8
A reggeli órákban ellenséges légitámadás érte a várost.
Kilenc óra 10 perckor egy szovjet repülőgép jelent meg Komárom
város felett és tiz bombát dobott le. Csak egy bomba tévedt be aegy
raktár épületbe s ott a palatetőn egy közepes dinnye nagyságú részt
ütött, a deszkapadlást széjjelvágta s a földbe furódva robbant fel.
A bomba robbanástól csak egy fal repedezett meg, az ablaknak tető-
nem már semmi baja sem lett.
Két polgári egyén sebesült meg. A sulyosabbik Molnár Sándor
géplakatos munkás apró szilánkoktól karján, hátán, lábán sérült meg
könnyebben. Mellette három méterrel robban a bomba mikor át ment
az udvaron, sérülésével kórházba szállították. Állapota örvendetes
javulást mutat.
Jókedvűen, mosolyogva ad felvilágosítást. Katonaviselt ember lévén,
nem veszi tragikusan a dolgot, ha nincs komoly baj.
A gépet páran állítólag látták, de - mint mondják - oly magasan
repült, hogy alig lehetett észrevenni, volt vagy 7-8000 magasságban
is.
A légoltalmi szervek és a polgári lakosság példás magatartást
tanusítottak
Illetékeshely tájékoztatása szerint hadban álló ország lévén ,
esetleges légitámadásokkal természetesen számolni kell, ez azonban
a légvédelmi helyzet mérlegelésekor mindig számitásba esett s a
komáromi támadás nem indokolna semmiféle ujabb légvédelmi in-
tézkedést.
Az ellenséges gép egyébként Szlovákia felől közelítette meg a
várost.
A légiveszély országosan az érdeklődés középpontjába állította
Komáromot. Hivatalok és magánosok, különösen pedig azok, kiket
érdekszálak fűznek Komáromhoz, nagy szeretettel, távirat telefon
utján érdeklődtek a légi veszély iránt. Az elsők között személyesen
sietett a légiveszély hírére Komáromba Zsindely Ferenc dr. minisz-
terelnökségi államtitkár Feleségével Tüdős Klára nemzetes asszony-
nyal autón jött s megnézte a bomba-találati helyeket. Meleg együtt-
érzássel győződött meg az aljas támadásnak lefolyásáról. Boldog
megnyugvásnak adott kifejezést szerkesztőnk előtt, hogy szeretett
szülővárosát s annak lakosait, komoly veszély nem fenyegette, a
kósza bolseviki gép sem személyben, sem épületben nagyobb kárt
nem okozott.
Meggyőződésünk, hogy a légitámadás komoly veszélyt nem
jelentett. Mégis voltak, akik a helyzetet nem ismerve, képtelenebb-
nél-képtelenebb híreket terjesztettek. Szerencsére senki sem ült fel
ezeknek a rémhíreknek. Így mindenki fegyelmezetten nyugodtan
viselkedett, semmi zavaró körülmény nem merült fel. Tanulságul
jegyezzük meg: senki fecsegésére ne hallgassunk, amit magunk
közvetlenül észlelünk, azt azonnal az illetékeseknek jelentsük, ő-
rizzük meg nyugalmunk, minden mozgást szüntessünk be, bizzunk
a hatóság és a katonaság intézkedéseiben, annak rendelkezéseit
tartsuk be.
Bizalmunk erős, nagy lehet, hisz a honvédség, hatóságaink jól
őrködnek Magyarország, városaink biztonsága felett.
Befejezésül az eseményeket más adatokkal kiegészítve közlöm.
A kassai bombázás napján, 12 óra 40 perckor Rahónál repülőgép-
ró péppuskatámadás ért egy gyorsvonatot. A támadás eltérő forrá-
sok szerint két vagy három embert ölt meg, árom súlyos és hat
könnyebb sebesülést okozott. A gépeket ekkor jól látható felség-
jelek alapján szovjetként azonosítottak.
13 órakor Heringes község szélén települt magyar légvédelmi fi-
gyelőpont észlelt három nagyméretű gyors kétmotoros bombázó
gépből álló köteléket, de a repülőgép típusát kézi távcsövön át
nem tudták felismerni - a gépeken csak a magyarokéhoz hasonló
sárga festésű szárny -és törzsjelzéseket figyeltek meg. Az esetről
riasztást sem tudtak adni, mivel a tábori telefonvonaluk esőzés
miatt beázott, elnémult. A bombázókötelék kis magasságban e-
gyenesen átrepült Kassa városa felett és 13.08 órakor teljes bomba-
terhét ledobva, éles balra fordulóval távozott. A várost védő gépá-
gyúk a támadás teljes váratlansága miatt csak néhány lövést tudtak
leadni, a gépeken találatot nem figyeltek meg, az egyik bombázó
azonban - feltehetően műszaki probléma miatt - rendszertelenül
szórta le terhét, az egyik bomba egy szomszédos falu Enyicke szé-
lén csapódott be.
Kassára összesen 29db. (+1 Enyickére) légibomba hullott, amelyek
a 100 kg-os méretkategóriába tartoztak. Találat érte többek között
a Postapalotát, a tüzérlaktanyát és néhány környékbeli házat. A tá-
madás a városban 32 halottat követelt, az áldozatok között 7 postás
és 8 katona is volt, a súlyos sebesültek számát 60 főre, a könnyeb-
bekét 220 főre teszik a források, pengőmilliós anyagi kár keletkezett.
A 30 db. légibomba közül kettő nem robbant fel. Mindkettő szovjet
típusú 105 kg-os légcsavar biztosítású, pillanatgyújtós rombolóbomba
volt. A légvédelmi parancsnokság 13,45-kor jelentette a bombázást
a vezérkarnak. Annak hírnaplójába dátum nélküli kiegészítésként
került be, hogy ˝utólag beérkezett jelentés szerint a támadó gépek
sárgára festett orosz gépek voltak.˝
A Kárpátok felett két magyar vadászrepülőgép megkísérelte elfogni
a távozó köteléket, azonban a bombázók ekkor felgyorsítottak és
a felhőrétegbe emelkedtek, ahová a lassú, kétfedelű, nyitott kabinos
Fiat RC-42 típusú magyar vadászgépek nem tudták követni őket.
A legkisebb megközelítési távolság mintegy 1000 méter volt, a
bombázók típusát ekkor sem sikerült azonosítani. A magyar légvé-
delem ezután több alakalommal nyitott tüzet az üldözésre rendelt
vadászgépekre, azok sárga jelzése miatt. A szemtanúk sem tudták
pontosan azonosítani a támadókat, csupán azok sárga jelzéseit.
Csirke Jenő főhadnagy szerint német Ju-52-esekre hasonlítottak,
Krudy Ádám százados pedig olasz Savoia nehézbombázókhoz
hasonló gépeket vélt bennük látni.
Hogy miért az oroszok? Azért mert Sztálin nem mondott le egyrész
az elvesztett -a cári Oroszországhoz tartozott területekről, mint ahogy
Lenin sem- másrészt, célja volt beljebb hatolni Európába. Mint ahogy
a Molotov-Ribbentrop-paktum se volt véletlen. Évtizedeken keresztül
azt hazudták szovjet részről hogy ők csak magukat akarták megvédeni
a német támadástól? Mikor már Lengyelország felosztása az 1920-as
években felmerült mind német,mind orosz részről. Ebbe illeszkedik
bele ugyanabban az időben végrehajtott Bukarest elleni bombázások.
Cél, belerántani Magyarországot a szovjet elleni háborúba, hogy így
aztán később könnyebben tudja meghódítani angol és amerikai segéd-
lettel. Függetlenül attól, hogy a magyar politikai és katonai vezetés
hogy állt az oroszokhoz. Hisz már II. Miklós cárnak is hadi célja volt
a balkáni behatolás. De ezt ő is csak úgy tudta volna megtenni, ha
végig gázol Magyarországon. Ami szerencsére 1944-ig nem sikerült.
A többit már tudjuk.
Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése