16
Benne volt azonban mindezeken kívül az, hogy ezeknek a tervek-
nek útjában állt a monarchia; még inkább II. Ferenc, mint Ferenc Jó-
zsef idejében, mert Ferenc Ferdinánd éppen Szerbia beolvasztásával
kívánta megalkotni a maga összbirodalmát.
Végül pedig benne volt Oroszország keze, mert nélküle a megalko-
tott program nem volt keresztül vihető, ami a kivitelt biztosított, olyan
háború volt, melyben Ausztria-Magyarország vereséget szenved és
nem tudja elejét venni annak, hogy felosszák. Ehhez Szerbia ereje
kevés volt és ezért simult már 1904-ben az Oroszországgal szövetke-
zett Bulgáriához. A szerb-magyar vámháborúért a magyarokat tette
felelőssé Chlumetzky, kinek a morvaországi tartományi ülésén Redlich
József így kiáltott fel:˝ Magyarországé a felelősség.˝ Ami nem bizo-
nyítható. Viszont Ferenc Ferdinánd megelégedését fejezte ki neki
Magyarország megtámadásáért, pedig a szerb vámháború egyrészt
Németországnak a keleti állatbevitellel szemben való elzárkózása,
másrészt az osztrák fegyverszállítás elutasítása folytán tört ki.
A szerb szkupstina 1904.március 15-én tehát a szerb-bolgár titkos
szerződés megkötésekor, mely a két ország között vámszövetséget ír
elő, új vámtarifát fogadtak el és ennek alapján jött létre 1905. au-
gusztus 4-én a 12 éves Zollverein. A szerződést a bolgárok 1906. ja-
nuár 2-án fogadták el, Goluchowsky gróf a Szerbiával folytatott
kereskedelmi tárgyalásokat megszakította, és 26-án kezdetét vette
a vámháború. Válaszként a szerbek hogy megtorolják a velük tör-
ténteket, a magyar közvéleménnyel akart közös frontot Ausztria
ellen, melynek fegyverszállítását visszautasította. Nem számoltak
azzal, hogy a határzár elrendelése a monarchia rendelkezése volt.
Ez a tény is cáfolata annak hogy Magyarországot akarták felelőssé
tenni- mert sem a közös külügyminiszter. sem az uralkodó intézke-
déseivel szemben nem léphetett fel Magyarország. A magyar kor-
mány felelőssége csak annyiban állapítható meg, hogy a balkáni
állatbehozatalt a nyugat felé irányuló állatkivitellel igyekezett e-
gyensúlyba hozni, amit a magyar mezőgazdaságnak kelet felől a
korlátlan állatbehozatal, nyugat felé az állatkivitel megszüntetése
követelt.
7. Horvátország elszakítása. - Az 1903-i nagyszerb program
a délszlávok egyesítést vette célba szerb vezetés alatt. Ami az el-
nen a terv ellen irányult, hogy a trónörökös a délszlávokat horvát
vezetés alatt a monarchiába kívánta egyesíteni. Miután a szerbek
nem ismerték a monarchia belő ügyeit, ezért Prágán keresztül
folytátták politikai akcióikat. A csehek fontos szerepet játszottak,
hisz ők alkották meg a horvát-szerb koalíciót is, melyről az időben
azt hitték, hogy a magyar kormány támogatására szorítkozott, pe-
dig Horvátországnak Szerbiához való csatlakozására törekedett.
Hogy a magyarellens propaganda mennyire befolyásolni képes a
komoly történetírást, azt a háborús felelősség kérdésének egyik
legjobb német szakértőjénél található meg, aki még 1937-ben a
horvátok durva elnyomásáról írt. Magyarul így szól: - ˝Horvátor-
szágot 1868-ban Magyarországhoz csapták oda (zugschlagen),
pedig a történelmi államjog szerint közvetlenül a Habsburg-Ház-
hoz tartozott˝. merő képtelenség. - Anrich Ernst: Europas Diplo-
matis am Vorabend des Weltkrieges, Berlin, 1937. 35 p.-
A szerbek bizalmi embere a horvát Supilo Franje volt, akit
Seton-Watson a legnagyobb horvát hazafinak, Sforza gróf olasz
külügyminiszter pedig Magyarország ellenségének nevezte. Aki
dalmáciai horvát és osztrák állampolgár volt, ki 1905-ben az oszt-
rák hatóságok elül Fiumeba menekült és ott is telepedett le. Ahol
a magyar hatóságok védelmét élvezve adta ki a Novi List című
horvát nacionalista lapot. Így került összeköttetésbe a szerb kor-
mánnyal és lett megalkotójává az 1905, október 3.i fiumei hatá-
rozatnak (fiumei rezolúció). Ezt magyarbarát megnyilatkozásként
hozta tudomására a magyar közvéleménynek, de Pilar horvát pub-
licista 1918-ban kimutatta, hogy a határozatnak közzétett és Seton-
Watsonnak is átadott szövegéből kimaradt az a mondat, mely a
szerb kormány kívánsága szerint Horvátország önrendelkezését
kimondja. Abban a reményben hogy Horvátország az önrendel-
kezés útján Szerbiához lesz csatolható. Ezt a Szerbiához való iga-
zodást Miljukov orosz politikus, a cseh Masaryk érdeméül tudta
be. Steed megállapítása szerint azonban a szerbek nem délszláv,
hanem nagyszerb állam megalkotására törekedtek, melyben a
horvátok addig élvezett önállóságukat elvesztették. Ezt nyílt le-
vélként közölték Sándor SHS királyhoz London 1928. szeptem-
ber 1. The Reviev of Reviews LXXX. Ugyanakkor a mozgalom
zászlóvivői Pribicsevics Ádám és fivére Szvetozár, (megh.1936)
olyan nyilatkozatokat adtak le, amelyek azt mutatták, hogy Hor-
vátország a magyar uralom alatt több jogot élvezett és azoknak
elvesztése indokolatlanná tette az elszakítást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése