26. A magyar felekezeti iskolák új tanerőket csak a minisztérium
külön engedélyével alkalmazhatnak. A román nyelv, földrajz és
történelem tanerőinek ezenfelül külön nyelvvizsgát is kell tenniök.
27. A magyar felekezeti iskolák a román államtól nem kapnak
rendszeres támogatást. Egyes évek (1921. 1929-1930) kivételével
mind a mai időkig egyetlen fillér támogatást sem fizetett ki nekik.
A községektől megszavazott támogatás kifizetését a hatóságok
megtagadták.
28. A magyar felekezeti iskolák tanítói semminemű kedvezmé-
nyeket nem élveznek. ( 12.807/1922, sz. miniszteri rendelet.)
29. A magyar iskolák ünnepségeiket csak külön engedéllyel és
a műsor előzetes cenzúrája után tarthatják.
A műsornak legalább a felét román nyelven kell előadni. A ta-
nulóknak jutalmul kiosztott könyvek jegyzékét a felsőbb hatóság-
nak elő kell terjeszteni és román nyelvű könyveket is fel kell
venni bele.
Iskolai egyesületek létesítéséhez a minisztérium külön engedé-
lye szükséges. (1925.évi magánoktatási törvény.)
31. A magyar főiskolai hallgatóknak a román egyetemeken
tilos belépniök nemzeti egyesületekbe.
32. Az erdélyi magyar népművelési egyesületek vagyonát a ro-
mán hatóságok lefoglalták, iskoláikat bezárták és tevékenységüket
megakadályozták. ( Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.)
33. Magyarországi színtársulatok nem kapnak engedély a román
hatóságoktól vándor előadások tartására Erdélyben.
Magyar színielőadások után román kultúrcélokra külön adó fi-
zetendő.
34. A román állam lefoglalta a magyar közbirtokosságok ingat-
lamait Erdélyben.és ezáltal megakadályozta számos ebből eltar-
tott.magyar kultúrintézmény működését.
E közbirtokosságok legnagyobbikának az ú.n. csíki magánbirto-
koknak vagyonát a román kormány a népszövetség határozata el-
lenére sem adta vissza jogos tulajdonosainak.
35. A magyar nemzetiségű román állampolgárok a vállalatok
nacionalizálása következtében vagyonuk legnagyobb részét el-
vesztették. ( 1924.évi bányatörvény.)
36. A magánvállalatok igazgatósági tagjainak 50%, alkalmazot-
tainak pedig 80% erejéig románoknak kell lenniök. ( Nemzeti
munkavédelmi törvény.)
37. Részvénytársaság alapítására és alaptőkeemelésre csak olyan
cég nyerhet hatósági engedélyt, amelynek tőkéjéből megfelelő
számban románok is részesednek. (Az ipar és kereskedelmi mi-
nisztérium 83.149/1924. sz. rendelete.)
38. Ellentétben a bőséges hitellel, amelyet a Román Nemzeti Bank
román intézeteknek bocsát rendelkezésére, a magyar intézetek
hiteligényeit csak elenyészően csekély mértékben elégíti ki.
39. Azoknak a vállalatokat, amelyek könyveit nem román nyelven
vezetik, külön adóval sujtják. A korlátolt felelősségű társaságok
könyveit csakis román nyelven vezethetik. (az 1938. évi keres-
kedelmi törvény 42.§-a és az 1935. évi kereskedelmi törvény
30.§-a).
40. Az 1924-26 évekre szóló hivatalos kimutatások szerint az
egyenesadókat a Regátban 1.19%-al, az egész államban átlago-
san 5.4%-al, Székelyföldön ellenben 21.6%-al emelték.
41. A magyar nyelvű cégtáblákért nyolcszoros díjat kell leróni.
(1938-évi közigazgatási törvény.)
42. Az erdélyi magyarok élete 22 év óta a rendőrség és csendőr-
ségtől elkövetett kegyetlenségek végtelen láncolata, politikai pe-
rek végtelen sora.
Ezek után a tisztelt olvasó vese össze a két táblázatot. Nem azt
akarom állítani hogy a dualista kori Magyarországon minden rend-
ben lett volna. De akik elmentek, kivándoroltak az Egyesült Álla-
mokba, onnan is szították a magyarok iránti gyűlöletet. Nemcsak
Franciaországból vagy Nagy-Britanniából.
A nyelvüket minden nemzetiség szabadon használhatta. Senki nem
szólt rájuk mint később Romániában ahol még ki is volt írva hogy
˝Csak románul˝. Magyarországon ilyen nem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése