22
Balassagyarmaton a nemzeti-, munkás - és katonatanács közösen ünnepli kö-
zösen ünnepli március 15-t. Bajatz százados március 16-án bejelenti a hadügy-
nek, hogy az alája rendelt 14. és 38. karhatalmi századok legénysége, tekintet-
tel a mezőgazdasági munkákra, leszerelését kéri. Eltávozásuk esetén a száza-
doknál alig maradna húsz- húsz ember. 19-én Bajatz százados vezetésével, ün-
neplés és zászlóátadás után, elhagyják Balassagyarmatot a kecskeméti 38-a-
sok. Bajatz néhány hét múlva visszatér a városba. E napig 350 főt sikerült a
16. gyalogezredbe toborozni.
I.
Március 18-án feljegyzés készült Párizsban a csehszlovák- magyar határral
kapcsolatban. Előzménye, hogy Franchet d´Esperey francia tábornokot de-
cember 6-i táviratban szólították fel, hogy követelje a szlovák területen tar-
tózkodó magyar csapatok visszavonását.
Miután megkapta a parancsot, a keleti szövetséges hadseregek főparancs-
noka azt szerette volna tudni, milyen határvonalig szállhatják meg a cseh-
szlovákok Ausztria-Magyarország területét. Kérdését továbbították a Kül-
ügyminisztériumnak. Válaszban közölték hogy a cseh.szlovák határokat
pontosan megjelölni nem lehet, e tekintetben végleges döntést csak a béke-
konferencia hozhat, ugyanakkor megadja a Cseh-Szlovák Köztársaság ál-
tal a Szlovákia számára követelt történelmi határokat.
E határok leírását az 1918. december 19-i táviratban juttatták el Franchet
d´Esperey tábornoknak, aki a budapesti Vix-misszión keresztül adott pa-
rancsot a magyaroknak a megjelölt határokon túl megszállt területek kiürí-
tésére.
II. A cseh-szlovák kormányzat kívánságai.
A cseh-szlovák kormányzat- kizárólag gazdasági okokból (a keresztirányú
vasútvonalak fölötti szabad rendelkezés, hogy ezáltal lehetővé váljon Szlo-
vákia keleti és középső felének ellátása.)- a magyarországi demarkációs
vonal kiigazítását kéri.
Ezen indokok jogosak és a kérés ésszerű, mivel a prágai kormány:
1.- kárpótlást ajánl fel Magyarországnak,
2.- a kiigazítást ideiglenesnek nyilvánítja, amely nem befolyásolja a béke-
konferencia döntéseit.
Tekintettel a csehek kérésében megnyilvánuló mértékletességet, úgy tűnik,
érdekünkben áll annak teljesítése, úgy az ismert erkölcsi okok, mint pedig
amiatt, hogy elkerüljük a bolsevizmust Szlovákiában, amelynek terjedését
a jelenleg ott tapasztalható ellátási minden bizonnyal elősegítik.
III. Valószínű következmények.
Mindamellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a cseh-szlovák kor-
mányzat kérését teljesítve újabb nehézségekre kell számítanunk a magyar
kormány részéről. Márpedig a csehek és magyarok közötti fegyveres kon-
fliktus mindenképpen elkerülendő, és e térségben a rendfenntartásához
nem számíthatunk a keleti francia hadsereg egységeire.
IV. Konklúzió.
Következésképpen az Erdélyben, az Arad-Nagyvárad (Grosswardein)-
Nagykároly-Szatmárnémeti vasútnál már alkalmazott modus vivendi el-
fogadása javasolható, amelynek értelmében a románok kereskedelmi és
katonai szállítások céljára igénybe vehetik, de nem foglalhatják el a vona-
lat.
A cseheknek hasonló jogokat lehetne adni az általuk követelt vasútvona-
lakra, de azok birtokosai a békekötésig a magyarok maradnának.
Tájékoztatásképpen: Foch tábornok vezérkara közölte, hogy a kérdés-
sel ők foglalkoznak, és olyan megoldást fognak javasolni, amely az érde-
keltek között semleges zóna felállítását írja elő- valószínűleg szövetséges
megszállással. Egyébként Pellé tábornok ugyanezt a megoldást ajánlotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése