Győr város deportálni akarta a kóbor cigányokat 1933-ban 1

                         
                                                                                  1

1933 február legelején Győr városa átiratot intézett minden vármegye
és minden város tőrvényhatósági bizottságához, hogy vele együtt kér-
je az illetékes fórumoktól, hogy lakatlan szigetre deportálják a cigá-
nyokat. Ennek a feliratnak a megszerkesztésénél az volt az indító ok,
hogy az elszakított nyugatmagyarországi részeken, akárcsak Csonka-
magyarország nyugati részén rendkívüli mértékben elszaporodtak a
kóbor cigányok s valóságos veszedelemévé váltak a lakosságnak.
Nemcsak azzal hogy tömegesen követik el a legkülönbözőbb bűn-
cselekményeket, hanem azzal is, hogy ez a kóbor dologtalan náció
segélyezésre szorul és segélyek formájában olyan hatalmas össze-
dget visz el a lakosság elől, hogy a községek már szinte görnyed-
nek a cigánysegélyesek terhe alatt. Nagyon sok terv merült fel arra,
hogy miként szabaduljanak meg a cigányoktól. Akadt olyan indít-
vány, mely azt ajánlotta, hogy Ausztria, Magyarország, Jugoszlá-
via s Csehország együtttesen a Népszövetségtől kérje, hogy a vi-
lág összes cigányait valamelyik lakatlan szigetre deportálja. Ez
az indítvány elfogadásra talált, olymódon, hogyha ez a terv még-
sem valósulhatna meg, akkor  munkatelepekre kellene összegyüj-
teni a cigányokat, ahol legalább három évig munkába fogják őket.
Az utolsó indítvány - amit feltételesen szintén elfogadtak - úgy
szólt, hogy a cigány gyermekeket két éves korukban el kell vin-
ni szüleiktől és külön erre a célra szolgáló intézetekben munkás
polgárokká kellene nevelni őket.
Hozzá teszem a fenti tervekből semmi sem lett.

                                                          Vége