A fegyverszüneti bizottság összefoglalója szerint Balassagyarmatot parancs nélkül,
valószínűleg a lakosság biztatására foglalták vissza a közelben állomásozó csapa-
tok. A jelentés 60 csehszlovák fogolyról tesz említést. A feljegyzés szerint, Vix cso-
dálkozik, hogy a csehszlovákok még Balassagyarmaton voltak, ˝közölte, hogy a
csehek már Prágából parancsot kaptak az entente által engedélyezett vonal mögé
való visszavonulásra.˝ A Hadügyminisztérium 5.osztálya a 29.gyalogezred egy gép-
puskás századát menetkész állapotba helyezett, és Balassagyarmatra irányítja. Az
iglói géppuskások vissza érkeznek Hatvanba, ahonnan ismét visszarendelik őket
Balassagyarmatra. A hadügy rendelkezik a 16.honvéd gyalog zászlóalj újbóli fel-
állításáról. Hajnalban megérkeznek a székely katonák Balassagyarmatra, reggel
pedig a 44-esek és a páncélvonat. Reggel Drégelypalánk térségébe érkezik az e-
lőző nap összeállított váci menetszázad, és részt vesz a csehek elleni véres harcok-
ban. A nap folyamán elszállítják a csehszlovák foglyokat Balassagyarmatról. Ba-
jatz és Vizy százados a polgári lakosságot felfegyverzik, azokat a tiszteket pedig.
akik velük jöttek, ellátják fegyverekkel és kiküldik a vidék felfegyverzésére.
Csehszlovák páncélvonat közeledik Losonc felől, amelyt sikeresen megfutami-
tottak.A litkei és ipolytarnóci lakosok,kapával, kaszával támadják meg ugyanezt
a vonatot. A Rapp-Szécsényi vonalon általános támadást indítottak a magyarok.
A cseh páncélvonat Drégelypalánk és Hont között változtatja állását. Miután meg-
érkezik Balassagyarmatra a katonai erősítés, kettes járőröket szerveznek, a stra-
tégiailg fontos posztokra őrséget állítanak. Január 31-én a magyarok visszafog-
laják, Litkét, Ipolytarnócot, Hontot, Rappot, Nógrádszakált, Ludányt és a szé-
csényi vasútállomást. A csehszlovákok átkelve az Ipolyon támadást indítottak,
amit a magyarok Veresharaszt.pusztánál Ipolykeszi és Nagycsalomja között visz-
szavertek. Füleken, három olasz tiszt részvételével, magyar-csehszlovák tárgya-
lások folynak. Megegyeztek abban hogy a csehszlovákok visszavonulnak a demar-
kációs vonal mögé és a Balassagyarmatról zsákmányolt hadianyagot és a nyolcvan
hadifoglyot visszaadják, valamint létesítenek egy bizottságot, mely megegyezik Rapp-
Balassagyarmat vasúti használatáról. Megállapodtak abban is hogy a demarkációs
vonal az Ipoly folyásától a Dunától. a Pinctől keletre fekvő 278-as Magashegyig, in-
nen a vonal egyenesen halad Rimaszombat déli határán át Tornaaljára, E vonal mentén
február 2-án déli 12 órakor az ellenségeskedést megszüntetik. Rendelkeztek a foglyok
kicseréléséről, a felmondást hét napi bejelentéshez kötik. Megindult a vasúti forgalom
Balassagyarmat és aszód között. Balassagyarmaton hirdetményekben jelentik be, hogy
a belső rend fenntartását a szociáldemokrata párt és a munkásgárda által alapított mun-
kástanács vette át. Hatalmas tömeg jelenlétében temetik el a fegyveres harcok polgári
áldozatait. A Népszava február 1.i híre szerint sz előző nap jelent meg az antant paran-
csa, mely elrendelte a csehszlovák csapatoknak a demarkációs vonal mögé való vonu-
lását. Vix alezredes táviratot küld a fegyverszüneti bizottság elnökének, melyben tudat-
ja a magyar féllel, hogy közbenjárására a csehszlovák fél intézkedett csapatainak a de-
markációs vonalra való visszavonulására. Dehogy ne menjenek simán a dolgok, 2-án
a csehszlovákok átlépték az Ipolyt és elfoglalták Dejtár vasútállomását, de Pálmay és
csapata heves harcokban visszafoglalta az ellenségtől. Rappnál is ki újulnak a harcok.
sok halottal A balassagyarmati ügyészségi fogházból Budapestre viszik a harcok után
elfogott ˝ csehvezetőket˝. Másnap 3-án Hatvanban Salgótarjánban kommunista agitá-
torokat tartóztatnak le. A csehszlovákok Losonc és Fülek között álló 108. sz. őrház-
nál felszedik a síneket. Losoncon túszul ejtik Szilassy Béla egyházi főgondnokot a cse-
hek. Február 4-én a csehek által megszállt és elfoglalt Komáromban, Érsekújváron,
Nyitrán és Zólyomban sztrájkba léptek a vasutasok és postai alkalmazottak Hamaro-
san Pozsony, Breznóbánya és más városok is csatlakozott az általános sztrájkhoz. A
csehszlovák hatóságok csak a katonaság bevetésével tudta leverni a sztrájkot.
Nézzük hogy mi is vezetett a megmozduláshoz Pozsonyban. 4-én a csehszlovák kor-
mány a Felvidék(Slovensko) igazgatásával megbízott Szlovák Teljhatalmú Miniszté-
riuma Zsolnáról Pozsonyba költözött ünnepélyes külsőségek között. Pontosan ugyan- arra a helyre, ahol egykor az I.Ferenc József számára épült díszkapu állt, egy annál
sokkal nagyobb díszkaput emeltek a város költségén. a szlovák kormány fogadására.
A város polgárai nem fogadták túlzott lelkesedéssel új uraikat. A túlnyomórészt német és magyar anyanyelvű lakosság házaiba húzódott, míg a munkásság és a közalkalmazot- tak általános sztrájkba kezdtek, s zárva maradtak az üzletek, éttermek, kávéházak is.
A Csehszlovák Légió állt díszsorfalat a kormánynak, majd a Séta térre vonult ahol a Szlovákiában toborzott 72. gyalogezred katonái letették az esküt úgy, hogy az egykori Városi színházzal szemben álló Petőfi szobrot körbedeszkázták. A fegyverszüneti bi-
zottság megküldte Balassagyarmatra Vix alezredes válaszát Rákóczy kormánybiztos
január 17-i levelére a csehszlovák hadügyminiszter január 31-én elrendelte a demar-
kációs vonaltól délre lévő csapatok kivonását. Rappon Rákóczy kormánybiztos és Jan-
kovich hadosztályparancsnok, a magyar kormány megbízásából, tárgyalásokat folyta-
tott a csehszlovákokkal a vasúthasználatáról, valamint a személy-és élelmiszer szállításról.
Február 5-én a csehszlovák delegáció a Tízek Tanácsa elé terjesztette kormánya igényeit.
Edvard Beneš elmondja: ˝ hogy Szlovákia hajdanán a Csehszlovák állam részét képezte,
míg a magyarok a 10.század folyamán le nem rohanták. A hódítók sikertelenül próbálták
elmagyarosítani az országot.A lakosság mindmáig cseh érzelmű, s az új államhoz kíván
tartozni. Szlovákiában sosem volt példa szeparatista próbálkozásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése