A Felvidék cseh megszállása 1918-1920 19

                                                                         19

A területi követeléseik pontosabban amit a  Konferencián tehát kértek, az a
Duna bal partja Vácig, a Cserhát és a Bükk hegyvonulatán át Miskolctól Gesz-
telyig és a Hernádtól Aszalóig. majd onnan a tokaji hegyen át egészen Husztig.
A hadügyminisztérium jelentése szerint a csehszlovákok az Ipoly és a Rima kö-
zött visszavonultak az ideiglenes fegyverszüneti vonal mögé. Csapataink a kiürí-
tett területeket megszállották. Losoncon a csehszlovákok kommunista mozga-
lomtól és attól tartva, hogy a lakosság megunva a csehszlovákok garázdálkodá-
sát, a balassagyarmatihoz hasonló pucssra készültek. Hogy ezt megakadályoz-
zák túszokat szedtek, és bevezették a statáriumot. A Nógrádvármegye üdvöz-
li a Balassagyarmatra érkező 16.honvéd gyalogezredet.
Zólyomban és Rimaszombaton felkelésszerű megmozdulások robbantak ki feb-
ruár 6-án. Számos személyt a csehszlovák hatóság kiutasított. A magyarok meg-
szállják a demarkációs vonaltól délre fekvő Bátkát, hogy a Tornaalja-Rimaszom-
bat műúton a csehszlovákok közlekedését megzavarják. A csehek tiltakoztak ez
ellen és a tiltakozás hatásra a magyarok kénytelenek voltak visszavonulni. A cseh-
szlovákok a dmarkációs vonal mentén Vilkét, Golszot, Pincet, Osgyánt és Rima-
szombatot szállták meg. A 39. hadosztály védőszakaszán Ipolynagyfalut teljesen,
Ipolyhidvéget részben kiürítik. A füleki védőszakaszon az 1. vadászezred 12. szá-
zada, saját kezdeményezésből, az Osgyán és Rimaszombat közötti vasútvonal
mentén az ideiglenes fegyverszüneti vonaltól délre portyázó csehszlovákokat meg-
támadja és szétveri. A 10. ezred karhatalmi osztagai megtagadják az őket Salgó-
tarjánból Miskolcra visszarendelő rendelet teljesítését. A balassagyarmati és szé-
csényi szakaszon a helyzet változatlan. A csehszlovákok Drégelypalánk környé-
kén egy zászlóalj erősítést kapnak, Kékkőről előrenyomulóban vannak déli irány-
ban. Hírek szerint ˝a polgári lakosság véleménye az, hogy Balassagyarmaton bosz-
szút akarnak állni, és támadásra készülnek.˝ Kalondnál a fegyverszünet ellenére
támadnak, de a magyarok visszaverik őket. A fegyverszüneti bizottság  február
7-én választervezetet készít arra a Vix-jegyzékre, amelyben a francia alezredes
idéz egy csehszlovák véleményt, mely a Salgótarján körüli magyar katonai csa-
patokat ˝ bolseviki bandák˝ nak nevezi. (Február 20-án a csehek kijelentetik hogy
nem akartak ilyen kijelentést tenni.) Folytatódik a csehszlovák csapatok előrenyo-
mulása Kékkőtől délre. A kalondai harcok során a csehszlovákokat Vilkéig szo-
rítják vissza. Salgótarjánból a 10. gyalogezredet elszállítják. A nagyközségben
egy székely gyalogos és egy géppuskás szakasz marad. A 23-as páncélvonat is
itt tartózkodik. A 40. hadosztály parlamentereket küld a csehszlovákokhoz. Til-
takoznak a demarkációs vonal átlépése ellen, és követelik a február 4-i fegyver-
szüneti egyezmény betartását. Február 8-án elkészül a brit békedelegáció Ma-
gyarország határaira vonatkozó javaslata. A magyar-szlovák határ Szobtól nyu-
gatra az Ipoly folyó jobb partját követné, majd Losonctól délre húzódna. A ma-
gyar csapatok Mikó községnél átlépik a demarkációs vonalat. A hadügyminisz-
térium visszarendeli őket. A csehszlovákok ötven fővel megszállják Kiskürtöst
az Ipoly vonalban. Hont és Dejtár lakosai fegyveresen teljesít szolgálatot, védve
két községet.  9-én Dejtárt, Kiscsalomja felől a csehszlovákok megtámadják.
A támadást a Balassagyarmatról páncélvonaton érkező vasutasok segítségével
a magyar egységek véres harcban visszaverik. Február 10-én Balassagyarmaton
hálaadó istentiszteletet tartottak az elesett hősök emlékére. Összeköttetés létesült
a balassagyarmati osztályparancsnokság és a Vácon  felállított dandárparancsnok-
ság parancsnoka Schwartzer alezredes között. Február 11-én Losoncon tárgya-
lások folytak az ellenségeskedések beszüntetéséről, melyet jegyzőkönyvbe rög-
zítettek. De ez mit se számított a cseheknek mert mert csapatösszevonásokat vé-
geztek az Ipoly mentén és Ipolyszakállost 300 fővel megszállták. A Balassagyar-
maton pihenő székely zászlóalj délután 15 órakor elindult Szatmárnémetibe. Né-
hány nap múlva az iglói géppuskások is távoztak a városból. A csehszlovákok
február 12 visszavonulnak az Ung mögé, kiürítik a demarkációs vonaltól délre e-
ső Vajnát és Nagykapost. A 40. hadosztály parancsnoka Budapestre utazik és
a parancsnokságot Szécsény-Feledi szakaszon Radvaner alezredesnek adja át.
A fegyverszüneti bizottság tiltakozást jelentett be Vix alezredesnél százharminc
losonci állandó lakos kiutasítása miatt.
Ezen a napon Pozsonyban a cseh légionisták fegyvertelen tüntetőkbe lőnek.
A sortűz előzményéről. 1919 február 12-én, a régi vásárcsarnok előtti Vásár té-
ren több ezres tömeg gyűlt össze. Nem nemzetiségi okok miatt szervezte a po-
zsonyi német és magyar szociáldemokrata párt, hanem szociális okokból. A
lakosság összetétele 41% német, 40% magyar és 15% szlovák volt. A fegyver-
telen tüntetőkre több oldalról tüzeltek a légonáriusok, majd szurony rohamot in-
téztek ellenük a Csehszlovák Légió katonai parancsnokának Riccardo Barecca
ezredesnek tudta nélkül. Az olasz ezredes, amint értesült az eseményekről, a hely-
színre sietett hogy visszaparancsolja a laktanyába katonáit, de egy Sadloň nevű
közkatona puskatussal leütötte. Az ezredes puskatussal való leütését, utólag a
tüntetőket vádolták meg egy jelentés, mely szerint a katonák azért voltak kényte.
len használni a fegyverüket, mert a tömeg hógolyóval dobálta meg őket. A sortűz
9 halálos áldozatot követelt, 23-an súlyosan megsebesültek, a könnyű sérültek
száma több száz volt.
Az áldozatok névsora: Luntzer Gusztáv, 19 éves munkás;
                                  Albrecht Károly, 21 éves leszerelt tengerész;
                                  Kubesch Vilmos, 17 éves fémipari szakmunkás tanuló;
                                  Kováts György,   28 éves rokkant katona;
                                  Heringes (vagy Haringás) Ferenc, 37 éves szabó mester;
                                  Soós Ferencné, 37 éves városi alkalmazott neje;
                                  Záborszky Gyula, 37 éves hivatalnok;
                                  Skoda János pár nappal később halt bele sérüléseibe.
                                  Hubert Károly, 14 éves tanulót, az áldozatok temetése 
napján lőtte le egy cseh katona, amikor az megkötötte cipőjét, mert a katona azt
hitte, hogy a diák a fenekét mutatja neki.
A halottak a csalogányvölgyi temetőben nyugszanak, mai nevén Bratislava IV.
Slavičíe udolie.
Más adatok szerint 10-12 ezres tömeg gyűlt össze Pozsonyban, mikor a katonák
tüzet nyitottak, 7 halott, 23 súlyos sebesült és több száz könnyebben sérültek meg.
A 14 éves fiút meg fejbe lőtte a cseh katona.
Megint más adat szerint, február  14-én összetűzések voltak Pozsonyban, 14 ha-
lottal. E napon a magyar egységek egy csehszlovák támadást vert vissza. További
kutatást igényelne a pozsonyi vérfürdő az áldozatai pontos számának megállapításá-
hoz.