6
Mikor az aradmegyei Soborsinban kegyeletes ünnepéllyel leleplezték
megboldogult királynénk Erzsébet emlékoszlopát 1899 november 19-én,
melynek közepén csiszolt üveg alatt volt Erzsébet életnagyságú mű-
vészi kivitelű arcképe,melyet R.Hirsch Nelli jeles művésznőnk fes-
tett meg díjtalanul. Itt a falu román nemzetiségű bírója, Popa Ves-
pazian, előbb folyékony magyarsággal, majd románul vette át az
emlékoszlopot. E közben babérkoszorút helyezett el az oszlop előtt.
Utána Ognean József görögkeleti román lelkész román nyelven, ha-
zafias hangon beszélt a megdicsőült királynéról. A beszéd végén
a román iskolás gyerekek gyászdalt énekeltek. A Himnusz elének-
lésével ért véget az ünnepség. E fentebbi cikk a Vasárnapi Ujság-
ban jelent meg 1899-ben. Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy
nem tiltották az anyanyelv használatát. És hány ehhez hasonló e-
set volt és nem tiltakoztak a magyarok hogy miért beszél románul!
A magyar közoktatás ügye az 1914. évben című kiadványban a kö-
vetkező van írva. ˝ A hitoktatás nyelve és a nem magyar ajkúak a-
nyanyelvi tanítása. -Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter
Jankovich Béla volt- .Az 1. 797/ 1914. eln. számú rendeletemmel
megengedem hogy a hitoktatás a tanuló anyanyelvén történhessék,
miáltal úgy a nemzetiségi érzékenység, mint a vallásoktatás ügyé-
nek szempontja is nézetem szerint ki van elégítve. Ugyanilyen
szempont vezetett akkor is, midőn megengedtem, hogy idegen
ajkúak az állami iskolákban is tanuljanak írni -olvasni anyanyel-
vükön.˝
Komoly állami támogatásokat kaptak a nem magyar nemzetiségű
különböző felekezetű pöspökök,papok,segédlelkészek.
Ehhez képest az impérium váltáskor az oláhok mindenre rá tették
a kezüket akár községi,akár magán ,akár egyházi tulajdonban volt.
A parlamentben 1914 május 5-én felszólalt Jankovich Béla mi-
niszter, ahol arról beszélt, hogy a magyar nyelv mellett, az anya-
nyelvét is használhassa. Az elvárás az volt, hogy negyedik osz-
tályig a tanuló érthetően tudja magát magyarul kifejezni mind
írásban, mind szóban. A másik célt is elérhetik hogy anyanyel-
ven is tudjon írni és olvasni.˝ Minél többet tud valaki, annál na-
gyobb haszna van belőle magának az egyénnek, de egyúttal az
államnak is, ha alattvalói, polgárai műveltek. Fontosnak tartotta
mint nevelési nyelvet a magyart a nemzetiségi előtt, de nem zár-
kozott el az elől, hogy a középiskolákban oktassák a nemzetisé-
gek nyelvét. Juriga Nándor szlovák nemzetiségi képviselő felve-
tette sérelmeiket. köztük a szlovák nyel oktatását, erre válaszul
a miniszter azt felelte hogy mivel kevés a nemzetiségi tanítók,
tanárok száma, és a középiskolákban csak egyetemet végzettek
taníthatnak, a középiskola reformjával megoldható lesz úgy
hogy szlovák tanszéket állítanak fel, mint ahogy román már
volt a Budapesti egyetemen. A magyar kormány nem zárkó-
zott el az engedményektől, de a túlzóknak nem lehetett engedni.
Romániában 1914-ben korlátozták az ottani magyar református
egyház tulajdonát képező iskola vegyes jellegét.
A román királyi kormány 1912.évi február hó 1-én 89.844. sz. a.
(Seriu G.Biuroul D.) a bukaresti cs. és kir. főkonzulátushoz inté-
zett irata értelmében minden olyan romániai elemi népiskolának,
hol a leányok száma a 25-öt meg nem haladja, vegyes jellege a
III. és IV. osztályban is megmaradhat.. Ez a brailai magyar re-
formátus lányiskolára ia vonatkozott.Beleszóltak a románok
abba hogy a magyar fenntartású egyházi iskolákban csak IV.
osztályig taníthatnak nők. Tisza István miniszterelnök vezette
kormány tett engedményeket a horvátoknak is. Horvát nyelv
használata Horvát-Szlavón országban.
Közlök szó szerint egy másik rendeletet Jankovich Bélától.
˝ A m. kir. vallás - és közoktatásügyi miniszternek 1914. évi
114.000. számú rendelete (utasítása) az állami elemi népiskolá-
ban a nem magyar anyanyelvnek kisegítő nyelvül való felhaszná-
lásáról, valamint annak, mint tantárgynak, tantervszerű tanításá-
ról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése