18
Az tény és való, hogy bomlasztást már 1914-ben meg kezdték Masarykék.
A felszólalásában taglalja a múltat. Tele csúsztatásokkal és hamisításokkal.
Hogy jöttek a hódítók, mármint a magyarok és sikertelenül próbálták elma-
gyarosítani a lakosságot. Ha már magyarosításról beszélünk, az a 19-20.szá-
zad elején volt. Persze az sem olyan mértékű ahogyan aztán ők bántak a ki-
sebbségeikkel. Ráadásul a szlovákság ,szlovák öntudat is a magyar uralom
alatt alakult ki. Illetve a 18- 19.- ik században a reformkor idején kezdett ki-
bontakozni a nemzetiségek öntudata. Nagyjából egy időben magyarral. Ha
olyan nagy lett volna az ellentét a magyarok és szlovákok között Beneš sze-
rint, akkor miért volt annyi vegyes házasság, az el szlovákosodás és elma-
gyarosodás is a szlovák magyar nyelvhatáron főleg. Hisz hány magyar csa-
lád van ma is a Kárpát medencében akiknek őseik szlovákok voltak és for-
dítva. Vagy ilyen hamis,hazug megjegyzés hogy a Duna jobb partján élő
még nem létező szlovákokat a magyarok felűzték őket a hegyekbe. Ez tel-
jesen hazug és hamis állítás. A bal parton élőket nem tudták el űzni ezek
többé-kevésbbé elmagyarosodtak. Én nem találtam olyan adatot mely szám-
szerűleg megtudja mondani hogy hány szláv élt akkor. Mint ahogy a honfog-
laló magyarok létszámáról sincs adat. Az alsó réteg szlovák, a felső réteg
magyar volt. A Duna mint határ gazdasági és stratégiai okokból kellett nekik.
Dobálódzik a számokkal hogy mennyi magyar kerülne csehszlovák uralom
alá. Pozsonytól Vácig 350 000. Budapest környékén 150 000 szlovák él. Ez is jól
cseng, de nem igaz. Valóban éltek és élnek ma is szlovákok Budapest kör-
nyékén. Mikor Sonnino meg kérdezi mekkora a szlovákok aránya a ma-
gyarokkal szemben, rávágja hogy 60%. Elképesztő valótlanság. De azt a-
zért elismeri hogy a folyó mellett nagyobbrészt magyarok vannak. Akkor
nem lehet 60%. Tovább menve, elismerte Beneš, hogy a Felvidék az Al-
földre van utalva, illetve egymásra. Felmerül a kérdés hogy akkor miért
akarta szét szedni Magyarországot? Csak azért hogy létre tudják hozni
Csehszlovákiát. Hogy Prága uralhassa a Kárpátokat és az ott élő népeket.
Azt is elismeri hogy 650 000 magyar kerülne csehszlovák uralom alá. De
a vasút az fontos stratégiailag is nemcsak a kereskedelem miatt.Bár ő cél-
juk az Adria tenger. Ami szintén valótlan, hogy 450 000 szlovák maradna
Magyarországon. Természetesen a magyarok minden szlovákot elnyomtak.
Sőt nem átalja kijelenteni, hogy Kossuth is elakarta őket nyomni, hogy nem
kaphatnak választó jogot. Az sem igaz hogy a 2300 hivatalnokból összesen
17 volt szlovák, 1700 bíróból 1: vagy a 2500 adószedőből 10 volt szlovák.
Ha az ember megnézi a települések vezetőinek,tanerőinek névsorát, hát bi-
zony a tíz ujjam is kevés lenne hogy hány szlovák nevű, szlovák nemzetiségű
ember töltött be valamilyen posztot. De ez igaz állami és egyházi intézmények-
re is. Az sem fedi a valóságot hogy egyharmaduk kivándorolt Amerikába, vagy
leköltözött Magyarország más területére. Szabolcsba a, Békésbe és más me-
gyékbe úgy telepítették őket a török kiűzése után a lakatlan vagy alig lakott
területekre. Budapest mellett 90 000, Debrecen mellett 80 000 szlovák élt.
Az 1930-as népszámlálás kor Hajdú vármegyében mindössze 29 szlovák nyel-
vű ember élt. A trianoni ország területén összesen a Dunántúltól a Tiszántúlig
1920 ban ha az adatok helyesek, 142 000 szlovák élt. A Magyar Statisztikai
Zsebkönyv 1933-ban kiadott II.évfolyamában, mindösszesen 104 849 tótot
(szlovákot) mutat ki. Budapesten 1920-ban 14 011 azaz a jelenlévő népesség
1,5 %-a ami aztán 1925-re 8 322-re csökken, Vagyis 0,9% A legtöbb szlo-
vák 1890-ben lakott Budapesten 27 126, a népesség 5,6%.-a. És Békés vár-
megyében élt és él a legtöbb szlovák. Egyszerűen amit állított az valótlanság.
Az általa megbízhatatlannak tartott népességnyilvántartás bele kalkulálva +- té-
vedéseket, akkoris megfelelt az európai standardnak. Nem hiába ma is a leg-
hasznáhatóbb és legmegbízhatóbb adatokat tartalmazzák a magyar statisztikák.
Európa hírű volt. Keleti Károly és társai.a híres magyar statisztikusok. De Fényes
Elek és társai. Nem hibátlan és nem állítom hogy nem gyakoroltak nyomást a
nemzetiségekre hogy magyarnak vallják magukat. Biztos előfordult. De semmi
esetre sem tömegével és a milliós szlovák nemzetiségre való nyomással. Ez
fizikailag is kivitelezhetetlen volt. Hogy mohóságukat minél jobban kielégítsék
a rutén lakta területeket is kérte. Az tény hogy a ruténok megosztottak, voltak
akik magyarok akartak maradni,voltak akik Ukrajnához kívánkoztak és voltak
akik a csehekhez, de ők is úgy hogy a csehek magukhoz édesgették azzal hogy
autonómiát kapnak. Amiből aztán később nem lett semmi. Létre jön majd Pod-
karpatska Rus, területileg 3l is határolják majd, de a valódi önrendelkezést meg-
tagadták tőlük.A másik agyszüleményük a korridor Csehszlovákia és Jugoszlá-
via között, ami Nyugat-Magyarországot a mai Burgenlandot és a Magyarország
egyes részeit érintette volna. szerencsére nem valósult meg.
Ez az egész nem szól másról mint megteremteni Nagycsehszlovákiát, közös ha-
tárral Romániával. Körbe venni Csonka-Magyarországot.
2014. február 27., csütörtök
2014. február 24., hétfő
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 17
17
Kramář elmondja, hogy próbálkoznak a Morava hajózhatóvá tételével, s
tervbe vették, a csatorna-rendszer nagyarányú fejlesztését, mely az Északi ten-
gert az Elbán, s a Dunán keresztül a Fekete tengerrel összekötné. Ezek a köz-
lekedési útvonalak csehszlovák területen haladna keresztül.
Lloyd George felteszi a kérdést, hogyha netán az igényelt területek lakossága
magát Magyarországhoz tartozandónak nyilvánítja, úgy Beneš úr elfogadhatónak
tartja- e azt a megoldást, hogy Szlovákia, folyóin át, szabad kijutást kapjon a
nemzetközi víziúttá nyilvánított Dunára.
Beneš azt feleli, hogy ezek a folyók a Vág kivételével, még nem hajózhatók
s így az egész Szlovákia el lenne vágva a Dunától.
Lloyd George azt kérdezi, hogyha biztosítanák Csehszlovákiának a Duna
meghatározott pontjaihoz való szabad vasúti kijutást, ez kielégítené-e igényeiket.
Beneš azt válaszolja, hogy a Duna völgye és a Felvidék oly mértékben egy-
másra utalt, hogy szétválasztásukból komoly zavarok támadnának, E területek
megélhetését az ipari és mezőgazdasági termékek cseréje biztosítja. A szlovák
felföld ipari, míg a Duna-völgy mezőgazdasági jellegű.
Beneš úr azt mondja, hogy az általa előadott határigényt épp a vasúti közlekedés
adottságai diktálják. A hegységek észak-déli iránya miatt kelet és nyugat közt
csekély az érintkezési lehetőség. Ennél fogva szükség van arra a vasútvonalra.
amely az oldalirányú összeköttetést biztosíthatja. Elismeri ugyan, hogy ezzel a
tekintélyes számú magyar lakosság kerül át Csehszlovákiába, de hadd hívja fel
a figyelmet arra, hogy a magyar népességnyilvántartás még az osztráknál is meg-
bízhatatlanabb volt. Ilymódon mintegy 250 000 magyar kerülne a határokon be-
lülre, s ezzel még mindig 350 000 szlovák maradna kívül rekedve. Összességében
az új állam fennhatósága 650 000 magyarra terjedne ki, míg Magyarországé
450 000 csehszlovákra. Magyarországon a faji keveredés a múltbéli kíméletlen
üldözések következtében, igen nagymértékű.
A szlovákokat különösen sújtotta a elnyomás, maga Kossuth mondta, hogy a
szlovákok nem kaphatják meg a választójogot. A magyarok nyíltan hangoztat-
ták, hogy a szlovákokat nem tartják embereknek. Szlovákiában 2300 hivatalnok
közül csupán 17 volt szlovák. 1700 bíróból mindössze 1; 2500 adószedőből nem
több mint 10! Ennek következtében a szlovák lakosság egyharmada kivándorolt
Amerikába. Mások otthonaikat elhagyván a könnyebb megélhetés reményében
Magyarország más vidékeire települt át, mint azt a Budapest mellett élő 90 000,
s a Debrecen környéki 80 000 szlovák példája tanúsítja.
Beneš azt mondja, reáhárul az a kötelesség, hogy a Konferencia figyelmét fel-
hívja bizonyos javaslatokra, amelyek nem számíthatóak a csehszlovák területi i-
gények közé. E javaslatok közül az első a Magyarországon élő ruténokra vonat-
kozik. A szlovákok szomszédságában, tőlük keletebbre van egy terület, amelyet
ruténok népesítenek be.
Ezek s ruténok ugyanazon törzsből származnak, mint a kelet-galíciaiak, akiktől a
Kárpátok elválasztja őket.
A szlováksággal szoros szomszédságban élnek, hasonló társadalmi és gazdasági
körülmények között - mitöbb a két nép nyelve közt egy átmeneti nyelvjárás is lét-
rejött. A ruténok nem kívánnak magyar fennhatóság alatt maradni, s ezért felaján-
lották, hogy önálló államot alkotva szoros föderációba lépnének Csehszlovákiá-
val. Számuk 450 000-re tehető. Igazságtalanság lenne őket a magyarok kénye-
kedvére hagyni, s habár a csehszlovák igények közt ez nem szerepel, ő mégis
vállalta, hogy ügyüket a Konferencia elé tárja. Amennyiben Kelet-Galícia orosz
kézbe jutna, ez azzal a veszéllyel jár, hogy az oroszokat behozza a Kárpátoktól
délre eső területekre. Viszont ha Kelet-Galícia lengyel lenne, a lengyelek maguk
se tartanának számot e népességre. Ebből következően e népnek vagy magyar-
rá, vagy autonómmá kell lennie. Ha ez utóbbi következnék be, a ruténok a cseh-
szlovák állammal kívánnak szövetséget alkotni. Noha ezzel Csehszlovákia terhet
vállalna magára, e megoldás azt az előnyt kínálná számára, hogy Romániával kö-
zös határa lesz. (...)
A csehszlovák állam - hogy a magyarok és németek harapófogójából magát ki-
szabadítsa - szoros kapcsolatokra törekszik Jugoszláviával és Olaszországgal.
A Csehszlovákiához legközelebb eső tenger az Adria. Úgy gondolja, hogy a kap-
csolattartást leginkább egy keskeny zóna biztosíthatná, mely akár a cseh, akár a
jugoszláv kormány, vagy épp a Népszövetség felügyelete alá tartozna. Önnma-
gában egy vasútvonal, melynek valamelyik oldalához terület tartoznék, szerinte
nem lenne elég. Ezért azt javasolja, hogy e területet úgy a magyarok, mint a né-
metek rovására jelöljék ki, hogy az Csehszlovákia és Jugoszlávia közt eképpen
egy folyosót képezzen.
Mindez csupán egy megfontolás végett előterjesztett javaslat, mely a Konfe-
rencia által elfogadott általános elvekkel összhangban áll.
A csehszlovák kormány nem kíván akadályokat gördíteni a Konferencia cél-
kitűzései elé. ellenkezőleg: minden erejével azon van, hogy közreműködjék egy
igazságos és tartós béke megalkotásában.
( Ezt követően az alábbi határozat született:)
Azon kérdések, melyek Beneš nyilatkozata nyomán a békeszerződést érin-
tő csehszlovák területi igényből felmerültek, előkészítő vizsgálatra egy szakérő
bizottság elé kerülnek, amelybe az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom,
Franciaország és Olaszország két - két képviselőt delegál.
E bizottság feladata, hogy az érintett kérdéseket a lehető legrövidebb határi-
dőn belül döntésre elő készítse, s hogy a méltányos rendezésre ajánlásokat te-
gyen.
A bizottság felhatalmaztatik az érintett népek képviselőivel való konzultációra.)
( A tanácskozást ezt követően elnapolták.)
Párizs, Villa Majestic 1919.február 6-án. ˝
Kramář elmondja, hogy próbálkoznak a Morava hajózhatóvá tételével, s
tervbe vették, a csatorna-rendszer nagyarányú fejlesztését, mely az Északi ten-
gert az Elbán, s a Dunán keresztül a Fekete tengerrel összekötné. Ezek a köz-
lekedési útvonalak csehszlovák területen haladna keresztül.
Lloyd George felteszi a kérdést, hogyha netán az igényelt területek lakossága
magát Magyarországhoz tartozandónak nyilvánítja, úgy Beneš úr elfogadhatónak
tartja- e azt a megoldást, hogy Szlovákia, folyóin át, szabad kijutást kapjon a
nemzetközi víziúttá nyilvánított Dunára.
Beneš azt feleli, hogy ezek a folyók a Vág kivételével, még nem hajózhatók
s így az egész Szlovákia el lenne vágva a Dunától.
Lloyd George azt kérdezi, hogyha biztosítanák Csehszlovákiának a Duna
meghatározott pontjaihoz való szabad vasúti kijutást, ez kielégítené-e igényeiket.
Beneš azt válaszolja, hogy a Duna völgye és a Felvidék oly mértékben egy-
másra utalt, hogy szétválasztásukból komoly zavarok támadnának, E területek
megélhetését az ipari és mezőgazdasági termékek cseréje biztosítja. A szlovák
felföld ipari, míg a Duna-völgy mezőgazdasági jellegű.
Beneš úr azt mondja, hogy az általa előadott határigényt épp a vasúti közlekedés
adottságai diktálják. A hegységek észak-déli iránya miatt kelet és nyugat közt
csekély az érintkezési lehetőség. Ennél fogva szükség van arra a vasútvonalra.
amely az oldalirányú összeköttetést biztosíthatja. Elismeri ugyan, hogy ezzel a
tekintélyes számú magyar lakosság kerül át Csehszlovákiába, de hadd hívja fel
a figyelmet arra, hogy a magyar népességnyilvántartás még az osztráknál is meg-
bízhatatlanabb volt. Ilymódon mintegy 250 000 magyar kerülne a határokon be-
lülre, s ezzel még mindig 350 000 szlovák maradna kívül rekedve. Összességében
az új állam fennhatósága 650 000 magyarra terjedne ki, míg Magyarországé
450 000 csehszlovákra. Magyarországon a faji keveredés a múltbéli kíméletlen
üldözések következtében, igen nagymértékű.
A szlovákokat különösen sújtotta a elnyomás, maga Kossuth mondta, hogy a
szlovákok nem kaphatják meg a választójogot. A magyarok nyíltan hangoztat-
ták, hogy a szlovákokat nem tartják embereknek. Szlovákiában 2300 hivatalnok
közül csupán 17 volt szlovák. 1700 bíróból mindössze 1; 2500 adószedőből nem
több mint 10! Ennek következtében a szlovák lakosság egyharmada kivándorolt
Amerikába. Mások otthonaikat elhagyván a könnyebb megélhetés reményében
Magyarország más vidékeire települt át, mint azt a Budapest mellett élő 90 000,
s a Debrecen környéki 80 000 szlovák példája tanúsítja.
Beneš azt mondja, reáhárul az a kötelesség, hogy a Konferencia figyelmét fel-
hívja bizonyos javaslatokra, amelyek nem számíthatóak a csehszlovák területi i-
gények közé. E javaslatok közül az első a Magyarországon élő ruténokra vonat-
kozik. A szlovákok szomszédságában, tőlük keletebbre van egy terület, amelyet
ruténok népesítenek be.
Ezek s ruténok ugyanazon törzsből származnak, mint a kelet-galíciaiak, akiktől a
Kárpátok elválasztja őket.
A szlováksággal szoros szomszédságban élnek, hasonló társadalmi és gazdasági
körülmények között - mitöbb a két nép nyelve közt egy átmeneti nyelvjárás is lét-
rejött. A ruténok nem kívánnak magyar fennhatóság alatt maradni, s ezért felaján-
lották, hogy önálló államot alkotva szoros föderációba lépnének Csehszlovákiá-
val. Számuk 450 000-re tehető. Igazságtalanság lenne őket a magyarok kénye-
kedvére hagyni, s habár a csehszlovák igények közt ez nem szerepel, ő mégis
vállalta, hogy ügyüket a Konferencia elé tárja. Amennyiben Kelet-Galícia orosz
kézbe jutna, ez azzal a veszéllyel jár, hogy az oroszokat behozza a Kárpátoktól
délre eső területekre. Viszont ha Kelet-Galícia lengyel lenne, a lengyelek maguk
se tartanának számot e népességre. Ebből következően e népnek vagy magyar-
rá, vagy autonómmá kell lennie. Ha ez utóbbi következnék be, a ruténok a cseh-
szlovák állammal kívánnak szövetséget alkotni. Noha ezzel Csehszlovákia terhet
vállalna magára, e megoldás azt az előnyt kínálná számára, hogy Romániával kö-
zös határa lesz. (...)
A csehszlovák állam - hogy a magyarok és németek harapófogójából magát ki-
szabadítsa - szoros kapcsolatokra törekszik Jugoszláviával és Olaszországgal.
A Csehszlovákiához legközelebb eső tenger az Adria. Úgy gondolja, hogy a kap-
csolattartást leginkább egy keskeny zóna biztosíthatná, mely akár a cseh, akár a
jugoszláv kormány, vagy épp a Népszövetség felügyelete alá tartozna. Önnma-
gában egy vasútvonal, melynek valamelyik oldalához terület tartoznék, szerinte
nem lenne elég. Ezért azt javasolja, hogy e területet úgy a magyarok, mint a né-
metek rovására jelöljék ki, hogy az Csehszlovákia és Jugoszlávia közt eképpen
egy folyosót képezzen.
Mindez csupán egy megfontolás végett előterjesztett javaslat, mely a Konfe-
rencia által elfogadott általános elvekkel összhangban áll.
A csehszlovák kormány nem kíván akadályokat gördíteni a Konferencia cél-
kitűzései elé. ellenkezőleg: minden erejével azon van, hogy közreműködjék egy
igazságos és tartós béke megalkotásában.
( Ezt követően az alábbi határozat született:)
Azon kérdések, melyek Beneš nyilatkozata nyomán a békeszerződést érin-
tő csehszlovák területi igényből felmerültek, előkészítő vizsgálatra egy szakérő
bizottság elé kerülnek, amelybe az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom,
Franciaország és Olaszország két - két képviselőt delegál.
E bizottság feladata, hogy az érintett kérdéseket a lehető legrövidebb határi-
dőn belül döntésre elő készítse, s hogy a méltányos rendezésre ajánlásokat te-
gyen.
A bizottság felhatalmaztatik az érintett népek képviselőivel való konzultációra.)
( A tanácskozást ezt követően elnapolták.)
Párizs, Villa Majestic 1919.február 6-án. ˝
2014. február 23., vasárnap
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 16
16
Ugyanaz a nyelv, ugyanazok az eszmék, ugyanaz az uralkodó vallás. A szlovák
nemzeti lelkesedést, mindig is a magyarokkal szembeni ellentét táplálta. Szlová-
kiát északról a Kárpátok, déli irányba forduló partjától a Tiszáig terjedő határ
részint természetes. Ez a szakasz elkerülhetetlen módon sok magyar is leválaszt,
mely problémára a Konferenciának kell megoldást találnia.
Lloyd George kifejti azon véleményét, hogy a Szlovákiára vonatkozó igény jo-
gosságához nem férhet semmi kétség. amennyiben ez így áll, azt ajánlaná dr.Be-
nešnek, hogy megjegyzéseit csupán a vitatott pontokra korlátozza.
(Általános megegyezés jött létre arról, hogy a Szlovákiára vonatkozó területi i-
gény nem támaszt nehézségeket, s tisztázandó pontok csupán a Magyarország-
gal közös határvonalon vannak.)
Beneš összegzésképpen leszögezi, hogy a dunai határhoz valóragaszkodás igé-
nyeik elvi alapja. Szlovákia dunai ország. A magyarok bejövetelekor a szlová-
kok uralták egész Pannóniát. A magyarok felűzték őket a hegyekbe, s miután
a Duna jobb partját megtisztították a szlovákoktól, közvetlen érintkezésbe ke-
rültek a németekkel. A Duna bal partján élő szláv népességet nem tudták ki-
pusztítani. Ezek a szlávok földjükön maradtak, noha többé-kevésbé elmagya-
rosodtak. az északi vidékek falvainak legalsó rétege szlovák maradt, csupán a
mesterségesen fölébe került uralkodó réteg volt magyar.
A dunai határigényt ezen felül egy másik, igen fontos gazdasági érv is alá tá-
masztja. A csehszlovák államnak nincs közvetlen tengeri határa. Három oldal-
ról németek, a negyedikről magyarok veszik körül. Ipari ország lévén feltétlen
szüksége van tengeri kijáratra. Ezt csak a nemzetközivé nyilvánított Duna biz-
tosíthatja számára, az állam gazdasági életének alapjaként. Ez geográfiai szük-
ségszerűség, mely nélkül az új állam nem lehet meg.
Lloyd George azt kérdezi, hogy a szlovákság milyen arányban lakja a Du-
na vidékét.
Beneš azt feleli, hogy a terület elcsatolásával a csehszlovák államhoz
350 000 magyar kerülne. Ám ismét hangsúlyozza, hogy vidéken erőszakos
magyarosítás folyt. A fenti adat egyébként a Pozsony és Vác közti területre
vonatkozik. Hozzátenné azt is, hogy a folyó túlpartján jónéhány szlovák szor-
vány település van. Így például csupán Budapest környékén vagy 150 000
szlovák él. Őket kompenzációként magyar fennhatóság alatt hagynák.
Sonnino azt kérdezi, hogy mekkora a szlovákok aránya a magyarokkal
szemben.
Beneš azt feleli, hogy ez vidékenként változik. Azon vidékek, amelyeken
a felmérések alapulnak, észak-déli irányban húzódnak, s ily módon erős ma-
gyar többséget mutatnak. Ő maga különben úgy becsüli, hogy az általa emlí-
tett térségben 60% a szlovák népesség aránya, de megbízható adatot igen
nehéz lenne közölni, mivel e terület sohasem képezett önálló népszámlálási
körzetet.
Wilson elnök azt kérdezi, hogy vajon a városokról hozzáférhetőek-e statisz-
tikai adatok, illetve, hogy igaz-e az az állítás, miszerint a szlovák népesség e-
gyedül Pozsonynál érintkezik a Dunával.
Beneš azt válaszolja, hogy a szlovákság Budapesttől északra is letér a Du-
náig, noha elismeri, hogy a folyó menti lakosság nagyobb részt magyar.
Lioyd George azt kérdezi, hogy a Szlovákián áthaladó folyók hajózhatók-e.
Beneš elmondja, hogy csupán a Vág az, ám az is csak félig, az alsó szaka-
szán.
Ugyanaz a nyelv, ugyanazok az eszmék, ugyanaz az uralkodó vallás. A szlovák
nemzeti lelkesedést, mindig is a magyarokkal szembeni ellentét táplálta. Szlová-
kiát északról a Kárpátok, déli irányba forduló partjától a Tiszáig terjedő határ
részint természetes. Ez a szakasz elkerülhetetlen módon sok magyar is leválaszt,
mely problémára a Konferenciának kell megoldást találnia.
Lloyd George kifejti azon véleményét, hogy a Szlovákiára vonatkozó igény jo-
gosságához nem férhet semmi kétség. amennyiben ez így áll, azt ajánlaná dr.Be-
nešnek, hogy megjegyzéseit csupán a vitatott pontokra korlátozza.
(Általános megegyezés jött létre arról, hogy a Szlovákiára vonatkozó területi i-
gény nem támaszt nehézségeket, s tisztázandó pontok csupán a Magyarország-
gal közös határvonalon vannak.)
Beneš összegzésképpen leszögezi, hogy a dunai határhoz valóragaszkodás igé-
nyeik elvi alapja. Szlovákia dunai ország. A magyarok bejövetelekor a szlová-
kok uralták egész Pannóniát. A magyarok felűzték őket a hegyekbe, s miután
a Duna jobb partját megtisztították a szlovákoktól, közvetlen érintkezésbe ke-
rültek a németekkel. A Duna bal partján élő szláv népességet nem tudták ki-
pusztítani. Ezek a szlávok földjükön maradtak, noha többé-kevésbé elmagya-
rosodtak. az északi vidékek falvainak legalsó rétege szlovák maradt, csupán a
mesterségesen fölébe került uralkodó réteg volt magyar.
A dunai határigényt ezen felül egy másik, igen fontos gazdasági érv is alá tá-
masztja. A csehszlovák államnak nincs közvetlen tengeri határa. Három oldal-
ról németek, a negyedikről magyarok veszik körül. Ipari ország lévén feltétlen
szüksége van tengeri kijáratra. Ezt csak a nemzetközivé nyilvánított Duna biz-
tosíthatja számára, az állam gazdasági életének alapjaként. Ez geográfiai szük-
ségszerűség, mely nélkül az új állam nem lehet meg.
Lloyd George azt kérdezi, hogy a szlovákság milyen arányban lakja a Du-
na vidékét.
Beneš azt feleli, hogy a terület elcsatolásával a csehszlovák államhoz
350 000 magyar kerülne. Ám ismét hangsúlyozza, hogy vidéken erőszakos
magyarosítás folyt. A fenti adat egyébként a Pozsony és Vác közti területre
vonatkozik. Hozzátenné azt is, hogy a folyó túlpartján jónéhány szlovák szor-
vány település van. Így például csupán Budapest környékén vagy 150 000
szlovák él. Őket kompenzációként magyar fennhatóság alatt hagynák.
Sonnino azt kérdezi, hogy mekkora a szlovákok aránya a magyarokkal
szemben.
Beneš azt feleli, hogy ez vidékenként változik. Azon vidékek, amelyeken
a felmérések alapulnak, észak-déli irányban húzódnak, s ily módon erős ma-
gyar többséget mutatnak. Ő maga különben úgy becsüli, hogy az általa emlí-
tett térségben 60% a szlovák népesség aránya, de megbízható adatot igen
nehéz lenne közölni, mivel e terület sohasem képezett önálló népszámlálási
körzetet.
Wilson elnök azt kérdezi, hogy vajon a városokról hozzáférhetőek-e statisz-
tikai adatok, illetve, hogy igaz-e az az állítás, miszerint a szlovák népesség e-
gyedül Pozsonynál érintkezik a Dunával.
Beneš azt válaszolja, hogy a szlovákság Budapesttől északra is letér a Du-
náig, noha elismeri, hogy a folyó menti lakosság nagyobb részt magyar.
Lioyd George azt kérdezi, hogy a Szlovákián áthaladó folyók hajózhatók-e.
Beneš elmondja, hogy csupán a Vág az, ám az is csak félig, az alsó szaka-
szán.
2014. február 19., szerda
A Felvidék cseh megyszállasa 1918-1920 15
A fegyverszüneti bizottság összefoglalója szerint Balassagyarmatot parancs nélkül,
valószínűleg a lakosság biztatására foglalták vissza a közelben állomásozó csapa-
tok. A jelentés 60 csehszlovák fogolyról tesz említést. A feljegyzés szerint, Vix cso-
dálkozik, hogy a csehszlovákok még Balassagyarmaton voltak, ˝közölte, hogy a
csehek már Prágából parancsot kaptak az entente által engedélyezett vonal mögé
való visszavonulásra.˝ A Hadügyminisztérium 5.osztálya a 29.gyalogezred egy gép-
puskás századát menetkész állapotba helyezett, és Balassagyarmatra irányítja. Az
iglói géppuskások vissza érkeznek Hatvanba, ahonnan ismét visszarendelik őket
Balassagyarmatra. A hadügy rendelkezik a 16.honvéd gyalog zászlóalj újbóli fel-
állításáról. Hajnalban megérkeznek a székely katonák Balassagyarmatra, reggel
pedig a 44-esek és a páncélvonat. Reggel Drégelypalánk térségébe érkezik az e-
lőző nap összeállított váci menetszázad, és részt vesz a csehek elleni véres harcok-
ban. A nap folyamán elszállítják a csehszlovák foglyokat Balassagyarmatról. Ba-
jatz és Vizy százados a polgári lakosságot felfegyverzik, azokat a tiszteket pedig.
akik velük jöttek, ellátják fegyverekkel és kiküldik a vidék felfegyverzésére.
Csehszlovák páncélvonat közeledik Losonc felől, amelyt sikeresen megfutami-
tottak.A litkei és ipolytarnóci lakosok,kapával, kaszával támadják meg ugyanezt
a vonatot. A Rapp-Szécsényi vonalon általános támadást indítottak a magyarok.
A cseh páncélvonat Drégelypalánk és Hont között változtatja állását. Miután meg-
érkezik Balassagyarmatra a katonai erősítés, kettes járőröket szerveznek, a stra-
tégiailg fontos posztokra őrséget állítanak. Január 31-én a magyarok visszafog-
laják, Litkét, Ipolytarnócot, Hontot, Rappot, Nógrádszakált, Ludányt és a szé-
csényi vasútállomást. A csehszlovákok átkelve az Ipolyon támadást indítottak,
amit a magyarok Veresharaszt.pusztánál Ipolykeszi és Nagycsalomja között visz-
szavertek. Füleken, három olasz tiszt részvételével, magyar-csehszlovák tárgya-
lások folynak. Megegyeztek abban hogy a csehszlovákok visszavonulnak a demar-
kációs vonal mögé és a Balassagyarmatról zsákmányolt hadianyagot és a nyolcvan
hadifoglyot visszaadják, valamint létesítenek egy bizottságot, mely megegyezik Rapp-
Balassagyarmat vasúti használatáról. Megállapodtak abban is hogy a demarkációs
vonal az Ipoly folyásától a Dunától. a Pinctől keletre fekvő 278-as Magashegyig, in-
nen a vonal egyenesen halad Rimaszombat déli határán át Tornaaljára, E vonal mentén
február 2-án déli 12 órakor az ellenségeskedést megszüntetik. Rendelkeztek a foglyok
kicseréléséről, a felmondást hét napi bejelentéshez kötik. Megindult a vasúti forgalom
Balassagyarmat és aszód között. Balassagyarmaton hirdetményekben jelentik be, hogy
a belső rend fenntartását a szociáldemokrata párt és a munkásgárda által alapított mun-
kástanács vette át. Hatalmas tömeg jelenlétében temetik el a fegyveres harcok polgári
áldozatait. A Népszava február 1.i híre szerint sz előző nap jelent meg az antant paran-
csa, mely elrendelte a csehszlovák csapatoknak a demarkációs vonal mögé való vonu-
lását. Vix alezredes táviratot küld a fegyverszüneti bizottság elnökének, melyben tudat-
ja a magyar féllel, hogy közbenjárására a csehszlovák fél intézkedett csapatainak a de-
markációs vonalra való visszavonulására. Dehogy ne menjenek simán a dolgok, 2-án
a csehszlovákok átlépték az Ipolyt és elfoglalták Dejtár vasútállomását, de Pálmay és
csapata heves harcokban visszafoglalta az ellenségtől. Rappnál is ki újulnak a harcok.
sok halottal A balassagyarmati ügyészségi fogházból Budapestre viszik a harcok után
elfogott ˝ csehvezetőket˝. Másnap 3-án Hatvanban Salgótarjánban kommunista agitá-
torokat tartóztatnak le. A csehszlovákok Losonc és Fülek között álló 108. sz. őrház-
nál felszedik a síneket. Losoncon túszul ejtik Szilassy Béla egyházi főgondnokot a cse-
hek. Február 4-én a csehek által megszállt és elfoglalt Komáromban, Érsekújváron,
Nyitrán és Zólyomban sztrájkba léptek a vasutasok és postai alkalmazottak Hamaro-
san Pozsony, Breznóbánya és más városok is csatlakozott az általános sztrájkhoz. A
csehszlovák hatóságok csak a katonaság bevetésével tudta leverni a sztrájkot.
Nézzük hogy mi is vezetett a megmozduláshoz Pozsonyban. 4-én a csehszlovák kor-
mány a Felvidék(Slovensko) igazgatásával megbízott Szlovák Teljhatalmú Miniszté-
riuma Zsolnáról Pozsonyba költözött ünnepélyes külsőségek között. Pontosan ugyan- arra a helyre, ahol egykor az I.Ferenc József számára épült díszkapu állt, egy annál
sokkal nagyobb díszkaput emeltek a város költségén. a szlovák kormány fogadására.
A város polgárai nem fogadták túlzott lelkesedéssel új uraikat. A túlnyomórészt német és magyar anyanyelvű lakosság házaiba húzódott, míg a munkásság és a közalkalmazot- tak általános sztrájkba kezdtek, s zárva maradtak az üzletek, éttermek, kávéházak is.
A Csehszlovák Légió állt díszsorfalat a kormánynak, majd a Séta térre vonult ahol a Szlovákiában toborzott 72. gyalogezred katonái letették az esküt úgy, hogy az egykori Városi színházzal szemben álló Petőfi szobrot körbedeszkázták. A fegyverszüneti bi-
zottság megküldte Balassagyarmatra Vix alezredes válaszát Rákóczy kormánybiztos
január 17-i levelére a csehszlovák hadügyminiszter január 31-én elrendelte a demar-
kációs vonaltól délre lévő csapatok kivonását. Rappon Rákóczy kormánybiztos és Jan-
kovich hadosztályparancsnok, a magyar kormány megbízásából, tárgyalásokat folyta-
tott a csehszlovákokkal a vasúthasználatáról, valamint a személy-és élelmiszer szállításról.
Február 5-én a csehszlovák delegáció a Tízek Tanácsa elé terjesztette kormánya igényeit.
Edvard Beneš elmondja: ˝ hogy Szlovákia hajdanán a Csehszlovák állam részét képezte,
míg a magyarok a 10.század folyamán le nem rohanták. A hódítók sikertelenül próbálták
elmagyarosítani az országot.A lakosság mindmáig cseh érzelmű, s az új államhoz kíván
tartozni. Szlovákiában sosem volt példa szeparatista próbálkozásra.
2014. február 18., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 14
14
A váci állomásparancsnokság jelenti a Budapesti Katonai Kerületi Parancsnok-
ságnak, hogy a balassagyarmati ügyészség közölte a váci postai főnökséggel, hogy
Balassagyarmaton saját csapataink és a lakosság a csehszlovákokat szorongatja,
és sürgős csapaterősítések kiküldését kéri. A kerületi parancsnokság felhatalmazása
alapján a 40,hadosztály-parancsnokság Balassagyarmatra irányítja a Hatvanban állo-
másozó iglói géppuskás tanfolyam különítményét. A Hadügyminisztérium sürgönyileg
rendeli el a Vácon állomásozó vasutas-ezredből egy menetszázad haladéktalan kiállí-
tását, illetve Balassagyarmatra indítását. Az egység este indul útnak vasúton. Bajatz
és Vizy százados csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal, hajnali 4 óra-
kor támadást intéznek a Balassagyarmaton állomásozó csehszlovák katonaság ellen.
Mintegy ezer lépésnyire a vasútállomástól délre, a támadók három részre oszlanak.
A terv szerint Bajatz százados vezetésével két szakasz és egy géppuska a laktanyát
támadja meg hátulról, elfoglalja az Ipoly kishídját, valamint birtokba veszi az állomást.
A 16-os különítmény Vizy Zsigmond irányításával megtámadja a laktanyát a főkapun
keresztül, biztosít a város felé, elfoglalja a postát, kórházat, és az Ipoly nagyhídját,
megrohamozza a sorompóőrséget és behatol a városba. A vasutasok csoportja a vas-
úti sínek mentén a kővári hidat foglalja el. Gáthy Elemér hadnagy tizenkét fővel elfog-
lalja a kórházat, lefegyverzi a szemben lévő csehszlovák őrséget. Elfoglalja a nagyhi-
dat, de a többi csapatrésszel való kapcsolat híján visszavonul Szügyig. Hahne Károly
hadnagy a vasútállomás visszavételekor szervezett védelemmel találja magát szemben.
Meghal egy cseh vasúti mérnök és Nagy József Mollináry szakaszvezető, Dancsok Fe-
renc tizedes. A főcsoporttal ez a csoport is visszavonult Szügybe. A Bajatz-csoport
hátulról megtámadja a laktanyát. Az emeleten Luka főhadnagy hasba lövi Czakó Ba-
lázs közkatonát, mire az egyik magyar szakaszvezető lelövi Laukát. (Más állításokkal
szemben, nem a későn érkező iglói géppuskások lövik le). Vizy százados csoportja
előről támad. Egy félreértés következtében a rohamozó magyar katonák visszavonul-
nak a laktanya emeletéről. Bajatz ekkor egy cseh vasutast küld be a laktanyába parla-
menterként, megadásra szólítva fel az épületbe szorult ellenséget. Azok a felszólításra
kiteszik a fehér zászlót, de alaktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadják.A
magyar katonák minden biztatás ellenére megkezdik a visszavonulást Szügy felé, onnan
pedig Magyarnándorba. A vasutasok, kiegészítve a polgárőrséggel, a vágóhídnál fegy-
veres harcot vívnak a csehszlovák katonákkal, mely harcnak magyar polgári áldozatai
vannak. Mivel a laktanya elleni támadás nem sikerült, ezért a város elöljárósága meg-
kezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lesz a város parancsno-
ka. A polgárok egy része a temetőnél járőrözik, puskatűz alá fogja a Losonc felől ér-
kező vonatot. Másik részük a városban járőrözik. A lakosok hogy elhitessék a cseh-
szlovákokkal a katonaság visszatérését, a házak tetejéről lövik a laktanyát. Délután
13 óra 30 perckor vasúton a városba érkezik az iglói géppuskás tanfolyam egysége.
Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. A 16. gyalogezred egyik tisztje, Soltész főhad-
nagy telefonon felhívja a csehszlovákok parancsnokát hogy adják meg magukat. A
második telefon beszélgetés során hatol be az iglóiak két osztaga a laktanyába, 78
csehszlovák katona esik fogságba. Ezután az iglóiak vonatra szállnak ˝önkényesen˝
egyes visszaemlékező szerint és visszautaznak Hatvanba.Így a város katonaság nélkül
marad. Azonban Bajatz és Vizy a tiszti állománnyal együtt este 23 órakor Magyar-
nándorból visszamegy Balassagyarmatra. Éjszaka a polgárőrség és a munkásság jár-
őrözik a városban. Reggel 6 óra 30 körül Pálmay százados egységei visszafoglalták
Drégelypalánkot, Hont községeket.
Délelőtt 10 órára már Dejtár is magyar kézen van ismét.A polgári lakosság visszafoglalja Ipolyvecét. A csehek az Ipolyság felől támadnak, de Pálmay egységei visszaverik őket.
A csehek többszörös ellentámadását véráldozat nélkül, de az ellenségnek súlyos vesz-
teségeket okozva verte vissza. A csehek az Ipolymenti vasuti vonalat mindenáron
vissza akarta foglalni, ezért az esti órákban légionista zászlóaljukon kívül páncélvona-
tukat és az Ipolyságon állomásozó egy századnyi olasz sorkatonaságot is harcba vit-
ték Pálmayék ellen. A csoport visszaverte ezt a támadást is és 38 főnyi veszteséget
okozott az ellenségnek. A következő napokban újabb harcokkal birtokba vette I-
polyságújvárost, Bernecebarátit, Visket és Vámosmikolát és továbbra is szilárdan
tartotta az Ipoly partját.
Veszteségük négy fő. Este csehszlovák páncélvonat robog
be. Melytől megrendülve a Pálmay legénysége visszavonul a Drégelypalánktól délre
fekvő magaslatra. Dejtár állomásnál továbbra is ellenállást fejtettek ki. Az adatok el-
lent mondásban vannak egymással.Mert szó sincs valamiféle meghátrálásról.
E napon érdekes és sajátos módon a hadosztály-parancsnokságtól távirat érkezik a Pálmay
és Bajatz egységekhez, melyben a katonák szabadságolás mikéntjéről rendelkeztek.
A 40.hadosztály-parancsnokság utasítja Labutka alezredest Füleken, hogy a biztosító vona-
vonalat tolja előre a Rapp-Litke-Szécsény vonalig, valamint küldjön másnap parlamente-
reket Rapp és Litke községekbe, és szólítsa fel a csehszlovák csapatok parancsnokát
a visszavonulásra. A hadosztály-parancsnokság rendelkezik a székely zászlóalj beva-
gonírozásáról és Balassagyarmat felé indításáról. Szőllőssy őrnagyot teszi meg a Ba-
jatz csoport parancsnokává is. Feladata az Ipoly menti demarkációs vonal betartatá-
sa a Pöstyén-Ipolyszög szakaszon és Balassagyarmat biztosítása. Másnap a Népsza-
va megismétli azon állítását, miszerint parancs fog érkezni Párizsból, hogy csehszlovák
csapatok vonuljanak vissza a demarkációs vonal mögé, 24 órás határidővel. Az újság
a wilsoni elvek győzelmének nevezi. Teljesen hamis kép az amit leírtak. A francia be-
folyás fog érvényesülni. Ez nem a pacifista politika nagy győzelme. Amit az Alkotmány
című lap meg is cáfolt. Közben a keleti front szakaszon a románok ellen folyik a harc.
Nem sok eredménnyel. Csucsánál a magyar csapatok be is szüntetik a harcot. Ott a
Székely Hadosztály próbálja feltartóztatni a betörő román bocskoros csapatokat.
A váci állomásparancsnokság jelenti a Budapesti Katonai Kerületi Parancsnok-
ságnak, hogy a balassagyarmati ügyészség közölte a váci postai főnökséggel, hogy
Balassagyarmaton saját csapataink és a lakosság a csehszlovákokat szorongatja,
és sürgős csapaterősítések kiküldését kéri. A kerületi parancsnokság felhatalmazása
alapján a 40,hadosztály-parancsnokság Balassagyarmatra irányítja a Hatvanban állo-
másozó iglói géppuskás tanfolyam különítményét. A Hadügyminisztérium sürgönyileg
rendeli el a Vácon állomásozó vasutas-ezredből egy menetszázad haladéktalan kiállí-
tását, illetve Balassagyarmatra indítását. Az egység este indul útnak vasúton. Bajatz
és Vizy százados csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal, hajnali 4 óra-
kor támadást intéznek a Balassagyarmaton állomásozó csehszlovák katonaság ellen.
Mintegy ezer lépésnyire a vasútállomástól délre, a támadók három részre oszlanak.
A terv szerint Bajatz százados vezetésével két szakasz és egy géppuska a laktanyát
támadja meg hátulról, elfoglalja az Ipoly kishídját, valamint birtokba veszi az állomást.
A 16-os különítmény Vizy Zsigmond irányításával megtámadja a laktanyát a főkapun
keresztül, biztosít a város felé, elfoglalja a postát, kórházat, és az Ipoly nagyhídját,
megrohamozza a sorompóőrséget és behatol a városba. A vasutasok csoportja a vas-
úti sínek mentén a kővári hidat foglalja el. Gáthy Elemér hadnagy tizenkét fővel elfog-
lalja a kórházat, lefegyverzi a szemben lévő csehszlovák őrséget. Elfoglalja a nagyhi-
dat, de a többi csapatrésszel való kapcsolat híján visszavonul Szügyig. Hahne Károly
hadnagy a vasútállomás visszavételekor szervezett védelemmel találja magát szemben.
Meghal egy cseh vasúti mérnök és Nagy József Mollináry szakaszvezető, Dancsok Fe-
renc tizedes. A főcsoporttal ez a csoport is visszavonult Szügybe. A Bajatz-csoport
hátulról megtámadja a laktanyát. Az emeleten Luka főhadnagy hasba lövi Czakó Ba-
lázs közkatonát, mire az egyik magyar szakaszvezető lelövi Laukát. (Más állításokkal
szemben, nem a későn érkező iglói géppuskások lövik le). Vizy százados csoportja
előről támad. Egy félreértés következtében a rohamozó magyar katonák visszavonul-
nak a laktanya emeletéről. Bajatz ekkor egy cseh vasutast küld be a laktanyába parla-
menterként, megadásra szólítva fel az épületbe szorult ellenséget. Azok a felszólításra
kiteszik a fehér zászlót, de alaktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadják.A
magyar katonák minden biztatás ellenére megkezdik a visszavonulást Szügy felé, onnan
pedig Magyarnándorba. A vasutasok, kiegészítve a polgárőrséggel, a vágóhídnál fegy-
veres harcot vívnak a csehszlovák katonákkal, mely harcnak magyar polgári áldozatai
vannak. Mivel a laktanya elleni támadás nem sikerült, ezért a város elöljárósága meg-
kezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lesz a város parancsno-
ka. A polgárok egy része a temetőnél járőrözik, puskatűz alá fogja a Losonc felől ér-
kező vonatot. Másik részük a városban járőrözik. A lakosok hogy elhitessék a cseh-
szlovákokkal a katonaság visszatérését, a házak tetejéről lövik a laktanyát. Délután
13 óra 30 perckor vasúton a városba érkezik az iglói géppuskás tanfolyam egysége.
Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. A 16. gyalogezred egyik tisztje, Soltész főhad-
nagy telefonon felhívja a csehszlovákok parancsnokát hogy adják meg magukat. A
második telefon beszélgetés során hatol be az iglóiak két osztaga a laktanyába, 78
csehszlovák katona esik fogságba. Ezután az iglóiak vonatra szállnak ˝önkényesen˝
egyes visszaemlékező szerint és visszautaznak Hatvanba.Így a város katonaság nélkül
marad. Azonban Bajatz és Vizy a tiszti állománnyal együtt este 23 órakor Magyar-
nándorból visszamegy Balassagyarmatra. Éjszaka a polgárőrség és a munkásság jár-
őrözik a városban. Reggel 6 óra 30 körül Pálmay százados egységei visszafoglalták
Drégelypalánkot, Hont községeket.
Délelőtt 10 órára már Dejtár is magyar kézen van ismét.A polgári lakosság visszafoglalja Ipolyvecét. A csehek az Ipolyság felől támadnak, de Pálmay egységei visszaverik őket.
A csehek többszörös ellentámadását véráldozat nélkül, de az ellenségnek súlyos vesz-
teségeket okozva verte vissza. A csehek az Ipolymenti vasuti vonalat mindenáron
vissza akarta foglalni, ezért az esti órákban légionista zászlóaljukon kívül páncélvona-
tukat és az Ipolyságon állomásozó egy századnyi olasz sorkatonaságot is harcba vit-
ték Pálmayék ellen. A csoport visszaverte ezt a támadást is és 38 főnyi veszteséget
okozott az ellenségnek. A következő napokban újabb harcokkal birtokba vette I-
polyságújvárost, Bernecebarátit, Visket és Vámosmikolát és továbbra is szilárdan
tartotta az Ipoly partját.
Veszteségük négy fő. Este csehszlovák páncélvonat robog
be. Melytől megrendülve a Pálmay legénysége visszavonul a Drégelypalánktól délre
fekvő magaslatra. Dejtár állomásnál továbbra is ellenállást fejtettek ki. Az adatok el-
lent mondásban vannak egymással.Mert szó sincs valamiféle meghátrálásról.
E napon érdekes és sajátos módon a hadosztály-parancsnokságtól távirat érkezik a Pálmay
és Bajatz egységekhez, melyben a katonák szabadságolás mikéntjéről rendelkeztek.
A 40.hadosztály-parancsnokság utasítja Labutka alezredest Füleken, hogy a biztosító vona-
vonalat tolja előre a Rapp-Litke-Szécsény vonalig, valamint küldjön másnap parlamente-
reket Rapp és Litke községekbe, és szólítsa fel a csehszlovák csapatok parancsnokát
a visszavonulásra. A hadosztály-parancsnokság rendelkezik a székely zászlóalj beva-
gonírozásáról és Balassagyarmat felé indításáról. Szőllőssy őrnagyot teszi meg a Ba-
jatz csoport parancsnokává is. Feladata az Ipoly menti demarkációs vonal betartatá-
sa a Pöstyén-Ipolyszög szakaszon és Balassagyarmat biztosítása. Másnap a Népsza-
va megismétli azon állítását, miszerint parancs fog érkezni Párizsból, hogy csehszlovák
csapatok vonuljanak vissza a demarkációs vonal mögé, 24 órás határidővel. Az újság
a wilsoni elvek győzelmének nevezi. Teljesen hamis kép az amit leírtak. A francia be-
folyás fog érvényesülni. Ez nem a pacifista politika nagy győzelme. Amit az Alkotmány
című lap meg is cáfolt. Közben a keleti front szakaszon a románok ellen folyik a harc.
Nem sok eredménnyel. Csucsánál a magyar csapatok be is szüntetik a harcot. Ott a
Székely Hadosztály próbálja feltartóztatni a betörő román bocskoros csapatokat.
2014. február 15., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 13
13
Rákóczy István kormánybiztos, Kletzár Lajos törvényszéki bíró,Huszár Aladár
vármegyei másodjegyző Zólyomban tárgyalnak Šrobárral, eredmény nélkül. Ja-
novich ezredes parancsot ad az Aszódon tartózkodó 16. gyalogezred pótzász-
lóaljának - Ghyczy őrnagynak ill. szintén ott állomásozó 38. ezredbeli Bajatz
századosnak- melyben Ghyczy alá rendeli Bajacz csoportját, és Magyarnándor-
ba küldi őket a megszállt vasútvonal megfigyelésére és a Szécsény-Ipolyszög
közti szakasz biztosítására. Pálmay százados jelenti a hadosztály-parancsnok-
ságnak, hogy Drégelypalánk továbbra ia magyar kézen van, a helyzet változat-
lan. Közben a karancssági őrparancsnok erősítést kér a szervezkedő kommu-
nisták és csehszlovákok ellen a hadosztály-parancsnokságtól. A hadosztály egy
székely szakaszt küld. A csehek 27-én kiszorítják a Teschen-vidékről a len-
gyeleket. A lengyelekkel való harc miatt is kiüratik Feledet és Bánrévét. Csa-
pataikat több helyen is a demarkációs vonalra vonják vissza, erre a békekon-
ferencia is felszólította a cseheket. Ez Jánositól Rimaszombatra, Bánrévéről,
Szörtéről Ungvárra vonulnak, és előkészületeket tettek Csap elhagyására.
Berinkey Dénes miniszterelnök vezetésével minisztertanácsi ülést tartottak 27-
én,melyen Juhász-Nagy Sándor igazságügyminiszter a következőket mond-
ta:˝ nagy probléma. hogy egyáltalán megmarad-e Magyarország, és a mi gaz-
dasági jövőnk biztosítva lesz-e? Ez mindenek előtt álló feladat, melynek meg-
oldása szervezett néphadsereg nélkül nem lehetséges. Ha elkövetkezik a cse-
lekvés órája néhány héten belül, akkor, ha fegyver nélkül áll a nép, újból le ti-
pornak.A csehszlovákok megtámadják a Rapp és Terbeléd között járőröző
magyar katonákat, de azok visszaverik őket, és két fő veszteséget okoznak
Rappra csehszlovák erősítés érkezett. A Mucsény községben elhelyezett ma-
gyar különítmény Rappra megy, hogy megállapítsa a csehszlovákok őrszemei-
nek és géppuskáinak helyét. Járőrük tűz alá veszi az ellenséget, akik négy ha-
lottat és két sebesültet vesztenek. Drégelypalánk állomásra a csehek erősítést
küldtek. A 40. hadosztály-parancsnokság felszedeti a Fülek-Losonc közti va-
súti síneket. A Szécsény-Ipolyszög közti szakasz parancsnokságával Bajatz
századost bízták meg, miután Ghyczy őrnagyot a hadügyminisztériumba ren-
rendelik. A balassagyarmati városházán lévő közalkalmazottak, mivel meg-
tudják hogy a tárgyalások sikertelenek voltak, megfogadják, hogy a cseh-
szlovákokra illetve Csehszlovákiára nem teszik le az esküt. A vasutasok szin-
tén megtagadják hogy a cseheknek szolgáljanak, és az Ipartestületben lévő
szociáldemokrata pártkörbe,-miután ezt feloszlatják-a Sivító-telepen szer-
vezkednek. Elhatározták hogy másnap nem jelennek meg a szolgálattételre.
Este három vasutas Losonc és Ipolyság felé elvágja a távíró és telefon vo-
nalakat. Január 28-án az 1919.évi VI. néptörvény a magyarországi német
népnek önrendelkezési jogot biztosít. A ˝2.§. A németlakta vidéken, ameny-
nyiben összefüggő területek, az ott lakó másajkú nemzetekkel egyetértőleg,
autonóm jogterületek (kormányzóságok) alakíttatnak.Hasonló jogokat kap-
nak mint a ruszinok. A felügyeletet a magyar kormányban lévő német minisz-
ter gyakorolja, helyettese államtitkár. Beneš sürgős táviratot küld Prágába,
melyben -hogy erősítse a csehek tárgyalási pozícióját- kéri a megszálló csa-
patok visszavonását a demarkációs vonal mögé. Külön is megemlítette Sal-
gótarján vidékét. A Népsava cikke szerint ˝... a Salgótarján védelmére sor-
ba állt vadászok, egész lelkükkel szociáldemokraták...˝ Berinkey utasításá-
ra a fegyverszüneti bizottság képviselői Vixel tárgyalnak a cseh-tót zsupán-
nak az igazságügyi tisztviselők, ügyészek elleni intézkedéseiről. Bazovszky
eskü letételére kötelezte őket, ami ellen a magyar kormány tiltakozott Vix-
nél. Az alezredes tudomásul vette, és megígérte hogy ebben az ügyben tá-
viratozni fog Balassagyarmatra. A csehszlovákok Galsára száz embert, hat
szekér muníciót és egy géppuskás századot küldenek erősítésül. Rappon
a templomtoronyban géppuskásokat helyeztek el és lezárták a községet.
Miskire százhúsz főnyi katonaság és hét géppuska érkezett. A 40. had-
osztály a Mihálygerge, Endrefalva, Nagylóc vonalon állítja fel őrseit. Lau-
ka csehszlovák főhadnagy Balassagyarmatról élelmet és lőszert akar szál-
lítani az ipolytarnóci vonalon lévő csehszlovák őrség számára, de a vonatot
a vasutasok kisiklatják. A MÁV és a csehszlovák vasút képviselői Balassa-
gyarmaton tárgyal, de megegyezés nem születik, a vasutasokat továbbra is
fegyverrel kényszerítik szolgálatra. A vasutasok értesítik Rákóczy István
kormánybiztost, hogy megtámadják a városban lévő cseheket. Vizy és Ba-
jatz százados találkozik a vasutasok képviselőivel Magyarnándorban, majd
Szügyben Rákóczy Istvánnal, aki elleni a balassagyarmati támadás tervét.
Rákóczy Budapestre megy tárgyalni a hivataloknak a meg nem szállt területen
való elhelyezéséről. Január 29.én ahogy hírét veszik a balassagyarmati ese-
ményeknek a délelőtt folyamán a hadügy parancsot ad a Budapesti Kato-
nai Kerületi Parancsnokságnak a Balassagyarmatot visszafoglaló csapatok
megerősítésre. Rákóczy kormánybiztos a fegyverszüneti bizottsághoz továb-
bítja a balassagyarmati vasutasok tiltakozását, akiket fegyverrel kényszeríte-
nek szolgálatra, majd Sromfelddel, Julier ezredessel, Makay századossal, dr.
Ágoston Péter belügyi államtitkárral sikerül rábírnia Böhmöt, hogy küldjön
csapatokat Balassagyarmatra. Vix alezredes megígérte hogy Prága útján szor-
galmazni fogja a csehszlovákok visszavonulását.
Rákóczy István kormánybiztos, Kletzár Lajos törvényszéki bíró,Huszár Aladár
vármegyei másodjegyző Zólyomban tárgyalnak Šrobárral, eredmény nélkül. Ja-
novich ezredes parancsot ad az Aszódon tartózkodó 16. gyalogezred pótzász-
lóaljának - Ghyczy őrnagynak ill. szintén ott állomásozó 38. ezredbeli Bajatz
századosnak- melyben Ghyczy alá rendeli Bajacz csoportját, és Magyarnándor-
ba küldi őket a megszállt vasútvonal megfigyelésére és a Szécsény-Ipolyszög
közti szakasz biztosítására. Pálmay százados jelenti a hadosztály-parancsnok-
ságnak, hogy Drégelypalánk továbbra ia magyar kézen van, a helyzet változat-
lan. Közben a karancssági őrparancsnok erősítést kér a szervezkedő kommu-
nisták és csehszlovákok ellen a hadosztály-parancsnokságtól. A hadosztály egy
székely szakaszt küld. A csehek 27-én kiszorítják a Teschen-vidékről a len-
gyeleket. A lengyelekkel való harc miatt is kiüratik Feledet és Bánrévét. Csa-
pataikat több helyen is a demarkációs vonalra vonják vissza, erre a békekon-
ferencia is felszólította a cseheket. Ez Jánositól Rimaszombatra, Bánrévéről,
Szörtéről Ungvárra vonulnak, és előkészületeket tettek Csap elhagyására.
Berinkey Dénes miniszterelnök vezetésével minisztertanácsi ülést tartottak 27-
én,melyen Juhász-Nagy Sándor igazságügyminiszter a következőket mond-
ta:˝ nagy probléma. hogy egyáltalán megmarad-e Magyarország, és a mi gaz-
dasági jövőnk biztosítva lesz-e? Ez mindenek előtt álló feladat, melynek meg-
oldása szervezett néphadsereg nélkül nem lehetséges. Ha elkövetkezik a cse-
lekvés órája néhány héten belül, akkor, ha fegyver nélkül áll a nép, újból le ti-
pornak.A csehszlovákok megtámadják a Rapp és Terbeléd között járőröző
magyar katonákat, de azok visszaverik őket, és két fő veszteséget okoznak
Rappra csehszlovák erősítés érkezett. A Mucsény községben elhelyezett ma-
gyar különítmény Rappra megy, hogy megállapítsa a csehszlovákok őrszemei-
nek és géppuskáinak helyét. Járőrük tűz alá veszi az ellenséget, akik négy ha-
lottat és két sebesültet vesztenek. Drégelypalánk állomásra a csehek erősítést
küldtek. A 40. hadosztály-parancsnokság felszedeti a Fülek-Losonc közti va-
súti síneket. A Szécsény-Ipolyszög közti szakasz parancsnokságával Bajatz
századost bízták meg, miután Ghyczy őrnagyot a hadügyminisztériumba ren-
rendelik. A balassagyarmati városházán lévő közalkalmazottak, mivel meg-
tudják hogy a tárgyalások sikertelenek voltak, megfogadják, hogy a cseh-
szlovákokra illetve Csehszlovákiára nem teszik le az esküt. A vasutasok szin-
tén megtagadják hogy a cseheknek szolgáljanak, és az Ipartestületben lévő
szociáldemokrata pártkörbe,-miután ezt feloszlatják-a Sivító-telepen szer-
vezkednek. Elhatározták hogy másnap nem jelennek meg a szolgálattételre.
Este három vasutas Losonc és Ipolyság felé elvágja a távíró és telefon vo-
nalakat. Január 28-án az 1919.évi VI. néptörvény a magyarországi német
népnek önrendelkezési jogot biztosít. A ˝2.§. A németlakta vidéken, ameny-
nyiben összefüggő területek, az ott lakó másajkú nemzetekkel egyetértőleg,
autonóm jogterületek (kormányzóságok) alakíttatnak.Hasonló jogokat kap-
nak mint a ruszinok. A felügyeletet a magyar kormányban lévő német minisz-
ter gyakorolja, helyettese államtitkár. Beneš sürgős táviratot küld Prágába,
melyben -hogy erősítse a csehek tárgyalási pozícióját- kéri a megszálló csa-
patok visszavonását a demarkációs vonal mögé. Külön is megemlítette Sal-
gótarján vidékét. A Népsava cikke szerint ˝... a Salgótarján védelmére sor-
ba állt vadászok, egész lelkükkel szociáldemokraták...˝ Berinkey utasításá-
ra a fegyverszüneti bizottság képviselői Vixel tárgyalnak a cseh-tót zsupán-
nak az igazságügyi tisztviselők, ügyészek elleni intézkedéseiről. Bazovszky
eskü letételére kötelezte őket, ami ellen a magyar kormány tiltakozott Vix-
nél. Az alezredes tudomásul vette, és megígérte hogy ebben az ügyben tá-
viratozni fog Balassagyarmatra. A csehszlovákok Galsára száz embert, hat
szekér muníciót és egy géppuskás századot küldenek erősítésül. Rappon
a templomtoronyban géppuskásokat helyeztek el és lezárták a községet.
Miskire százhúsz főnyi katonaság és hét géppuska érkezett. A 40. had-
osztály a Mihálygerge, Endrefalva, Nagylóc vonalon állítja fel őrseit. Lau-
ka csehszlovák főhadnagy Balassagyarmatról élelmet és lőszert akar szál-
lítani az ipolytarnóci vonalon lévő csehszlovák őrség számára, de a vonatot
a vasutasok kisiklatják. A MÁV és a csehszlovák vasút képviselői Balassa-
gyarmaton tárgyal, de megegyezés nem születik, a vasutasokat továbbra is
fegyverrel kényszerítik szolgálatra. A vasutasok értesítik Rákóczy István
kormánybiztost, hogy megtámadják a városban lévő cseheket. Vizy és Ba-
jatz százados találkozik a vasutasok képviselőivel Magyarnándorban, majd
Szügyben Rákóczy Istvánnal, aki elleni a balassagyarmati támadás tervét.
Rákóczy Budapestre megy tárgyalni a hivataloknak a meg nem szállt területen
való elhelyezéséről. Január 29.én ahogy hírét veszik a balassagyarmati ese-
ményeknek a délelőtt folyamán a hadügy parancsot ad a Budapesti Kato-
nai Kerületi Parancsnokságnak a Balassagyarmatot visszafoglaló csapatok
megerősítésre. Rákóczy kormánybiztos a fegyverszüneti bizottsághoz továb-
bítja a balassagyarmati vasutasok tiltakozását, akiket fegyverrel kényszeríte-
nek szolgálatra, majd Sromfelddel, Julier ezredessel, Makay századossal, dr.
Ágoston Péter belügyi államtitkárral sikerül rábírnia Böhmöt, hogy küldjön
csapatokat Balassagyarmatra. Vix alezredes megígérte hogy Prága útján szor-
galmazni fogja a csehszlovákok visszavonulását.
2014. február 11., kedd
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 12
12
Január 23-án Teschen(Tésin)hova tartozása miatt ki tőr a cseh-lengyel háború,
mely csak 30-án ér véget. E miatt a cseheknek csapatokat kellett átcsoportosí-
tania Csehországba. A felvidékről vittek csapatokat a demarkációs vonalról. A
hadügyminisztérium két repülőgépet küld Aszódra a 40.hadosztály parancsnok-
sága alá. E hó 24-én a Tízek Tanácsa az ellenségeskedések befejezésére szó-
lította fel a cseheket és lengyeleket. Szerbek által megszállt Adorján község la-
kosai fel lázadnak a szerbek ellen és összecsapásokra került sor,nyolc halottal.
A fegyverszüneti bizottság követelte Vix alezredestől hogy a cseh csapatok vo-
nuljanak visssza az Ipoly vonalra. Ennek nem téve eleget megszállják Hont köz-
séget. Megszálló csapataik pedig továbbra is Szécsény-Rapp vasút mentén áll-
nak és tovább nyomulnak előre Mucsény irányába. A magyarok a rappi őrsé-
get megerősítik 100 emberrel.25-én már az Ipoly-völgyi vasút vonalon állnak
Nógrád megyében. Jánosi községnél túljöttek Rimaszombaton,elérték Szend-
rőt és Nagykapost.Feledet és Bánrévét azonban kiürítik.Gönc és Hidasnéme-
ti községből fegyverrekvirálás után kivonulnak. Utóbbit azonban 27-én ismét
megszállják. A 40.hadosztály-parancsnokság hatvan főt,géppuskákkal Mu-
csényba irányít, hogy Rapp,Kalonda és Ipolytarnc térségét megfigyelje és biz-
tosítsa.Jankovich ezredes Pálmay Ernő századost bízza meg az Ipoly-völgyi
vasút déli szakaszának védelmével.Bazovszky Lajos csehszlovák zsupán meg-
jelenik Balassagyarmaton hogy átvegye a közigazgatás vezetését,arra hivat-
kozva hogy a vasút vonal az új demarkációs vonal amit az antant jelölt ki.Vé-
gül abban egyeztek meg, hogy másnap Rákóczy felkeresi a Zólyomban tar-
tózkodó Šrobár minisztert.Lauka csehszlovák főhadnagy parancsot ad a
MÁV távírda-felvigyázójának, hogy vágja el az Aszód felé menő távíró ve-
zetékeket, aki ezt úgy teljesíti hogy helyreállítható legyen. január 25-én a Ha-
vas párizsi hírügynökség jelentette a következőket: ˝A legfőbb haditanács ű-
lése után Wilson elnök, Anglia, Franciaország és Olaszország miniszterelnö-
kei és külügyminiszterei, valamint a japán kormány képviselői rövid ülést tar-
tottak és a következő nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát és szikratávíró ut-
ján leendő továbbítását határozták el.
Azokat a kormányokat, amelyek ma értekezletre gyültek össze, hogy
a nemzetek között tartós békét teremtsenek, mélyen megindítják az Európa
és a Kelet különféle országaiból hozzájuk ismételten érkező hírek, amelyek
szerint erőszakot alkalmaznak olyan területek birtokba vételére, melyeknek
visszaköveteléséről a békekonferencia hivatott határozni. A kormányok kö-
telességüknek tartják, hogy újra óvást tegyenek közzé és kijelentsék, hogy
minden olyan birtok, amelyet erőszak segítségével szereztek meg, a legna-
gyobb kárt azok ügyének okozza, akik ilyen eszközökhöz nyulnak. Azok
akik erőszakot alkalmaznak, arra a feltevésre adnak okot, hogy követelé-
seik igazságosságában és jogosságában kételkednek, hogy a birtoklást a-
karják a maguk jogának bizonyítása helyébe tenni és szuverénitásukat in-
kább az erőszakra, mint a nemzeti vagy fajbeli összetartozásra, valamint a
történelem által alkotott természetes kötelékekre akarják alapítani. Ezzel
árnyékot vetnek mindazokra a jogcimekre, melyeket később érvényesit-
hetnénk és bizalmatlanságukat fejezik ki magával a békekonferenciával
szemben. Ebből csak a legáldatlanabb eredmények származhatnak. Ha
igazságra törekednek, akkor le kell mondaniok az erőszak alkalmazásáról
és követeléseiket oly módon kell a békekonferencia gondjaira bizniok, a-
mely jóhiszemüségüket semmiképen sem teszi kétségessé.˝Az hogy a győz-
tes hatalmak óvást emeltek olyan területek erőszakos megszállása ellen,
mely területekről a békekonferencia határoz,igazolva látta a magyar kor-
mány.,melyben Magyarország is áldozat. A külügyminisztérium álláspont-
ja szerint:˝ Magyarország bizik abba a békekonferenciába, amely legelső
cselekedeteinek egyikével, íme, megerősiti hitükben mindazokat, akik nem
az erőszak, hanem a jog győzelmében bizakodnak.Magyarország a mai
szikratáviratban igazolását látja annak a magatartásnak, hogy nem végzett
erőszakot szemben az erőszakkal, hanem rendithetetlenül bizva jogaiban
bizva a történelem alkotta természetes kötelékek döntő jelentőségében
és bizva abba, hogy azok az eszmék, melyek alapján szilárdan áll az új
Magyarország a wilsoni eszmék, csakhamar az emberiség egyetemének
vezéreszméivé fognak emelkedni, türelemmel elviselte a reá mért csapá-
sokat.˝Azt hitték teljesen naivan, hogy a békekonferencia által a wilsoni
eszmékkel, Magyarország mellé fognak állni. De nem ez történt.Az atro-
citások és további terület hódítások tovább folytak.A wilsoni eszék sen-
kit sem érdekeltek a magyar politikusokon kívül. Szinte az ember maga
előtt látja ahogy Károlyiék mea culpaznak az állítólagos bűnökért, ami-
ket a nemzetiségek ellem elkövetettek az előző kormányok. Ezen a na-
pon a csehszlovák albizottság a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjeszti
javaslatát. A cseszlovákok megtámadják Jánosi községet.
Január 23-án Teschen(Tésin)hova tartozása miatt ki tőr a cseh-lengyel háború,
mely csak 30-án ér véget. E miatt a cseheknek csapatokat kellett átcsoportosí-
tania Csehországba. A felvidékről vittek csapatokat a demarkációs vonalról. A
hadügyminisztérium két repülőgépet küld Aszódra a 40.hadosztály parancsnok-
sága alá. E hó 24-én a Tízek Tanácsa az ellenségeskedések befejezésére szó-
lította fel a cseheket és lengyeleket. Szerbek által megszállt Adorján község la-
kosai fel lázadnak a szerbek ellen és összecsapásokra került sor,nyolc halottal.
A fegyverszüneti bizottság követelte Vix alezredestől hogy a cseh csapatok vo-
nuljanak visssza az Ipoly vonalra. Ennek nem téve eleget megszállják Hont köz-
séget. Megszálló csapataik pedig továbbra is Szécsény-Rapp vasút mentén áll-
nak és tovább nyomulnak előre Mucsény irányába. A magyarok a rappi őrsé-
get megerősítik 100 emberrel.25-én már az Ipoly-völgyi vasút vonalon állnak
Nógrád megyében. Jánosi községnél túljöttek Rimaszombaton,elérték Szend-
rőt és Nagykapost.Feledet és Bánrévét azonban kiürítik.Gönc és Hidasnéme-
ti községből fegyverrekvirálás után kivonulnak. Utóbbit azonban 27-én ismét
megszállják. A 40.hadosztály-parancsnokság hatvan főt,géppuskákkal Mu-
csényba irányít, hogy Rapp,Kalonda és Ipolytarnc térségét megfigyelje és biz-
tosítsa.Jankovich ezredes Pálmay Ernő századost bízza meg az Ipoly-völgyi
vasút déli szakaszának védelmével.Bazovszky Lajos csehszlovák zsupán meg-
jelenik Balassagyarmaton hogy átvegye a közigazgatás vezetését,arra hivat-
kozva hogy a vasút vonal az új demarkációs vonal amit az antant jelölt ki.Vé-
gül abban egyeztek meg, hogy másnap Rákóczy felkeresi a Zólyomban tar-
tózkodó Šrobár minisztert.Lauka csehszlovák főhadnagy parancsot ad a
MÁV távírda-felvigyázójának, hogy vágja el az Aszód felé menő távíró ve-
zetékeket, aki ezt úgy teljesíti hogy helyreállítható legyen. január 25-én a Ha-
vas párizsi hírügynökség jelentette a következőket: ˝A legfőbb haditanács ű-
lése után Wilson elnök, Anglia, Franciaország és Olaszország miniszterelnö-
kei és külügyminiszterei, valamint a japán kormány képviselői rövid ülést tar-
tottak és a következő nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát és szikratávíró ut-
ján leendő továbbítását határozták el.
Azokat a kormányokat, amelyek ma értekezletre gyültek össze, hogy
a nemzetek között tartós békét teremtsenek, mélyen megindítják az Európa
és a Kelet különféle országaiból hozzájuk ismételten érkező hírek, amelyek
szerint erőszakot alkalmaznak olyan területek birtokba vételére, melyeknek
visszaköveteléséről a békekonferencia hivatott határozni. A kormányok kö-
telességüknek tartják, hogy újra óvást tegyenek közzé és kijelentsék, hogy
minden olyan birtok, amelyet erőszak segítségével szereztek meg, a legna-
gyobb kárt azok ügyének okozza, akik ilyen eszközökhöz nyulnak. Azok
akik erőszakot alkalmaznak, arra a feltevésre adnak okot, hogy követelé-
seik igazságosságában és jogosságában kételkednek, hogy a birtoklást a-
karják a maguk jogának bizonyítása helyébe tenni és szuverénitásukat in-
kább az erőszakra, mint a nemzeti vagy fajbeli összetartozásra, valamint a
történelem által alkotott természetes kötelékekre akarják alapítani. Ezzel
árnyékot vetnek mindazokra a jogcimekre, melyeket később érvényesit-
hetnénk és bizalmatlanságukat fejezik ki magával a békekonferenciával
szemben. Ebből csak a legáldatlanabb eredmények származhatnak. Ha
igazságra törekednek, akkor le kell mondaniok az erőszak alkalmazásáról
és követeléseiket oly módon kell a békekonferencia gondjaira bizniok, a-
mely jóhiszemüségüket semmiképen sem teszi kétségessé.˝Az hogy a győz-
tes hatalmak óvást emeltek olyan területek erőszakos megszállása ellen,
mely területekről a békekonferencia határoz,igazolva látta a magyar kor-
mány.,melyben Magyarország is áldozat. A külügyminisztérium álláspont-
ja szerint:˝ Magyarország bizik abba a békekonferenciába, amely legelső
cselekedeteinek egyikével, íme, megerősiti hitükben mindazokat, akik nem
az erőszak, hanem a jog győzelmében bizakodnak.Magyarország a mai
szikratáviratban igazolását látja annak a magatartásnak, hogy nem végzett
erőszakot szemben az erőszakkal, hanem rendithetetlenül bizva jogaiban
bizva a történelem alkotta természetes kötelékek döntő jelentőségében
és bizva abba, hogy azok az eszmék, melyek alapján szilárdan áll az új
Magyarország a wilsoni eszmék, csakhamar az emberiség egyetemének
vezéreszméivé fognak emelkedni, türelemmel elviselte a reá mért csapá-
sokat.˝Azt hitték teljesen naivan, hogy a békekonferencia által a wilsoni
eszmékkel, Magyarország mellé fognak állni. De nem ez történt.Az atro-
citások és további terület hódítások tovább folytak.A wilsoni eszék sen-
kit sem érdekeltek a magyar politikusokon kívül. Szinte az ember maga
előtt látja ahogy Károlyiék mea culpaznak az állítólagos bűnökért, ami-
ket a nemzetiségek ellem elkövetettek az előző kormányok. Ezen a na-
pon a csehszlovák albizottság a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjeszti
javaslatát. A cseszlovákok megtámadják Jánosi községet.
2014. február 8., szombat
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 11
11
Az akcióban a 34.légionárius ezred Losoncon lévő II. és az Ipolyságon állomá-
sozó I.zászlóalj vett részt. Vizy százados a 16-os tisztekkel távozik a városból.
és Budapestre utazik,ahol a hadügyminisztériumban jelentést tesz a történtekről.
Rákóczy kormánybiztos tiltakozik a megszállás ellen, de Lauka csehszlovák pa-
rancsnok kijelentette, hogy arra az antant beleegyezésével kapott parancsot. A
városban hirdetmény jelenik meg,melyben az elöljáróság nyugalomra inti a la-
kosságot. A napfolyamán a vasútállomáson veszik az első cseh nyelvű távíró
körözvényt. Továbbá e napon a csehek további településeket foglaltak el. Ezek
Rapp, Litke, Nógrádszakál,Őrhalom,vasútállomásait is, valamint Szécsény vasút-
állomását. Rappon a bekerített magyar helyőrség csak tűzharc után teszi le a fegy-
vert és esik fogságba. Másnap a fegyverszüneti bizottság kéri Vix alezredest,in-
tézkedjék arról, hogy a csehszlovákok ürítsék ki a demarkációs vonal átlépésé-
vel megszállt településeket. Pálmay százados egysége a Nagyoroszi-Patak-Ér-
sekvadkert vonalon állt fel. Vizy Zsigmond különítménye Aszódról visszatér
Magyarnándorba. Feladatuk a Szécsény,Szügy,Vadkert vonal figyelése. A Sal-
gótarjánba elhelyezett 40,hadosztály Karancskeszi, Karancsság, Nógrádmegyer
községekig tolja előre őrseit. Balassagyarmat utcáin megjelenik Luigi Piccione
tábornok felhívása a lőfegyverek beszolgáltatásáról, a ´cseh-tót˝ katonai ható-
ságokkal való együttműködésről.Srobár miniszter levelet írt Benesnek és a bé-
kekonferenciának,hogy jelenlegi határok nem felelnek meg a csehszlovák ál-
lamnak. A Duna Pozsonynál nem jelent biztos határt,ezért a folyó jobb part-
ján területet kell szerezni,ill.hasonló módon kell biztosítani a Csallóközt. Szük-
ségesnek tartja a Mátra és a Bükk alatt húzódó vasútvonal birtokba vételét is.,
A Népszava cikke szerint a csehszlovákok akkor járnak el helyesen,˝ha a de-
markációs vonalat megszállják,de nem annektálják.˝ Rákóczy írásban értesí-
ti a fegyverszüneti bizottságot,a demarkációs vonal csehek általi átlépéséről.
Megszállják a csehek a Rapp-Szécsény közötti vasút vonalat.Rappon 85,
Szécsényben ötven fő 16,pótzászlóaljbeli katonát fogtak el.A vasútvonal
megszállása miatti tiltakozásnál Mészöly őrnagy,szakaszparancsnok a loson-
ci csehszlovák egység parancsnokával tárgyal.Neki is kijelentik,hogy˝az I-
poly déli partján húzódó vasút az antant által megállapított demarkációs vo-
nalat képezi.˝ Január 18-án megnyílik a békekonferencia Párizsban.Losonc-
nál kisebb csehszlovák egységek átlépik az Ipolyt,és Fülektől északra harc-
ba bocsátkoznak a demarkációs vonalat védő nemzetőrséggel.Közben a
csehszlovák csapatokat szállítanak a Losonc-Balassagyarmati vasúton.
20-án megszállták Garamvezekény-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vo-
nalat.A 40.hadosztály parancsnoksága Salgótarjánból erősítést küld Fülek-
re.Összecsapnak a magyar és cseh alakulatok. A csehszlovákok vesztesé-
ge,több halott.Elakarják foglani Szécsényt de a magyar nemzetőrök vissza-
verik a kísérletet.A hadügyminisztérium intézkedése alapján a 16.gyalog-
ezred pótzászlóaljának Aszódra történő visszavonulása miatt,a megfelelő
véderő megérkezéséig,a Rétságon állomásozó Pálmay csoport feladata a
Balassagyarmat-Aszód országút figyelése.A Pálmay csoportól Runda fő-
hadnagy egy lovasjárőrrel Magyarnándorba érkezik.A csehszlovák küldött-
ség január 21-én memorandumot intéz a Párizsban ülésező békekonferenci-
ához,melyben pontosítják területi igényeiket,ezek szerint Kisoroszi is cseh-
szlovák uralom alá kerülne,és innen a határ a Naszály peremétől egyenes
vonalban Püspökhatvan felé menne.Ezzel csaknem egész Nógrád megyé-
re bejelentik területi igényeiket.A határ a Cserhát-Mátra-Bükk-Tokai hegy-
ségek gerincén futna.A hadügy karharhatalmi osztálya jelentette,hogy a cse-
hek már Endrefalván vannak.Kérik a bányák védelmének megerősítését.
Közben meg keleten a román csapatok nyomulnak előre.A minsztertanács
szerint e miatt nem lehet országos háborút csinálni,de az ott lévők álljanak
ellen.Hivatkoznak az utánpótlás nehézségeire,az ország helyzetére.Kárpát-
alján is folynak harcok.Ott sem rózsás a helyzet.A csehehk mindent bevet-
nek hogy a ruszinokat és ukránokat maguk mellé állítsák.ami sikerül is nekik.
A hadügyminisztérium Salgótarjánba rendeli a 40.hadosztály-parancsnoksá-
got.Feladata a terület védelme,akár fegyveres harc árán is.Védővonala az I-
poly torkolatától,az állomáshelyig terjed.Salgótarjántól keletre Uzsokig a 39.
foglalja el a védvonalat..Böhm Vilmos hadügyminiszter Jankovich Ferenc ez-
redest bízza meg a 40.hadosztály parancsnokságával,akit a budapesti kerü-
leti-parancsnokságnak rendelnek alá.A hedügy elrendeli a miskolci vonat-
parancsnokságnak a Fülek-Salgótarján közti vasútvonal szükség esetén tör-
ténő lerombolását.22-én leállítják az előrenyomulásukat a csehek Salgótar-
ján illetve Fülek felé.Losoncról a katonaság nagy részét Zsolnára irányították.
Losoncon a 34 csehszlovák ezred parancsnoka kihirdeti az ostromállapotot.
Salgótarjánba érkezik a 23.sz.páncélvonat és az előző nap elrendelt erősítés.
Jankovich ezredes átveszi a parancsnokságot.Az Ipolyság-Balassagyarmati
vonalon igen élénk a vonat forgalom.A Balassagyarmatra beérkezett levél-
postát a csehszlovák parancsnok elégetteti.Mivel Aszódról megérkeztek
Magyarnándorba a 16.gyalogezred emberei,Pálmay százados visszavonta
oda kiküldött járőrét. A máramarosszigeti ukrán néptanács Husztra nem-
zetgyűlést hívott össze. Az ukrán nemzetgyűlés (420 küldött 175 város és
falu képviseletében) január 21-én az Ukrajnával való ˝újraegyesülés˝ mel-
lett foglat állást.Ukrajna mást jelentett a nacionalistáknak és mást a bolse-
vik befolyás alatt lévőknek. Az egyiknek Nyugat-Ukrajnát. a másiknak
Szovjet-Ukrajnát jelentett. Az ukrán nacionalisták január közepén katona-
ságot küldtek az északkeleti vármegyékbe. Azonban csak rövid ideig tud.
ták tartani magukat. Máramarosszigetnék megütköztek a románokkal és
vereséget szenvedtek, így kénytelenek voltak elvonulni.
Az akcióban a 34.légionárius ezred Losoncon lévő II. és az Ipolyságon állomá-
sozó I.zászlóalj vett részt. Vizy százados a 16-os tisztekkel távozik a városból.
és Budapestre utazik,ahol a hadügyminisztériumban jelentést tesz a történtekről.
Rákóczy kormánybiztos tiltakozik a megszállás ellen, de Lauka csehszlovák pa-
rancsnok kijelentette, hogy arra az antant beleegyezésével kapott parancsot. A
városban hirdetmény jelenik meg,melyben az elöljáróság nyugalomra inti a la-
kosságot. A napfolyamán a vasútállomáson veszik az első cseh nyelvű távíró
körözvényt. Továbbá e napon a csehek további településeket foglaltak el. Ezek
Rapp, Litke, Nógrádszakál,Őrhalom,vasútállomásait is, valamint Szécsény vasút-
állomását. Rappon a bekerített magyar helyőrség csak tűzharc után teszi le a fegy-
vert és esik fogságba. Másnap a fegyverszüneti bizottság kéri Vix alezredest,in-
tézkedjék arról, hogy a csehszlovákok ürítsék ki a demarkációs vonal átlépésé-
vel megszállt településeket. Pálmay százados egysége a Nagyoroszi-Patak-Ér-
sekvadkert vonalon állt fel. Vizy Zsigmond különítménye Aszódról visszatér
Magyarnándorba. Feladatuk a Szécsény,Szügy,Vadkert vonal figyelése. A Sal-
gótarjánba elhelyezett 40,hadosztály Karancskeszi, Karancsság, Nógrádmegyer
községekig tolja előre őrseit. Balassagyarmat utcáin megjelenik Luigi Piccione
tábornok felhívása a lőfegyverek beszolgáltatásáról, a ´cseh-tót˝ katonai ható-
ságokkal való együttműködésről.Srobár miniszter levelet írt Benesnek és a bé-
kekonferenciának,hogy jelenlegi határok nem felelnek meg a csehszlovák ál-
lamnak. A Duna Pozsonynál nem jelent biztos határt,ezért a folyó jobb part-
ján területet kell szerezni,ill.hasonló módon kell biztosítani a Csallóközt. Szük-
ségesnek tartja a Mátra és a Bükk alatt húzódó vasútvonal birtokba vételét is.,
A Népszava cikke szerint a csehszlovákok akkor járnak el helyesen,˝ha a de-
markációs vonalat megszállják,de nem annektálják.˝ Rákóczy írásban értesí-
ti a fegyverszüneti bizottságot,a demarkációs vonal csehek általi átlépéséről.
Megszállják a csehek a Rapp-Szécsény közötti vasút vonalat.Rappon 85,
Szécsényben ötven fő 16,pótzászlóaljbeli katonát fogtak el.A vasútvonal
megszállása miatti tiltakozásnál Mészöly őrnagy,szakaszparancsnok a loson-
ci csehszlovák egység parancsnokával tárgyal.Neki is kijelentik,hogy˝az I-
poly déli partján húzódó vasút az antant által megállapított demarkációs vo-
nalat képezi.˝ Január 18-án megnyílik a békekonferencia Párizsban.Losonc-
nál kisebb csehszlovák egységek átlépik az Ipolyt,és Fülektől északra harc-
ba bocsátkoznak a demarkációs vonalat védő nemzetőrséggel.Közben a
csehszlovák csapatokat szállítanak a Losonc-Balassagyarmati vasúton.
20-án megszállták Garamvezekény-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vo-
nalat.A 40.hadosztály parancsnoksága Salgótarjánból erősítést küld Fülek-
re.Összecsapnak a magyar és cseh alakulatok. A csehszlovákok vesztesé-
ge,több halott.Elakarják foglani Szécsényt de a magyar nemzetőrök vissza-
verik a kísérletet.A hadügyminisztérium intézkedése alapján a 16.gyalog-
ezred pótzászlóaljának Aszódra történő visszavonulása miatt,a megfelelő
véderő megérkezéséig,a Rétságon állomásozó Pálmay csoport feladata a
Balassagyarmat-Aszód országút figyelése.A Pálmay csoportól Runda fő-
hadnagy egy lovasjárőrrel Magyarnándorba érkezik.A csehszlovák küldött-
ség január 21-én memorandumot intéz a Párizsban ülésező békekonferenci-
ához,melyben pontosítják területi igényeiket,ezek szerint Kisoroszi is cseh-
szlovák uralom alá kerülne,és innen a határ a Naszály peremétől egyenes
vonalban Püspökhatvan felé menne.Ezzel csaknem egész Nógrád megyé-
re bejelentik területi igényeiket.A határ a Cserhát-Mátra-Bükk-Tokai hegy-
ségek gerincén futna.A hadügy karharhatalmi osztálya jelentette,hogy a cse-
hek már Endrefalván vannak.Kérik a bányák védelmének megerősítését.
Közben meg keleten a román csapatok nyomulnak előre.A minsztertanács
szerint e miatt nem lehet országos háborút csinálni,de az ott lévők álljanak
ellen.Hivatkoznak az utánpótlás nehézségeire,az ország helyzetére.Kárpát-
alján is folynak harcok.Ott sem rózsás a helyzet.A csehehk mindent bevet-
nek hogy a ruszinokat és ukránokat maguk mellé állítsák.ami sikerül is nekik.
A hadügyminisztérium Salgótarjánba rendeli a 40.hadosztály-parancsnoksá-
got.Feladata a terület védelme,akár fegyveres harc árán is.Védővonala az I-
poly torkolatától,az állomáshelyig terjed.Salgótarjántól keletre Uzsokig a 39.
foglalja el a védvonalat..Böhm Vilmos hadügyminiszter Jankovich Ferenc ez-
redest bízza meg a 40.hadosztály parancsnokságával,akit a budapesti kerü-
leti-parancsnokságnak rendelnek alá.A hedügy elrendeli a miskolci vonat-
parancsnokságnak a Fülek-Salgótarján közti vasútvonal szükség esetén tör-
ténő lerombolását.22-én leállítják az előrenyomulásukat a csehek Salgótar-
ján illetve Fülek felé.Losoncról a katonaság nagy részét Zsolnára irányították.
Losoncon a 34 csehszlovák ezred parancsnoka kihirdeti az ostromállapotot.
Salgótarjánba érkezik a 23.sz.páncélvonat és az előző nap elrendelt erősítés.
Jankovich ezredes átveszi a parancsnokságot.Az Ipolyság-Balassagyarmati
vonalon igen élénk a vonat forgalom.A Balassagyarmatra beérkezett levél-
postát a csehszlovák parancsnok elégetteti.Mivel Aszódról megérkeztek
Magyarnándorba a 16.gyalogezred emberei,Pálmay százados visszavonta
oda kiküldött járőrét. A máramarosszigeti ukrán néptanács Husztra nem-
zetgyűlést hívott össze. Az ukrán nemzetgyűlés (420 küldött 175 város és
falu képviseletében) január 21-én az Ukrajnával való ˝újraegyesülés˝ mel-
lett foglat állást.Ukrajna mást jelentett a nacionalistáknak és mást a bolse-
vik befolyás alatt lévőknek. Az egyiknek Nyugat-Ukrajnát. a másiknak
Szovjet-Ukrajnát jelentett. Az ukrán nacionalisták január közepén katona-
ságot küldtek az északkeleti vármegyékbe. Azonban csak rövid ideig tud.
ták tartani magukat. Máramarosszigetnék megütköztek a románokkal és
vereséget szenvedtek, így kénytelenek voltak elvonulni.
2014. február 5., szerda
A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 10
10
Tovább nyomulnak előre a csehek és megszállják Nagymihályt és Komáromot.
Ipolyszakállosról kiindulva Demend és Gyérek községeken keresztül egy ezer-
fős kontingensük bevonult Ipolyságra.Hont vármegye alispánja tiltakozott,de hi-
ába.A megyeszékhelyt kettévágja az Ipoly mint demarkációs vonal és egyik fele
cseh megszállás alá került.Ezzel a lakosságot elzárják a vasúttól,kórháztól és a
gőzmalomtól.Párkánynánáról kiindulva megszállják Lévát. A kormány megrettent
hogy ha Salgótarjánt elveszítik akkor nem lesz szén a maradék területen. Tata-
bánya szene nem volt elég. Pécs szerb megszállás alatt volt.Ezért aztán Vázsonyi
államtitkár megbízottja kora délután közölte a fegyverszüneti bizottsággal hogy a
csehek Salgótarjánt elakarják foglalni.A hadügyminisztérium illetékese közölte
vele,hogy mindenképpen tartani fogják Salgótarjánt.Jelentették az antant misszió-
nál is Vixnek.A Vixet helyettesítő Collat őrnagy az állította válaszában,hogy nem
tárgyalt a község-csak 1922-től város Salgótarján.-(Hunnias) megszállásáról.
Milan Hodza állítása szerint Festetics miniszter kérte meg napokkal előtte.A kö-
vet intézkedik hogy ne történjen meg a megszállás.Kora délelőtt Drégelypalánkra
érkezik Pálmay Ernő százados.egysége.-Délután az Ipolyságról Losoncra akart
menni egy csehszlovák különítmény,azonban Pálmay Ernő tiltakozására vissza-
tértek.Ezután Pálmayék megszállték a vasútállomást,a hídvégi hídfőt,valamint a
drégelypalánki vasútállomást.Ipolyságnál a két hídfő között megszűnt a közleke-
dés.A csehek ideilenesen megszállták a szobi vasútvonal demarkációs vonalon-
túli részét.Vasutasok vitték a hírt hogy Párkánynána felől elindultak a csehek Ba-
lassagyarmat felé.A hír hallatán Rákóczy kormánybiztos jelentette a hadügy felé
˝hogy óriási pánik keletkezett,Intézkedtem,hogy egy páncélvonat és egy nagyobb
számú őrség menjen az Ipolyság felé.˝Vizy Zsigmond,a 16-os honvédek pótzász-
lóalj századosa,különítményével Drégelypalánkra megy,a vasutasok segítségével
megrongálják a síneket,és két vagon kisiklatásával eltorlaszolja a vonalat.Tudo-
mást szerezve Vizy tevékenységéről Hont vármegye alispánja tiltakozott aVizy-
ék cselekménye ellen.Ezután Vizyt eltíltják az ellenállástól.Tovább menni azon-
ban nem tudnak.mert a szerelvényt visszaviszik Balassagyarmatra a vasutasok.
A nap végére a csehek már a Zalaba-Ipolypásztó-Ipolyszakállos-Ipolyság vo-
nalon állnak.A csehek 11-én megszállták Uzsokot.Közben a megszálló cseh csa-
patok erősítést erősítést kaptak Losonc és Fülek térségében.A 46-os páncél-
vonat továbbra is Balassagyarmaton marad.Közben a maradék Nógrád megyé-
ben mozgolódnak a kommunistás.Január 12-én bevonultak Ungvárra a csehek.
A Népszava információja szerint:˝Beavatott helyről közlik,hogy az Érsekújvártól
kelet felől előre nyomuló cseh csapatokkal való esetleges összeütközés elkerülé-
sére,a kormány elrendelte Vácmak katonai kiürítését.˝ Ez a hír tévesnek bizonyult.
A Pálmay százados alárendeltségéhez tartozó kerékpáros zászlóaljból Szobra ki-
rendelt osztag,január 13-án nem volt hajlandó a katonatanács hozzájárulása nél-
kül útba índulni.A lengyelekkel is folytak harcok a csehekkel,mivel a lengyelek ia
szerettek volna területeket szerezni. 14-én a lengyelek kiürítik a Lomnici-csúcs-
Magura-Ólubló vonalától északra eső területeket,és visszavonulnak a galíciai ha-
tárra.Ez a konfliktus a csehek javára dőlt el.Hisz Árva és Szepes vármegyék len-
gyelek lakta részét megkapták. Ez 589nkm. E közben Losoncon a cseh csapatok
véres összetűzésbe kerültek a a lakossággal,a megszállók ledöntötték Kossuth
szobrát. A csehek által megszállt területeken szinte mindenaposak voltak az atro-
citások a magyarokkal szemben. Gyilkosságok,rablások,fosztogatások. A több-
ségüket a hivatalokból,közintézményekből elzavarják. Lefoglalják az ingatlanokat.
Le döntik a szobrokat,emlékműveket. Ez a nagy cseh civilizáltság. E napon száll-
ják meg az Ungvár-Hajdúberegnye vasútvonalat. Megérkezett a fegyverszüneti
bizottsághoz Vix alezredes átirata mely közli a magyar féllel,hogy ˝a tótországi
sérelmek˝ nem vizsgálhatók a november 13-i egyezmény szabályai szerint. Az an-
tant elismerte Csehszlovákia szuverenitását a megszállt területek felett. A belügyi
államtitkár intézkedést kér a hadügytől,mert hírek szerint a csehek meg kívánják
szállni Balassagyarmatot. Hajnali 5 órakor az ipolysági állomáson lévő szakasz
parancsnoka táviratban kért segítséget Balassagyarmattól.a csehek ellen. Este 19-
órakor cseh kézre került Ipolyság vasútállomása. Egy órával később már Hont és
Drégelypalánk került a csehek kezére.Rákóczy kormánybiztos megtiltotta a város-
ban tartózkodó katonáknak az ellenállást. Ghyczy őrnagy,a Balassagyarmaton tar-
tózkokó katonai erők parancsnoka,táviratban elrendeli a demarkációs vonal kiü-
rítését,és a Rappig szétszór őrségek aszódra rendelését. A katonaság elszállítására
kirendelt vonat ismeretlen okból hátrahagyta a katonaságot,csupán a fegyvereket
vitte el. Este a város küldöttsége várja a csehszlovák megszállókat a vasútállomá-
son, A csehek 15-én több ponton is átlépik az Ipolyt,megszállják a folyó déli ré-
szén az ipolysági vasútállomást és Drégelypalánkot. Ezt követően egy különítmény
bevonul Balassagyarmatra. Az akcióra Piccione olasz hadtestparancsnok intézke-
dése alapján történt.efoglalják a város stratégiailag fontos pontjait, a vasútállomást,
postát,laktanyát és a vasúton áteső részét és száz méterszéles sávban az ún,Sivító-
telepet. A laktanyában lévő nemzetőröket lefegyverzik és lefogják őket. De lefegy-
zik a polgárőröket és munkásgárdát is.
Tovább nyomulnak előre a csehek és megszállják Nagymihályt és Komáromot.
Ipolyszakállosról kiindulva Demend és Gyérek községeken keresztül egy ezer-
fős kontingensük bevonult Ipolyságra.Hont vármegye alispánja tiltakozott,de hi-
ába.A megyeszékhelyt kettévágja az Ipoly mint demarkációs vonal és egyik fele
cseh megszállás alá került.Ezzel a lakosságot elzárják a vasúttól,kórháztól és a
gőzmalomtól.Párkánynánáról kiindulva megszállják Lévát. A kormány megrettent
hogy ha Salgótarjánt elveszítik akkor nem lesz szén a maradék területen. Tata-
bánya szene nem volt elég. Pécs szerb megszállás alatt volt.Ezért aztán Vázsonyi
államtitkár megbízottja kora délután közölte a fegyverszüneti bizottsággal hogy a
csehek Salgótarjánt elakarják foglalni.A hadügyminisztérium illetékese közölte
vele,hogy mindenképpen tartani fogják Salgótarjánt.Jelentették az antant misszió-
nál is Vixnek.A Vixet helyettesítő Collat őrnagy az állította válaszában,hogy nem
tárgyalt a község-csak 1922-től város Salgótarján.-(Hunnias) megszállásáról.
Milan Hodza állítása szerint Festetics miniszter kérte meg napokkal előtte.A kö-
vet intézkedik hogy ne történjen meg a megszállás.Kora délelőtt Drégelypalánkra
érkezik Pálmay Ernő százados.egysége.-Délután az Ipolyságról Losoncra akart
menni egy csehszlovák különítmény,azonban Pálmay Ernő tiltakozására vissza-
tértek.Ezután Pálmayék megszállték a vasútállomást,a hídvégi hídfőt,valamint a
drégelypalánki vasútállomást.Ipolyságnál a két hídfő között megszűnt a közleke-
dés.A csehek ideilenesen megszállták a szobi vasútvonal demarkációs vonalon-
túli részét.Vasutasok vitték a hírt hogy Párkánynána felől elindultak a csehek Ba-
lassagyarmat felé.A hír hallatán Rákóczy kormánybiztos jelentette a hadügy felé
˝hogy óriási pánik keletkezett,Intézkedtem,hogy egy páncélvonat és egy nagyobb
számú őrség menjen az Ipolyság felé.˝Vizy Zsigmond,a 16-os honvédek pótzász-
lóalj századosa,különítményével Drégelypalánkra megy,a vasutasok segítségével
megrongálják a síneket,és két vagon kisiklatásával eltorlaszolja a vonalat.Tudo-
mást szerezve Vizy tevékenységéről Hont vármegye alispánja tiltakozott aVizy-
ék cselekménye ellen.Ezután Vizyt eltíltják az ellenállástól.Tovább menni azon-
ban nem tudnak.mert a szerelvényt visszaviszik Balassagyarmatra a vasutasok.
A nap végére a csehek már a Zalaba-Ipolypásztó-Ipolyszakállos-Ipolyság vo-
nalon állnak.A csehek 11-én megszállták Uzsokot.Közben a megszálló cseh csa-
patok erősítést erősítést kaptak Losonc és Fülek térségében.A 46-os páncél-
vonat továbbra is Balassagyarmaton marad.Közben a maradék Nógrád megyé-
ben mozgolódnak a kommunistás.Január 12-én bevonultak Ungvárra a csehek.
A Népszava információja szerint:˝Beavatott helyről közlik,hogy az Érsekújvártól
kelet felől előre nyomuló cseh csapatokkal való esetleges összeütközés elkerülé-
sére,a kormány elrendelte Vácmak katonai kiürítését.˝ Ez a hír tévesnek bizonyult.
A Pálmay százados alárendeltségéhez tartozó kerékpáros zászlóaljból Szobra ki-
rendelt osztag,január 13-án nem volt hajlandó a katonatanács hozzájárulása nél-
kül útba índulni.A lengyelekkel is folytak harcok a csehekkel,mivel a lengyelek ia
szerettek volna területeket szerezni. 14-én a lengyelek kiürítik a Lomnici-csúcs-
Magura-Ólubló vonalától északra eső területeket,és visszavonulnak a galíciai ha-
tárra.Ez a konfliktus a csehek javára dőlt el.Hisz Árva és Szepes vármegyék len-
gyelek lakta részét megkapták. Ez 589nkm. E közben Losoncon a cseh csapatok
véres összetűzésbe kerültek a a lakossággal,a megszállók ledöntötték Kossuth
szobrát. A csehek által megszállt területeken szinte mindenaposak voltak az atro-
citások a magyarokkal szemben. Gyilkosságok,rablások,fosztogatások. A több-
ségüket a hivatalokból,közintézményekből elzavarják. Lefoglalják az ingatlanokat.
Le döntik a szobrokat,emlékműveket. Ez a nagy cseh civilizáltság. E napon száll-
ják meg az Ungvár-Hajdúberegnye vasútvonalat. Megérkezett a fegyverszüneti
bizottsághoz Vix alezredes átirata mely közli a magyar féllel,hogy ˝a tótországi
sérelmek˝ nem vizsgálhatók a november 13-i egyezmény szabályai szerint. Az an-
tant elismerte Csehszlovákia szuverenitását a megszállt területek felett. A belügyi
államtitkár intézkedést kér a hadügytől,mert hírek szerint a csehek meg kívánják
szállni Balassagyarmatot. Hajnali 5 órakor az ipolysági állomáson lévő szakasz
parancsnoka táviratban kért segítséget Balassagyarmattól.a csehek ellen. Este 19-
órakor cseh kézre került Ipolyság vasútállomása. Egy órával később már Hont és
Drégelypalánk került a csehek kezére.Rákóczy kormánybiztos megtiltotta a város-
ban tartózkodó katonáknak az ellenállást. Ghyczy őrnagy,a Balassagyarmaton tar-
tózkokó katonai erők parancsnoka,táviratban elrendeli a demarkációs vonal kiü-
rítését,és a Rappig szétszór őrségek aszódra rendelését. A katonaság elszállítására
kirendelt vonat ismeretlen okból hátrahagyta a katonaságot,csupán a fegyvereket
vitte el. Este a város küldöttsége várja a csehszlovák megszállókat a vasútállomá-
son, A csehek 15-én több ponton is átlépik az Ipolyt,megszállják a folyó déli ré-
szén az ipolysági vasútállomást és Drégelypalánkot. Ezt követően egy különítmény
bevonul Balassagyarmatra. Az akcióra Piccione olasz hadtestparancsnok intézke-
dése alapján történt.efoglalják a város stratégiailag fontos pontjait, a vasútállomást,
postát,laktanyát és a vasúton áteső részét és száz méterszéles sávban az ún,Sivító-
telepet. A laktanyában lévő nemzetőröket lefegyverzik és lefogják őket. De lefegy-
zik a polgárőröket és munkásgárdát is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)