16
Ugyanaz a nyelv, ugyanazok az eszmék, ugyanaz az uralkodó vallás. A szlovák
nemzeti lelkesedést, mindig is a magyarokkal szembeni ellentét táplálta. Szlová-
kiát északról a Kárpátok, déli irányba forduló partjától a Tiszáig terjedő határ
részint természetes. Ez a szakasz elkerülhetetlen módon sok magyar is leválaszt,
mely problémára a Konferenciának kell megoldást találnia.
Lloyd George kifejti azon véleményét, hogy a Szlovákiára vonatkozó igény jo-
gosságához nem férhet semmi kétség. amennyiben ez így áll, azt ajánlaná dr.Be-
nešnek, hogy megjegyzéseit csupán a vitatott pontokra korlátozza.
(Általános megegyezés jött létre arról, hogy a Szlovákiára vonatkozó területi i-
gény nem támaszt nehézségeket, s tisztázandó pontok csupán a Magyarország-
gal közös határvonalon vannak.)
Beneš összegzésképpen leszögezi, hogy a dunai határhoz valóragaszkodás igé-
nyeik elvi alapja. Szlovákia dunai ország. A magyarok bejövetelekor a szlová-
kok uralták egész Pannóniát. A magyarok felűzték őket a hegyekbe, s miután
a Duna jobb partját megtisztították a szlovákoktól, közvetlen érintkezésbe ke-
rültek a németekkel. A Duna bal partján élő szláv népességet nem tudták ki-
pusztítani. Ezek a szlávok földjükön maradtak, noha többé-kevésbé elmagya-
rosodtak. az északi vidékek falvainak legalsó rétege szlovák maradt, csupán a
mesterségesen fölébe került uralkodó réteg volt magyar.
A dunai határigényt ezen felül egy másik, igen fontos gazdasági érv is alá tá-
masztja. A csehszlovák államnak nincs közvetlen tengeri határa. Három oldal-
ról németek, a negyedikről magyarok veszik körül. Ipari ország lévén feltétlen
szüksége van tengeri kijáratra. Ezt csak a nemzetközivé nyilvánított Duna biz-
tosíthatja számára, az állam gazdasági életének alapjaként. Ez geográfiai szük-
ségszerűség, mely nélkül az új állam nem lehet meg.
Lloyd George azt kérdezi, hogy a szlovákság milyen arányban lakja a Du-
na vidékét.
Beneš azt feleli, hogy a terület elcsatolásával a csehszlovák államhoz
350 000 magyar kerülne. Ám ismét hangsúlyozza, hogy vidéken erőszakos
magyarosítás folyt. A fenti adat egyébként a Pozsony és Vác közti területre
vonatkozik. Hozzátenné azt is, hogy a folyó túlpartján jónéhány szlovák szor-
vány település van. Így például csupán Budapest környékén vagy 150 000
szlovák él. Őket kompenzációként magyar fennhatóság alatt hagynák.
Sonnino azt kérdezi, hogy mekkora a szlovákok aránya a magyarokkal
szemben.
Beneš azt feleli, hogy ez vidékenként változik. Azon vidékek, amelyeken
a felmérések alapulnak, észak-déli irányban húzódnak, s ily módon erős ma-
gyar többséget mutatnak. Ő maga különben úgy becsüli, hogy az általa emlí-
tett térségben 60% a szlovák népesség aránya, de megbízható adatot igen
nehéz lenne közölni, mivel e terület sohasem képezett önálló népszámlálási
körzetet.
Wilson elnök azt kérdezi, hogy vajon a városokról hozzáférhetőek-e statisz-
tikai adatok, illetve, hogy igaz-e az az állítás, miszerint a szlovák népesség e-
gyedül Pozsonynál érintkezik a Dunával.
Beneš azt válaszolja, hogy a szlovákság Budapesttől északra is letér a Du-
náig, noha elismeri, hogy a folyó menti lakosság nagyobb részt magyar.
Lioyd George azt kérdezi, hogy a Szlovákián áthaladó folyók hajózhatók-e.
Beneš elmondja, hogy csupán a Vág az, ám az is csak félig, az alsó szaka-
szán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése