4
A szerajevói törvényszék által Princip Gavrillo és társai ellen az ál-
taluk f. évi június 28-án elkövetett gyilkosság bűntette és az abban va-
ló részesség miatt indított vizsgálat eddigelé a következőket állapítot-
ta meg:
1. A Ferenc Ferdinánd főhercegnek szerajevói tartózkodása alatt
leendő meggyilkolására irányuló összesküvés Princip Gavrillo, Cab-
rinovic Nedeljko, az állítolagos Ciganovic Milán és Grabez Trifko
közt Tankosic Voija őrnagy közreműködésével Belgrádban jött létre-
2. A hat bombát és a négy Browning.pisztolyt töltényekkel, mely-
lyekkel a gonosztevők a merényletet végrehajtották, az állítólagos
Ciganovic Milán és Tankosic Voija őrnagy adták át Belgrádban Prin-
cipnek, Cabrinovicnak és Grabeznek.
3. A bombák a szerb hadsereg kragujeváci fegyverraktáráből szár-
mazó kézi gránátok.
4. A merénylet sikerét biztosítandó, Ciganovic kioktatta Principet,
Cabrinovicot és Grabezt a gránátok mikénti használatára nézve és
a topsideri lövölde mellett lévő erdőben Browning-pisztolyokkal
lövőleckéket adott Principnek és Grabeznek.
5. Hogy Peincip, Cabrinovic és Grabez részére a bosznia-herceg-
ovinai határon való átkelést és fegyvereiknek titokban átcsempé-
szését lehetővé tegye, Ciganovic titkos szállítási rendszer szervezett.
Ezen szervezet alapján a gonosztevők és fegyvereik a sabáci
(Popovic Rade) és a loznicai határőrkapitányok, valamint Grbic
Rudivoj loznicai vámos és különböző magánemberek közreműkö-
désével jutottak el Bosznia.Hercegovinába.
A fenti jegyzék átnyujtása alkalmával Méltóságod lesz szíves
élő szóval megjegyezni, hogy Méltóságod utasíttatott, miszerint
az esetben, ha a királyi kormánytól időközben nem nyerne fenn-
tartás nélküli hozzájáruló választ, a jegyzékben megszabott s a
közlés napjától és órájától számítandó 48 órai határidő eltelte után
a cs. és kir követség személyzetével elhagyja Belgrádot.
Az Osztrák-Magyar Vörös könyv részletes tartalmazza azokat az
iratokat és emlékiratokat,melyekből kiviláglik Szerbia bűnössége.
Vissza kell térni a határidős jegyzékben lévő 5-ös és 6-os ponthoz
mely szerint ezen pontok sértik Szerbia függetlenségét. Mint a-
hogy azt a világ történészei állítják, cáfolni lehet. És pedig a kö-
vetkezővel. Mely alapján kérte az osztrák.magyar hatóság a vizs-
gálatot. A tények a következők:
Az 1914.július 23-án Szerbiához intézett osztrák-magyar határ-
idős jegyzék (befristete Note) 6-ik pontjában azt kívánta, hogy a
belgrádi kormány szerb államterületen osztrák.magyar hatóságok
közreműködését engedje meg. A követelést nyilvánvalóan azért
állították fel, mert a szerb kormány a szarajevói merénylettel kap-
csolatban 1914.június 28-tól július 22-ig semmiféle nyomozást
nem indított, sőt azt kereken megtagadta. Ezt angol és francia rész-
ről is felrótták a szerb kormánynak. (Poincaré, Seton-Wtson stb.),
viszont nem egy jel arra mutat, hogy a jegyzéknek ez a követelése
volt az, melyet Pétervárott, sőt másutt is leginkább kifogásoltak
és majdnem egyértelemmel visszautasítottak, mert abban a szerb
állam szuverenitásának megsértését látták. A szerb kormány szá-
mára elfogadhatatlan volt. A szerb kormány július 25-iki válasz
jegyzékében ezt írják: ˝
5. A királyi kormány kénytelen bevallani, hogy nem bír ma-
gának teljes pontossággal számot adni a cs. és kir. kormány ab-
beli kívánságának értelméről és horderejéről, hogy a szerb kor-
mány kötelezze magát, hogy megengedi saját területén a cs. és
kir. kormány közegeinek közremunkálását, - mindazonáltal ki-
jelenti, hogy teret fog adni az olyan közreműködésnek, amely a
nemzetközi jog és a büntető perrendtartás alapelveinek s a jó
szomszédi viszonynak megfelel.
6. A királyi kormány természetesen kötelességének tartja,
hogy vizsgálatot indítson mindazok ellen, akik a június 15/28-
iki merényletben részesek voltak vagy netán lehettek és a király-
ság területén tartózkodnak. Ami a cs. és kir. kormány által evég-
ből küldendő osztrák-magyar hatósági közegeknek ebben a
vizsgálatban való részvételét illeti, ehhez a királyi kormány nem
járulhat hozzá, mint hogy ez az alkotmánynak és a büntető el-
járásról szóló törvénynek megsértését jelentené. Azonban a kér-
déses vizsgálat eredményéről konkrét esetekben közlések lenné-
nek tehetők az osztrák.magyar közegek számára.
Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter 1914. július 24-
én, tehát fenti határidős jegyzék elküldése, illetőleg a szerb kor-
mánynak történt átnyújtása után, Czernin Ottokár gróf bukaresti
osztrák.magyar követhez intézett iratában megjegyezte, hogy a
fenti 6. pontnak a határidős jegyzékbe történt felvételekor egy
1868-i precedensre gondolt, amikor a magyar királyi kormány
a szerb fejedelemség vonatkozó hatóságainak magyar államte-
rületen való hasonló működését megengedte.(Meglepő Tem-
perley azon állítása, hogy Obrenovics Mihályt Karagyorgye-
vics útján a monarchia gyilkoltatta meg. Megjelent( History of
Serbia. London, 1917. 259.l.). Mijatovics Csedomil volt lon-
doni szerb követ Sándor fejedelem embereit nevezte meg a me-
rénylet elkövetőiként. (Encyklopaedia Britanica, XI. kiadás,
XVIII. Cambridge, 1911.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése