10
A Szovjetszkaja Esztonia című pártlapban közreadott platform
az észtországi pártszervezet nevében megvitatásra a pártértekezlet
elé terjeszti azt a javaslatot, mely szerint Észtországnak a 13. ötéves
tervvel kezdődőleg (1991-1995) át kell térnie a (gazdasági önigazga-
tásra és önelszámolásra). A delegátusok szót emelnek továbbá azért,
hogy a szovjet törvényben szabályozzák a 15 köztársaság viszonyát
egymáshoz és a központi hatóságokhoz.
Az észt pártdelegátusok platformja síkraszáll azért, hogy állítsák
vissza a ˝szocialista föderalizmust˝, ahogyan azt a párt-és államala-
pító Lenin értette. Követelik továbbá a külön észt állampolgárság be-
vezetését, ami különös jelentőséget kapna azon intézkedésekkel ösz-
szefüggésben, amelyeket a nem észt lakosság arányának növekedése
ellen tartanák kívánatosnak. A platform szükségesnek tarja, hogy a
köztársaság alkotmánya mondja ki: Észtországban az államnyelv az
észt. A három kaukázusi köztársaság alkotmánya már tartalmaz ha-
sonló értelmű cikkelyt.
A lettországi művészeti szövetségek határozatban szólították fel
a moszkvai kormányt, hogy gondoskodjék Lettország nemzetközi
elismeréséről, felvételéről az ENSZ-be, valamint az olimpiai mozga-
lomba. A nyilatkozatot a Szovjetszkaja Latvija című lap közölte.
A dokumentum élesen bírálja a lettországi környezetszennyezést,
hangoztatva, hogy a területet eddig egyértelműleg alkalmasnak te-
kintették ipartelepítésre, ˝tekintet nélkül a környezetvédelem szem-
pontjaira˝. Egyes esetekben a helyzet katasztrofális. A művészek kö-
vetelik, hogy szüntessék meg a moszkvai központi minisztériumok
˝korlátlan hatalmát˝. Kell, hogy a köztársaság maga rendelkezhessék
természeti kincseivel. A lettországi Legfelsőbb Tanácsnak fokozottan
ellenőriznie kell a titkosszolgálatot, a KGB-t is - folytatódik a hatá-
rozat. A levéltitkot és a telefonbeszélgetések titkosságát ténylegesen
biztosítani kell.
Az International Herald Tribune értesülése szerint az Észt Nép-
frontnak, amelyet a hatóságok engedélyeztek, már negyvenezer tag-
ja van. Az amerikai lap észt forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a
Népfront támogatja Gorbacsov reformjait, azonban nagyobb politi-
kai és gazdasági függetlenséget követel a balti köztársaság számá-
ra. A múlt pénteken- vagyis 1988. június 17-én- mintegy százezer
emberadott nyomatékot ezeknek a követeléseknek Tallinnban. egy
engedélyezett töntetésen. (Südddeutsche Zeitung, 1988. VI. 23.)
A Magyar Nemzet, 1988. VI.28. számában a következők jelentek meg.
ÉSZTORSZÁG ÉRTELMISÉGE A PÁRTFÓRUMHOZ FORDUL
Moszkvából jelenti a APN: Észtországban a Kulturális Tanács új
társadalmi szervezet, amely a köztársaság értelmiségét fögja össze.
Az ˝árnyékkabinet˝ - ahogy a szervezetet az észtországi kommunista
párt titkára, Tome nevezi - ˝fokozta politikai aktivitását, állásfoglalá-
sával befolyást gyakorolt a köztársaságot érintő fontos gazdasági
döntések meghozatalára˝
A közelmúltban a tanács kezdeményezésére a művészeti szövet-
ségek együttes ülést tartottak, amelyen Észtország értelmiségi kép-
viselői elhatározták, hogy levélben fordulnak a XIX. pártértekez-
lethez. Ebben felszólítják a pártfórumot, hogy az vizsgálja meg a
soknemzetiségű szovjet állam fejlődése során keletkezett objektív,
gazdasági és politikai ellentmondásokat, amelyek a nemzetiségek
közötti viszony kiéleződéséhez vezettek, és javasolják, hogy az
értekezlet szilárdítsa meg a szövetségi köztársaságok szuverenitás-
sát szavatoló alkotmányos garanciákat.
Módosítani kell - megítélésük szerint - a Szovjetunió Alkotmá-
nyának azon rendelkezéseit, amelyek az önként szövetségbe társult
köztársaságok és a szövetségi szintű hatalmi szervek kölcsönös vi-
szonyát szabályozzák, el kell különíteni az állampolgárok szövet-
ségi és köztársasági szintű jogait és kötelezettségeit.
Szükségessé vált - írják a levélben -, hogy törvény szülessen a
soknemzetiségű szocialista állam föderatív berendezkedéséről, amely
meghatározná az összes nemzetiségi-állami intézmény hatáskörét és
biztosítékul szolgálna a társadalom nemzetiségi - kulturális plura-
lizmusának megóvására.
A levél szerzői hangsúlyozzák: a persztrojka egyik kulcsfon-
tosságú kérdése, hogy sikerül -e ösztönözni a megkövesedett bürok-
ratikus gépezetet, amely a társadalmat a politikai-gazdasági válság
közelébe juttatta.
Az alkotó értelmiség kiáll a demokrácia és nyíltság politikájá-
nak megszilárdítása mellett. Az értelmiségi fórum résztvevői arra
a következtetésre jutottak, hogy meg kell örökíteni a sztálini önkény
áldozatainak emlékét. A levél a továbbiakban így fogalmaz:˝A múlt
bűneinek erkölcsi jóvátétele végett és azért, hogy a jövőben ne for-
dulhassanak elő törvénytelenségek, a pártértekezleten meg kell bé-
lyegezni a sztálini elnyomást, mint az emberiesség, a párt és a szov-
jethatalom ellen elkövetett bűntényt˝.
A fórumon megjelentek hangoztatták, hogy a pártértekezletnek
határozott ösztönzést kell adnia a demokratikus szellemű személyi
megújuláshoz, el kell vetni a ˝káderlapos˝ rendszert, s ehelyett a
választott pozíciókban eltöltött maximális időtartamot két beszá-
molási időszakban kell megszabni.
Micsoda különbség van a kommunista Magyar Nemzet és a nyu-
gait sajtó által leközöltek között.
Beszélhetnénk még az oroszosító törekvésekről, ami miatt ifjúsági
csoportok emelték fel hangjukat 1980-ban. A bolsevisták ezt a szov-
jet rendszer elleni támadásnak vették.A gorbacovi-éra alatt a balti-
kumban egyre jobban megjelentek azok a szerveződések amelyek,
még nem a kiválásról, de nagyobb arányú függetlenséget követeltek.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése