24
1908. szeptember 24. A közös pénzügyminiszter 1499. sz. átiratában
a magyar miniszterelnököt Miljukov Pál, Pavlovics Mile és Pribicse-
vics Milán tanácskozásáról értesíti. 1908. október 30 és december 15.
A közös hadügyniniszter átirata 9670. és 11 914. sz. alatt, melyben
a Zastava újvidéki szerb és a Nivi List fiumei horvát hírlapok izgatá-
sairól és vád alá helyezésükről ír. M. E. 1908. október 31. és december
16. 4884, 5747. számok. - Ugyanakkor Csijics Jován belgrádi profesz-
szor kijelentette, miszerint, ˝nem marad más hátra, mint a szerb-horvát
politikát erővel megoldani és a szerb nemzetnek a legelső alkalmat
megragadni arra, hogy Ausztria-Magyarországgal harcra keljen.˝
(Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1908. 11.szám. LXXXV.§.)
Csijics munkájában - L´ annexion de la Bosnie et le question
serbe, Párizs, 1909. - ugyanazt hírdette Spalaikovics propaganda
lapja (La question serbe) pedig egyenesen a monarchia és Magyar-
ország délszláv területeinek Szerbiába való bekebelezését követelte
(Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1909. 15.szám. XXXIII.§.)
Ki az a Gavrila; a közös hadügyminiszter arról, hogy a szerb főkon-
zulátuson értekezletet tartanak, és ezek után Petkovics visszahívá-
sát követelte, ami a közös külügyminiszterrel folytatott levélváltás.
Aehrenthal gróf 1909. májusában a monarchia és Szerbia között
helyreállítandó jó viszony feltételéül Petkovics és Spalaikovics
áthelyzését követelte, és Gavrilának Bosznia-Hercegovina terüle-
téről való kitiltása után megtörtént.
Annak ellenére, hogy Szarajevóban a magyar zászlót meggya-
lázták és hogy a Száva mentén határincidensek történtek, a magyar
kormány a szerb vámháború befejezését sürgette és ellene szegült
at osztrák centealisták azin követelésének, hogy Szerbiát a monar-
hia vámterületéhez csatolják, ami az osztrák.cseh iparnak érdeké-
ben állott. A határincidenssel kapcsolatban pedig Zágrábból a hor-
vát bán 1909 március 16. kelettel 1087. eln.sz. jelentése a magyar
miniszterelnökhöz arról, hogy a szerbek március 9-10. éjjel átlőttek
a Száván. M.E. 1909. március 17. 1455. szám. - 1909. március 19.
Ugyanaz 1165. sz. Horvát munkások lövetése a szerbek részéről a
túlsó Szávapartról. M. E.1909. március 20. 1525. szám. Az ellentét
tehát Szerbia és Magyarország között nem szerb-magyar ellentétben,
hanem a források szerint abban volt keresendő, hogy az orosz hata-
lomra támaszkodó szerb kormány Spalaikovics irányítása mellett
és Masarykkal kapcsolatban a szlávokat megkülönböztetés nélkül
vezette a monarchia két állama, Magyarország és Ausztria ellen.
Hozzá kell tenni, hogy Friedjung és Redlich 1909 elején állandóan
Aerenthal gróf hoz jártak és Szerbiának az osztrák-magyar vámterü-
letbe való illesztését szorgalmazták. A belgrádi brit nagykövet is
tárgyalt Splaikoviccsal. 1908. november 25-i jelentés tartalmazza.
Petkovics budapesti szerb főkonzul nyújtott támogatást annak a
szerb küldöttségnek is, amelyt Spalaikovics apósa, Jeftánovics Gli-
gorje, 1909 elején Oroszországba irányított. A küldöttséget Bécsben
a centralisták a magyarok ellen akarták megnyerni és ennek ellenében
a monarchia keretén belül egy nagy délszláv birodalomfelállítását
ígérték nekik meg: ˝ um die Präponderanz der Ungarn einzudämmen˝.
A centralisták tehát Spalaikoviccsal és embereivel készek voltak
szövetségre lépni Magyarországgal szemben. Hogy mennyire nem
voltak a külföldi hatalmak tisztában a dunai kérdésekkel, mi sem
jellemzi jobban mint Sir Arthur Nicolson szentpétervári brit nagy-
követnek - egykor budapesti főkonzulnak, 1908, október 30 és 31-én
kelt két jelentése. Izvolszkij közölte vele, hogy fölötte aggódik,
mert két forrásból is azt hallotta, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös
barátai Budapesten erős pártot alakítottak azért, hogy Belgrádot Auszt-
ria számára elfoglalják. Ebből egy árva szó sem igaz. Arra nem vették
a fáradtságot, hogy utána nézzenek a dolgoknak.
13. Ferenc Ferdinánd akciója., 1905-1910. Az a heves küzdelem,
mely a magyar politikai pártok között éppen Szerbiának az orosz ér-
dekkörbe való bekapcsolódása 1903 óta folyt, annyira összekavaro-
dott a külpolitikai eseményekkel, hogy az osztrák centralisták éppen
úgy , mint azoknak a cseh, szerb és orosz ellenfelei, a monarchia el-
len felhozott vádak egy részét szinte észrevétlenül Magyarországra
hárították át.
Friedjung Henrik(Heinrich) osztrák(morvao-) nm hithű zsidó pub- licista és történetíró, maga is centralista érzelmű politikus, ki 1909. március 25-én Szerbia ellen támadt - a hamisított okmányok miatt
kellett bíróság elé állnia, emiatt karrierje megtört - és e miatt nagy
hullámokat vert a politikai per középpontjává lett, Az 1920-ban
történt halála után két évvel, Lipcsében, 1922-ben megjelent köny-
vében az akkori politikai harcokról azt írta hogy:˝a magyarok alá
ásták annak az épületnek az alapjait, mely nekik védőfedelet nyúj-
tott.˝ Ez megint jól hangzik, de nem igaz. Ha valakik aláásták a
monarchiát, az Ferenc Ferdinánd és köre, melynek Friedjung is tag-
ja volt. A másik ilyen csúsztatás vagy hamisítás,Emil Bourgéois
francia történetíró mondta azt, hogy Kossuth Ferenc 1901-ben
függetlenségi pártot alakított, mely a kettős monarchiát ketté kí-
vánta szakítani. Ez a mondata 1926-ban jelenik meg könyvében.
Kossuth Ferencnek egyáltalán nem állt érdekében a monarchia
ketté szakítása.
Ha Bécsben ilyen hangulat uralkodott a magyarokkal szemben,
akkor már az ember nem lepődik meg és nem ütközik meg azon, hogy
Beck báró tábornok vezérkari főnök Magyarország megszállására gon-
dolt. Hogy mennyire kritikus volt a helyzet, azt az a tény is illuszt-
rálja, hogy a Beck vezérkari főnök 1905. augusztusában kidolgozza
Magyarország megszállásának a tervét. melynek fedőneve˝Kriegs-
fall U˝ volt. A megszállásban részt vett volna és a Lajtánál állomá-
sozott volna a Brünni 4.gyalogos hadosztály és 15.sz. dragonyos ezred.
A Bécs-Budapest közti utat kellett volna biztosítaniuk. Bécs 25.
hadosztályt erősítette volna a stájer 5.ezred Ezen kívül a gyalogos
erőket a Przemysl, Lemberg, Agramer Korps erősítette volna. A
vezérkar nem tétlenkedett. Ennek alapján a belga külügyminiszter
már 1905-ben attól tartott, hogy a kettős monarchia Ferenc József
halála után fel fog bomlani.
Rendkívül érdekes volt Karel Kramarz állásfoglalása.
Kramarz eredetileg a monarchia felbomlására törekedett. Ez úgy
képzelte el, hogy Oroszország segíteni fog abban , hogy a német
hegemóniát a csehek vehessék át. Ezért akart már 1901-ben egy
nagy szláv birodalmat cseh vezetés alatt. Mikor Kossuth Ferenc
pártja nevében rokonszenvét fejezte ki a csehek iránt és azt mondta,
hogy belső ügyeiben független Magyarország szívesen kötne új
kiegyezést egy olyan Ausztriával, melyben a csehek nemzeti tö-
rekvései diadalra jutnak. Kramarz nyomban kijelentette, hogy ezen
az alapon nem hajlandó együttműködni.
A csehek tehát - sem az öregek Kramarz, sem a fiatalok Masaryk
vezetése alatt - nem akartak tudni arról, hogy ne szerezzék meg a
hegemóniát a magyarországi tótok felett, és hogy a magyar Felvidék
birtokában szomszédaivá ne legyenek a hatalmas Oroszországnak,
mely a kettős monarchia cseh vezetését kellőképpen biztosítani
tudja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése