2
14. A román egyházközségek tetszésük szerint állíthattak fel és tart-
hattak fenn román tanítóképző intézeteket.
15. A kolostori, egyesületi és magániskolák tanítási nyelvüket sza- badon választhatták.
16. Magyarországon 1914-ben 2786 felekezeti népiskolában ro-
mán nyelven folyt a tanítás; 1007 románra esett egy román tanítá-
si nyelvű iskola.
17. Az erdélyi románoknak a román királyságban megszerzett
okleveleit Magyarországon elismerték és nosztrifikálták.
18. A román tanítási nyelvű önkormányzati iskolák vezetése és
ellenőrzése a román egyházi főhatóság hatáskörébe tartozott.
A vizsgákon az egyházi főhatóság képviselője elnökölt. Az álla-
mi hatóságok ezek felett az iskolák felett csak közvetett felügye-
letet gyakoroltak a hivatalos szervek és miniszteri biztosok útján.
19. A román iskolákban a jelöltek olyan elnök és miniszteri biztos
előtt vizsgáztak, akik bírták a román nyelvet. A kérdéseket saját
tanítóik román nyelven tették fel nekik.
20. Olyan román tanítási nyelvű felekezeti iskolában, amelyeknek
nyilvánossági joguk volt, származásra, vallásra és névre való te-
kintet nélkül, külön engedély nélkül, tetszés szerint voltak a ta-
nítók felvehetők.
21. A román felekezeti iskolák magántanulókat is felvehettek és
vizsgáztathattak.
22. A román felekezeti iskolákban a magyar nyelv mint tantárgy
kivételével minden tárgyat szabad volt románul tanítani.
23. Magyarországon csak azok a román felekezeti iskolák voltak
kötelesek a minisztériumtól jóváhagyott tankönyveket használni,
amelyek állami támogatást élveztek.
24. A román felekezeti iskolákban az érettségi vizsgákon a román
nyelv is vizsgatárgy volt.
25. A román felekezeti iskolák évi értesítőiket a kormány minden
külön engedélye nélkül román nyelven adhatták ki.
26. A román felekezeti iskolákban az általános képesítéseknek
megfelelő tanerők a minisztérium külön engedélye nélkül alkal-
mazhatók voltak.
27. A magyar állam a román felekezeti iskoláknak ugyanazt a tá-
mogatást nyújtotta, mint a magyar felekezeti iskoláknak, ugyanígy
jártak el a községek is.
28. A román felekezeti iskolák tanítói ugyanazt a támogatást nyúj-
totta, mint a magyar felekezeti iskoláknak, ugyanígy jártak el a
községek is.
29. A román iskolák ünnepségeiket előzetes engedély és cenzúra
nélkül tarthatták. Jó tanulóikat bármilyen nyelvű könyvekkel ju-
talmazhatták és iskolai egyesületeket a minisztérium külön enge-
délye nélkül alakíthattak.
30. A magyar egyetemeken a román nemzetiségű hallgatók egye-
sületbe tömörülhettek.
31.A román népművelési egyesületek szabadon tevékenykedhet-
tek, iskolákat és más kulturális intézményeket alapíthattak és tart-
hattak fenn, továbbá regátbeli kulturális egyesületekkel is (pl. Astra)
együttműködhettek.
32.1913-óta a belügyminisztérium engedélyével regátbeli román
színészek (igazgatójuk Viktor Antonescu) vándor előadásokat
tarthattak.
Magyarországon a román színházak adóztatástekintetében a magya-
rokkal teljesen egyenjogúak voltak.
33. A magyar állam semmiben sem akadályozta a román közbirto-
kosságok működését.
34. Román nemzetiségű állampolgárok akadálytalanul lehettek
bányavállalatok kizárólagos birtokosai. A románok minden kor-
látozás nélkül és jogilag, valamint ténylegesen is a magyarokkal
teljesen egyenlő feltételek mellett birtokolhattak és tarthattak fenn
ipari és kereskedelmi vállalatokat, bányákat és hitelintézeteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése