3
35. A magánvállalatok minden korlátozás, minden hátrány és ható-
sági zaklatás nélkül alkalmazhattak román nemzetiségű személyeket.
36. A részvénytársaságok alapítása nem szenvedett semmiféle kor-
látozást a részvényesek nemzetisége tekintetében.
37. Az Osztrák-Magyar Bank az erdélyi román pénzintézeteknek
ugyanolyan feltételek mellett nyujtott hitelt, mint a magyar inté-
zeteknek.
38. Az összes vállalatok tetszésüktől függően román nyelven ve-
zethették könyveiket.
39. Adóztatás szempontjából a román nemzetiségű állampolgárok
a magyarokkal teljesen egyenlő elbánásban részesültek.
40. Román nemzetiségű iparosok, keerskedők a román nyelvet
cégtábláikon szabadon használhatták.
41.A románokat a magyar közigazgatási és rendőrhatóságok mint
egyenlő jogú állampolgárokat emberségesen kezelték. A korrup-
ciót Magyarországon büntetőjogilag és társadalmilag is a legszi-
gorúbban üldözték és büntették.mint ma is.
Nézzük meg hogy az impérium váltáskor Erdélyben és az elcsa-
tolt tiszántúli, szatmári és máramarosi területeken ahol magyarok
éltek, hogyan érvényesültek kisebbségi jogaik 1919-1940 között.
Románia 1919-1940
1. A magyarokat, ellentétben a románokkal hátrányosan kezeli
az 1923-as alkotmány, az 1924-es népiskolai törvény, a magán-
oktatásról szóló 1925-ös, az egyházakról szóló 1928-as törvény,
az 1938-as új alkotmány, valamint a különböző vállalatok nacio-
nalizálásáról szóló jogszabályok is.
A gyakorlatban nincs az életnek egyetlen vonatkozása sem, amely-
ben magyarokkal és románokkal egyenlőképen bánnának.
Erdélyben a magyarok nagy részét . 1937-ben több mint 100000-et-
nem vettek fel az állampolgárok jegyzékébe, ezeket a magyarokat
nem tekintik román állampolgároknak.
2. A magyar nemzeti színek viselése súlyos büntetések terhe alatt
tilos.
3. A hatóságok előtti nemzetiségi nyelvhasználatot az ú.n. kisebb-
ségi statutum ellenére sem a törvény, sem a gyakorlat nem biz-
tosította.
4. A posta nem szállítja a magyar címzésű leveleket, a magyar
nyelvű táviratokhoz román fordítást kell mellékelni.és ezekért
magasabb díjat szednek. Magyar nyelvű plakátokat csak akkor
szabad használni, ha a magyar szöveget román fordítás követi.
A magyar nyelvnek vasutakon való használatát körrendeletben
tiltották el (Ionescu-rendelet).
5. A megyei tanácsok jegyzőkönyveiben a magyar nyelv hasz-
nálata tilos (1738/1931. sz. tartományi igazgatósági rendelet).
A községi és városi közigazgatásban a magyar nyelv szóbeli
használatát számos tekintetben megakadályozzák. A jegyzőköny-
veket nem szabad magyar nyelven vezetni.
6, Egy 1929.én kelt rendelet eltiltotta Kolozsvárt a magyar nyelv
használatát orvosi rendeléseknél.
A kereskedelmi-és ipar kamarák ülésein azoktól a tagoktól, akik
magyarul akartak beszélni, gyakran megvonták a szót.
7. Az 1924. évi román közigazgatási törvény a megyék önkor-
mányzatát a gyakorlatban lehetetlenné tette, ugyanis a magyar
települési terület közigazgatási testületeit feloszlatták és ezek
helyett kinevezett tagokból álló bizottságot állítottak fel. Eze-
ket az ú.n. ideiglenes bizottságokat majdnem kizárólag romá-
nokból állították össze. Általában ezek az ideiglenes bizottsá-
gok működnek; a valódi önkormányzat csak kivételesen for-
dul elő.
8. Az 1938. évi közigazgatási törvény a megyék hatáskörének
nagy részét a kerületekre ruházta, amelyeket úgy határoltak el,
hogy az egyes kerüleletek népességének többsége románokból áll-
jon. A túlnyomóan magyar Székelyföld természetes egységét
szétdarabolták: a déli részt a Regáthoz (bukaresti kerület), a
másik részt meg román megyékhez csatolták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése