A megtámadott Romain Rolland 2

                                                                                 2

    ˝ Mit vetnek a szememre? kérdi Romain Rolland. Hogy nem ve-
temfélre a német népet és katonai és szellemi vezetőit? Hogy meg-
őrzöm a tiszteletet és a barátságot egy olyan nemzet fiaival, mellyel
háborúban vagyunk? Igen, vannak német barátaim, mint ahogy van-
nak francia, olasz angol és minden fajból való barátaim. Ez az én
gazdagságom, büszke vagyok rá és őrzöm. Ha megvolt az a szeren-
csénk, hogy hűséges lelkekkel találkoztunk a világon, és megosz-
tottuk velük legbizalmasabb gondolatainkat és testvéri kötelékek
fűznek egymáshoz, ez a kötelék szent és nem a megpróbáltatások
órájában törjük össze. Milyen gyávaság volna félénken megtagad-
ni őket, hogy engedelmeskedjünk egy közvélemény szemtelen sűr-
getésének, melynek semmi joga nincs szívünkhöz.˝
    A hadjárat tovább folyt, egyre másra támadják a ˝Temps˝, a ˝Li-
berté˝, a ˝La bataille syndicaliste˝, ˝ Le Radical˝. Csak az ellenfe-
lek cikket adták ki becsületesen, a barátok, a védelmezők és Ro-
main Rolland cikkei maradtak kiadatlan. Henri Guilbeaux: Pour
R. Rolland c. akkor frissiben megjelent füzetében közli az író le-
velét, aki nem akar belépni egy francia-német barátságot fenntar-
tani akaró társaságba, mért ő maga egyedül akarta szolgálni ezt
az ügyet. ˝ Hagyjanak ki ebből a szerepből kéri a társaság elnökét.
Nem tudok alkalmazkodni. És több szolgálatot teszek így az Ö-
nök ügyének, mintha benn volnék a társaságban. Sohse tudni,
hogy egy ilyen társaság mire vezet, mert ő maga sem tudja.˝
    Az író éleslátása! A társaság, amely ˝Pour mieux se connaltre˝
című folyóiratot akarta kiadni, ˝A porosz ellenes Európá˝-t szer-
kesztette és Romain Roland ellen áskálódtak.
   Ezalatt R. Rolland: Felebarátunk az ellenség c. cikkében öröm-
mel mutatrá azok művére, akiknek a szíve hű maradt az emberi
testvériség régi ideáljához. Íme: Angliában a Cantenbury érsek el-
nöklete alatt bizottság alakult meg a szükségben levő németek,
osztrákok és magyarok érdekében. Berlinben pedig tudakozó i-
roda működött a külföldön levő németek és a Németországban
levő külföldiek segítségére.
    A végén lemondott a küzdelemről. Fárasztotta a minden oldal-
ról jövő gyűlölet. Barátai tovább folytatták a tollharcot és a mun-
kások kérés intéznek hozzá. Kérik, hogy ne engedje magát befo-
lyásolni a szidalmazások és ellensége irodalmi társaságok által,
mert szava visszhangra talált a munkások közt, akik hívek marad-
tak meggyőződésükhöz és az emberi testvériség eszméjéhez.
   De Romain Roland megírta egy nyílt levelében, hogy a küzde-
lem egyenlőtlen és szégyen, hogy rá akarják kényszeríteni Fran-
ciaország ügyére: ˝hogy amit adunk az emberiség iránt való sze-
retetből, a hazától lopjuk el˝ és szégyen üldözni azokat, akik azt
mondják: ˝Aki árt az emberiségnek, az árt Franciaországnak és
aki szereti Franciaországot, szereti az emberiséget.˝
    Romain Rolland összefoglalta cikkeit Au dessus de la Mélée
(A kavarodás felett) c. könyvében.
    Előszóban megírta, hogy a legfényesebb zsenik, Walt Vhit-
man és Tolsztoj az örömben és szenvedésben való testvériessé-
get éneklik. R.Rolland ezekkel az eszmékkel táplálkozott és meg-
osztotta ennek a kenyerét a fiatalabbakkal és szegényebbekkel.
Mikor a háború jött, nem gondolt ezeknek a megtagadására, bár
tudta hogy megtámadják érte. Nagy gyávaság, hogy hónapokon
keresztül a munkáinak csak afoszlányait, az erőszakkal megcson-
kított részeit közölték. Ez nem francia eljárás. És akkor a közön-
ség elé tette cikkeit, hogy védjék ők meg magukat. Egy év alatt
megszaporodtak ellenségei, de őt nem tudták gyűlöletre tanítani.
    ˝Én arra törekszem, hogy kimondjam az igazat, az emberit.
Hogy ez tetszik, vagy sem, ahhoz nincs közöm. Tudom, hogy
a kimondott szavak utat vágnak maguknak. Véres földbe vetem
őket és bízom: mert eljön az aratás.˝
    A cikkek beszélnek a szerzőjük helyett. Amit mondanak, az
világos, harmonikus, szélesen hömpölygő meleg ember szeretet.
   És egész közel hozzák szívünkhöz a megtámadott Romain Rol-
landot. Amikor ő felszólalt az emberiségért, még javában dúlt
a háború és nem lehetett látni a végét.


                                                            Vége

A megtámadott Romain Rolland 1

                                                                              1

Romain Rolland és védelmezői az egyetlenek voltak akkor Francia-
országban az I. világháború idején , akik nem vesztették el józan és
tárgyilagos gondolkodásukat. Az őrületes kavarodásban amit a há-
ború okozott és amely megzavarta az ítéletet, megtagadtatta a német-
országi barátokat. sárba rántotta  a német kultúrát és igaz hazafiság
címén tévútra vitte a közönséget, így beszét Romain Rolland:
  ˝ Germán és latin fajból való bajnokai a kulturának és civilizáció-
nak: ellenségek, barátok, nézzünk egymás szemébe. Testvérem,
nem látsz egy hozzád hasonló szívet, melyben ugyanazok a szen-
vedések és ugyanaz a hősiesség, ugyanazok a remények, ugyanaz
az önzés és a hatalom álma szövi szüntelenül pókhálóját? Hát nem
látod hogy én te vagyok?˝ mondta az öreg Hugó ellenségének.
    Inti Franciaországot: ˝ Egy nemzetnek, melyet a háború megtá-
madott, nemcsak a határait, de a gondolkozását is meg kell védenie.
Meg kell védenie a képzelgésektől, igazságtalanságoktól, ostoba-
ságoktól, melyeket leold a láncról a csapás. Mindenkinek meg van
a tiszte! A hadsereg őrizze a haza földjét. A gondolkozás embere
védje meg a gondolatait. Egy nap a történelem mérlegelni fogja
az összes háborút viselő nemzeteket; tévedéseiket, hazugságaikat
és gyűlölködő őrületük súlyát fogja mérni; igyekezzünk hogy előt-
te könnyű legyen a mi mérlegünk.˝
    Szemébe mondja a gyűlölködőknek, hogy eljön  a háború után
az idő, amikor a most szembeállók kinyújtják a kezüket, és meg
valósul a népek testvérisége. Nem szabad áttörni a hidat, mert
csak átkelünk egyszer a folyón. Nem szabad lerombolni a jövőt.
Ha békében háború készül, készüljön béke a háborúban.
      Míg a sajtó győzelmet kiabált, ő tisztán látta a valóságot: ˝ Kí-
vánom forró akarattal, hogy a németeket visszavessék határaikra,
akkor mi is összeszedhetjük erőnket és nagyon hangosan beszélhe-
tünk. Addig azonban (be kell látni) egy korlát nehezedik ránk: mert
Németország nálunk van és bár mennyire is várják a holnap győzel-
mét, mindig mi vagyunk a legyőzöttek, mert ellenség tart megszáll-
va.˝
      De ő is siratta Reimsot a hű orgonát, melyben századok rezegtek,
mint egy szimfónia, a faj fáját, melynek gyökerei földje legmélyébe
nyúlnak és amely felséges mozdulattal tárja ki karját az ég felé. Az
ő idealista lelke nem érti azt a mondást ˝ Inkább minden remekmű
vesszen el, semhogy egy német katona megmeneküljön.˝
    Megindult a hajsza Romain Rolland ellen. Támadták a német új-
ságok, de a legpiszkosabb támadások a francia sajtóból jöttek felé.
Az írók, a publicisták, az álművészek nem felejtették el, hogy Ro-
main Rolland harcra kelt Jean Cristophe-ban ( XX. századi iroda-
lom egyik gyönyörű műve) a dekadens művészet ellen, hogy elí-
télte szíve mélyéből azt a művészietlen, nyers érzékiséggel telt
irodalmat, a harmónia és szépség nélküli zenét, a társaság kétszi-
nűségét, a rendetlenséget, a kicsiséget. Mindezzel szembe helyez-
te az élő egészséges művészetet, a munkásnépet, a félénk, eltapo-
sott tehetséget. Hát itt a kellő óra és megbosszulják magukat.
     Masson ,az akadémikus, szemére hányta, hogy pénzért dolgozik,
egy másik, hogy a háború előtt Svájcba szökött (hónapokkal a
háború kitörése előtt volt ott). Carrara a ˝semlegesek hercegének˝
csúfolta és a kis írók a mérek és gyűlölet fullánkjait lövellték felé.
    A cikkeit kiforgatták, megcsonkították, az ártatlan mondatokból
rosszakaratú tendenciózus bizonyítékokat faragtak, azt mondták,
hogy nem francia - és német újságokba ír.

























                                     

Loiuis Leger a tótok apostola 1

                                                                                 1

Az I.világháború idején, pontosabban 1915-ben Louis Leger, az In-
stitut tagja, a Collége de France tanára, a párizsi és argenteuli szokol
egyesület tagja, könyvet írt Ausztria-Magyarország felosztásáról.
(La Liquidation de l´Autriche-Hongrie, Paris, Alean 1915).A gorli-
cei áttörés előtt írta, amikor a franciák már Budapesten látták a ret-
tenthetetlen kozákokat s kávéházi diplomaták sakktáblájukon már
Auszrtria-Magyarország darabjait tologatták. Azt is meg kell mon-
danunk hogy Leger elég találékony a drága darabok elhelyezésében.
Önálló Lengyelország (a ruténeket Oroszországhoz parancsolja),
amikor még csak a magas diplomáciában is távlatokban volt Len-
gyelország  milyensége, önálló Csehország Magyarország tótok 
lakta részével egyesítve, önálló Illíria, amely magában foglalná kon-
föderáció alakjában az összes dél-szláv államokat (˝ ahol Napoleon
emléke még nagyon élénk !˝).
Erdélyel ugyan még átmeneti zavarban van; ha ugyanis Románia
közbelép, akkor, de csakis akkor joga lesz a Magyarországon élő
románságot magának reklamálni. Ezt a közbelépést annál inkább
óhajtja, mert különben zavarában kénytelen volna Erdélyt meg hagy-
ni a Megtépázott Magyarországnak.
    Ezzel az abszolút jogérzettel viselte szívén sorsát különösen az
elnyomott tótságnak, akikről a franciáknak vajmi kevés fogalmuk
volt akkoriban. Igaz, hogy még eleven tótot nem látott, mert ¨a ma-
gyar rendőrség - írja - amelyik tudja, hogyan viselkedjék velem szem-
ben sietett volna ott tartózkodásomat megrövidíteni, sőt esetleg va-
lamelyik börtönének vendégszeretetét is felajánlotta volna˝.Így a
magyar rendőrség éberségét dicsérve, kétség kívül tulságos fontos-
nak állíthatta be saját személyét. Kiderült egyébként , hogy Fran-
ciaroszág legújabb barátairól csak annyit tud, amennyit cseh ismerő-
seitől hallott, és amit Kollárnak a Szlávság leánya című költemé-
nyéből megismerhetett. Szép és kedves ez a nemzeti romantika, a-
mi annak idején a szlávságra terelte a világ figyelmét. Egy sokkal
nagyobb francia tehetség Prosper Merimée, milyen költői átéléssel
állított össze a Guzla című ˝illír˝ népdal kötetét mely 1827-ben jelent
meg, romantikus hőhullámának hatása alatt. Igaz, mint később kiderült,
Meriée soha életében egyetlen illír népdalt sem jegyzett fel, abból
az egyszerú okból, mert soha életében egyetlen illír embert sem lá-
tott. A Guzla plágium, de legalább romantikus és tagadhatatlanul
költői. Leger adatai, a tótságnak ˝ felfedezése˝ elterjedése, kultúrája,
a magyarsághoz való viszonya vakmerő plágium, de nem annyira
romantikus és kötői, mint hazug és ártalmas.

                                             
                                                     Vége

Gróf Tisza István, Jorga és a ˝ Magyarország˝ 1

                                                                               1


A Magyarország 1916 január 6-i számában az újság bukaresti tudó-
sítója jelentette, hogy Jorga Miklós az Universul-ban támadó cikket
írt a magyar miniszterelnök ellen, akit elmésen ˝a pesti atlétának˝
nevez. A Magyarország megjegyzi, hogy Jorga Miklós ˝ kormány-
párti képviselő, egyetemi tanár˝, a közlemény végén pedig azt talál-
juk: ˝ Jorga egyike azoknak, akiket most Romániában mérsékeltnek
mondanak. Szerk.˝ Íme, itt tehát megint egy előkelő és tudós politi-
kusról volna szó, egy mérsékelt román férfiúról, akit gróf Tisza ma
már a monarchia külügyi politikájában is kiütköző ˝ erőszakosságá-
val˝, a középeurópai hatalmak ellenségévé tett, amit a Magyarország
szerkesztősége láthatólag sajnálatosnak és aggasztónak talál. Úgy
látjuk azonban, hogy van egy hírlapi verzió, amely más okra vezeti
vissza ennek a Jorgának sőt az összes Jorgáknak keserűségét a ma-
gyar  miniszterelnökkel szemben. A Kölnische Zeitung  1915 dec
4-én kelt bukaresti levelében többek között ezeket a nagyon figye-
lemre méltó sorokat írja:
                 ˝ Ők ( a román politikusok) gyűlölik a magyarokat. Ez
a királyság minden politizáló románjának állandó hitvallása. Ennek
a gyűlöletnek oka nem a monarchiában lakó testvérek sorsa fölött
érzett elégedetlenség, hanem az eddig teljesítetlen vágy, hogy a
hegyekentúli románlakta területeket , melyek nagyrészben Ma-
gyarországhoz tartoznak, megszerezhessék. A munka, melyet ott
( Magyarországon) mindezek ellenére is a szellemi és anyagi kul-
tura terén és gazdasági kérdésekben végeztek, mindig ingerlőleg
hatott a királyságbeli románokra. és a még föl nem szabadított test-
vérek mostoha helyzetére való utalás mindig csak ürügy volt, a-
melyet még táplált a föltevés, hogy a dunai monarchia széthullló-
félben levő állam. Itt (Bukarestben) jobban tudják, mint másutt,
hogy a románoknak Magyarországon kevesebb az analfabétájuk,
mint a királyságban; hogy az erdélyi és bánsági kis ember vagyo-
nosabb ember, mint a királyságbeli paraszt-
Ez Bukovinára is vonatkozik. Bukovina azonban kisebb, sem hogy
a románoknak a monarchia ellen irányuló nemzeti aspirációiban
egyéb mint függelék lehetne. Minden túlzás nélkül azt lehetne
mondani, hogy ebben a kérdésben jóformán az összes románok
egyek, azok is voltak és azok is maradnak. A miniszterelnöktől
az utolsó választóig és kortesig.˝
    Ha a Kölnische Zeitung bukaresti levelezője jól ítélné meg oda
lenn a helyzetet, akkor nem szorulna semmiféle további magyará-
zatra, hogy miért fordul a román politikusok ellenszenve épen a
mostani magyar miniszterelnök ellen, aki legkevésbé sem teszi
világra azt a benyomást, mintha egy ˝ széthullófélben lévő állam˝
miniszterelnöke volna. A szerző túlzásnak tarja a nagy német lap-
ban megjelent cikket,és kizárt dolognak tartotta hogy a román Ho-
henzollern királyság valaha is Karagyorgyevics -fele katasztrófa-
politikát csináljon. És erősnek tartja a tudósító  állítását, hogy a
román politikusokat a miniszterelnöktől az utolsó kortesig Ma-
gyarország ellen sorakoztatja, és hogy bizonyos kérdésekben szo-
lidaritást teremtsen minden magyar ember között, a miniszterel-
nöktől a legelső függetlenségi publicistáig.
Sajnos a birodalom lassan, de szétesőben volt. Csak ezt sokan nem
akarták meglátni. Amikor meg meglátták, akkorra már késő volt.
Az is tény, hogy a magyarországi románság fejlettebb volt a ki-
rályság belinél. Erdély és a Tiszántúl keleti részét teljesen lezül-
lesztették Ó-Románia szellemi és kulturális szintjére. 1918-1919 -
óta. Ráadásul a magyarság száma is erősen megapadt. Sokan el
oláhosodtak, vagy elköltöztek onnan. A mai oláhok ma már Mol-
dovára ácsingóznak. És mindenféle oláh furfangal próbálják meg-
szerezni.

                                                         Vége.

Igazság az örmények forradalmi mozgalmáról 1

                                                                              1

Dr. Orbók Attila érdekes brossurát jelentetett meg 1916-ban  a fenti
címmel. Törökország égető és fölötte komplikált nemzetiségi kérdé-
sét tárgyalja. Az örmények mozgalmát, amelynek államellenes irányá-
ról az európai közvélemény, különösen az antant országaiban, jó ideig
nem akart tudomást venni, vagy pedig egyoldalú információk alapján
ítélte meg a kérdést az örmények javára.
A sajtó által történt beállítás mindig arra épült, hogy itt irgalmatlan
üldözés folyik a vallás jegyében, hogy ez az az ütköző pont, amely
miatt a törökországi örmények sorsa rabszolgasors. Főleg az orosz
külpolitika mesterkedett messzire nyúló kezeivel régtől fogva azon,
hogy a török birodalom ez időnként kiújuló  - de épen kívülről is
folyvást szított - problémája a keresztény szolidaritás ügyének tün-
jön fel, szemben a mohamedánsággal. Hogy miért dolgozott rajta:
azt bizonyára fölösleges magyarázni. Nagy Péter óta az orosz diplo-
maták valószínűleg álmukban is a Márvány - Marmara- tenger hullá-
main hajókáztak. 1916-ban is az örmény mozgolódás hamu alatt tar-
tott parázsa új hevességgel lobbant fel. A katonailag három fronton
lekötött Törökország határain belül szintén ellenséggel találta magát
szemközt, a hadműveletek területén, Kisázsiában végbe ment lázadá-
sok, kémkedések kétségtelenül veszélyeztették hadseregének műkö-
dését, ha nem is érték teljesen készületlenül. Az orosz. angol, francia,
sőt amerikai lapok pedig még mindig a régi hangnemben propagálták
az örmény kérdést.  
Oroszország mint önzetlen pártfogó lépett ki a színtérre az örmény
függetlenségért küzdő szerepben, holott maguk közt az örmények közt
is a misszió felől megoszlik a politikai nézet, az európai örmények
például - Konstantinápolyban háromszázezer örmény élt - nem kér-
nek belőle. Igaz hogy ez a kisebbség, a tulajdonképeni, a kisázsiai
Őrményország lakossága, intranzigens szellemű, át van hatva és e-
ló volt készítve a forradalomra. Orbók könyve kitűnően tájékoztat
róla, hogy minő szervezettséggel. A vallás azonban nem ok. A ti-
zenkilencedik század eleje óta az örmény egyháznak autonómiája
volt s 1870-ben és 1890-ben mégis lázadások törtek ki. Az örmény
kérdés tisztán politikai. Célja volt a közjogi különállás, a másfél
millió örmény elszakítása Törökországtól. Állandó irredenta a tö-
rök államhatalommal szemben, holott ez a hatalom kulturális fejlő-
désüket nem gátolta, s ha régebben követett is el hibákat, az új tö-
rök rezsim óta teljes politikai szabadságot biztosít számukra, pol-
gári jogaik nemcsak papiros érvényűek. Jellemző az elnyomatásuk-
ra, hogy abban az időben az török kabinetnek nem egyszer örmény
volt örmény tagja s hogy a gazdasági életnek az örmények jelentős
tényezói Anatóliában szinte kizárólag ők tartották kezükben a ka-
reskedelmet.
Orbók Attila az ottomán kormány hivatalos adatai alapján írt az
örmény forradalmi propagandáról. A titkos szervezetek munkájá-
ról, amely kívülről nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást
is kapott orosz és angol ügynökök útján, az ország belsejénen lá-
zadásokkal akarták megbénítani a török hadseregek erejét, a front-
ra pedig önkéntes légiók formájában vonult ellenük..Erre nézve
leleplezés számba megy az a felhívás, amelyet a legnagyobb ör-
mény forradalmi szervezet bocsátott ki, s a párizsi ˝ Humanité˝
a ˝ Dimineata˝ román újság is közölt. A felhívás egyik passzusa:
˝ Jelenleg nyolcvan ezer örmény katona küzd orosz zászlók alatt
a német és osztrák hadsereg ellen, negyvenezer pedig a törökkel
áll szemben. De ez nem minden. Több mint tízezer mindenünnen
összeverődött örmény önkéntes ontja vérét az orosz-török-perzsa  
fronton a szövetségesek sikeréért harcolva˝ Orbók könyvét érde-
kes dokumentumok gyanánt képek is tarkítják.  
Csak még azt jegyzem meg hogy az örmények 1918-as független-
ségi törekvéseit Oroszországban Lenin és bandája  véresen leverte
és egészen 1990-1991-ig várhatott míg függetlenné nem vált, De most
meg Karabah miatt teljesen alárendelték magukat Putyinnak mint
szövetségesüknek. Nem kell minden elhinni a nyugati propagandából. .
          


                                                     Vége

Dalolnak a katonák az I. világháborúban 6

                                                                             6

                                                                           XIII.

                               Szerbiában nincsen már szerb, se Petár,
                               mind kiverte onnan a honvédhuszár,
                               ne is legyék, ebadta rác nemzetje,
                               nem érdemes ez az ország ezekre!


                                                                           XIV.

                             Háboruba járok lent Szerbiába,
                             én vagyok a világ első bakája,
                             ne sírj, ne sírj Petár király, séhaj recece,
                             te leszel a főhadnagy ur puccere


                                                                         XV.
                           
                             Végig mentünk Szerbiahatárán,
                             végig vertünk Petár király hátán,
                             sorra kerítjük a laljánt, muszkát,
                             utóljára hagyjuk a franciát.


                                                                        XVI.


                      1. Visegrádi hegyteteje,
                          kaszárnya van ráépítve,
                          a szalontai legények,
                          a tájt búsúlnak szegények.

                     2. Haza jönnének, de nem lehet,
                         mig el nem verjük a szerbeket,
                         mig a rác Petár szabadságon,
                         nem pedig Szamosújváron.



                                                          Gyorgye-nóták
                       
                                                                       I

                                    Szerbiában, Szerbiába György herceg,
                                    majd megtanítjuk mi, mert nagyon henceg,
                                    kihúzom az oldalamról bagnétom,
                                    amig csak van, a szerbeket aprítom.

                                             
                                                                    II.
 
                                  Elhallgatnak majd a vad rác porontyok,
                                  Gyorgye urfi se rázza majd a rongyot,
                                  a korona vad fejébe nem való,
                                  várja Nisben már a disznóhizlaló.

                                                                    ×

                                                                Nikita-nóta
                             
                                   Hős Nikita befogta a lovát,
                                   felültette feleségét, kocsisát,
                                   kinyitotta a hintója ablakát,
                                  ugy mondott a kecskéknek jóéjszakát.


Mielőtt bár ki kiakadna ezeken az I.világháborús katona nótákon,
a Monarchia ellenségei is hasonló nótákat énekeltek a magyarok és
az osztrákok és I.Ferenc József császárról és királyról.


                                                                   Vége
                                 
         

Dalolnak a katonák az I.világháborúban 5

                                                                               5

                                                                              VII.

                                  1. Töltik a csegődi utat,
                                      viszik a magyar fiukat,
                                      viszik, viszik Szerbiába,
                                      Petár király országába.

                                 2. Szaladj Petár, amig lehet
                                     nyakadon a magyar sereg,
                                     úgy elveri a feneked,
                                     tudom, hogy megemlegeted.


                                                                       VIII,

                                     Petár szerb királynak felütjük az álját,
                                     Pasics urnak kicibáljuk a szakállát,
                                     téged pedig kutya vad rác, ne szült volna édes anyád!


                                                                      IX.

                                     Arra kérlek, jó manlicher-fegyverem,
                                     hogyha majd a rongyos rácot elverem,
                                     ne töltsetek utolszór meg hiába,
                                     vigyél golyót Petár király hasába.


                                                                       X

                                    Petár király, a szerb cár, háborusdit játszik,
                                    belémászott a sz...ószba, csak a feje látszik,
                                    ˝ Pszt-káld ki, pszt-káld ki, pszt-káld ki belőle!˝
                                    Nem pszt-kálom, egye meg a fene, had vergődjék benne.

                                 
                                                                       XI.

                                    Esik eső karikára
                                    a futó rácok hadára,
                                   valahány csepp esik rája,
                                   annyi átok száll Petárra,
                                   éljen a haza!


                                                                      XII.

                                 Agyú dörög a zimonyi határon,
                                 magyar zászló van a belgrádi váron,
                                 Petár király vakargatja a fejét,
                                 séj, mert kutya dolog, ha amagyar baka
                                 megköpi a tenyerét!



                             







                 

Dalolnak a katonák az I. világháborúban 4

                                                                            4

Szendrey Zsigmond főgimnáziumi tanár küldött katona nótákat,
amellyel a hajdufiuk indultak ama nevezete Csonka Torony környé-
kéről a feltöltött csegődi uton keresztül a különböző harcterekre.

                                                          Petár-nóták 

                       1. Gyászba borult Magyarország királya,
                           lehullott a kertje kétszép virága,
                           ahány könnycsepp két szeméből kicsordúl,
                           annyi akó vért csapolunk a rácbül.
           
                      2. Bombavetők komitácsik fajzatja,
                          most a magyar emberségre tanítja,
                          Petár királyt kergetjük a fenébe,
                          mint a bomba, ugy szétpukkad mérgébe.

                    3.  Hercegasszony, fent a magas egekbe´
                         áldást kér a vitéz magyar seregre,
                         gyilkos rácot juttatja a kezünkre,
                         csillagokból fon koszorut fejünkre.


                                                            II.

                       Ferencz Jóska hadat üzent Petárnak,
                       vége lesz már a kutya Szerbiának,
                       jöhet aztán a muszka is melléje,
                       majd eljön a Vilmos császár eléje.

                                                           III.

                              1. Ferncz Jóska azt  izente,
                                  elfogyott már a türelme,
                                  masirozzunk Szerbiába,
                                  orgyilkosok országába,
                                  éljen a haza!

                            2.   Ha még egyszer azt izeni,
                                  mindnyájunknak el kell menni,
                                  Karagyorgyét elkergetni,
                                  a szerbeket jól elverni,
                                  éljen a haza!

                                                      IV.

                                Elindult a gőzbika
                                véle a sok katona,
                                megyünk, megyünk Szerbiába
                                disznópásztor Petár király országába.
     
                                                     V.

                                Petár király belgrádi zsibvásáron,
                                új nadrágot vett magának hat dínáron,
                                csupa por az ócska holmi,
                                megyünk, megyünk Rácországba kiporolni.


                                                     VI.

                                Vigyázz, vigyázz te kutya Petár,
                                máskor inkább disznót hízlaljál,
                                mert ha kezünkbe jutsz,
                                istenuccse lógni fogsz
                                a bandáddal.

Dalolnak a katonák az I.világháborúban 3

                                                                               3


   Lukács Ilonka küldte a következő nótát Tamásiból

                                      Nézd a bakát, mikor az masirozik,
                                      Négyesével sorjában,
                                      Rongyos káplár utánna.
                                      Szegény baka csibeg-csobog a sárban.

                                      Nézd a huszárt, amikor az masiroz,
                                      Négyesével sorjában,
                                      Büszke káplár utánna,
                                      Kürtös fujja trombitát a csatába.

                                      Én meg csak ugy huszárosan csinosan,
                                      Csizmám olyan vikszosan,
                                      Sarkantyúm pallérosan,
                                      Ölelem a lányokat huszárosan.

A következő nóta Székelyföldről jött. Eredeti helyesírással közlöm.

                                     Aszongya a babám,
                                    Hogy ő azt má tuggya,
                                    Hogy a háborúból má én!
                                    Nem térök soha vijsza.

                                    Hallod e galambom,
                                    Aszondon én néköd,
                                    Arany éröm fütyög
                                    Majd az én mejemön.

                                    Akkor néjzél rejám,
                                    Dagagyik a szűved.
                                    Arany monétával,
                                    Templomba kisérlek.

                                    Hallom a trombitát,
                                    Szólit a csatába.
                                    Tratra, fijúk jőjjetek
                                    A haza ótalmára.
                 
                                    Mindegyikünk egy szűvvel,
                                    Hazánké´t, kirájé´t
                                    Vérünket ontjuk ki
                                    A szönt szabadságért.

                                    Vad kegyetlenséggel
                                    Megrohantak münköt,
                                    Szerb, Angol, Orosz, Francija
                                    És te! hitszegő varasbéka - Olassza.

                                    Mindönk ellenünk esküttek,
                                    Ehön halálra itöltek.
                                    De lássák, hogy Isten velünk,
                                    Ha ő velünk, senki ellenünk,

                                    Tudom anyám, de fáj neköd,
                                    Hogy én a csatába mögyök.
                                    Nem maradhatok én nálad,
                                    Ha a hazánk vészbe árad.

                                    Hát mit tegyök, el köl mönni,
                                    Minden jót itten kő hagyni.
                                    Nekem es fáj, nem tagadom,
                                    Isten lássa be bánatom.

                                    Szüvemet érzön repedni,
                                    Hogy tégödöt itt kő hagyni.
                                    Árva leszel tudom anyám,
                                    De hazánk segéjért kiját.

                                    El köll háboruba mönnyek,
                                    Édes anyám, ne rijjon ked.
                                    Hogyha vissza nem gyühetök,
                                    Vitéz módra halok ott mög.

                                   Édes anyám arra kérlek,
                                   Imádkozzál mindön reggel.
                                   Tekincs fel azur Stenhöl,
                                   Én es oda tekéntek föl.

                                   Muzsika szó mellött
                                   Vót a búcsúzásom,
                                   Oda gyüleközött
                                   Minden jó pajtásom.

                                   Ágyon mög az Isten,
                                   Minnyájan kik vagytok,
                                   Anyámat, rózsámat,
                                   So´ mög ne bántsátok.

                                   Ha vissza nem térök,
                                   Lögyetök gyámolok,
                                   Öreg szülő anyám,
                                   Ugy sö éli jazt túl.

                                   Miután Ő möghólt,
                                   Sirkörösztjén ez ájjon,
                                   A te fijad szűve,
                                   Nálad llöszen mindenkor.

                                                      ×
                                   

                                  El vitt a gőzös Orosz fődre,
                                  Háború köllős közepibe.
                                  Gojók zápora muzsika,
                                  Majdég táncol a puska tusa.

                                  Mü bözzög nem reterálunk,
                                  A muszit ugy fejbe vágjuk.
                                  Ők es igaz nem kimélnek,
                                  Hát lájsuk, möjik erősebb?

                                  Essze es fogunk, de eb a lelke,
                                  A muszkának nincs ereje.
                                  Azért kettőt, hármat, négyet,
                                  Minden magyar vállalhat el.

                                 
                                   
                                   

Dalolnak a katonák az I.világháborúban 2

                                                                           2

Papp Aranka küldi Sátoraljaújhelyról:

                                                     (Karancsaljai bakanóta)

                             Szerbiában magyar bakák járnak,
                             Belgrád fölött sötét felhők szállnak.
                             A felhőkből véres eső patakzik,
                             Ferenc Jóska a szerbekre haragszik.

                             Szerbiában magyar bakák járnak,
                             Szerbiában szuronyerdők állnak.
                             Nem téveszt célt magyar baka golyója,
                             Rákóczi mars a szerb gyászindulója.

                             Megizentük a nagy muszka cárnak,
                             Hogy mi velünk igen rosszul járnak.
                             Mert a magyar nem ijed meg senkitől,
                             Nincsen oka félni. csak az Istentől.
   
                                                           ×

                             Mikor engem visznek katonának,
                             Írok egy levelet a babámnak
                             Hogy még eztet a katona szeretője írta!

                             Dombon van a kis angyalom lakása
                             Ide látszik piros paplanos ágya.
                             Fújja a szél lengeti,
                             Katonának kell menni,
                             Szép a babám, nehéz tőle megválni!


                  ( A sátoraljaújhelyi 10-es honvédek énekelték.)
     
                             Elmehetsz már akár alá, akár fel,
                             A magyarnál jobb katonát nem lelsz fel.
                             Mert a magyar, ha térdig jár a vérbe,
                             A vérbe, de a vérbe,
                             Még sem sóhajt fel a csillagos égre!

                                                          ×

                             Sárga rigó ne szállj fel a fára,
                             Inkább szállj fel a babám ablakára.
                             Fütyüld el a szomorú nótáját,
                             Háborúba viszik a bakáját.

                             Ne vigyenek katonának!
                             Meghasad a szíve a babámnak.
                             Meghasad a babám gyenge szíve,
                             Ha engemet elrabolnak tőle.

                                                        ×

                             Az újhelyi nagy kaszárnya sárgára van festve,
                             A belseje, a belseje, honvédekkel van tele.
                             Minden szemre zsebkendő van takarva,
                             Ki babáját, ki rózsáját siratja.
                           

                           
             Bár a most következő nótának nem sok köze van a katona-
sághoz, de miután a levélíró szerint katonák éneklik nagy előszere-
tettel, nem sértjük meg a többit, ha ide írjuk.

                          Erre gyere rózsám, nincsen zár!
                          Nincsen az ajtómon semmi zár.
                          Nyitva van az ajtó, sarkig nyitva,
                          Csak a szerelem van eltiltva!

                          Aki a szerelmet eltiltja,
                          Az Isten áldása nincs rajta!
                          Mert a szerelemnél nincsen nagyobb,
                          Érted kisangyalom meghalok.

                          Az újhelyi csárda cserépzsindelyes,
                          Benne a szerető szobamindenes.
                          Minden a kezére rá van bízva,
                          Csak a szerelem van eltiltva.

A következő nótát Székely László küldte Disznóshorvátról
 Ez a kis huszárnóta - lehet hogy régi keletű - a huszárok sokszor
 éneklik.

                          Huszár vagyok, nem bakancsos katona
                          Illik reám a piros zsinóros ruha.
                          Piros zsinór, - fekete a közepe,
                          Szép a babám ha felül a nyeregbe.

                          Udvaromon hármat fordult a kocsi,
                          Édesanyám a könyvemet hozza ki.
                          Hozza ki a szabadságos könyvemet,
                          Már Miskolcon nem tudják a nevemet.


                         

Dalolnak a katonák az I. világháborúban 1

                                                                               1

A magyar ember - értvén ez alatt az a magyar embert, akinek orcáján,
tarkóján és kézfején rajta van az alföldi napsütés bronz patinája - ha
valamint nagy erővel és egészen alaposan be akar bizonyítani, a nótát
veszi elő dokumentumnak. A nótákban mindenféle  dolgokra talál-
ható kádencia, okos és hozzáértő emberek voltak, akik a nótákat ki-
fundálták. Bölcsesség van a nótákban, de azon kívül jövendőmondás
is. A német hadvezetőség Mackensen tábornaggyal az élen még nem
igen volt tisztában a Szerbia elleni offenzívakövetkezményeiről, mi-
kor a somogyi bakák már egész határozottsággal dalolták Petár ki-
rály sorsát: ˝ Kiűzzük az ágyából, - megkínáljuk őt a feldflaskából.˝
    A háború alatt hihetetlen erőfeszítéssel robotoló és vérző magyar
nép dalos jó kedve- már ha volt H.- joggal érdekelhet mindenkit a-
kinek szívéhez közel áll ez a nép.
    Fiatal leányok , öreg tanítók különböző fajtájú és rangú emberek
küldetek nótákat és azt írják: kérem, talán ez is valami... Mintha egy
láthatatlan kéz egy-egy virágszálat lopna az íróasztalra, az egyiket
a mátrai dombokon szakították, a másikat a székely hegyeken, egy
harmadikat a Dunántúl, negyediket a Tisza mellett.
    De beszéljenek helyettem maguk a nóták:
    Gocsmann Juliska küldi ezeket a csángó dalokat Apácáról:

                       Édesanyám pénz vagyon a zsebömbe,
                       Valamennyit markoljon ki belőle.
                       Csináltasson abból néköm koporsót,
                       Sárga szeggel veresse ki az ajtót.

                                                     ×

                       Édesanyám kiállott a kapuba,
                       Úgy siratta, hogy a fia katona,
                       Édesanyám ne sirasson engemet,
                       Menjen haza, nevelje az öcsémet.
                       Mert az öcsém nem katonának való,
                       Gyenge legény - ledobja a huszárló.

                                                   ×

                      Ne sírj kislány, ne sírj kislány
                      Mer én vissza jövök.
                      Csak a század, csak egy század
                      Muszka embert lelövök.
                      Megmutassuk a kutya muszkának,
                      Nincsen párja a 24-es bakának.

                                                  ×

                      Gyere pajtás katonának,
                      Nem megyek én, mert levágnak,
                      Nem levágnak, csak golyóval,
                      Csak golyóval dobigálnak.

( Ezen kisnótát könnyen fel lehet fedezni, hogy székely népbal-
ladák földjén termett.)

                                                  ×

                     Édesanyám sok szép szova,
                     Ki fogadtam, kit nem soha.
                     Most fogadnám, de már késő,
                     Hull a könnyem mint az eső.

                     Édesanyám rózsafája,
                     Én voltam a legszebb ága.
                     Ferencz József leszakított,
                     A harctéren elhervasztott.

                                                ×

Kiss Alice Pásztóról küldte ezeket a nótákat:

                    A magyarok nagy Istene
                    Majd meg segít minket,
                    Győzelemre vezeti a seregeinket.
                    Szomjas lesz a föld is,
                    Muszka vérét issza.
                    Ne sírj, ne sírj barna kislány,
                    Élve jövök vissza.

                                             ×

                    Szól a puska, csörög csattog az ágyú,
                    Barna kislány mért vagy olyan szomoru,
                    Nem vagyok én százados úr, sej haj szmoru,
                    Csak azt nézem, merre dörög az ágyú.


                                             ×

                   Szomszédasszony, mit üzen a fiának?
                   Mert én holnap indulok a csatába.
                   Jaj istenem, nem tud szólni a jajtól,
                   - Mond meg neki őrizkedjék a bajtól.

     
                             

Hogyan játszották el pár nap alatt Nagy-Magyarországot 1

                                                                                   1

1924 november 21-én Londonból érkezett
                                                   
                                           Fait accompli előtt a békekonferencia

Sir Friedrich Maurice tábornok aki a világháborúban az angol ve-
zérkar hadműveleti osztálynak volt a főnöke és csak nem régen
egy érdekes leleplezést tett közzé a fegyverszüneti tárgyalásokról.
Kitér feltűnést keltó módon a magyar fegyverszünetre. Erre a kérdés-
re előadja hogy melyik volt Magyarországra érvényes fegyver szü-
neti szerződés. A legkisebb kétség sem állhat fenn az iránt és tel-
jes határozottsággal kijelenthetem, hogy a szövetséges és társult
hatalmak az egész Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozó fegy-
ver szüneti szerződés megvitatására és aláírására egyedül Diaz tá-
bornokot hatalmazták fől.
Ez a szerződés az egész monarchiára érvényes melyet Páduában
az akkori Osztrák-Magyar hadsereg megbízottai aláírtak, és sem
szövetséges és társult hatalmaknak legfelső hadvezetősége sem
pedig az illető kormányoknak nem jutott soha eszébe hogy azt a
fegyverszüneti szerződést ne tartsák tiszteletben, vagy annak meg-
változtatására gondoljanak. Én sem tudok arról hogy Diaz tábor-
nokon kívül megbíztak volna még valakit, hogy a Magyarországra
vonatkozó külön fegyverszüneti szerződés megvitatásával, vagy
Magyarországra vonatkozóan új fegyverszüneti tárgyalás kérdé-
sével.
Nézetem szerint a szövetséges és társult hatalmak tálán azzal bíz-
ták meg Franchet D´ Esperay tábornokot hogy Bulgáriával tár-
gyaljon. Gyakorlati következmények szempontjából a Diaz-féle
fegyver szünet szerződés pontos betartása egészen döntő hatást
gyakorolt volna a béketárgyalások kimenetelére. Az bizonyos,
hogy a tényleges helyzet, a fait accompli, rendkívül erős érv volt
a békekonferencián. Ezt most is látjuk, amikor a békeszerződés
védelmezői állandóan arra hivatkoznak, hogy a tényleges álla-
potok erősebbek voltak, és Európa új térképét fait accompli gya-
nánt terjesztették elő. Nem jogosulatlan tehát az a felfogás, hogy
már ténylehes helyzet esetén Európa új térképe is másként ala-
kult volna.
1918 október 31-én állapították meg a feltételeket és november
3-án délután 15 órakor írták alá és másnap november 4-én  dél-
után 15 órakor ért véget az ellenségeskedés.

                                                    Vége

Párbaj vétségért elítélték Horthy Istvánt a kormányzó fiát 1

                                                                             1

1924 november 27-i hír szerint a múlt év- 1923- tavaszán ifjú Horthy
István és ifj. Végly György földbirtokos egymással párbajozott.
Az ok az volt hogy Horthy István összeszólalkozott egy mulatságon
a földbirtokossal. A párbaj során mindketten könnyebben megsérültek.
A budapesti királyi ügyészség párbajvétség címen eljárást indított
ellenük. A büntetőtörvényszéken dr. Vásárhelyi Béla ítélőtáblai bíró
tanácsa november 26-án felelősségre vonta őket a bizonyítási eljárás
után ifj. Horthy Istvánt 4 napi Végly Györgyöt két napi államfogházra
ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlottak megnyugodtak az ítéletben és
így az jogerős lett.

                                                          Vége

Tisza István volt miniszterelnök gyilkosa 1

                                                                                1

Sztanykovszy Tibor 17 évet kapott a szegedi Csillagba és Bihari 

Sándor álhírlapíró. 1925 őszén bevallották a rendőrségen hogy ők

ölték meg Tisza Istvánt. Nyomozást rendeltek el 1926-ban.

                                

                                                                   Vége

Jászai Mari a nagy magyar tragika vitézi telket kapott 1

                                                                                  1

A vitézi telken művésznő testvér öccse gazdálkodott , mely 10 h.
melyen házat készül építeni az 1925 március 4-i újsághír szerint.

1933, február 7 Győrből jelenti a tudósító:
Jászai Mari a nagy tragika családjának Rábatamási kúriája hármas
eljegyzés székhelye volt. Jászai József nyugalmazott igazgató-taní-
tó Jászai Mari öccsének István nevű fia eljegyezte Horváth Annát,
Horváth József rábatamási lányát Horváth Anna bátyja Jenő, uradal-
mi intéző viszont eljegyezte Jászai Jolánka nevű lányát, míg Jászai
József harmadik gyermekét, Iluskát- ugyanakkor Keserű János szol-
gabíró jegyezte el.

Ide kívánkozik az a hír is, hogy Jászai Mari a Nemzeti Színház nagy
tragikája 1915 február elején (február 9-i hír) nagy értékű brilliáns
fülbevalóját amely 16 kisebb és két nagyobb brilliánst foglalt ma-
gába, Ziegler Károly tábornagy nejének juttatott el.
A tábornagyné a fülbevalót a Hadsegélyző Hivatalhoz juttatta, hogy
a katonák és özvegyeinek és árváinak alapja javára értékesítsék.
A Hivatal sorsolás útján értékesítette.

Amikor a Himnuszt megváltoztatták 1

                                                                           1

A m. kir vallás- és közoktatási miniszternek 15.151/1939. V.K.M.
számú rendelete
                                         A ˝Himnusz˝ egyöntetű előadása.

A Himnusz előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben
megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát. Ennek elkerülése
és az előadás egységének biztosítása érdekében elrendelem a követ-
kezőket. A Himnusz áhitatkeltését célzó imádságos jellegének meg-
felelően csak komoly alkalmakkor adható elő.
Ismétlésben az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes
előadását úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. Az olyan ün-
nepségeken, ahol az egész Himnusz előadására nincs idő, az előjá-
ték elhagyásával csupán a Himnusz első nyolc üteme játszandó.
A Himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni.
A könnyebb énekelhetőség kedvéért mindazonáltal az eredeti
˝hozz rá víg esztendőt˝ szöveg helyett ˝hozz reá víg esztendőt˝
énekelendő. A helyes előadásnál zsinórmértékül szolgáló hivata-
los letétkiadása iránt egyidejűleg gondoskodás történt.


                                              Budapesten, 1939 évi június hó 2-án
                                                         Dr. Hóman Bálint s.k.
                                 m.kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter


                                                   Vége

Mit csináltak a letünt Monarchia hajdani hatalmasai az I.világháború után 1

                                                                                    1

Az összeomlás után egy ideig a közönség nagy érdeklődéssel kísérte,
mit csinálnak a ˝ nagy idők letűnt  nagyjai˝ az érdeklődés azonban
lassan alábbhagyott és a háborús korszak nagyságai közül sokan el-
merültek a népmilliók tengerében. Vegyük sorra azokat, akiknek sor-
sa kevésbé ismeretes: Hötzendorfi Konrád utóda a vezérkari főnök-
ségben, Arz Artúr báró különböző technikai szaklapok munkatársa.
Ebből élt, mivel román állampolgár volt, nyugdíjat csak abban az
esetben kaphatott volna a bukaresti kormánytól, ha Romániába köl-
tözik. Arz báró azonban nem tudott Bécstől megválni.
Berchtold Lipót gróf 1914. szerencsétlen kezű külügyminisztere
az év legnagyobb részét Münchenben töltötte. Csehországi birto-
kán fia gazdálkodott, ő maga, mivel Ausztriába nem mehetett, sze-
rette hangsúlyozni magyar állampolgárságát és végleg Magyaror-
szágon szeretett volna letelepedni, mivel, itt is voltak birtokai.
És végleg le is telepedett az akkor Sopron vármegyéhez- ma Vas
megyéhez- tartozó Peresznyén ahol 1942 november 21-én hunyt el.
Peresznye község tulajdonosa volt. De eltemetni, a Csehországi
buchlowitzi kastélyban temették el.
Utóda, Czernin Ottokár gróf, az összeomlás után néhány évig tag-
ja volt az osztrák nemzetgyűlésnek, az utolsó választásokon azon-
ban kibukott és azóta keveset hallottak róla akkoriban. Népszerűt-
lenségén kívűl súlyos tüdőbaja tartotta vissza az aktív politika élet-
től
Potiorek Oszkár táborszernagy, Bosznia egykori kormányzója, s
Belgrád első elfoglalója Klagenfurtban élt, visszavonultan.
Itt halt meg egyébként 1920-ban Boroevics Szvetozár, a kassai és
budapesti hadtestek, majd az isonzói hadsereg parancsnoka.
A világháború másik generálisa Waldstetten Alfréd báró, egy ke-
reskedelmi cég alkalmazottja volt Bécsben.
Ugyanitt élt Auffenberg Móric báró a komarówi győző, aki nagy-
szabású publicisztikai működést fejtett ki különböző bécsi napi
lapok hasábjain, könyveket írt. 1928-ban halt meg Bécsben má-
jus 28-án.
Krausz Alfréd generális, a kaporettói offenzíva vezére, az össze-
omlás után mint egyetlen osztrák-magyar generális megtagadta
a Habsburgokat, a Hohenzollern- féle pángermanizmus szolgá-
latába állt, és már évek óta a legvéresebb szájú vezére volt a bé-
csi kampós kereszteseknek. (horog kereszt H).
A világ kataklizma első áldozatának, - Ferenc Ferdinánd trónörö-
kös gyermekei Ausztriában éltek. Zsófia főhercegnő férjhez ment
Friedrich Nostitz-Rieneck grófhoz. A legidősebb fiú, Hohenberg
Miksa herceg, aki az utóbbi időben egyesek mint magyar, mások
mint cseh trónkövetelőt szerepeltették az 1920 évek elején, a bé-
csi tudományegyetem jogi fakultásának a hallgatója volt, öccse,
Ernő viszont Grazban a gazdasági főiskola erdészeti osztályán
tanult.
I.Ferenc József unokája, Rudolf trónörökös és Stefánia főherceg-
nő, a jelenlegi Lónyai Elemér hercegné lánya, Erzsébet tudvale-
vőleg elvált a férjétől Windischgraetz Ottó hercegtől, Bécsben
élt szerény módon gyermekeivel, akik közül a legidősebb fiú
a festészeti akadémiát látogatta. 1925 augusztusában az volt a
kolportált hír a sajtóban, hogy Erzsébet férjhez megy egy szo-
ciáldemokrata képviselőhöz, nem felelt meg a valóságnak, de
az tény, hogy tagja volt a szociáldemokrata pártnak Ferenc Jó-
zsef unokája.
Lipót Salvator főherceg volt tüzérségi főparancsnok Spanyol-
országba költözött, ahol gyermekeit polgári pályára készíti elő.
Fiai: Antal Ferenc József és Károly Madridban az elektrotech-
nikai pályára készülnek, lánya Mária Immakulata főhercegnő
viszont varrni és kalapot csinálni tanult és egész család számá-
ra ő vezeti a háztartást. Miként ismeretes Mária Immakulata
kitűnő muzsikus és ˝ Tizennyolc tavasz´ címmel balettet szer-
zett, amelyet a háború alatt a bécsi Hofoper színre is vitt.
Húga Margit a madridi festészeti akadémián az 1920 évek e-
lején fejezte be tanulmányit, és meg kapta a nagy aranyérmet.

                                            Vége

Győr város deportálni akarta a kóbor cigányokat 1933-ban 1

                         
                                                                                  1

1933 február legelején Győr városa átiratot intézett minden vármegye
és minden város tőrvényhatósági bizottságához, hogy vele együtt kér-
je az illetékes fórumoktól, hogy lakatlan szigetre deportálják a cigá-
nyokat. Ennek a feliratnak a megszerkesztésénél az volt az indító ok,
hogy az elszakított nyugatmagyarországi részeken, akárcsak Csonka-
magyarország nyugati részén rendkívüli mértékben elszaporodtak a
kóbor cigányok s valóságos veszedelemévé váltak a lakosságnak.
Nemcsak azzal hogy tömegesen követik el a legkülönbözőbb bűn-
cselekményeket, hanem azzal is, hogy ez a kóbor dologtalan náció
segélyezésre szorul és segélyek formájában olyan hatalmas össze-
dget visz el a lakosság elől, hogy a községek már szinte görnyed-
nek a cigánysegélyesek terhe alatt. Nagyon sok terv merült fel arra,
hogy miként szabaduljanak meg a cigányoktól. Akadt olyan indít-
vány, mely azt ajánlotta, hogy Ausztria, Magyarország, Jugoszlá-
via s Csehország együtttesen a Népszövetségtől kérje, hogy a vi-
lág összes cigányait valamelyik lakatlan szigetre deportálja. Ez
az indítvány elfogadásra talált, olymódon, hogyha ez a terv még-
sem valósulhatna meg, akkor  munkatelepekre kellene összegyüj-
teni a cigányokat, ahol legalább három évig munkába fogják őket.
Az utolsó indítvány - amit feltételesen szintén elfogadtak - úgy
szólt, hogy a cigány gyermekeket két éves korukban el kell vin-
ni szüleiktől és külön erre a célra szolgáló intézetekben munkás
polgárokká kellene nevelni őket.
Hozzá teszem a fenti tervekből semmi sem lett.

                                                          Vége                                                                                    

A numerus clausus 2

                                                                             2

1926.Szeptember 16

A baloldal a legteljesebb elégedetlenséggel fogadta Klebelsbergnek

a numerus claususról szóló új rendeletét

 Pakots(József): Tessék teljesen eltörölni a numerus clausust!

 Payr(Hugó): A zsidóságnak akarnak port hinteni a szemébe a fő-

városi polgármester választásnál.

Budapest szeptember 15 

  Klebelsber Kunó gróf kultuszminiszter a numerus clausussal kap-

csolatban ma két rendeletet adott ki, amely nemcsak tanügyi, hanem 

politikai körökben is nagy feltűnést keltett. A két rendelet szerint

Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a numerus clausus alkalma-

zásán lényeges enyhítéseket eszközöl, amennyiben elrendelte hogy 

a felvételeknél, vagy általában az arányszám megállapításánál a 

kikeresztelkedett zsidó hallgatók egynlő elbánásba részesüljenek 

a keresztény hallgatókkal.

 A másik rendelet értelmáben a zsidóság percentuális arányszámát

az egyetemnek a miniszterileg megállapított létszám után fogják 

számítani, nem pedig a tényleg jelentkező összes hallgatók száma

után 5%-ban szabja meg a felvételt. Az ellenzék tiltakozott ellene.
Majd a 29-én megjelenő lapszámban a következőket írták

Klebelsberg nyilatkozatát a numerus claususról és az áttérések
összehasonlításáról óriási ellenhatás fogadta.
   Baltazár püspök: ˝ képtelenség a beleavatkozás abba, hogy vala-
kinek más vallásra áttérése milyen  lelki motívumból készült.˝

Baltazár Dezső a következőket mondotta: - Amint az egész numerus
clausus rendszerét lényegébe elvileg és gyakorlatilag is képtelennek,
és igazságtalannak tartom, egész természetes, hogy a belőle jövő
minden konzekvenciát is annak tartom és egy cseppet sem csodál-
kozom azon hogyha egy ilyen képtelen intézmény, mint a numerus
clausus intézménye, további képtelenségeket szül, mint amilyen kép-
telenség beleavatkozás abba, hogy bár ki is felül vizsgálja azt, hogy
valakinek más vallásra áttérése milyen lelki motívumokból történik.
Ez a vizsgálás egyedül csak az Isten számára van letéve, annak jogi
lehetősége és hatalma. Ember ebbe be nem avatkozhat anélkül, hogy
lelkünket szabadnak teremtett Isten ellen ne vétkeznénk

Október 13-i számban  a következők olvashatók:
 Gömbös (Gyula) hálás Prohászka püspöknek és numerus clausust
akar a középiskolákba is. A magyar fajvédő fenomén a szociál demo-
krácia eltiprásával akar a munkásság sorsán javítani.
... Gömbös a következőket mondotta: - Hálásak lehetünk Prohászka
Ottokár püspöknek, aki a mi mozgalmunkat megszentelte azzal, hogy
kijelentette, hogy ő is fajvédő...
 Enyhített rajta Bethlen 1928-ban, de lényegileg az egész korszakot
meghatározta. Ez nem egyedül álló. Az USA, Lengyelország, is kor-
látozta a zsidók jogait. Bár az USA-ban nem emelkedett törvény erő-
re. de az egyetemekre való bejutást 1918 és az 1950-es évekig korlá-
tozták. A  lengyeleknél 1923-ban szerették volna bevezetni, de csak
1937-től 10 %-ban maximálták a zsidók számát az egyetemeken. Bár
a 20-as évek ben hivatalosan nem volt, de a korlátozások még is éltek.
Az USA szélső liberális kormánya a saját háza tájékán söprögessen
akkor amikor farkast kiált. A nem kívánatos emberek sterilizációját
például nem Hitlerék alkalmazták először,hanem Roosevelték az 1930-
as évek elejétől.

                                       
                                                   Vége