2016. április 6., szerda

Magyar területek szovjet bombázása 1941-ben 8

                                                                                 8

           A reggeli órákban ellenséges légitámadás érte a várost.
Kilenc óra 10 perckor egy szovjet repülőgép jelent meg Komárom
város felett és tiz bombát dobott le. Csak egy bomba tévedt be aegy
raktár épületbe s ott a palatetőn egy közepes dinnye nagyságú részt
ütött, a deszkapadlást széjjelvágta s a földbe furódva robbant fel.
A bomba robbanástól csak egy fal repedezett meg, az ablaknak tető-
nem már semmi baja sem lett.
           Két polgári egyén sebesült meg. A sulyosabbik Molnár Sándor
géplakatos munkás apró szilánkoktól karján, hátán, lábán sérült meg
könnyebben. Mellette három méterrel robban a bomba mikor át ment
az udvaron, sérülésével kórházba szállították. Állapota örvendetes
javulást mutat.
Jókedvűen, mosolyogva ad felvilágosítást. Katonaviselt ember lévén,
nem veszi tragikusan a dolgot, ha nincs komoly baj.
         A gépet páran állítólag látták, de - mint mondják - oly magasan
repült, hogy alig lehetett észrevenni, volt vagy 7-8000 magasságban
is.
        A légoltalmi szervek és a polgári lakosság példás magatartást
tanusítottak
       Illetékeshely tájékoztatása szerint hadban álló ország lévén ,
esetleges légitámadásokkal természetesen számolni kell, ez azonban
a légvédelmi helyzet mérlegelésekor mindig számitásba esett s a
komáromi támadás nem indokolna semmiféle ujabb légvédelmi in-
tézkedést.
      Az ellenséges gép egyébként Szlovákia felől közelítette meg a
várost.
      A légiveszély országosan az érdeklődés középpontjába állította
Komáromot. Hivatalok és magánosok, különösen pedig azok, kiket
érdekszálak fűznek Komáromhoz, nagy szeretettel, távirat telefon
utján érdeklődtek a légi veszély iránt. Az elsők között személyesen
sietett a légiveszély hírére Komáromba Zsindely Ferenc dr. minisz-
terelnökségi államtitkár Feleségével Tüdős Klára nemzetes asszony-
nyal autón jött s megnézte a bomba-találati helyeket. Meleg együtt-
érzássel győződött meg az aljas támadásnak lefolyásáról. Boldog
megnyugvásnak adott kifejezést szerkesztőnk előtt, hogy szeretett
szülővárosát s annak lakosait, komoly veszély nem fenyegette, a
kósza bolseviki gép sem személyben, sem épületben nagyobb kárt
nem okozott.

         Meggyőződésünk, hogy a légitámadás komoly veszélyt nem
jelentett. Mégis voltak, akik a helyzetet nem ismerve, képtelenebb-
nél-képtelenebb híreket terjesztettek. Szerencsére senki sem ült fel
ezeknek a rémhíreknek. Így mindenki fegyelmezetten nyugodtan
viselkedett, semmi zavaró körülmény nem merült fel. Tanulságul
jegyezzük meg: senki fecsegésére ne hallgassunk, amit magunk
közvetlenül észlelünk, azt azonnal az illetékeseknek jelentsük, ő-
rizzük meg nyugalmunk, minden mozgást szüntessünk be, bizzunk
a hatóság és a katonaság intézkedéseiben, annak rendelkezéseit
tartsuk be.
       Bizalmunk erős, nagy lehet, hisz a honvédség, hatóságaink jól
őrködnek Magyarország, városaink biztonsága felett.

 Befejezésül az eseményeket más adatokkal kiegészítve közlöm.
A kassai bombázás napján, 12 óra 40 perckor Rahónál repülőgép-
ró péppuskatámadás ért egy gyorsvonatot. A támadás eltérő forrá-
sok szerint két vagy három embert ölt meg, árom súlyos és hat
könnyebb sebesülést okozott. A gépeket ekkor jól látható felség-
jelek alapján szovjetként azonosítottak.

13 órakor Heringes község szélén települt magyar légvédelmi fi-
gyelőpont észlelt három nagyméretű gyors kétmotoros bombázó
gépből álló köteléket, de a repülőgép típusát kézi távcsövön át
nem tudták felismerni - a gépeken csak a magyarokéhoz hasonló
sárga festésű szárny -és törzsjelzéseket figyeltek meg. Az esetről
riasztást sem tudtak adni, mivel a tábori telefonvonaluk esőzés
miatt beázott, elnémult. A bombázókötelék kis magasságban  e-
gyenesen átrepült Kassa városa felett és 13.08 órakor teljes bomba-
terhét ledobva, éles balra fordulóval távozott. A várost védő gépá-
gyúk a támadás teljes váratlansága miatt csak néhány lövést tudtak
leadni, a gépeken találatot nem figyeltek meg, az egyik bombázó
azonban - feltehetően műszaki probléma miatt - rendszertelenül
szórta le terhét, az egyik bomba egy szomszédos falu Enyicke szé-
lén csapódott be.
Kassára összesen 29db. (+1 Enyickére) légibomba hullott, amelyek
a 100 kg-os méretkategóriába tartoztak. Találat érte többek között
a Postapalotát, a tüzérlaktanyát és néhány környékbeli házat. A tá-
madás a városban 32 halottat követelt, az áldozatok között 7 postás
és 8 katona is volt, a súlyos sebesültek számát 60 főre, a könnyeb-
bekét 220 főre teszik a források, pengőmilliós anyagi kár keletkezett.
A 30 db. légibomba közül kettő nem robbant fel. Mindkettő szovjet
típusú 105 kg-os légcsavar biztosítású, pillanatgyújtós rombolóbomba
volt. A légvédelmi parancsnokság 13,45-kor jelentette a bombázást
a vezérkarnak. Annak hírnaplójába dátum nélküli kiegészítésként
került be, hogy ˝utólag beérkezett jelentés szerint a támadó gépek
sárgára festett orosz gépek voltak.˝
A Kárpátok felett két magyar vadászrepülőgép megkísérelte elfogni
a távozó köteléket, azonban a bombázók ekkor felgyorsítottak és
a felhőrétegbe emelkedtek, ahová a lassú, kétfedelű, nyitott kabinos
Fiat RC-42 típusú magyar vadászgépek nem tudták követni őket.
A legkisebb megközelítési távolság mintegy 1000 méter volt, a
bombázók típusát ekkor sem sikerült azonosítani.  A magyar légvé-
delem ezután több alakalommal nyitott tüzet az üldözésre rendelt
vadászgépekre, azok sárga jelzése miatt. A szemtanúk sem tudták
pontosan azonosítani a támadókat, csupán azok sárga jelzéseit.
Csirke Jenő főhadnagy szerint német Ju-52-esekre hasonlítottak,
Krudy Ádám százados pedig olasz Savoia nehézbombázókhoz
hasonló gépeket vélt bennük látni.
Hogy miért az oroszok? Azért mert Sztálin nem mondott le egyrész
az elvesztett -a cári Oroszországhoz tartozott területekről, mint ahogy
Lenin sem- másrészt, célja volt beljebb hatolni Európába. Mint ahogy
a Molotov-Ribbentrop-paktum se volt véletlen. Évtizedeken keresztül
azt hazudták szovjet részről hogy ők csak magukat akarták megvédeni
a német támadástól? Mikor már Lengyelország felosztása az 1920-as
években felmerült mind német,mind orosz részről. Ebbe illeszkedik
bele ugyanabban az időben végrehajtott Bukarest elleni bombázások.
Cél, belerántani Magyarországot a szovjet elleni háborúba, hogy így
aztán később könnyebben tudja meghódítani angol és amerikai segéd-
lettel. Függetlenül attól, hogy a magyar politikai és katonai vezetés
hogy állt az oroszokhoz. Hisz már II. Miklós cárnak is hadi célja volt
a balkáni behatolás. De ezt ő is csak úgy tudta volna megtenni, ha
végig gázol Magyarországon. Ami szerencsére 1944-ig nem sikerült.
A többit már tudjuk.


                                                            Vége


                                         

                                   



                                           




























     
     

2016. április 5., kedd

Magyar területek szovjet bombázása 1941-ben 7

                                                                                   7

P o z s o n y, julius 7
Az Esti Ujság Kelemen Ernő tollából riportot közöl a Kassa ellen in-
tézett szovjet bombatámadásról.

Pro Domo. 1941. julius 7.
A sajtófőnök úr kéri a t. szerkesztőségeket, hogy a Magyar Távirati
Iroda utján mellékletként megküldött jelentést a kassai szovjetbom-
bázásról, valamint a bomba ugyancsak mellékelt fényképét feltétle-
nül közöl ni sziveskedjenek.

Pro Domo. 1941. augusztus 18.
Illetékes helyről kérik a t. Szerkesztőségeket, hogy a komáromi bom-
bázást ne közöljék fő a főcimben és magát a tényt se állítsák be
szenzációnak.

Pro Domo. 1941 augusztus 19.
A külügyminisztérium sajtóosztály kéri a t. szerkesztőségeket, hogy
az Imecsfalva ellen intézett szovjet légitámadást ne főcimben, és ne
feltünő helyen, hanem kis betükkel feltünés nélkül sziveskedjenek
közölni.

A Komárom Lapok 1941 augusztus 23-án a hatvannnegyedik év-
folyam 34. száma közli a bombázás tényét. Idézem az újságot:
˝Komárom aug.22. (a támadás aug.18-án történt. H)
Nyugodt, békés hangulatra ébredt hétfő reggelre Komárom. Az ég
felhőtlen volt, de sűrű reggeli pára takarta még.
Az uccákon nagy volt a forgalom, sok vidéki tartózkodott a városban,
a piacon javában állt a hetvásár.
    A Szent András templom tornyán pontosan 9 óra 10 percet mutatott
az óra.
    Ebben a pillanatban óriási magasságban, szinte alig láthatóan,
egy repülőgép közeledett a város felé. Északkeleti irányból jött.
Nagy süvőltés hallatszott, majd sűrű egymásutánban több dörrenés
reszkettette meg a levegőt.
    A támadó repülőgép tiz bombát dobott le aztán pillanatok alatt
eltünt.
    A felrobban bombák számabvehető kárt nem okoztak. Két ember
könnyü sebesülést szenvedett.
    A kiszállott bizottságok megállapították, hogy a bombák kisméretű
romboló bombák voltak.
    Komárom lakossága fegyelmezetten fogadta az első légitámadást,
bár az első pillanatokban nem hitte, hogy komoly bombatámadásról
van szó. A légoltalmi szervek kitűnő magatartást tanusítottak  A
városban az első pillantok ijedelme után a megszokott, nyugodt me-
derbe folyt az élet.
 
                               A támadás nem indokol újabb légvédelmi
                                                        intézkedést

A Magyar Távirati Iroda jelentése alapján a rádió hétfőn este számolt
be a Komáromot ért légitámadásról, valamint a támadással kapcso-
latos hivatalos tájékoztatásról. Eszerint hadbanálló ország lévén, ter-
mészetes, hogy esetleges légitámadásokkal számolni kell, ez azon-
ban a légvédelmi helyzet mérlegelésekor mindig számításba esett
s a komáromi támadás, nem indokolna semmiféle újabb légvédelmi 
intézkedést. Megállapítást nyert különben, hogy az ellenséges repü-
lőgép Szlovákia felől közelítette meg a várost.


Uj Komárommegyei Hirlap                             1941. augusztus 23.

Egy szovjet repülőgép légitámadása Komárom ellen

Zsindely Ferenc államtitkár meleg együttérzéssel sietett a légiveszély
hírére Komáromba. 
A komáromi hetivásáros nap élénk forgalmába augusztus hó 18-án,
hétfőn várarlan esemény ékelődött be.


 

                                                             


























2016. április 2., szombat

Magyar területek szovjet bombázása 1941-ben 6

                                                                            6

R ó m a, junius 30.
A vasárnapi olasz lapok a szovjet elleni hadműveletekkel kapcsolatban
a magyar honvéd vezérkar első hivatalos jelentésének azt a közlését,
amely szerint a magyar csapatok több helyen átlépték a szovjet határt.
              A Stampa kiemeli a következő cim alatt ismerteti a magyar
vezérkar közleményét: A magyarok is megkezdték a bevonulást szovjet
 területre.
              A Corriera della Sera budapesti különtudósítója hosszabb je-
lentésben számol be az ellenségeskedések megkezdéséről. Megálla-
pitja hogy ott ahol a magyar csapatok behatoltak a hegyvidék alakzata
lehetővé teszi nagyobb támadó tevékenység kifejtését. A magyar tá-
madás válogatott csapatokkal indult meg és a tények máris azt mu-
tatják, hogy a magyarok a legnagyobb lelkesedéssel vetik magukat
a harba.
             Az általános benyomás az, hogy a szovjet hadsereg körében
zavar van. A magyarok igen sok foglyot ejtettek.
             Az olasz tudósitó beszélgetéseket folytatott magyar tiszttel,     
aki a hadműveleteket vezeti és megállapitja, hogy igen nagy idealiz-
mussal és hittel végzik feladatukat s az a tudat hatja át őket, hogy
magas eszményekért küzdenek.
            A magyar gépesitett és lovas alakulatok szombaton délelőtt
már a vizválasztó felé szoritotta vissza a szovjet csapatokat, a dél-
után folyamán pedig még jobban megélénkült a támadás.

P o z s o n y, junius 30.
A honvéd vezérkar főnökének jelentését közli a Grenzbote, és az
Esti Ujság, Uj Hirek, Slovak és a Gardista.
               Az Uj Hirek berlini tudósítósításában ismerteti a Völkhische
Beobachternek Magyarország hadbalépésével kapcsolatos cimkét.
             Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszternek a
képviselőházban elhangzott beszédét ismerteti az Uj Hirek vasárnapi
száma.
              Bárdossy László miniszterelnöknek a Közép-és Délkelet-
Európa fejlődéséről a Berliner Börsenzeitungnak adott nyilatkozatát
szó szerint közli az Esti Ujság.
             A Grenzbote és a Slovak budapesti jelentése szerint a Magyar-
országon élő szovjet állampolgárokat internálták..
            A szovjet légitámadás kassai áldozatainak temetéséről tudósit
az Esti Ujság. A temetésről a Grenzbote is megemlékezik.
            Az Esti Ujság budapesti jelentésében irja hogy a kőrösmező-
budapesti gyorsvonat ellen intézett támadáskor a szovjetrepülők dum-
dum lövedéket használtak.
           A Nagybánya és Talaborfalva ellen végrehajtott szovjetrepülő
támadás megtorlásáról a honvéd vezérkar főnöke által kiadott jelen-
tést közli az Esti Ujság és a Grenzbote.
(Megjegyzem hogy a Nagybánya és Talaborfalva elleni támadás,
bombázás 27-én volt. H.)

K a s s a, junius 30.
Kassán hétfő reggel hat órakor légiriadót rendeltek el.
Ellenséges repülőgépek közeledtek Kassa felé, de a város légterét
nem érték el. A ködben erős motorzugást lehetett hallani. A légiriadó
17 percig tartott.

K a s s a, junius 30.
Hétfőn 18 óra 17 perckor ujabb légi riadó volt a városban. A ri-
asztás 19 óra 24 perckor ért véget. Több ellenséges repülőgép köze-
ledett a város felé, de közel Kassához déli irányban tértek el.

K a s s a, junius 30.
A német XI. hadsereg biztos megállapítása szerint az orosz repúlő-
gépek -- kevés kivétellel -- a törzsön sárga csikot és sárga szárny-
csücsköt, azon kivül a szárnyon szovjetcsillagot vagy sarlót és kala-
pácsot viselnek.

P o z s o n y, julius 1.
         A kassai szovjet repülőtámadásnak 27 halálos áldozata van -
jelenti az STK nyomán az Esti Ujság a Szlovák és a Gárdista.
A Nagybánya és Talaborfalva ellen intézett szovjet támadás meg-
torlásáról a honvéd vezérkar főnöke által kiadott jelentést közli a
Szlovák és a Gárdista.

K a s s a, julius 1.
Kassán hétfőn este 11 óra tájban és kedden kora reggel szlovák terü-
let felől ágyúdörgés vagy bombarobbanások hangja hallatszott.
             Kedden délelőtt 10 óra 40 percen kezdettel két percig tartó
légiriadó volt Kassán.

K a s s a, julius 4.
A multheti orosz légitámadás alkalmával a magánvagyonban kelet-
kezett károk mielőbbi helyreállítása céljából Pohl Sándor dr. polgár-
mester felterjesztést intézett a belügyminiszterhez. A polgármester
azt kérte hogy a magánvagyonban okozott károk helyreállítását vál-
lalja el az államkincstár és erre a célra mielőbb utaljon át bizonyos
összeget.
Ebben az ügyben Schell Péter báró főispán is közbenjárt a belügy-
miniszternél, akitől megnyugtató választ kapott. Az addig beérkezett
bejelentések szerint a szovjet bombázás a kassai polgárok vagyoná-
ban mintegy 390.000 pengő kárt okozott, ez az összeg azonban még
nem tekinthető véglegesnek, mert még állandóan érkeznek ujabb
kárbejelentések a városházára.
A postapalotában gyors ütemben folyik a károk helyreállítása. A
kórházban fekvő sulyos sebesültek állapota az utóbbi napokban
örvendetesen javult, ugy hogy remény van arra, hogy a galád szov-
jet támadásnak Kassán nem lesz több halálos áldozata.

Z s a r n ó, julius 4.
Az abaúj-torna megyei Buzita község határában junius 30-án négy
szovjetorsz ejtőernyős katona szállt le. A csendőrség mind a négyet
elfogta.