15
˝ Uraim engedjék meg nekem, hogy felolvassak Önöknek egy kis
iratot. Ez az irat ezelőtt 37 évvel kelt, 1893-ban, amikor még buda-
pesti egyetemi hallgató voltam és saját kezűleg írtam a bukaresti had-
ügyminisztérium épületében. Ez egy nyilatkozat amely a következőket
tartalmazza: ´ Esküszöm az Istenre, lelkiismeretemre és becsületemre
hogy életemet a román ügydiadalra vitelére áldozom és hogy aktív
részt veszek az általunk előkészítendő forradalomban. Maniu Gyula.˝
A román hadügyminisztérium tehát egy idegen állam polgárától, pol-
gáraitól vett esküt az iránt, hogy hazájukkal szemben Romániához
álljanak; ez tehát nyilvánvalóan beavatkozás volt az illető állam bel-
ügyeibe- annak tudta nélkül. Egy másik bizonyos Lucaciu László
görög katolikus lelkész, az 1906-os parlament tagja, izgatás folytán
Bukarestbe menekült, de oda menekült Popovici Aurél is, aki azután
az osztrák centralisták és federalisták segítségével igyekezett Erdélyt
Románia számára biztosítani. Ez a bécs-bukaresti érdekszövetség
magyarázta meg a románoknak azt a követelését, hogy a hadsereg
román ezredeiben német legyen a vezényleti nyelv. Ez nem érthető
másként, minthogy terveiket Bécsre építették a magyarság ellenében.
A Román Nemzeti Párt 1905, január 10-én megalakul Nagyszeben-
ben. És ott az aktivitás mellett döntenek. Tisza miniszterelnök baráti
jobbot nyújtott a január 16-án elhangzott beszédében, melyben a ro-
mánokat a közös védelemre szólítja fel a szláv előnyomulással szem-
ben, amely a magyar és román nemzeteket egyformán veszedelembe
döntheti.
A nemzetiségi kérdésnek az események homlokterébe való kerü-
lésével kapcsolatban két dologra kell felhívni a figyelmet.
Az egyik ,hogy a nemzetiségi mozgalmak vezetői helyett a moz-
galmak egységes irányítását idegen állampolgárok vitték. Kevesen
tudják, hogy Masaryk G. Tamás cseh professzor már 1896-ban cikket
írt a föderalizmus mellett; hogy Popovici Aurél nem Erdélyben, ha-
nem Bukarestben állott Ferenc Ferdinánd trónörökös barátainak ren-
delkezésére; hogy a kettős monarchia és főleg Magyarország meg-
felelő átalakításához az útmutatást Kristóffy József adta meg, kinek
1906-ban átnyújtott vonatkozó emlékiratát Bécsben az átalakulás
programjának tekintették. Azonban hozzá kell tenni, hogy az átala-
kítás szűkebb kereteit Bécsben, Prágában, Belgrádban és Bukarest-
ben készítették, a távolabbi keret vonala Párizson és Péterváron, a fran.
cia-orosz szövetség fővárosain futott keresztül. Párizsban már
1896-ban megalakult a Cseh-szlovák Unió, mely a franciák figyel-
mét a szláv érdekeknek megfelelő dunai átalakulás felé fordította.
Meg kell jegyezni hogy Kristóffy működéséről igen jó áttekintést
nyújt Nagy Miklós: Kristóffy József emlékiratai, Budapesti Szemle
CCVIII. 1928. A tanulmány II. fejezetében az osztrák támogatói
között megnevezi Adler Viktort is, aki a szocialista elvtársainak
frontkjában a cseh propaganda szóvivője volt 222. p. A föderalis-
ta tervekről 236.p., és a következő II. A trónörökös barátai között
szerepelnek Chlumetzky Lipót báró, Turba Gusztáv professzor,
Funder Henrik hírlapíró, Steinacker Ödön volt erdélyi szász kép-
viselő, Hodza Milán és Vajda (Vaida-Voevod) Sándor (u.o.210.p)
Nagy Miklós idézi Schönaich báró volt közös hadügyminiszterről
az a visszaemlékezést, hogyan nyilatkozott Ferenc Ferdinánd 1907-
ben a magyarokról.. A miniszter előadmányát félbeszakítva inge-
rülten mondotta neki:˝ Magyarország számára rövid a programm
és egy mondatból áll. Egy második Haynaura van szükségem˝
(u.o.244.p.).Ebből is látszik hogy a trónörökös hogyan ásta alá
nemcsak Magyarország tekintélyét, de a monarchiáét is. Mert
dühödt magyarellenességéről a külföld is tudott. Nem maradt
ez titokban.
6. A szerb vámháború 1905-6- 1901-ben az oroszbarát Vuics-
korány kezdi meg működését Közölték a programjukat ami
később a Budapesten 1908. április 28.-i számában a Pester
Lloyd közölt, amit 1911-ben a szerb barát Seton-Watson sem
tagadott. A közölt program nyomán kezdte meg 1901-ben a a Vuics kormány. Abba kapcsolódott bele a Genfben élő Kara-
gyorgyevics Péter; annak az eredmény a sabáci (szabácsi) puccs. A közvetítő Karagyorgyevics és a boszniai szerbek vezetői között,
Gavrila Emil budapesti ügyvéd és a Budapesten kiadott Topola
című szerb lap volt. Amikor Karagyorgyevics a szerb trónra került,
Pasics Miklós 1904. márciusában emlékiratot nyújtott át, amely
Szerbia követendő politikáját a következőkben állapítja meg:
1. Szövetség Montenegróval. Közös külpolitika. 2. Megegyezés
Bulgáriával Ó-Szerbia és Macedónia iránt. 3. Horvátországban
egy horvát-szerb koalíció megteremtése, 4. Gazdasági fölszaba-
dulás Ausztria-Magyarország alól. 5. Bosznia forradalmasítása.
6. Megegyezés Itáliával az adriai kérdésben. 7. Szerb vándorbi-
zottság megalkotása magyarországi és ausztriai szerbekből.
8. Karagyorgyevics Péternek az új szerb birodalom uralkodójá-
vá való megkoronázása.
Ebből a programból már sok minden volt kiolvasható.
Benne volt Spalaikovics keze Bosznia forradalmasításával;
benne Dalmácia és Montenegró megszerzése és az olasz megegye-
zés; benne a szerb vámháború és a délmagyarországi szerb területek
megszerzése, Valamennyi program közül csak az utolsó maradt
el, mert a megöregedett Péter helyett a fia vette át a kormányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése