A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 20

                                                                            20

Február 15-én fogolycsere során 44 fő 16. gyalogezredbeli térhet vissza Balas-
sagyarmatra, akik Rappnál estek fogságba január 17-én. Másnap 16-án a Ka-
tona Tanács elnöke Pogány József jár Balassagyarmaton. Eltemetik a csehkive-
rés 10-ik halottját Weisz Sándort. Böhm Vilmos magyar hadügyminiszter a 18-i
minisztertanácsi ülésen kijelentette: ˝ Az új hadsereg megszervezésénél az az a-
lapgondolat vezeti, hogy a mai helyzetben csak zsoldos hadsereggel lehet a kér-
dést megoldani. Fel kell oszlatni a mai hadsereget, mert fegyelmezetlen és ko-
moly munkára nem alkalmas...elsősorban a városi lakosság és a városi munkás-
ság...˝ jöhet szóba a toborzásnál.  Károlyi Mihály népköztársasági elnök meg-
világosodván kijelenti: ˝ ha a jog és igazság alapján nem tudjuk, fegyverrel a ke-
zünkben készen akarunk állni arra, hogy létfeltételeinket visszaszerezzük.˝ Fel-
vázolta egy ˝ felszabadító hadjárat˝ lehetőségét. Hamarabb kellet volna észbe-
kapnia, s nem akkor amikor  hazánk területének nagy részét az ellenség elfog-
lalta és csizmáikkal, bocskoraikkal tapossák földünket.
A hadügyminisztérium 19-i jelentése megállapítja, hogy a jelek szerint a cseh-
szlovákok az Ipoly-vonalat tekintik végleges országhatárnak. A hadügy leirat-
ban közli a 40. hadosztály parancsnokával, hogy, mivel a csehszlovákoknak az
Ipoly menti vasút korlátolt használatára szükségük van csapataik élelmezése
miatt, a vasút használatának megtagadása könnyen a vasút újbóli megtámadá-
sához vezethet. A magyar fél nem zárkózik el a megegyezéstől. Az esetleges
tárgyalásnál azonban hangsúlyozni kell, hogy Magyarország a csehszlovák kö-
vetelések jogosultságát nem ismeri el, és kizárólag ˝pacifista álláspontunknál
fogva, erőszakoskodás elkerülése céljával kötünk ideiglenes és helyi megálla-
podásokat. Rákóczy kormánybiztos jelenti a hadügynek, hogy a tárgyalásra
érkezó csehszlovák parlamenter csoportot, amelyet egy olasz őrnagy is elkísért,
Vilke és Tőrincs között a magyarok megtámadták. A támadás a demarkációs
vonal csehszlovák részén történt. Losonci polgárok a salgótarjáni dandárpa-
rancsnokságtól fegyvereket kérnek városuk felszabadításához. Február 21-én
a salgótarjáni dandárparancsnokság jelentése szerint néhány vilkei lakos Ba-
lassagyarmaton, fel nem derített módon, fegyverhez jutott és Litke felé indult,
hogy onnét a csehszlovákok által megszállt területekre vállalkozást hajtson
végre. Az őrségek parancsot kaptak az akció megakadályozására. A jelen-
tés szerint a legénység hangulata olyan, hogy parancs ellenére is át fogják lép-
ni az Ipolyt. Másnap a balassagyarmati csoportparancsnok tárgyalásokat foly-
tat a csehszlovákokkal a kővári hídnál. Ezen a napon Császár Géza százados
vezetésével Balassagyarmaton megalakították a katonatanácsot. A kormány
február 26-án Saly Endrét, régi szociáldemokratát, a budapesti kerületi mun-
kásbiztosító pénztár számtanácsosát nevezi ki Nógrád vármegye kormány-
biztosává. Rákóczy kormánybiztos a belügyminiszterhez intézett jelentésben a
szociáldemokraták terrorját panaszolja. Somló József lemondásra szólította fel
Rákóczyt, majd a munkástanács nevében ugyanezt teszi ifj. Torma Károly is.
Végül a kormánybiztost fegyveres erővel távolítják el hivatalából. A munkás-
és katonatanács falragaszon tudatja a történteket a város lakosságával. Rákó-
czy eltávolításával a hatalom a munkás-és katonatanács kezébe került Balas-
sagyarmaton. Február 27-én Rozsnyó város karhatalmi kormánybiztosa köz-
li a kormánnyal hogy egyenlőre nem hajlandó letenni a csehszlovákoknak az
esküt. A csehszlovákok a Balassagyarmattól északra fekvő magaslatok mö-
gött három zászlóaljat és tizenegy ágyút állomásoztatnak. A gyalogság sátrak
alatt táborozik. Másnap 28-án Kőváron a ˝kölcsönös forgalom szabadsága˝
tárgyában csehszlovák-magyar egyezményt kötnek. Bajatz százados és Küsz-
ner Zsigmond főszolgabíró ideiglenes egyezséget köt a csehszlovákokkal ar-
ról, hogy márciua 15-ig a személy-és áruforgalom, igazolvány mellett, szabad.
Ha a lakosság vagy illetéktelen egyének továbbra is át lőnek csehszlovák te-
rületre, azok Balassagyarmatot elfogják zárni a személy-és áruforgalomtól.
Ipolyvarbóra érkezik a csehszlovák hadsereg 25 főnyi különítménye. Az I-
poly-hídhoz közeledve tüzet nyitnak a magyar őrségre. A magyarok viszo-
nozzák tüzelést. Az őrhalmi őrszakaszhoz csatlakoznak a község lakói is.
A támadókat vissza verik Ipolyvarbóról és egészen Leszenyéig szorítják.
Saját veszteség egy könnyebben sérült, a cseheknék négy halott és három
sebesült. Március első napján ötven csehszlovák katona megszállja Erdő-
szelestényt. Csapataiknak a balassagyarmatiakkal szemben, nehéz tüzérsé-
gük is van. Ugyan ezen  a napon, antant küldöttség jár Balassagyarmaton
egy francia főhadnagy vezetésével, aki a város nemzetiségi viszonyát vizs-
gálja. A városban érkezett Saly Endre kinevezett kormánybiztos.
Március 2-án Károlyi Mihály Szatmárra látogatott, a katonák előtt kijelen-
tette: ˝ a végszükség esetén még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot.˝