1
Így nyomta el Magyarország a románságot Trianon előtt
Magyarországot folyton azzal vádolják hogy 1920 előtt elnyomta és üldözte a
nem magyar ajkúakat. Ezt szeretném most cáfolni a következőkkel.
Vegyük a románokat. De ez áll a többiekre is. És ezzel párhuzamba állítom
hogy a románok hogy bántak a magyarokkal 1918-tól kezdve.
Magyarország 1867-1918
1. Az össze románok nemcsak jogilag. hanem a valóságban is életük
minden vonatkozásában a magyarokkal teljesen egyenjogúak voltak.
Állampolgárságuk is ugyanazon a jogi és tényleges alapon szabá-
lyozták és kezelték, mint a magyarokét.
2. A magyar kormány 1911-ben engedélyt adott a román nemzeti
színek viselésére.
3. A nemzetiségek nyelvhasználata az 1868 : XLIV. t.-c. 1., 2., 3. és
27. §-a értelmében az állami és községi közigazgatásban biztosítva volt.
4. A postai forgalomban, levélcímekben, táviratokban, valamint
plakátokon szabadon használhatták a románok nyelvüket. A vasúti
alkalmazottak magyar nem tudó utasokkal románul beszéltek.
5. A községek és városok képviseletében, valamint közigazgatási
szerveikben a román tagok nyelvüket szabadon használhatták és
törvénye igényük volt rá, hogy a jegyzőkönyv két nyelven vezet-
tessék.
6- A magánélet minden vonatkozásában, beleértve a gazdasági
életet is, szabadon és akadálytalanul lehetett a román nyelvet
használni.
7. A községek és városok saját ügyeik intézésében teljes önkor-
mányzatuk volt. Politikai kérdésekben, amelyek az egész ország-
ra vonatkoztak, a parlament elé is terjeszthettek indítványokat.
Ez az önkormányzat a nemzetiségi vidékek számára érdekeiknek
megfelelő közigazgatást biztosított.
8.A történetileg kifejlődött magyar közigazgatási rendszer kere-
tében a zárt csoportokban letelepült románok a megyéken belül
közösen védhették meg érdekeiket, minthogy magyar (székely),
német és román többségű megyék voltak.
9. A közigazgatás Erdélyben ugyanolyan volt, mint bárhol Ma-
gyaroszágon. A világháborútól eltekintve soha sem tettek Erdély-
ben különleges intézkedéseket.
10. A románok az állami szolgálatban a legmagasabb állásokat
is elfoglalgatták. Egész sor román eredetű kúria bíró, egyetemi
tanár, főispán, magasrangú minisztériumi tisztviselő stb. volt.
Az 1900-as népszámlálás szerint 2,798,559 román közül 10,025
román állott állami szolgálatban.
Megjegyzem hogy az 1910-es népszámlálás szerint 2,948,186
(16,1%) volt román nemzetiségű. És 1918-ra 3 millió körül
voltak.
11. Állami alkalmazottat román nemzetiségük miatt sohasem bo-
csátottak el.
12, Az összes görögkeleti és görög katolikus román metropoliták
és megyés püspökök hivatalból tagjai voltak a magyar felsőháznak.
13. A görögkeleti és görög katolikus egyházközségek román ta-
nítási nyelvű, önkormányzattal bíró iskolákat állíthattak fel és
tarthattak fenn, amelyeknek nyilvánossági joguk volt és állami
érvényességű bizonyítványokat adhattak ki.
Megjegyezve azt hogy amikor arról volt szó hogy felállítják a
Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét és ezzel az jár hogy
bizonyos román lakta részek kerülnek magyar egyházi vezetés
alá, óriási felháborodást keltett a román egyházi és politikai
vezetők körében. Azt nem véve tudomásul, hogy viszont magyarok
maradnak ortodox és görög katolikus egyházi vezetés alatt Ma-
gyarországon. 1912-ben jött létre a püspökség Hajdúdorogon.
A liturgia nyelvezetéért is komoly harcokat kellett vívni a ma-
gyaroknak azért, a Vatikánnal szemben, hogy magyar nyelven
szóljon a liturgia és ne ószlávul. Míg a románok, szabadon hasz-
nálhatták nyelvüket mind az ortodoxok, mind a görög katolikus
miséken. Maga az alapító levél mind a mai napig nincs a magyar
görög katolikus egyház kezében, hanem a Vatikánban van. És
azt is kifogásolták hogy a románoknak ezután a magyar kötelező
lesz. S miután az akkori magyar kormány az Országos Bizottság
javaslatára nem ragaszkodott a magyar liturgikus nyelvhez és így
ezután a Ferenc József királytól kérték a püspökség felállítását.
Ami aztán megtörtént.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése