14
5. A nemzetiségi kérdés 1901-1906 - A diplomáciai jelentésekből,
egyrészt az tűnik kik hogy a monarchia belső gyengeségét a nemze-
tiségek magatartása okozta, másrészt pedig az osztrák centralisták
a nemzetiségeket akarták erősíteni Magyarországgal és a magyarokkal
szemben. Miután Magyarország felosztásának megokolását egyesek
abban keresték, hogy a magyar kormány a világháborút azért robban-
totta ki, hogy a Ferenc Ferdinándtól tervezett föderációt elkerüljék,
szükségképen a felosztás védőitől hivatkozott 1903-6. évek vonat-
kozó eseményeire is ki kell terjeszkednünk.
Az tény hogy 1901-ben a parlamentben 10 nemzetiségi képvise-
lő ült, kinek az száma 1905-ben 26-ra emelkedett. Ezek a számok
nem a valóságot tükrözik, mivel a többi pártban is ültek nemzetiségi
képviselők és csak 14 román, 8 tót és 4 szerb képviselő alkotott kü-
lön nemzetiségi pártot, amely 1906, július 3-i felirati javaslatában
a magyar állam egységéhez és területi épségéhez ragaszkodott.
Nem felelmeg a valóságnak az ,hogy a nemzetiségek a magyar ál-
lamnak egy-ötödére való redukálását követelték volna Az osztrák
centralisták támadták a magyarokat a nemzetiségekkel szemben,a-
kiket viszont a magyarok ellenében segítettek. Ilyen segítség volt
az általános választójog kiterjesztése a magyar állam területére.
Ezzel a magyarok akik amúgy is kisebbségben voltak a többi nem-
zetiségekkel szemben, a magyar állam nem lesz fenntartható. Az-
zal hogy az osztrák félen az általános választójogot bevezették a
német kisebbség uralma nem volt többé fenntartható az osztrák
parlamentben. Az osztrák parlament 1907-től nem működött és
Ausztria 1918-ban elemeire bomlott szét. A választójogi követelést
Bécsből a centralisták, Prágából és Belgrádból támogatták. A kö-
zös külügyminiszter 1906. február 1-én átiratban figyelmeztette a
magyar miniszterelnököt, hogy a csehországi sajtó az általános
választójognak Magyarországban való bevezetésére csinál propa-
gandát. Az 1907. január 26-án szentesített választójogi törvény a-
lapján 516 mandátum közül a németek csak 233-at tudtak meg-
szerezni, közel volt az az a feltevés, hogy Magyarországon hason.
ló esetben a magyarság kevesebb mandátumhoz jutna. Az alábbiak
azonban ezt a feltevést nem igazolják.
Ekkor már folyik az orosz ügynökök tevékenysége, hogy a ruténe-
ket Magyarország ellen izgassák és elszakadásra bírják őket. Ebben
az időben jelent meg Zsatkovics Pál községi jegyző írása az Ameri-
kanski Ruski Vjestnik hírlapban a magyarok ellen. Aki a bíróság
elől Amerikába menekült, és az ellene kiadott bírósági köröző leve-
leket akarta megbosszulni azzal, hogy az orosz propaganda szol-
gálatűba állott. A magyar kormány 1902. december 27-én a közös
külügyminiszter útján Zsatkovics Pál kiadását kérte az amerikai
hatóságoktól. M. E.4154. szám, ami politikai vétség alapján nem,
csak bűnügyi eljárás alapján volt lehetséges.
Ugyanígy a magyarországi tótok elszakadását az
ausztriai csehek követelték. 1896. május 7-én Prágában, Magyar-
ország határain kívűl alakult meg a Ceskoslovenska Jednota cseh
egyesület, melynek célja egyrészt a magyarországi tótok elcsehe-
sítése, másrészt a magyarországi tót nemzetiségi mozgalomnak
ausztriai cseh kézbe vétele volt. Prágában alapítják meg cseh pén-
zen 1898-ban a Hlas, 1903-ban a Slovensky Tyzdenik hírlapokat,
melyek a cseh politika szócsövei voltak. 1904-ben jelent meg az
első cseh röpirat a magyarországi tótok elnyomása ellen. Az oszt-
rák centralista körökben együtt dolgozó csehek később Redlich
József és Renner Károly csehországi születésű osztrák politikusok
útján Seton-Watson és Steed angol publicisták támogatását is meg-
szerezték.és ezzel a csehek vezetésével új erőre kapott a magyar-
országi tót mozgalom erősödése, szervezkedése. Kramarz pártvezér
1903, december 18-án a delegációkban már azt mondta, hogy Ma-
gyarország erősödése, Ausztria gyengüléséhez fog vezetni, ez pedig
Ausztria felszívódását a Német Birodalomba. Tehát Ausztriát kell
megmenteni Magyarország ellenében. az 1904. május 17-én a szerb-bolgár szövetség megkötése után kijelentette hogy azt a német hatalom ellen előretolt éknek, a hármasszövetséget- Goluchowsky
felé fordulva- ˝lejátszott zongorának˝ nevezte, majd az 1905-ös
magyarországi választások után, ahol a függetlenség pártiak szerez-
tek többséget a centralisták mellé állt és tiltakozott az ellen, hogy
a monarchia súlypontja Magyarországra helyezzék át -amiről szó
sem volt-.Hogy mennyit is érnek a csehek, az azt is mutatja, hogy
előtte meg a magyarok támogatását kérték a németekkel szemben,
De most meg az osztrák centralisták mellé álltak. Egy kétszínű poli-
tikát folytattak, amellé álltak aki többet ígért nekik. És követelték
hogy Magyarországot olvasszák be Ausztriába, hogy a választójo-
gitörvény mindkét államban diadalra emelve a monarchiának szláv
hatalommá való átalakítását és a vezetését is a szlávok kezébe adná.
A román nemzeti mozgalmakat pedig Bukarestből irányították
Károly román király volt az értelmi szerzője az 1882-i Memoran-
dumnak és védője az 1891-ben alapított Liga Culturale irredente
egyesületnek. A magyarországi románság vezetői 1901-ben tartott
értekezletükön a passzivitást választották, de az ellen nem emeltek
kifogást ha valaki parlamenti képviselő lett. Mint az a Maniu Gyula,
aki a háború után a bukaresti parlamentben kijelentette, hogy már
1893-ban esküt tett a bukaresti hadügyminisztériumban, miszerint
Erdély elszakításán fog dolgozni. Mely a Dreptarea, Bukarest, 1930.
október 11. jelent meg. Szó szerint így szól:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése