12
3. Szerbia csatlakozása. A szerbekre is hatással volt az oroszbarát
bolgár kormány sikere, mármint az 1902-ben létre jött orosz-bolgár
szövetség. ellentétben azzal hogy a szerbek Ausztriától semmit sem
kaptak. Mikor Karagyorgyevics Péter a forradalom első hírére ma-
gyarországi birtokaira utazott, Sándor király katonai kormányt neve-
zett ki. Pétervár azonban már a trónkövetelő felé fordult,sőt a bolgár
fejedelmet Koburg(Coburg) Ferdinándot is ejtették megbízhatatlansága
miatt, mire az az orosz barát Danevet 1903. május 15-én felmentette a
miniszterelnöki posztjáról. Nemsokkal ezután Sándor szerb királyt és
családját kiírtották. Az akkori feltevések szerint a gyilkosság értelmi
szerzője a belgrádi orosz követ Csarykov volt. Aki a palotája ellenzői
mögül végig a merényletet, az Abbáziából hazafelé tartó Pasics Mik-
lós Zágrábban kijelentette, hogy Karagyorgyevics Péter lesz az új ki-
rály. A nevét a merénylet után rögtön közölték a belgrádi lapok, de
azután hírtelen elhallgatták, az orosz sajtó azonban nyíltan hirdette,
hogy az új király a monarchia ellensége lesz. Herbert Vivian angol
konzul szerint a merémylet értelmi szerzője Karagyorgyevics Péter
volt. Aki Szerbit orosz vazallussá tette. A merénylet után a belgrádi
palotában álmatlan éjszakái támadtak, svájci testőröket hozatott, szük-
ség esetén az ablakon keresztül akart a Száva felé menekülni, ahol
állandóan útra készen állott egy szerb hajó, hogy magyar területre
vigye.
A szerbek mondták el a háború befejezése után azt, hogy ˝az
osztrákellenes forradalmi mozgalom erkölcsi és anyagi támogatá-
sát az 1903 utáni Belgrádtól nyerte, amint az komoly történetírők,
sőt a szerbeket védő Seton-Watson londoni professzor és az akkori
új szerb államhivatalos történetírója Loncsarevics D.A.: Jugoslavi-
ens Enstehung című 1929.ben Bécsban kiadott könyvében írja.
Így aztán Szerbiát Pasicsék orosz oldalra állították.Össze állítot-
tak egy programtervet, amit 1903. augusztus 28-án Velika Srbija
címmel indított hírlapban ki is adtak. Pasics maga mondta, hogy
az új Szerbiát az orosz hatalom oldalán Ausztria-Magyarország
ellen építette ki; az antant oldaláró állapították meg azt is, hogy
az 1903-i gyilkosság vonta el Szerbiát a monarchiától és állította
Oroszország oldalára, és hogy ennek alapján megalkotott szerb-
orosz-bolgár szövetkezést 1904-ben ugyanazok az emberek készí-
tették elő. A létrejött szerb.bolgár szövetség vezetését az oroszok
a szerbekre ruházták, a számukra megbízhatatlan Bulgária helyett.
Az oroszoknak érdeke volt mert ki is jelentették hogy ez Orosz-
ország hatásos eszköze írta a Novoje Vremja, a cseh Kramarz pedig
a delegációkaba a német gazdasági és politikai terjeszkedés akadá-
jának nevezte a szerb.bolgár úniót, melyek első megnyilatkozásként
a török uralom alatt lévő szerbek felszabadítását követelték és ekkor
lépett az első szerb komitácsi banda török területre.
Tisza István magyar miniszterelnök a május 28-án a delegáció-
ban üdvözölte a szerbek szabad fejlődését. Nem sejtvén azt, amit
nem sokkal azután Pasics mondott a belgrádi angol ügyvivőnek,
hogy a szerb-bolgár szövetségnek az volt a célja, hogy Bécs helyett
Creuzotban, Skoda helyett Schneidernél vásárolják a fegyvereket
és töltényeket, hogy azok háború esetén Oroszország, Szerbia és
Bulgária között kicserélhetők legyenek. Ilyen hangulat közepette
október 30-án Szófiában a második, december 29-én a belgrádi
pályaudvaron a harmadik szerb-bolgár találkozóra került sor.A
két ország uralkodói között. Az Ujedjedine hírlap már Törökor-
szág és az monarchia ellen való előnyomulást követelt. A végső
cél Nagyszerbia létrehozása az összes szerb egyesítésével.
4.Magyarország belső nehézségei 1905-1906.- Az 1901-i
közös parlamenti ülésen a katonai kiadások emelésével amit
az osztrák parlament elfogadott, nem járt együtt a magyar nem-
zet jogainak kiterjesztéséve. Így a katonai kiadás emelését sem
Széll, sem utóda Khuen.Héderváry Károly nem tudta keresztül
vinni a magyar parlamentben. Ekkor történik az, hogy a Galíciai
hadgyakorlat befejezése után szeptember 16-án Chlopyban Ferenc
József, kiadott hadparancsában tiltakozott a parlament szuverén
jogai ellen és a magyar nemzetet a monarchia ˝néptörzsének˝ nevez-
te. Ez óriási felháborodást keltett, jogosan. Nem egyszerűen a ma-
gyar vezényleti nyelvről volt szó. Ami mindig téma volt. Majd
látva a magyarok tiltakozását, hogy valamennyire jóvá tegye, nem
zárkózott el a katonai reformoktól a szeptember 22-én kiadott
nyilatkozatában. Így jött létre az a program, melyben a magyar
csapatoknál magyar tiszteket alkalmazzanak és az ezredeknél a
vezényleti nyelv a magyar legyen. Koerber báró osztrák minisz-
terelnök ezzel kapcsolatban jogfeladást látott. Tisza viszont azzal
utasított vissza, hogy Ausztria miniszterelnökének - mint ˝előkelő
idegennek˝ - Magyarország belügyeibe nincs beleszólása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése