13
Viszont sajnos azt is látni kell hogy a magyar közvélemény a a kie-
gyezést követő időszakban egyre inkább bezárkózik. Az 1880-as
évektől kezdve pedig, Ausztriának engedték át a külpolitikai cselek-
vést. Ezzel viszont Magyarország kiszorult és a külföld alig vette
észre Magyarországot. Az iskolákból fokozatosan rekesztődtek ki
a nemzetközi vonatkozású tárgyak, egyre kevesebben utaztak kül-
földre.Magyarország ismerete a külföld szemében egyre halványult.
Így vetődött fel 1903 végén Karel Kramarz cseh képviselőben az a
gondolat, hogy az ismeretlen országot fel kell osztani. Ezt az álhírt
a japán Makinó kapta fel; tőle tudta meg Sir F. Plunkett bécsi brit
nagykövet; ez jelentette a dolgot 1904. április 18-án Delcassé fran-
cia külügyminiszternek, aki ezt Lamsdorff orosz külügyminiszter-
nek adta tovább. Az oroszbarát Kramarztól elindított hír tehát, hogy
Vilmos császár Ferenc József halála után Ausztria-Magyarország
német vidékeit megfogja szállni, angol.francia közvetítés mellett
komoly formában érkezett vissza Oroszországhoz. Párizsban utána
néztek a hír eredetének és alaposságának; így találták meg a berlini
francia ügyvivő 1903. december 18-i jelentésében, amely szerint a
magyar függetlenségi párt az Ausztriától való elszakadásra törekszik
és ő kezdeményezi a kettős monarchia felbomlását. Senki nem gon-
dolta hogy a hír mögött Kramarz áll, de mindenki haraggal fordult
Magyarország ellen., mert az Németország leghívebb szövetségesét
kívánta meggyengíteni. Vagy Ferenc Ferdinánd barátai terjesztették
e hírt, akik a magyar nemzet jogos követeléseit lázadásnak minősí-
tették.
Az ellenzék keveselte a követelményeket és a kormány ellen ín-
dított harcának az lett az eredménye, hogy az 1905-ös januári válasz-
tásokon Tisza kisebbségbe került, és ezt a király báró Fejérváry Géza
táborszernagy darabont testőrség kapitányátkérte fel kormány alakításra. Az ő kormányát hívták darabontkormánynak. A helyzet mit sem javult. Cikkek, könyvek garmadája jelent meg és hívott fel ellenállásra a kor-
mány ellen. De Fejérváry a kormányt a nyílt ellenállás folytán egy
1906. április 7-én megkötött paktumban a függetlenségi pártnak enged-
te át a hivatalkormány vitelét, mely a koalíciós kormány idején (1906-
1910) a parlamenti többséget alkotta. Az osztrák centralisták az ellen-
zék hatalomra jutását nyílt hadüzenetnek vették, és a Chlopy óta vissza
vonult Ferenc Ferdinánd élesen kezdte támadni a magyarokat. Conrad
tábornok egyenesen Magyarország megszállást javasolta, a vezérkar
pedig elkészítette Magyarország megszállásának haditervét (Kriegsfall. U).
A zűrzavar teljes volt. Bécs háborús hírei nyomán, hisztéria a diplo- maták értesülései joggal kelthették az a hitet, hogy a monarchia bomlásnak indult. Az ilyen fajta hírek nyomán Wedel gróf
bécsi német nagykövet már 1905 elején arra kérte Bülow gróf német
birodalmi kancellárt, hogy a monarchia esetleges felbomlása esetére
érdektelenségi szerződés megkötése iránt keresse meg az orosz kor-
mányt.
Lamsdorff gróf viszont a trónörökös cseh környezetéből olyan
értesüléseket kapott, melyekből a monarchia felbomlására következ-
tetett és azok alapján Bülow javaslatát elutasította, tehát Oroszország
vonakodott magát a monarchia felbomlásában érdektelennek nyilvá-
nítani. Wedel gróf január 6-i jelentése a magyar függetlenségi párt
választási diadalából a monarchia felbomlását jósolta meg.
A bécsi értesülések annyi gyengének tüntették fel a monarchiát,
hogy nem sokra értékelték azt a szavazatot, melyet az algecirasi kon-
ferencián 1906 elején leadott. A brit kormány értesülése szerint Ma-
gyarország el akar szakadni Ausztriától, ez viszont a németeket arra
készteti, hogy Oroszországot visszatartsa a támadástól. A párizsi
belga követ szerint Goluchowsky grófot németbarát politikája miatt
buktatták meg a magyarok. Ez meg felet a valóságnak. De Magyar-
ország egyáltalán nem akart elszakadni a monarchiától, bár a közvé-
lemény hangjai között előfordult, hogy azt remélték ,egyszer Ma-
gyarország független lesz Ausztriától és önállóan intézheti ügyeit.
De egyenlőre ezek a hangok kisebbségben voltak. A többség így
a függetlenségi párt tagjai sem akartak kiválni, hanem nagyobb
beleszólást követeltek a birodalom ügyeibe. És egyenjogúságot
Béccsel. De ők is az 1867-es kiegyezést elfogadták. A világ köz-
véleménye ezt értette félre teljesen. Ami nem volt igaz. De a dol-
gok 1906-ra lényegesen megváltoztak. A nyugati hatalmak Észak-
Afrika területén osztoztak. Ennek fejében viszont a keleti hatalma-
kat kárpótlás illette meg. Az oroszok Ázsiában vesztettek a japá-
nokkal szemben, ezért ők a Balkánon reméltek kárpótlást. Ahol
viszont a monarchia érdekeivel kerültek szembe, amely belső gyen-
gesége folytán a németekhez simult. Péterváron ez azt a hitet keltet-
te, hogy a Bálkánon a monarchia helyett a Német Birodalommal ke-
rülnek szembe. Roosevelt Tivadar amerikai elnöknek volt egy érde-
kes elgondolása hogy Németország Ausztria-Magyarország felé
keressen kárpótlást. Vagyis kebelezze be Ausztriát,így viszont Ma-
gyarország nyugati határa mentén foglalnának állást, és ezzel meg-
újul a német veszedelem, amely a középkor folyamán a magyar ál-
lam biztonságát fenyegette.A magyar függetlenségi párt, bár nem
tudott semmit a titkos diplomáciai tárgyalásokról, mégis jó nyomon
járt akkor, amikor Goluchowsky Agenor grófot megbuktatták.
A közvéleményt nagyon felizgatta az, hogy II.Vilmos nem nézte
jó szemmel a magyar ellenzék győzelmét és nem tetszésének adott
hangot, és hogy mögéje állott azoknak a terveknek melyek Magyar-
ország fegyveres megszállására vonatkoztak. Ha megnézzük az 1901
és 1906 közötti időszakot, akkor azt látjuk hogy a válság idején Bécs
erősebben simult Berlinhez. Voltak akik okát abban látták, hogy
Bülow és Goluchowsky Bukarestben a két birodalom külpolitikai
intézői valamikor együtt szolgáltak Bukarestben és most a régi ba-
rátságuk szellemében kormányoztak. Neki rótták fel azt is hogy a
nemetek politikája a magyarok ellen fordult, és ez nemcsak abban
nyilvánult meg hogy a magyar belügyekbe a akartak beleavatkozni,
hanem a bécsi körök a magyarokkal szemben felállították az osztrák-
német frontot. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar közvélemény
más felé is keresett kapcsolatot és a szláv, részben a nyugati államok
felé fordult, másrészt pedig azt, hogy a csehek a monarchia két részét
egymással szembe akarta fordítani, és azt remélték hogy az orosz-szláv
illetve a pánszláv politika megfelelő sikereket fog aratni., és az algeri-
casi konferencián elszigetelt berlin-bécsi külpolitikával szemben O-
roszország az angol-francia entente cordiale oldalán jelentékeny sike-
rekre számíthat. Witte gróf orosz államférfi ezen az alapon kívánta
megalkotni Anglia, Franciaország és Oroszország szövetségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése