2014. december 31., szerda

A kettős mérce 9

                                                                                 9

    Amikor a Csernobilba hurcolt észtekkel 1986 július végén közölték,
hogy a ˝tartalékos gyakorlatot˝ két hónappal meghosszabbítják, tehát
négy helyett hat hónapig fog tartani, sokan közülük úgy határoztak,
hogy leteszik a munkát. Egy háromszáz főnyi csoport arra kérte az il-
letékaseket, adjanak magyarázatot, ehelyett azonban dulakodásra ke-
rült sor, minek során több kérelmezőt megvertek. A csalódott észtek
közös tiltakozó levelet küldtek Moszkvába.
      A csernobili sztrájkról 1986 augusztusában tudósítás jelent meg
a Noorte Haal című lallinni kommunista ifjúsági folyóiratban, de ezt
43 ponton nyirbálta, illetve változtatta meg a cenzúra.
Az újságírót, Tonnis Aviksont felrendelték a pártközpontba, ahol
megmondták neki: ha kifogásolja a cenzúrát, őt is behívják majd a
tartalékos gyakorlatra és elküldik a sugárfertőzött területekre. A
KGB arra kényszerítette Aviksont, hogy terjedelmes levélben ˝ön-
kritikát gyakoroljon˝.
     A sztrájk azzal végződött, hogy az észtek folytatták a sugármen-
tasító munkát - de nem valamennyien. Tizenkét férfi minden fenye-
getéssel és egyéb ˝meggyőző módszerrel˝ szemben kitartott.
A hatóság csírájában akart elfojtani minden további ellenállást,
ezért a tizenkét embert kivégeztette.
     Gunnar Hagelberg mérnököt, tartalékos hadnagyot 1986 júliu-
sában őrizetbe vették és a tallinni hadbiztosságra szállították.
Ott megparancsolták neki, hogy haladéktalanul utazzon Cserno-
bilba. Amikor megérkezett, tíz katonát rendeltek a keze alá, és
parancsba adták, hogy nyomban lőjenek agyon minden sztrájko-
lót, de azokat a katonákat is, akik a tűzparancsot megtagadják.
     Hagelberget, aki a sugárzástól súlyos sérüléseket szenvedett, au-
gusztusba hazaküldték. Néhány hét múlva meghalt.
     A kényszermozgósítás nyomán több észt városban, különösen
Tallinnban, Tartuban és Parnuban tüntetések zajlottak le. Ezek részt-
vevőinek számáról a memorandum szerkesztőinek nem voltak a-
dataik. Tallinnban  egy finn turista látott egy fiatal férfit, aki a Viru
Szálloda előtt plakáttal tiltakozott az ellen, hogy kényszermunkásként
Csernobilba irányítsák. ˝Nem akarok kísérleti nyúl lenni - Richard
Rinkanen˝ - ez állt a plakáton. A járókelők szemeláttára égette sze-
mélyi igazolványát. Arról nincs hír, hogy ezután mi történt vele.
Ez megjelen a bécsi Pogrom című folyóirat 1987/3.számában.

                      POLITIKAI NYUGTALANSÁG A BALTIKUMBAN

Az ÉSZT KP.GAZDASÁGI AUTONÓMIÁT KÖVETEL A KÖZ-
TÁRSASÁGNAK ÉS INTÉZKEDÉSEKET AZ OROSZOSÍTÁS
                                                  ELLEN

Moszkva, június 22. - Észt és lett párt- és művészet szervezetek a
küszöbön álló moszkvai pártértekezletnek címzett határozatokban
politikai, kulturális és gazdasági függetlenséget követelnek a köz-
társaságnak. Az Észt KP delegátusai egy dokumentumban, melyet
közzátettek a sajtóban, intézkedéseket kívánnak az oroszok Észtor-
szágba áramlásának korlátozásáról. A Népfront Észtországért elne-
vezésű, hivatalosan engedélyezett független szervezet, melynek már
negyvenezernél több tagja van, pártfunkcionáriusokat nem enged a
vezetői közé. A lett művész- szövetség a titkosszolgálat (KGB) erő-
sebb ellenőrzését követeli.
      Az észtországi delegátusok olyan platformmal mennek az SZKP
konferenciájára Moszkvába, mely gazdasági autonómiát követel a
balti köztársaságoknak. A köztársaság új pártfőnökének, Valno Vael-
jasnak a támogatásával azt is követelik az Észtországban közzétett
dokumentumok szerzői, hogy hozzanak intézkedéseket avégett, hogy
ismét növekedjék at észtek számaránya, mely az oroszok bevándor-
lása folytán a köztársaság násfél milliónyi lakosságán belül 61 szá-
zalékra csökkent. Az észtek deportálását, amire a Baltikumnak az
1939-es Sztálin-Hitler-paktum alapján történt szovjet annektálása
után került sor, ˝az emberiesség elleni bűncselekmény˝ gyanánt
kell elítélni - áll a dokumentumba.
A köztársaság pártszervezete tehát tompított változatban magáévá
tette az autonómiával kapcsolatos követeléseket és más nemzeti tö-
rekvéseket, amelyeket az észt értelmiség hivatalos szövetségeit e-
gyesító Kulturális Tanács terjesztett elő április elején,
      Vaeljas, az új észt pártfőnök az Izvesztyija című kormánylap-
nak adott interjújában ˝egyedülálló dokumentumnak˝ nevezte a
pártértekezlet észt delegátusainak platformját, amelyet ˝az egész
nép˝ dolgozott ki, beleértve a tavasszal megalakult, nem hivatalos
észt Népfront a Peresztrojkáért nevű szervezet, a zöldeket és az
értelmiség hivatalos szövetségeit.

                           























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése