18
Az tény és való, hogy bomlasztást már 1914-ben meg kezdték Masarykék.
A felszólalásában taglalja a múltat. Tele csúsztatásokkal és hamisításokkal.
Hogy jöttek a hódítók, mármint a magyarok és sikertelenül próbálták elma-
gyarosítani a lakosságot. Ha már magyarosításról beszélünk, az a 19-20.szá-
zad elején volt. Persze az sem olyan mértékű ahogyan aztán ők bántak a ki-
sebbségeikkel. Ráadásul a szlovákság ,szlovák öntudat is a magyar uralom
alatt alakult ki. Illetve a 18- 19.- ik században a reformkor idején kezdett ki-
bontakozni a nemzetiségek öntudata. Nagyjából egy időben magyarral. Ha
olyan nagy lett volna az ellentét a magyarok és szlovákok között Beneš sze-
rint, akkor miért volt annyi vegyes házasság, az el szlovákosodás és elma-
gyarosodás is a szlovák magyar nyelvhatáron főleg. Hisz hány magyar csa-
lád van ma is a Kárpát medencében akiknek őseik szlovákok voltak és for-
dítva. Vagy ilyen hamis,hazug megjegyzés hogy a Duna jobb partján élő
még nem létező szlovákokat a magyarok felűzték őket a hegyekbe. Ez tel-
jesen hazug és hamis állítás. A bal parton élőket nem tudták el űzni ezek
többé-kevésbbé elmagyarosodtak. Én nem találtam olyan adatot mely szám-
szerűleg megtudja mondani hogy hány szláv élt akkor. Mint ahogy a honfog-
laló magyarok létszámáról sincs adat. Az alsó réteg szlovák, a felső réteg
magyar volt. A Duna mint határ gazdasági és stratégiai okokból kellett nekik.
Dobálódzik a számokkal hogy mennyi magyar kerülne csehszlovák uralom
alá. Pozsonytól Vácig 350 000. Budapest környékén 150 000 szlovák él. Ez is jól
cseng, de nem igaz. Valóban éltek és élnek ma is szlovákok Budapest kör-
nyékén. Mikor Sonnino meg kérdezi mekkora a szlovákok aránya a ma-
gyarokkal szemben, rávágja hogy 60%. Elképesztő valótlanság. De azt a-
zért elismeri hogy a folyó mellett nagyobbrészt magyarok vannak. Akkor
nem lehet 60%. Tovább menve, elismerte Beneš, hogy a Felvidék az Al-
földre van utalva, illetve egymásra. Felmerül a kérdés hogy akkor miért
akarta szét szedni Magyarországot? Csak azért hogy létre tudják hozni
Csehszlovákiát. Hogy Prága uralhassa a Kárpátokat és az ott élő népeket.
Azt is elismeri hogy 650 000 magyar kerülne csehszlovák uralom alá. De
a vasút az fontos stratégiailag is nemcsak a kereskedelem miatt.Bár ő cél-
juk az Adria tenger. Ami szintén valótlan, hogy 450 000 szlovák maradna
Magyarországon. Természetesen a magyarok minden szlovákot elnyomtak.
Sőt nem átalja kijelenteni, hogy Kossuth is elakarta őket nyomni, hogy nem
kaphatnak választó jogot. Az sem igaz hogy a 2300 hivatalnokból összesen
17 volt szlovák, 1700 bíróból 1: vagy a 2500 adószedőből 10 volt szlovák.
Ha az ember megnézi a települések vezetőinek,tanerőinek névsorát, hát bi-
zony a tíz ujjam is kevés lenne hogy hány szlovák nevű, szlovák nemzetiségű
ember töltött be valamilyen posztot. De ez igaz állami és egyházi intézmények-
re is. Az sem fedi a valóságot hogy egyharmaduk kivándorolt Amerikába, vagy
leköltözött Magyarország más területére. Szabolcsba a, Békésbe és más me-
gyékbe úgy telepítették őket a török kiűzése után a lakatlan vagy alig lakott
területekre. Budapest mellett 90 000, Debrecen mellett 80 000 szlovák élt.
Az 1930-as népszámlálás kor Hajdú vármegyében mindössze 29 szlovák nyel-
vű ember élt. A trianoni ország területén összesen a Dunántúltól a Tiszántúlig
1920 ban ha az adatok helyesek, 142 000 szlovák élt. A Magyar Statisztikai
Zsebkönyv 1933-ban kiadott II.évfolyamában, mindösszesen 104 849 tótot
(szlovákot) mutat ki. Budapesten 1920-ban 14 011 azaz a jelenlévő népesség
1,5 %-a ami aztán 1925-re 8 322-re csökken, Vagyis 0,9% A legtöbb szlo-
vák 1890-ben lakott Budapesten 27 126, a népesség 5,6%.-a. És Békés vár-
megyében élt és él a legtöbb szlovák. Egyszerűen amit állított az valótlanság.
Az általa megbízhatatlannak tartott népességnyilvántartás bele kalkulálva +- té-
vedéseket, akkoris megfelelt az európai standardnak. Nem hiába ma is a leg-
hasznáhatóbb és legmegbízhatóbb adatokat tartalmazzák a magyar statisztikák.
Európa hírű volt. Keleti Károly és társai.a híres magyar statisztikusok. De Fényes
Elek és társai. Nem hibátlan és nem állítom hogy nem gyakoroltak nyomást a
nemzetiségekre hogy magyarnak vallják magukat. Biztos előfordult. De semmi
esetre sem tömegével és a milliós szlovák nemzetiségre való nyomással. Ez
fizikailag is kivitelezhetetlen volt. Hogy mohóságukat minél jobban kielégítsék
a rutén lakta területeket is kérte. Az tény hogy a ruténok megosztottak, voltak
akik magyarok akartak maradni,voltak akik Ukrajnához kívánkoztak és voltak
akik a csehekhez, de ők is úgy hogy a csehek magukhoz édesgették azzal hogy
autonómiát kapnak. Amiből aztán később nem lett semmi. Létre jön majd Pod-
karpatska Rus, területileg 3l is határolják majd, de a valódi önrendelkezést meg-
tagadták tőlük.A másik agyszüleményük a korridor Csehszlovákia és Jugoszlá-
via között, ami Nyugat-Magyarországot a mai Burgenlandot és a Magyarország
egyes részeit érintette volna. szerencsére nem valósult meg.
Ez az egész nem szól másról mint megteremteni Nagycsehszlovákiát, közös ha-
tárral Romániával. Körbe venni Csonka-Magyarországot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése