10
Európa ezzel válaszútra került. Magyarországot szlávnépek és
ortodox hitűek vették körül, ami az orosz hatalom állásfoglalása nem
volt közömbös, az orosz kormány pedig azok megnyerése után Ma-
gyarország iránt kezdett érdeklődni. Hogy a német hatalom ellen kü-
dő parlamenti ellenzéket a maga érdekkörébe vonja. Ugron Gábor
pártvezérnek egy orosz-magyar szövetség létrehozására vonatkozó
terve fölötte alkalmasnak kínálkozott. Pétervár azonban a francia
szövetség közreműködése nélkül nem kívánt résztvenni az akcióban
és ezért a kudarc nem azokat terhelte, akik az orosz-magyar viszony
megjavítását keresték, hanem azokat, akik a közeledést arra kívánták
felhasználni, hogy a magyar állam belső erőit meglazítsák. Kramarz
ekkor jelentette be a cseh pártvezér akkor jelentette ki az orosz sajtó-
ban, hogy a cseh politika célját Ausztria-Magyarországnak a szláv
érdekkörbe való juttatása képezi; vele utazó Chéradame publicista
ekkor igyekezett a monarchia szláv többségét a német kísebbség el-
len fordítani, mire Pétervárott a magyarok és a magyarországi nem-
zetiségek képviselőinek meghívására gondoltak, hogy azok a magyar
állam további sorsát az orosz kormány kezébe tegyék le. A belga
külügyminiszter már 1902. január 19-én közölte a belga követségek-
kel, hogy az orosz sajtó Magyarországot ˝kiakarja léptetni a hármas-
szövetségből. Titkos diplomáciai tárgyalások folytak egy francia-
orosz-osztrák-magyar szövetsé szükségességéről, Delcassé francia
külügyminiszter és a magyar hazafiak-ellenzék- között, 1899-1901
2.Az orosz akció kezdetei Bukaresten át 1901-1902. - Miután a
szerbiai Obrenovicsok osztrákbarát politikát űztek, Sándor szerb ki-
rály ellnezéke Bukarestben az orosz követséggel kapcsolatban ren-
dezte be propagandahivatalát, melynek célja Szerbiának Ausztria-
Magyarországtól Oroszország felé való fordítása volt. Addig az
orosz kormány tüntetőleg mellőzte az Obrenovicsokat, akik a mo-
narchiától sem kaptak semmit. Ebben lényeges eltérés volt az oszt-
rák és magyar balkánpolitika között, mert Andrássy Gyula közös
külügyminiszter a monarchia politikáját Szerbiára alapozta és a szö-
vetség ellenében Bosznia-Hercegovinát kínálta fel neki. Tisza István
gróf miniszterelnök pedig nem volt ellene Szerbia és Montenegró
egyesülésének, miáltal a Balkán-félszigeten egy nagy szerb állam
alakulhatott volna. Ezzel szemben, Bécs politikája Szerbia mellőzé-
sén lapult, majd elszigetelésén és a trializmus útján a monarchiába
való beolvasztására épült, mi ellen az orosz kormány az oroszbarát
szerb emigráció támogatásával védekezett.
Így indult meg 1901-ben Fonton bukaresti orosz követ anyagi
támogatásával, Ilics Dragutin emigráns szerb költő lapja, a Pravo
slavni Vostok, mely olyan térképet közölt, amelyen Magyarország-
nak görögkeletiektől lakott déli és keleti vidékeit Szerbia és Romá-
nia között osztotta szét. Ez csak olyan háborúban lett volna eszközöl-
hető, amelyben Szerbia és Románia olyan haderővel rendelkeznek,
amely a monarchia megdöntéséhez és Magyarország felosztásához
elegendő volt. Ilyen haderővel azonban csak az oroszok rendelkez-
tek, tehát a szerb lap az orosz hatalom útját jelölte meg Közép-Euró-
pa szíve felé.Ekkor kérte az orsz kormány Konstantinápolyban Ó-
Szerbia részére külön szerb püspök felszentelését. Szinovjev kons-
taninápolyi orosz követ kérésére következett el 1902. június 28-án
Firmilián szerb püspök felszentelése, mire Marschall báró német
nagykövet megjegyezte, hogy Ausztria a játékot elveszítette. Prágá-
ban orosz konzulátus felállítását kérték és lennetek meg a prágai
szokol kongresszuson, orosz tábornokok, Sáros vármegyében orosz
ügynökök jelentek meg. Ekkor utazott Kramarz Moszkvába és onnan
Chéradame francia publicista kíséretében Bulgáriába, hol a külügyek
élén az oroszbarát Danev Sztoján állt. Orosz biztatásra történt meg
a találkozás 1901. október 4-én Belgrádban, Vuics Mihály szerb és
Danev bolgár miniszterelnök között is és ezen a találkozáson került
szóba Szerbi és Bulgária szövetsége, orosz vezetés alatt, Ausztria-
Magyarország ellen. A szerb kormány ezt akkor nem tudta megcsi-
nálni az Obrenovicsok alatt, ezért is mellőzte az orosz kormány az
Obrenovicsokat. Ezért is utazott Pétervárra Nikola Pasics a szerb
radikálisok vezére,és az orosz barát Karagyorgyevics Péter trónkö-
vetelő 1902, január 19-én Genfben épp ezért adott ki manifesztu-
mot, melyben a szerb trónra emelt igényeit fenntartotta. És ekkor
erősödött meg az a gondolat, hogy orosz segítséggel szerzik meg
Bosznia.Hercegoviát. Ezt a gondolatot ugyanaz a fiatal ember vetet-
te fel, aki 1896-ban a párizsi magyarellenes gyűlést rendezte.
Spalajkovics Miroszláv Bosznia-Hercegovina nemzetközi helyzetét
vizsgálat alá vette és annak rendezetlenségét látva - ebben mege-
gyeztek Szilágyi Dezsővel, aki azt állította, hogy a rendezetlenség
folytán a kettős monarchia 1878 óta három részből áll, és a két tar-
tomány részére önrendelkezési jogot követelt. A párizsi egyetem ál-
tal megkoszorúzott doktori értekezés jelentőségét egyedül a horvá-
tok fogták fel teljes mértékben, mert a szerbek is igényt tartottak a
tartományokra, mely igény viszont a horvátokat sértette. Az osztrá-
kok a saját főségük alatt akarták tudni, a magyarok történelmi okok-
ra hivatkozva követelték a két tartományt Dalmáciával egyetemben.
A magyar közjogra hivatkozva. Káosz volt ezen a téren. Mindenki
a magáénak akarta tudni Boszniát és Hercegovinát. Bulgária és O-
roszország között megindulnak a tárgyalások egy bolgár-orosz szö-
vetség létrehozására. Ferdinánd bolgár fejedelem és miniszterelnö-
ke Danev illetve a hadügymniszter és a vezérkari főnök Pétervárra
utaztak, ahonnan Nikolajevics Miklós nagyherceg vezetése alatt
1902 őszén fényes külsőségek mellett megjelent Szófiában. Ignat-
jev gróf követ pedig a szófiai orosz követség erkélyéről hirdette ki
Oroszország akcióba lépését a Balkán félszigeten. Ettől kezdve
Bulgária is az orosz-francia szövetséghez tartozott. Románia csatla-
kozása esetén Erdély megszerzésére kapott biztatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése