezte Párizst. Egyébként enge-
délyezte a küldöttség utazását Csapba az ukránok, magyarok és cseh-szlovák- ok közötti kapcsolatok vizsgálatára, Betrix ezredest jelölte ki arra, hogy miután
itt eligazítást kap, önt föl keresse, majd Csapra utazik, természetesen Munkács
végcéllal. Ami a jegyzék átadását illeti, biztos vagyok abban, hogy az elnök leg-
alábbis először azt válaszolja, hogy lehetetlen a magyar csapatok újabb vissza-
vonása, tehát úgy kell beszélnem, hogy megértse, Magyarország mindent elve-
szíthet, ha nem enged; vázolni fogom a közellátást érintő büntető intézkedéseket,
és talán megtudom vele értetni, hogy a békekonferenciának adott pillanatban
meglesznek asz eszközei ahhoz, hogy határozatainak erővel érvényt szerezzen,
és ilyen formán, félreérthetetlenül tudomására hozzam, hogy a veszély a béke-
konferencia részéről fenyeget, nehogy később meglepetésként érje a közvetlen
katonai föllépés elmaradása, azonban még ez utolsó pontot illetően is meg kell
hagyni a kételyt, ami számunkra nagyon hasznos lehet.
Lényegében a javasolt határok nagyon is egybe esnek az etnikai határokkal.
Ami semleges övezet keleti határát illeti, azért, mert mi megszálljuk, az még nem
ok arra hogy mindenképpen román legyen. Természetesen fél egykor egy tisztet
küldök a távíróhoz. Tekintettel az időpontra és a késedelemre, a jegyzék átadás-
sát illetően a tiszt csak 1 óra 30 perckor jön majd ? Rendben, ez minden, viszlát
és üdvözlet. ...
A semleges övezet keleti részében vonták meg a trianoni határokat végleg 1922-
ben.
Lássuk az ominózus levelet teljes terjedelmében közlöm.
Paul de Lobit tábornoknak, a magyarországi hadsereg ideiglenes parancsno.-
kának leve Károlyi Mihály gróf köztársasági elnökhöz semleges zóna létesíté-
séről Románia és Magyarország között- második Vix-jegyzék (1919 Belgrád
március 19.)
Kegyelmes Uram!
A békekonferencia 1919. február 26-i ülésén elhatározta, hogy azon célból,
hogy a munkálatok folyását akadályozó minden összetűzést elkerüljenek, ta-
nácsos a magyarok és románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben
sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fontosabb pont-
jait a szövetséges csapatok fogják megszállni.
A Főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a Kon-
ferencia ezen elhatározására vonatkoznak, Excellenciáddal egyetértően szabá-
lyozzam.
Budapesti képviselőm, Vix alezredes a következőkkel van megbízva:
1. a fent említett elhatározást Önnek bemutatni és Önnel közölni, hogy milyen
feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni;
2. Excellenciáddal egyetértésben ezen elhatározás alkalmazásának részleteit
szabályozni;
3. ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél közbenjárá-
som szükséges lenne.
2014. március 11., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 23
23
Március 19-én beszélgetés zajlott le de´Lobit tábornok vezérkari főnöke, Dos-
sé ezredes és a budapesti szövetséges katonai misszió vezetője, Vix alezredes
között. Éppen most kaptuk a parancsot a tábornoktól a békekonferencia ha-
tározatainak alkalmazásából adódó intézkedések haladéktalan végrehajtására.
... De Lobit tábornok döntése értelmében a következőképpen kell cseleked-
ni, ön fogja saját kezűleg átadni gróf Károlyinak a De Lobit aláírással ellátott
levelet.
Először. A levelet - amely fölhatalmazza De Lobit tábornokot, hogy minden
kérdésről tárgyaljon gróf Károlyival, önt pedig szóvivőjéül jelöli ki, aki a
részletkérdéseket tisztázza és gróf Károlyi elé tárja De Lobit tábornok dön-
téséből következő intézkedéseket.- teljes terjedelmében megkapja fél 1-kor
Hughes-távírón, kérem, küldjön egy tisztet ebben az időben készülékéhez,
úgy volna jó, ha az átadás ma este megtörténne, például, 18 vagy 19 órakor,
mert a levél, 48 órán belül kér választ, amit holnap után este szeretnénk is-
merni, ezenkívül menesztek önhöz egy tisztet a tábornok által aláírt levéllel,
ezt közölheti gróf Károlyival. Elvileg ha a magyarok elfogadják, Gondrecourt
tábornok parancsot kap a semleges övezet azonnali megszállására, hogy meg-
akadályozza a vasúti és hadianyag elszállítását és fölügyelje a magyar csapatok
kivonását. A levélben felsorolt intézkedések végrehajtása a csapatkivonásnak
megfelelően történik. Erre, valamint bárminemű fölszerelés kivonására 10 na-
pos határidőt hagyunk.
Elfogadás esetén ( erről a levélben nem esik szó) ígéretet tehet a jelenleg ro-
mán fogságban lévő Apáthy kiszabadulására.
A Budapest, illetve Erdély és a Bánság francia megszállás alatt levő területei
között fönnálló gazdasági kapcsolatokra nézve a legőszintébben megerősít-
heti, hogy a semleges francia területen élő lakosoknak nem kell semminemű
zaklatástól tartaniuk, hasonlóképpen semmi változás nem lesz e terület gaz-
dasági igazgatását, a rendőrséget, a csendőrséget és az iskolákat stb. illető-
leg, ...valamint hogy a román megszállás alá kerülő övezetet illetően Berthe-
lot tábornok minden intézkedést megtesz a túlkapások megakadályozására.
Minden hadoszlop élén francia tisztek állnak majd,... végül is azt kell egy-
értelműen a magyarok tudomására hozni, hogy nincs szándékunkban meg-
alázni őket, hiszen csupán arról van szó, hogy katonaként végrehajtjuk a
szövetségesek által együttesen hozott döntéseket.
Nemleges magyar válasz esetén a tábornok nem tervez azonnali hadműve-
letet, hogy így bírja őket jobb belátásra, hiszen létszámgondok és politikai
okok miatt a Magyarországi Francia Hadsereg beavatkozására számíthat.
Ha a magyarok nemet mondanak, erről ugyanis haladéktalanul jelentést
tenne, mire Párizs kényszerítő intézkedések elrendelését kérné, melyek az
élelmiszer-szállítások felfüggesztését és egy szövetséges francia-szerb-ro-
mán hadsereg létrehozását foglalnánk magunkban, amely legalább 10 had-
osztálybból állna és francia parancsnokság alatt szerezne érvényt a határo-
zatoknak, persze nyilvánvaló, hogy e hadsereg megszervezése nem menne
egyik napról a másikra, ezért tehát főleg a meggyőzésre kell törekedni, nyil-
vánvalóvá téve a magyarok előtt, az ellenállás kilátástalanságát. Biztos ben-
ne hogy gróf Károlyihoz kell fordulni? Szerintem, gondolom egyetért velem,
egy tekintélyes állami hivatalnoknak kell a levelet átnyújtani. - Én legtöbb-
ször a miniszterelnökkel tárgyalok, de talán tényleg jobb a miniszterelnökhöz
fordulni, de talán tényleg jobb a köztársasági elnökhöz fordulni, ez minden
kétségen felül áll. Gróf Károlyi egy Budapesttől bizonyos távolságra található
hegyvidéken lakik, így aztán, tekintettel a havazásra, nehéz lesz őt ma este el-
érni. Egyébként sok gondom akadt a lovasezred elszállításával kapcsolatban.
Ezért, valamint a budapesti közlekedési nehézségek miatt inkább holnap a-
dom át a jegyzéket. Ma délután kihallgatást kérek gróf Károlyitól: de pró-
báljon választ kapni holnaputánra ha lehetséges. - Rendben, itt vannak az
antant szövetséges tisztjei meg a szerbek, románok és csehek,mindenkit ér-
tesítenem kell, ha a misszió bezár.
Március 19-én beszélgetés zajlott le de´Lobit tábornok vezérkari főnöke, Dos-
sé ezredes és a budapesti szövetséges katonai misszió vezetője, Vix alezredes
között. Éppen most kaptuk a parancsot a tábornoktól a békekonferencia ha-
tározatainak alkalmazásából adódó intézkedések haladéktalan végrehajtására.
... De Lobit tábornok döntése értelmében a következőképpen kell cseleked-
ni, ön fogja saját kezűleg átadni gróf Károlyinak a De Lobit aláírással ellátott
levelet.
Először. A levelet - amely fölhatalmazza De Lobit tábornokot, hogy minden
kérdésről tárgyaljon gróf Károlyival, önt pedig szóvivőjéül jelöli ki, aki a
részletkérdéseket tisztázza és gróf Károlyi elé tárja De Lobit tábornok dön-
téséből következő intézkedéseket.- teljes terjedelmében megkapja fél 1-kor
Hughes-távírón, kérem, küldjön egy tisztet ebben az időben készülékéhez,
úgy volna jó, ha az átadás ma este megtörténne, például, 18 vagy 19 órakor,
mert a levél, 48 órán belül kér választ, amit holnap után este szeretnénk is-
merni, ezenkívül menesztek önhöz egy tisztet a tábornok által aláírt levéllel,
ezt közölheti gróf Károlyival. Elvileg ha a magyarok elfogadják, Gondrecourt
tábornok parancsot kap a semleges övezet azonnali megszállására, hogy meg-
akadályozza a vasúti és hadianyag elszállítását és fölügyelje a magyar csapatok
kivonását. A levélben felsorolt intézkedések végrehajtása a csapatkivonásnak
megfelelően történik. Erre, valamint bárminemű fölszerelés kivonására 10 na-
pos határidőt hagyunk.
Elfogadás esetén ( erről a levélben nem esik szó) ígéretet tehet a jelenleg ro-
mán fogságban lévő Apáthy kiszabadulására.
A Budapest, illetve Erdély és a Bánság francia megszállás alatt levő területei
között fönnálló gazdasági kapcsolatokra nézve a legőszintébben megerősít-
heti, hogy a semleges francia területen élő lakosoknak nem kell semminemű
zaklatástól tartaniuk, hasonlóképpen semmi változás nem lesz e terület gaz-
dasági igazgatását, a rendőrséget, a csendőrséget és az iskolákat stb. illető-
leg, ...valamint hogy a román megszállás alá kerülő övezetet illetően Berthe-
lot tábornok minden intézkedést megtesz a túlkapások megakadályozására.
Minden hadoszlop élén francia tisztek állnak majd,... végül is azt kell egy-
értelműen a magyarok tudomására hozni, hogy nincs szándékunkban meg-
alázni őket, hiszen csupán arról van szó, hogy katonaként végrehajtjuk a
szövetségesek által együttesen hozott döntéseket.
Nemleges magyar válasz esetén a tábornok nem tervez azonnali hadműve-
letet, hogy így bírja őket jobb belátásra, hiszen létszámgondok és politikai
okok miatt a Magyarországi Francia Hadsereg beavatkozására számíthat.
Ha a magyarok nemet mondanak, erről ugyanis haladéktalanul jelentést
tenne, mire Párizs kényszerítő intézkedések elrendelését kérné, melyek az
élelmiszer-szállítások felfüggesztését és egy szövetséges francia-szerb-ro-
mán hadsereg létrehozását foglalnánk magunkban, amely legalább 10 had-
osztálybból állna és francia parancsnokság alatt szerezne érvényt a határo-
zatoknak, persze nyilvánvaló, hogy e hadsereg megszervezése nem menne
egyik napról a másikra, ezért tehát főleg a meggyőzésre kell törekedni, nyil-
vánvalóvá téve a magyarok előtt, az ellenállás kilátástalanságát. Biztos ben-
ne hogy gróf Károlyihoz kell fordulni? Szerintem, gondolom egyetért velem,
egy tekintélyes állami hivatalnoknak kell a levelet átnyújtani. - Én legtöbb-
ször a miniszterelnökkel tárgyalok, de talán tényleg jobb a miniszterelnökhöz
fordulni, de talán tényleg jobb a köztársasági elnökhöz fordulni, ez minden
kétségen felül áll. Gróf Károlyi egy Budapesttől bizonyos távolságra található
hegyvidéken lakik, így aztán, tekintettel a havazásra, nehéz lesz őt ma este el-
érni. Egyébként sok gondom akadt a lovasezred elszállításával kapcsolatban.
Ezért, valamint a budapesti közlekedési nehézségek miatt inkább holnap a-
dom át a jegyzéket. Ma délután kihallgatást kérek gróf Károlyitól: de pró-
báljon választ kapni holnaputánra ha lehetséges. - Rendben, itt vannak az
antant szövetséges tisztjei meg a szerbek, románok és csehek,mindenkit ér-
tesítenem kell, ha a misszió bezár.
2014. március 10., hétfő
A Felvidék cseh megszállása 1918 - 1920 22
22
Balassagyarmaton a nemzeti-, munkás - és katonatanács közösen ünnepli kö-
zösen ünnepli március 15-t. Bajatz százados március 16-án bejelenti a hadügy-
nek, hogy az alája rendelt 14. és 38. karhatalmi századok legénysége, tekintet-
tel a mezőgazdasági munkákra, leszerelését kéri. Eltávozásuk esetén a száza-
doknál alig maradna húsz- húsz ember. 19-én Bajatz százados vezetésével, ün-
neplés és zászlóátadás után, elhagyják Balassagyarmatot a kecskeméti 38-a-
sok. Bajatz néhány hét múlva visszatér a városba. E napig 350 főt sikerült a
16. gyalogezredbe toborozni.
I.
Március 18-án feljegyzés készült Párizsban a csehszlovák- magyar határral
kapcsolatban. Előzménye, hogy Franchet d´Esperey francia tábornokot de-
cember 6-i táviratban szólították fel, hogy követelje a szlovák területen tar-
tózkodó magyar csapatok visszavonását.
Miután megkapta a parancsot, a keleti szövetséges hadseregek főparancs-
noka azt szerette volna tudni, milyen határvonalig szállhatják meg a cseh-
szlovákok Ausztria-Magyarország területét. Kérdését továbbították a Kül-
ügyminisztériumnak. Válaszban közölték hogy a cseh.szlovák határokat
pontosan megjelölni nem lehet, e tekintetben végleges döntést csak a béke-
konferencia hozhat, ugyanakkor megadja a Cseh-Szlovák Köztársaság ál-
tal a Szlovákia számára követelt történelmi határokat.
E határok leírását az 1918. december 19-i táviratban juttatták el Franchet
d´Esperey tábornoknak, aki a budapesti Vix-misszión keresztül adott pa-
rancsot a magyaroknak a megjelölt határokon túl megszállt területek kiürí-
tésére.
II. A cseh-szlovák kormányzat kívánságai.
A cseh-szlovák kormányzat- kizárólag gazdasági okokból (a keresztirányú
vasútvonalak fölötti szabad rendelkezés, hogy ezáltal lehetővé váljon Szlo-
vákia keleti és középső felének ellátása.)- a magyarországi demarkációs
vonal kiigazítását kéri.
Ezen indokok jogosak és a kérés ésszerű, mivel a prágai kormány:
1.- kárpótlást ajánl fel Magyarországnak,
2.- a kiigazítást ideiglenesnek nyilvánítja, amely nem befolyásolja a béke-
konferencia döntéseit.
Tekintettel a csehek kérésében megnyilvánuló mértékletességet, úgy tűnik,
érdekünkben áll annak teljesítése, úgy az ismert erkölcsi okok, mint pedig
amiatt, hogy elkerüljük a bolsevizmust Szlovákiában, amelynek terjedését
a jelenleg ott tapasztalható ellátási minden bizonnyal elősegítik.
III. Valószínű következmények.
Mindamellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a cseh-szlovák kor-
mányzat kérését teljesítve újabb nehézségekre kell számítanunk a magyar
kormány részéről. Márpedig a csehek és magyarok közötti fegyveres kon-
fliktus mindenképpen elkerülendő, és e térségben a rendfenntartásához
nem számíthatunk a keleti francia hadsereg egységeire.
IV. Konklúzió.
Következésképpen az Erdélyben, az Arad-Nagyvárad (Grosswardein)-
Nagykároly-Szatmárnémeti vasútnál már alkalmazott modus vivendi el-
fogadása javasolható, amelynek értelmében a románok kereskedelmi és
katonai szállítások céljára igénybe vehetik, de nem foglalhatják el a vona-
lat.
A cseheknek hasonló jogokat lehetne adni az általuk követelt vasútvona-
lakra, de azok birtokosai a békekötésig a magyarok maradnának.
Tájékoztatásképpen: Foch tábornok vezérkara közölte, hogy a kérdés-
sel ők foglalkoznak, és olyan megoldást fognak javasolni, amely az érde-
keltek között semleges zóna felállítását írja elő- valószínűleg szövetséges
megszállással. Egyébként Pellé tábornok ugyanezt a megoldást ajánlotta.
Balassagyarmaton a nemzeti-, munkás - és katonatanács közösen ünnepli kö-
zösen ünnepli március 15-t. Bajatz százados március 16-án bejelenti a hadügy-
nek, hogy az alája rendelt 14. és 38. karhatalmi századok legénysége, tekintet-
tel a mezőgazdasági munkákra, leszerelését kéri. Eltávozásuk esetén a száza-
doknál alig maradna húsz- húsz ember. 19-én Bajatz százados vezetésével, ün-
neplés és zászlóátadás után, elhagyják Balassagyarmatot a kecskeméti 38-a-
sok. Bajatz néhány hét múlva visszatér a városba. E napig 350 főt sikerült a
16. gyalogezredbe toborozni.
I.
Március 18-án feljegyzés készült Párizsban a csehszlovák- magyar határral
kapcsolatban. Előzménye, hogy Franchet d´Esperey francia tábornokot de-
cember 6-i táviratban szólították fel, hogy követelje a szlovák területen tar-
tózkodó magyar csapatok visszavonását.
Miután megkapta a parancsot, a keleti szövetséges hadseregek főparancs-
noka azt szerette volna tudni, milyen határvonalig szállhatják meg a cseh-
szlovákok Ausztria-Magyarország területét. Kérdését továbbították a Kül-
ügyminisztériumnak. Válaszban közölték hogy a cseh.szlovák határokat
pontosan megjelölni nem lehet, e tekintetben végleges döntést csak a béke-
konferencia hozhat, ugyanakkor megadja a Cseh-Szlovák Köztársaság ál-
tal a Szlovákia számára követelt történelmi határokat.
E határok leírását az 1918. december 19-i táviratban juttatták el Franchet
d´Esperey tábornoknak, aki a budapesti Vix-misszión keresztül adott pa-
rancsot a magyaroknak a megjelölt határokon túl megszállt területek kiürí-
tésére.
II. A cseh-szlovák kormányzat kívánságai.
A cseh-szlovák kormányzat- kizárólag gazdasági okokból (a keresztirányú
vasútvonalak fölötti szabad rendelkezés, hogy ezáltal lehetővé váljon Szlo-
vákia keleti és középső felének ellátása.)- a magyarországi demarkációs
vonal kiigazítását kéri.
Ezen indokok jogosak és a kérés ésszerű, mivel a prágai kormány:
1.- kárpótlást ajánl fel Magyarországnak,
2.- a kiigazítást ideiglenesnek nyilvánítja, amely nem befolyásolja a béke-
konferencia döntéseit.
Tekintettel a csehek kérésében megnyilvánuló mértékletességet, úgy tűnik,
érdekünkben áll annak teljesítése, úgy az ismert erkölcsi okok, mint pedig
amiatt, hogy elkerüljük a bolsevizmust Szlovákiában, amelynek terjedését
a jelenleg ott tapasztalható ellátási minden bizonnyal elősegítik.
III. Valószínű következmények.
Mindamellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a cseh-szlovák kor-
mányzat kérését teljesítve újabb nehézségekre kell számítanunk a magyar
kormány részéről. Márpedig a csehek és magyarok közötti fegyveres kon-
fliktus mindenképpen elkerülendő, és e térségben a rendfenntartásához
nem számíthatunk a keleti francia hadsereg egységeire.
IV. Konklúzió.
Következésképpen az Erdélyben, az Arad-Nagyvárad (Grosswardein)-
Nagykároly-Szatmárnémeti vasútnál már alkalmazott modus vivendi el-
fogadása javasolható, amelynek értelmében a románok kereskedelmi és
katonai szállítások céljára igénybe vehetik, de nem foglalhatják el a vona-
lat.
A cseheknek hasonló jogokat lehetne adni az általuk követelt vasútvona-
lakra, de azok birtokosai a békekötésig a magyarok maradnának.
Tájékoztatásképpen: Foch tábornok vezérkara közölte, hogy a kérdés-
sel ők foglalkoznak, és olyan megoldást fognak javasolni, amely az érde-
keltek között semleges zóna felállítását írja elő- valószínűleg szövetséges
megszállással. Egyébként Pellé tábornok ugyanezt a megoldást ajánlotta.
2014. március 8., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 21.
21
Március 3-án Balassagyarmatnál fegyveres összecsapások vannak a csehszlo-
vák és magyar reguláris erők között, géppuskák és ágyuk bevetésével. Beik-
tatják hivatalában Saly Endre kormánybiztost. ˝ El kell némulnia úgy a balolda-
li, mint a jobboldali ellenforradalmi törekvéseknek˝ -hangoztatja beszédében.
Beiktatása után újjászervezik a nemzeti tanácsot amelynek elnöke Somló Jó-
zsef marad. Másnap Saly Endre kormánybiztos az előző napi csehszlovák-ma-
gyar összecsapásokkal kapcsolatban, felhívást tesz közzé. Együttes ülést tart
a nemzeti tanács, a katonatanács és a munkástanács. Megállapodtak abban,
hogy addig is, amíg a néptanács meg nem alakul, a nemzeti tanács irányítja az
ügyek intézését. Március 7-én Rárósmúlyadot ismét megszállják a csehszlo-
vákok, akik március 10-ig maradnak a községben. Pálmay Ernő védőszaka-
szát Balassagyarmattól nyugatra a Lókos patakig terjeszti ki, és a dejtári nem-
zetőrszázadot is parancsnoksága alá helyezi. Demeter őrnagy, a balassagyar-
mati szakasz eddigi parancsnoka, mivel bevonul saját ezredéhez, március 8-
án Bajatz századosnak adja át a parancsnokságot. Ipolytarnócnál a magyar
csapatok cseh járőrt vernek vissza. A nap folyamán Pálmay százados cso-
portjánál egy megszállt területről átjött földbirtokos azt a hírt hozza, hogy a
csehszlovákok március 11-ig elakarják foglalni Balassagyarmatot. Ezt meg-
erősíteni látszik az, hogy délelőtt a balassagyarmati hídnál lévő csehszlovák őr
átjön a magyar oldalra, és az őröknek azt állítja, hogy hétfőn támadás indul a
város ellen.
Március 9-én Klofáč csehszlovák hadügyminiszter memorandumot dolgoz ki
a december 24-i demarkációs vonal katonai erővel való délre tolására. Cseh-
szlovák és magyar katonai erők összecsaptak Ipolyságon a korponai vasúti
hídnál. A magyarok 11ellenséges katonát lefegyvereztek, Két gépfegyvert
zsákmányoltak. Egy csehszlovák főhadnagy és egy közlegény életét veszti.
Csehszlovák részről ágyúkat is bevetettek. A hadifoglyokat a magyarok ké-
sőbb kiadják. A magyar hadügyminisztérium március 10-én értesül arról,
hogy a losonci zsupán Bazovszky egy népgyűlésen kijelentette, hogy, ˝ nem
30 km.t hátra, de ugyanennyit előre fognak menni a csehek.˝ Megjelenik
az új néptörvény, mely védkötelezettség helyett a toborzást vezeti be. Ba-
lassagyarmaton megjelenik a nemzeti-, munkás- és katonatanácsok közös
felhívása március 15. megünneplésére. Március 11-én a pereszlényi hídnál
csehszlovákok és magyarok csapnak össze. A magyar őrség behatol a meg-
szállt területre és foglyokat ejt. Ágyúzásra is sor kerül. A hadügy jelentése
szerint a katonaság Ipolyságot akarta megtámadni és ˝ csak nehezen voltak
tervük végrehajtásáról lebeszélhetők˝ A párizsi békekonferencia Csehszlovák
Bizottsága elfogadja az albizottság jelentését a határvonal tervezetéről.
Március 13-án össze ült a Csehszlovák Ügyek Bizottsága, itt az amerikai dele-
gált Dulles felhívja a figyelmet a kisebbségekre.
Larouche ( Franciaország) megemlíti hogy magából a cseh-szlovák állam össze-
tételéből, valamint abból adódóan, hogy számottevő cseh-szlovák nemzetiségű
népesség marad a környező államok területén, - rendkívül nagy jelentőségre tesz- nek szert azok az intézkedések, amelyek a kisebbségek jogait lesznek hiva- tottak védelmezni úgy az újonnan létrejött, mint a fönnmaradó régi államokban.
Dulles( Amerikai Egyesült Államok) figyelmeztet arra, hogy a jelentésnek hason- lóképpen a magyarországi ruszinok kérdésével is foglalkozni kell, akik Cseh-
Szlovákia védelme alatt, önálló államot hoznak majd létre. Helyén valónak tarta- ná,ha a szerkesztő bizottságot tájékoztatnák a bizottság evvel kapcsolatos szán- dékairól.
Laroche (Franciaország) kissé általánosabb megfogalmazást javasol, amely azt e-
melné ki, hogy-figyelembe véve a ruszinokat és a cseh-szlovákokat egyesítő faji
rokonságot valamint bizonyos ruszin körökben megnyilvánuló törekvéseket - a bi- zottság véleménye szerint a magyarországi ruszinok Cseh-Szlovákiához csatolása
felel meg a legjobban e népek érdekeinek.
Dr. Seymour (Amerikai Egyesült Államok) úgy látja, elegendő lenne annak közlése, hogy a bizottság megállapította a cseh-szlovák állam valamint a ruszin terület határait, és azt indítványozza, a ruszin terület legyen önálló és alkosson külön egységet.
Larouche annak a véleményének adott hangot, hogy az erőszakkal végre hajtott te-
rület foglalások semmilyen befolyást sem gyakoroltak a békekonferencia döntéseire.
Ezután a tescheni kérdéssel foglalkoztak. Az ülést 19 óra 10 perckor rekesztik be.
Március 14-én délben az őrhalmi hugyagi hídőrség megtámadja az ipolyvarbói cseh-
szlovák őrséget, két hídőrt lelőnek. A salgótarjáni iparmedencében a bányamunká-
sok egy része sztrájkolt.
Március 3-án Balassagyarmatnál fegyveres összecsapások vannak a csehszlo-
vák és magyar reguláris erők között, géppuskák és ágyuk bevetésével. Beik-
tatják hivatalában Saly Endre kormánybiztost. ˝ El kell némulnia úgy a balolda-
li, mint a jobboldali ellenforradalmi törekvéseknek˝ -hangoztatja beszédében.
Beiktatása után újjászervezik a nemzeti tanácsot amelynek elnöke Somló Jó-
zsef marad. Másnap Saly Endre kormánybiztos az előző napi csehszlovák-ma-
gyar összecsapásokkal kapcsolatban, felhívást tesz közzé. Együttes ülést tart
a nemzeti tanács, a katonatanács és a munkástanács. Megállapodtak abban,
hogy addig is, amíg a néptanács meg nem alakul, a nemzeti tanács irányítja az
ügyek intézését. Március 7-én Rárósmúlyadot ismét megszállják a csehszlo-
vákok, akik március 10-ig maradnak a községben. Pálmay Ernő védőszaka-
szát Balassagyarmattól nyugatra a Lókos patakig terjeszti ki, és a dejtári nem-
zetőrszázadot is parancsnoksága alá helyezi. Demeter őrnagy, a balassagyar-
mati szakasz eddigi parancsnoka, mivel bevonul saját ezredéhez, március 8-
án Bajatz századosnak adja át a parancsnokságot. Ipolytarnócnál a magyar
csapatok cseh járőrt vernek vissza. A nap folyamán Pálmay százados cso-
portjánál egy megszállt területről átjött földbirtokos azt a hírt hozza, hogy a
csehszlovákok március 11-ig elakarják foglalni Balassagyarmatot. Ezt meg-
erősíteni látszik az, hogy délelőtt a balassagyarmati hídnál lévő csehszlovák őr
átjön a magyar oldalra, és az őröknek azt állítja, hogy hétfőn támadás indul a
város ellen.
Március 9-én Klofáč csehszlovák hadügyminiszter memorandumot dolgoz ki
a december 24-i demarkációs vonal katonai erővel való délre tolására. Cseh-
szlovák és magyar katonai erők összecsaptak Ipolyságon a korponai vasúti
hídnál. A magyarok 11ellenséges katonát lefegyvereztek, Két gépfegyvert
zsákmányoltak. Egy csehszlovák főhadnagy és egy közlegény életét veszti.
Csehszlovák részről ágyúkat is bevetettek. A hadifoglyokat a magyarok ké-
sőbb kiadják. A magyar hadügyminisztérium március 10-én értesül arról,
hogy a losonci zsupán Bazovszky egy népgyűlésen kijelentette, hogy, ˝ nem
30 km.t hátra, de ugyanennyit előre fognak menni a csehek.˝ Megjelenik
az új néptörvény, mely védkötelezettség helyett a toborzást vezeti be. Ba-
lassagyarmaton megjelenik a nemzeti-, munkás- és katonatanácsok közös
felhívása március 15. megünneplésére. Március 11-én a pereszlényi hídnál
csehszlovákok és magyarok csapnak össze. A magyar őrség behatol a meg-
szállt területre és foglyokat ejt. Ágyúzásra is sor kerül. A hadügy jelentése
szerint a katonaság Ipolyságot akarta megtámadni és ˝ csak nehezen voltak
tervük végrehajtásáról lebeszélhetők˝ A párizsi békekonferencia Csehszlovák
Bizottsága elfogadja az albizottság jelentését a határvonal tervezetéről.
Március 13-án össze ült a Csehszlovák Ügyek Bizottsága, itt az amerikai dele-
gált Dulles felhívja a figyelmet a kisebbségekre.
Larouche ( Franciaország) megemlíti hogy magából a cseh-szlovák állam össze-
tételéből, valamint abból adódóan, hogy számottevő cseh-szlovák nemzetiségű
népesség marad a környező államok területén, - rendkívül nagy jelentőségre tesz- nek szert azok az intézkedések, amelyek a kisebbségek jogait lesznek hiva- tottak védelmezni úgy az újonnan létrejött, mint a fönnmaradó régi államokban.
Dulles( Amerikai Egyesült Államok) figyelmeztet arra, hogy a jelentésnek hason- lóképpen a magyarországi ruszinok kérdésével is foglalkozni kell, akik Cseh-
Szlovákia védelme alatt, önálló államot hoznak majd létre. Helyén valónak tarta- ná,ha a szerkesztő bizottságot tájékoztatnák a bizottság evvel kapcsolatos szán- dékairól.
Laroche (Franciaország) kissé általánosabb megfogalmazást javasol, amely azt e-
melné ki, hogy-figyelembe véve a ruszinokat és a cseh-szlovákokat egyesítő faji
rokonságot valamint bizonyos ruszin körökben megnyilvánuló törekvéseket - a bi- zottság véleménye szerint a magyarországi ruszinok Cseh-Szlovákiához csatolása
felel meg a legjobban e népek érdekeinek.
Dr. Seymour (Amerikai Egyesült Államok) úgy látja, elegendő lenne annak közlése, hogy a bizottság megállapította a cseh-szlovák állam valamint a ruszin terület határait, és azt indítványozza, a ruszin terület legyen önálló és alkosson külön egységet.
Larouche annak a véleményének adott hangot, hogy az erőszakkal végre hajtott te-
rület foglalások semmilyen befolyást sem gyakoroltak a békekonferencia döntéseire.
Ezután a tescheni kérdéssel foglalkoztak. Az ülést 19 óra 10 perckor rekesztik be.
Március 14-én délben az őrhalmi hugyagi hídőrség megtámadja az ipolyvarbói cseh-
szlovák őrséget, két hídőrt lelőnek. A salgótarjáni iparmedencében a bányamunká-
sok egy része sztrájkolt.
2014. március 4., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 20
20
Február 15-én fogolycsere során 44 fő 16. gyalogezredbeli térhet vissza Balas-
sagyarmatra, akik Rappnál estek fogságba január 17-én. Másnap 16-án a Ka-
tona Tanács elnöke Pogány József jár Balassagyarmaton. Eltemetik a csehkive-
rés 10-ik halottját Weisz Sándort. Böhm Vilmos magyar hadügyminiszter a 18-i
minisztertanácsi ülésen kijelentette: ˝ Az új hadsereg megszervezésénél az az a-
lapgondolat vezeti, hogy a mai helyzetben csak zsoldos hadsereggel lehet a kér-
dést megoldani. Fel kell oszlatni a mai hadsereget, mert fegyelmezetlen és ko-
moly munkára nem alkalmas...elsősorban a városi lakosság és a városi munkás-
ság...˝ jöhet szóba a toborzásnál. Károlyi Mihály népköztársasági elnök meg-
világosodván kijelenti: ˝ ha a jog és igazság alapján nem tudjuk, fegyverrel a ke-
zünkben készen akarunk állni arra, hogy létfeltételeinket visszaszerezzük.˝ Fel-
vázolta egy ˝ felszabadító hadjárat˝ lehetőségét. Hamarabb kellet volna észbe-
kapnia, s nem akkor amikor hazánk területének nagy részét az ellenség elfog-
lalta és csizmáikkal, bocskoraikkal tapossák földünket.
A hadügyminisztérium 19-i jelentése megállapítja, hogy a jelek szerint a cseh-
szlovákok az Ipoly-vonalat tekintik végleges országhatárnak. A hadügy leirat-
ban közli a 40. hadosztály parancsnokával, hogy, mivel a csehszlovákoknak az
Ipoly menti vasút korlátolt használatára szükségük van csapataik élelmezése
miatt, a vasút használatának megtagadása könnyen a vasút újbóli megtámadá-
sához vezethet. A magyar fél nem zárkózik el a megegyezéstől. Az esetleges
tárgyalásnál azonban hangsúlyozni kell, hogy Magyarország a csehszlovák kö-
vetelések jogosultságát nem ismeri el, és kizárólag ˝pacifista álláspontunknál
fogva, erőszakoskodás elkerülése céljával kötünk ideiglenes és helyi megálla-
podásokat. Rákóczy kormánybiztos jelenti a hadügynek, hogy a tárgyalásra
érkezó csehszlovák parlamenter csoportot, amelyet egy olasz őrnagy is elkísért,
Vilke és Tőrincs között a magyarok megtámadták. A támadás a demarkációs
vonal csehszlovák részén történt. Losonci polgárok a salgótarjáni dandárpa-
rancsnokságtól fegyvereket kérnek városuk felszabadításához. Február 21-én
a salgótarjáni dandárparancsnokság jelentése szerint néhány vilkei lakos Ba-
lassagyarmaton, fel nem derített módon, fegyverhez jutott és Litke felé indult,
hogy onnét a csehszlovákok által megszállt területekre vállalkozást hajtson
végre. Az őrségek parancsot kaptak az akció megakadályozására. A jelen-
tés szerint a legénység hangulata olyan, hogy parancs ellenére is át fogják lép-
ni az Ipolyt. Másnap a balassagyarmati csoportparancsnok tárgyalásokat foly-
tat a csehszlovákokkal a kővári hídnál. Ezen a napon Császár Géza százados
vezetésével Balassagyarmaton megalakították a katonatanácsot. A kormány
február 26-án Saly Endrét, régi szociáldemokratát, a budapesti kerületi mun-
kásbiztosító pénztár számtanácsosát nevezi ki Nógrád vármegye kormány-
biztosává. Rákóczy kormánybiztos a belügyminiszterhez intézett jelentésben a
szociáldemokraták terrorját panaszolja. Somló József lemondásra szólította fel
Rákóczyt, majd a munkástanács nevében ugyanezt teszi ifj. Torma Károly is.
Végül a kormánybiztost fegyveres erővel távolítják el hivatalából. A munkás-
és katonatanács falragaszon tudatja a történteket a város lakosságával. Rákó-
czy eltávolításával a hatalom a munkás-és katonatanács kezébe került Balas-
sagyarmaton. Február 27-én Rozsnyó város karhatalmi kormánybiztosa köz-
li a kormánnyal hogy egyenlőre nem hajlandó letenni a csehszlovákoknak az
esküt. A csehszlovákok a Balassagyarmattól északra fekvő magaslatok mö-
gött három zászlóaljat és tizenegy ágyút állomásoztatnak. A gyalogság sátrak
alatt táborozik. Másnap 28-án Kőváron a ˝kölcsönös forgalom szabadsága˝
tárgyában csehszlovák-magyar egyezményt kötnek. Bajatz százados és Küsz-
ner Zsigmond főszolgabíró ideiglenes egyezséget köt a csehszlovákokkal ar-
ról, hogy márciua 15-ig a személy-és áruforgalom, igazolvány mellett, szabad.
Ha a lakosság vagy illetéktelen egyének továbbra is át lőnek csehszlovák te-
rületre, azok Balassagyarmatot elfogják zárni a személy-és áruforgalomtól.
Ipolyvarbóra érkezik a csehszlovák hadsereg 25 főnyi különítménye. Az I-
poly-hídhoz közeledve tüzet nyitnak a magyar őrségre. A magyarok viszo-
nozzák tüzelést. Az őrhalmi őrszakaszhoz csatlakoznak a község lakói is.
A támadókat vissza verik Ipolyvarbóról és egészen Leszenyéig szorítják.
Saját veszteség egy könnyebben sérült, a cseheknék négy halott és három
sebesült. Március első napján ötven csehszlovák katona megszállja Erdő-
szelestényt. Csapataiknak a balassagyarmatiakkal szemben, nehéz tüzérsé-
gük is van. Ugyan ezen a napon, antant küldöttség jár Balassagyarmaton
egy francia főhadnagy vezetésével, aki a város nemzetiségi viszonyát vizs-
gálja. A városban érkezett Saly Endre kinevezett kormánybiztos.
Március 2-án Károlyi Mihály Szatmárra látogatott, a katonák előtt kijelen-
tette: ˝ a végszükség esetén még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot.˝
2014. március 1., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 19
19
A területi követeléseik pontosabban amit a Konferencián tehát kértek, az a
Duna bal partja Vácig, a Cserhát és a Bükk hegyvonulatán át Miskolctól Gesz-
telyig és a Hernádtól Aszalóig. majd onnan a tokaji hegyen át egészen Husztig.
A hadügyminisztérium jelentése szerint a csehszlovákok az Ipoly és a Rima kö-
zött visszavonultak az ideiglenes fegyverszüneti vonal mögé. Csapataink a kiürí-
tett területeket megszállották. Losoncon a csehszlovákok kommunista mozga-
lomtól és attól tartva, hogy a lakosság megunva a csehszlovákok garázdálkodá-
sát, a balassagyarmatihoz hasonló pucssra készültek. Hogy ezt megakadályoz-
zák túszokat szedtek, és bevezették a statáriumot. A Nógrádvármegye üdvöz-
li a Balassagyarmatra érkező 16.honvéd gyalogezredet.
Zólyomban és Rimaszombaton felkelésszerű megmozdulások robbantak ki feb-
ruár 6-án. Számos személyt a csehszlovák hatóság kiutasított. A magyarok meg-
szállják a demarkációs vonaltól délre fekvő Bátkát, hogy a Tornaalja-Rimaszom-
bat műúton a csehszlovákok közlekedését megzavarják. A csehek tiltakoztak ez
ellen és a tiltakozás hatásra a magyarok kénytelenek voltak visszavonulni. A cseh-
szlovákok a dmarkációs vonal mentén Vilkét, Golszot, Pincet, Osgyánt és Rima-
szombatot szállták meg. A 39. hadosztály védőszakaszán Ipolynagyfalut teljesen,
Ipolyhidvéget részben kiürítik. A füleki védőszakaszon az 1. vadászezred 12. szá-
zada, saját kezdeményezésből, az Osgyán és Rimaszombat közötti vasútvonal
mentén az ideiglenes fegyverszüneti vonaltól délre portyázó csehszlovákokat meg-
támadja és szétveri. A 10. ezred karhatalmi osztagai megtagadják az őket Salgó-
tarjánból Miskolcra visszarendelő rendelet teljesítését. A balassagyarmati és szé-
csényi szakaszon a helyzet változatlan. A csehszlovákok Drégelypalánk környé-
kén egy zászlóalj erősítést kapnak, Kékkőről előrenyomulóban vannak déli irány-
ban. Hírek szerint ˝a polgári lakosság véleménye az, hogy Balassagyarmaton bosz-
szút akarnak állni, és támadásra készülnek.˝ Kalondnál a fegyverszünet ellenére
támadnak, de a magyarok visszaverik őket. A fegyverszüneti bizottság február
7-én választervezetet készít arra a Vix-jegyzékre, amelyben a francia alezredes
idéz egy csehszlovák véleményt, mely a Salgótarján körüli magyar katonai csa-
patokat ˝ bolseviki bandák˝ nak nevezi. (Február 20-án a csehek kijelentetik hogy
nem akartak ilyen kijelentést tenni.) Folytatódik a csehszlovák csapatok előrenyo-
mulása Kékkőtől délre. A kalondai harcok során a csehszlovákokat Vilkéig szo-
rítják vissza. Salgótarjánból a 10. gyalogezredet elszállítják. A nagyközségben
egy székely gyalogos és egy géppuskás szakasz marad. A 23-as páncélvonat is
itt tartózkodik. A 40. hadosztály parlamentereket küld a csehszlovákokhoz. Til-
takoznak a demarkációs vonal átlépése ellen, és követelik a február 4-i fegyver-
szüneti egyezmény betartását. Február 8-án elkészül a brit békedelegáció Ma-
gyarország határaira vonatkozó javaslata. A magyar-szlovák határ Szobtól nyu-
gatra az Ipoly folyó jobb partját követné, majd Losonctól délre húzódna. A ma-
gyar csapatok Mikó községnél átlépik a demarkációs vonalat. A hadügyminisz-
térium visszarendeli őket. A csehszlovákok ötven fővel megszállják Kiskürtöst
az Ipoly vonalban. Hont és Dejtár lakosai fegyveresen teljesít szolgálatot, védve
két községet. 9-én Dejtárt, Kiscsalomja felől a csehszlovákok megtámadják.
A támadást a Balassagyarmatról páncélvonaton érkező vasutasok segítségével
a magyar egységek véres harcban visszaverik. Február 10-én Balassagyarmaton
hálaadó istentiszteletet tartottak az elesett hősök emlékére. Összeköttetés létesült
a balassagyarmati osztályparancsnokság és a Vácon felállított dandárparancsnok-
ság parancsnoka Schwartzer alezredes között. Február 11-én Losoncon tárgya-
lások folytak az ellenségeskedések beszüntetéséről, melyet jegyzőkönyvbe rög-
zítettek. De ez mit se számított a cseheknek mert mert csapatösszevonásokat vé-
geztek az Ipoly mentén és Ipolyszakállost 300 fővel megszállták. A Balassagyar-
maton pihenő székely zászlóalj délután 15 órakor elindult Szatmárnémetibe. Né-
hány nap múlva az iglói géppuskások is távoztak a városból. A csehszlovákok
február 12 visszavonulnak az Ung mögé, kiürítik a demarkációs vonaltól délre e-
ső Vajnát és Nagykapost. A 40. hadosztály parancsnoka Budapestre utazik és
a parancsnokságot Szécsény-Feledi szakaszon Radvaner alezredesnek adja át.
A fegyverszüneti bizottság tiltakozást jelentett be Vix alezredesnél százharminc
losonci állandó lakos kiutasítása miatt.
Ezen a napon Pozsonyban a cseh légionisták fegyvertelen tüntetőkbe lőnek.
A sortűz előzményéről. 1919 február 12-én, a régi vásárcsarnok előtti Vásár té-
ren több ezres tömeg gyűlt össze. Nem nemzetiségi okok miatt szervezte a po-
zsonyi német és magyar szociáldemokrata párt, hanem szociális okokból. A
lakosság összetétele 41% német, 40% magyar és 15% szlovák volt. A fegyver-
telen tüntetőkre több oldalról tüzeltek a légonáriusok, majd szurony rohamot in-
téztek ellenük a Csehszlovák Légió katonai parancsnokának Riccardo Barecca
ezredesnek tudta nélkül. Az olasz ezredes, amint értesült az eseményekről, a hely-
színre sietett hogy visszaparancsolja a laktanyába katonáit, de egy Sadloň nevű
közkatona puskatussal leütötte. Az ezredes puskatussal való leütését, utólag a
tüntetőket vádolták meg egy jelentés, mely szerint a katonák azért voltak kényte.
len használni a fegyverüket, mert a tömeg hógolyóval dobálta meg őket. A sortűz
9 halálos áldozatot követelt, 23-an súlyosan megsebesültek, a könnyű sérültek
száma több száz volt.
Az áldozatok névsora: Luntzer Gusztáv, 19 éves munkás;
Albrecht Károly, 21 éves leszerelt tengerész;
Kubesch Vilmos, 17 éves fémipari szakmunkás tanuló;
Kováts György, 28 éves rokkant katona;
Heringes (vagy Haringás) Ferenc, 37 éves szabó mester;
Soós Ferencné, 37 éves városi alkalmazott neje;
Záborszky Gyula, 37 éves hivatalnok;
Skoda János pár nappal később halt bele sérüléseibe.
Hubert Károly, 14 éves tanulót, az áldozatok temetése
napján lőtte le egy cseh katona, amikor az megkötötte cipőjét, mert a katona azt
hitte, hogy a diák a fenekét mutatja neki.
A halottak a csalogányvölgyi temetőben nyugszanak, mai nevén Bratislava IV.
Slavičíe udolie.
Más adatok szerint 10-12 ezres tömeg gyűlt össze Pozsonyban, mikor a katonák
tüzet nyitottak, 7 halott, 23 súlyos sebesült és több száz könnyebben sérültek meg.
A 14 éves fiút meg fejbe lőtte a cseh katona.
Megint más adat szerint, február 14-én összetűzések voltak Pozsonyban, 14 ha-
lottal. E napon a magyar egységek egy csehszlovák támadást vert vissza. További
kutatást igényelne a pozsonyi vérfürdő az áldozatai pontos számának megállapításá-
hoz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)