2
1925-re az állomány létszáma így nézett ki: 542 tiszt, 11,412 le-
génységi állományú, és 374 polgári alkalmazott. Ez mindösszesen
12.328 fő. Ezek az emberek 7 csendőrkerületben, 30 osztályban,
209 szakaszban és 853 őrsben tevékenykedtek. A terület gyarapo-
dások időszakában létre hozzák a VIII. kassai, 1940, IX.kolozsvári
és X. marosvásárhelyi csendőrkerületeket. Így a létszámuk 1944-re
22 ezerre nőtt. Ehhez képest ma több mint 48 ezer rendőrt tartunk
el. De minek? Akkor a csendőrök fő feladata a bűnmegelőzés volt.
90-95% -os felderítéssel dolgoztak. Nem azért voltak hogy kelle-
metlenkedjenek. Kevesebb létszámmal a vidéken fenntudták tarta-
ni a rendet. Még ha az akkori rendőségi állományt is hozzáveszem,
még akkor is kevesebben voltak és messze hatékonyabbak és lát-.
hatóak voltak nem úgy mint ma. Hogy rendőrt legfeljebb autóban,
Nagyon ritkán az utcán ezer évben ha lehet őket látni.És sokkal rosz-
szabb bűnügyi mutatókkal rendelkeznek ma. Pedig akkor is volt pl.
kábítószerezés. Külön osztály foglalkozott vele. A rendőrök szíján
a csaton jól olvashatóan ott volt az azonosító számuk. Kovács II.Jó-
jef törzsörnester 243. A csendőröknél ritka volta bűnözés mint a
fehér holló. Korrupcióról meg szó sem eshetett. Ma mit hallunk a
hírekben? Lefizetett rendőrökről szólnak a hírek.. Felszereltségben is
hol voltak akkor még a bűnüldöző szervek mint manapság?
A csendőrré válás feltételei
Ki lehetett csendőr? A csendőrfelvételnek igen szigorú feltételei
voltak. Általában földműves családból származó parasztgyereket
vettek fel. A felvétel ügyében az erre rendszeresített bizottság
döntött. Előbb alapos környezettanulmányt végeztek, és ha csak
politikailag és fizikailag meg felet a jelölt, akkor került sor a fel-
vételre. A felvételt nyertek voltak a próbacsendőrök, akik a had-
seregben altiszti rendfokozatot értek el. Az újonc másfél évig volt
próbacsendőr. Ez alatt az őrsön, valamint a próbacsendőri tanfo-
lyamon kapott kiképzést. Véglegesítésekor minden csendőr sza-
kaszvezetői rendfokozatot kapott.
Két-három év elteltével járőrvezető iskolát kellett végezni, majd
négy-öt év után újból tanfolyamra került. A csendőr tisztikar kia-
lakítása és fejlesztése 1919 után nagy feladatot rótt a csendőrsé-
get irányító minisztériumokra. A tisztikar elég vegyes összetételű
volt, hiszen nagy részük a monarchia hadseregéből került ki, s kü-
lönböző végzettségű emberekből állt. 1928-ban a Pécsen működő
a Zrínyi Közrendészeti Akadémián Csendőrtiszti Akadémia léte-
sült, a Ludovika Akadémián pedig csendőrtiszti tagozatot szer-
veztek. 1935-től a csendőrség megnövekedett seregéhez mérten
igyekeztek egyetemet, elsősorban jogot végzetteket felvenni.
A csendőrség munkáját útmutatások, törvények, belső rendeletek
szabályozták. Ilyen volt például a ˝ Szervezeti és szolgálati utasítás˝ (a Szut), vagy a Csendőrségi ügyviteli szabályzat (a Csüsz),
A csendőrség feladata - Budapest és a törvényhatósági jogú, va-
lamint a megyei jogú városokat kivéve - Magyarország egész te-
rületén a közbiztonság és rendfenntartás volt. Ha a szükség úgy
hozta, a belügyminiszter a városokban is igénybe vehette őket.
Volt Csendőr Nyomozóalosztály is. mely a rendszer ellenségeit,
ellenfeleit figyelte meg a besúgó hálózatán keresztül. A kommu-
nistákat akik pár ezren voltak csak, szocdemeket, kisgazdákat,
szélsőjobboldali pártokat és szervezeteket. Ez nem különleges,
mivel a mai titkosszolgálatok,rendvédelem is tart besúgókat. Ez
alól egy ország sem kivétel. A csendőrnek joga volt az állam
és közrend érdekében bárkit figyelmeztetni, kikérdezni, meg-
figyelni, elfogni. Igénybe vehetett polgári őrtestületet, segítséget
kérhetett a rendőri szervektől. Jogosítva volt fegyverhasználatra.
Ez nem azt jelentette hogy fegyverét bármikor használhatta: csak
akkor, ha ő vagy társa közvetlen életveszélyben volt. De minden
esetben megvizsgálták, hogy jogos volt-e a fegyverhasználat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése