2015. január 20., kedd

A szarajevói merénylet mint az I. világháború oka 8

                                                                          8

    27. A Fekete Kéz - Crna Ruka. - Alapítva 1911. május 22-én az
1903-i gyilkosságban részt vett tisztekből, akik a Narodna Odbrana
békés és a kormánytól elismert tevékenységével szemben terrorisz-
tikus tevékenységet követeltek. Az eredetiből fordított alapszabálya-
it 1926-ban adta ki Bogicsevics szerb diplomata németül. - Az alap-
szabályok szerint a titkos egyesület - melyről a monarchia ultuóimá-
tuma nem tett említést - címe Uyedinyenye ili Smrt (Egyesülés vagy
Halál). A szabályzat aláírói között szerepelnek: 3. Cedomir A. Po-
povic, 5. Ljubomir S. Jovanovic, 6. Dragutin T. Dimitrievic, 7. Vo-
ina P. tankosic.
A Narodna Odbrana és a Crna Ruka kapcsolatai - mindkettőben
benne van Ciganovics és Tankosics.
   28. A Cran Ruka orosz kapcsolatai. Melyet Spalaikovics tagadott.
Viszont Spalaikovics nyilatkozott a Vecsernoje Vremja orosz napi-
lap 1914.június 29-i számában. Dimitrievics összeköttetésben állt
a Fekete Kézzel és az orsz nagykövetséggel.
    29. Pasics meszólal. -  Jovanovics Ljuba halála után Pasics Mik-
ló miniszterelnök vállalkozott Jovanovics állításainak megcáfolá-
sára. Röviddel ezután Pasics meghalt (1926. december 11.), De
halála napjáig a háborús felelősségre vonatkozó munkán dolgozott.
Ezzel kívánta pótolni azt, hogy 1924-ben szerb kékkönyvet ígért
az esetről, amely azonban sohasem jelent meg.
   30. A Crna Ruka tagjai aktív katonatisztek és tisztviselők, jelle-
ge hivatalos. Vezérük Dimitrievics.
   31 Wiesner lovag indokolja a bécsi kormány1914. június 28-
(július 1-i) emlékiratát. -Wiesner érvélését három csoportba osz-
totta: I. a bizonyítékok állása 1914. június 23-án, a határidős jegy-                                                         zék átadásakor. II. 1914. október 23-án, a szarajevói merénylők
elítélésekor;III. 1919. áprilisban, a háborús felelősség vádjának
felállításakor.
  ...
   34. A merénylet orosz kapcsolatai. Schmitt B. E. Chicago-i
professzor kétségbe vonta, hogy Artamanov belgrádi orosz kato-
nai attasé a konopisti találkozásról az orsz vezérkar útján értesí-
tést kapott. - Artamanov 1914. június 19-én szabadságra utazott,
de fenn áll a lehetősége annak, hogy az orosz vezérkar (helyett?)
az értesítést Spalaikovics pétervári szerb követ közvetítette Belg-
rádba  (?) - Erről Dimitrievics ezredes, akit 1916-ban Szalonikiban
a szarajevói merénylet vádja miatt végeztek ki, 1915-ben a követ-
kezőképpen nyilatkozott Popovics C. A. ezredes előtt, aki azt a
Novosti című zágrábi hírlapban közölte. A szerb vezérkar kapott
híreket a konopiti baráti találkozóról. Mindennek ellenére Artama-
nov személye egyre jobban előtérbe került. Még 1928-ban meg-
jelentek a Harwig és Artamanov ezredes viszonyára vonatkozó
titkos okmányok a Slavonie Review című londoni szemlében.-
Artamanov szerepéről Vivian Herbert  tollából jelent meg 1936-
ban könyt. Teszem hozzásAz ezredes nemcsak irányította a me-                                                 rénylőket, hanem pénzelte is őket, fittyet hányva Pasics szerb
miniszterelnők aggályaira. Ezeket az aggályokat azért nem kell
szigorúan venni. Hisz a szerb miniszterelnök is Nagyszerbia jo-
gara alatt akarta egyesíteni a szlovéneket, horvátokat, bosnyá-
kokat és az összes szerbet. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
A következő oldalakon ezt fogom kifejteni.


                                 














.

                           

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése