6
Az európai háború lezárultával Sztálin még jobban bekeményít.
A szatellit államokból elhurcoltakról nem beszélek. Sztálin és
Hitler egymás csodálója volt. Hisz a két diktatúrának sok közös
vonása volt. Hitlerék sok mindent át vettek Sztálintól. Tanulmá-
nyozták a szovjet Gulág rendszert, mit hogy csinálnak, Hogy bán-
nak el a belső ellenséggel. A nemzetiségi lakosság további deportá-
ciója, A vélt vagy valós rendszer ellenesek üldözése, megsemmisí-
tése. 1946-1947 között újabb éhínség tőr ki. legalább 500 000 ember
halt éhen.
Birobidzsán
A zsidók üldözése ami már 1917 óta tart, megerősödik.
1928.ban létre hozzák a Távol-Keleten az Amur partján Birobid-
zsnán Zsidó Autonóm Területet. A cél a Szovjetunióban élő zsidók
kiiktatása, eltüntetése. Szó sincs valódi autonómiáról. Egy hatalmas
tábor inkább. Auswitzból és más szovjetek által elfoglalt táborokból
a Szovjetunióba hurcolnak a gulágra ezrével zsidókat és sokan ott
hallnak meg. Elég volt olyan indok, hogy német nevű az illető.
Maga Lenin és Sztálin egyaránt gyűlölte a zsidókat. Meg is tettek
mindet ellenük. Más adat szerint 1930. augusztus 20-i sztálini-ren-
delet alapján. 300 000 zsidót telepítettek át az Európai részről az Á-
zsiai pusztaságba, mely 1985-ig állt fenn. Ez nem volt más mint
kényszer lakhely a valóságban. A nácik által üldözöttek sem me-
hettek oda. Csak akiket a sztálini vagonokba raktak.
Kitelepítések, deportálások.
A most itt nem részletezett nemzetiségeket nézem akkor 1941-
1945 között 23 850 000-26 150 000 főt tesz ki. Inkább több mint
kevesebb.a Baltikumból már 1940-től folyik a kitelepítés, és bete-
lepítés oroszokkal.Ezrével végzik ki az ottaniakat, illetve az álta-
luk elfoglalt lengyel területekről viszik a gulágra, vagy lövik agyon
az lengyel katonákat, értelmiségieket, munkást, parasztot. Nem
kíméltek senkit. 1955-ben még 750 ezer főt tartottak nyilván mint
kitelepítettet. A krími tatárok közül 100 ezer embet vesztette életét
a deportáció során. A Kaukázusból deportált 608 749 személyből
3 éven belül 146 892 fő halt meg. A Baltikumból 235 000 főt
deportáltak 1943-ig itt is 20-25 %-os a veszteség. A kelet-lengyel-
országi deportálások során 1941 augusztusáig 137 000 embernek
veszett nyoma. Valószínűsíthető hogy agyonlőtték ezeket az em-
bereket. Kárpátaljáról is tömegével hurcolták el a magyar lakossá-
got 1944-től kezdve. Majd 1945-ben kerül végleg a Szovjetunióhoz
mint csehszlovák ajándék.
További veszteségek
Nyugatra 1941-1944 között szovjet adatok szerint 4 800 000 pol-
gár távozott.( csak kényszermunkások és kollaboránsok, valamint
családtagjaik, hadifoglyok nélkül.). 1946 márciusáig 3 380 000
fő tért haza, ebből a nyugat vissza adott 2 650 000 főt akik a Sztá-
lini önkény elől menekültek el. 730 000 a Vörös Hadsereg által
˝ felszabadított˝ személy volt. 451 500 szovjet állampolgárnak
sikerült külföldön maradnia.
A háború végeztével nem értek véget a lakosság hányattatása.
A lakosság üldözése még keményebbé vált. 1946-1947 között
újabb éhínség tört ki. 500 000 főre teszik az áldozatok számát.
A harmadik éhínségben a háború is közre játszott. De ez nem
menti a rezsimet. A zsidókkal szemben is bekeményítenek. És
az ott élő cigányok sem jártak jobban. A koncepciós perek is
folytatódnak. 1953-ban a zsidó orvosok elleni per, ami a dik-
tátor halála miatt nem valósult meg. Volt leningrádi per.
Sztálint mint Hitlert a zsidók teljes kiirtása volta célja. Csak
az ottani zsidóknak az volt a szerencséjük, hogy meghalt illet-
hagyták meghalni Sztálint. De ez nem azt jelentette hogy a
zsidók fellélegezhettek.
Ha összegezni kell a lenini-sztálini áldozatok számát, 30 mil.
lióra tehetjük a számukat. De lehet hogy több. Ebben nincse-
nek benne a német háború áldozatai. Csak az 1917-1953 kö-
zötti áldozatok. Három Magyarországnyi lakosság esett áldo-
zatul a kommunista önkénynek. De ami szégyenteljes a nyu-
gati liberalizmusban, hogy bár tudták hogy mi folyik a bolse-
vik paradicsomban 1917-től kezdve, mégis sokan istenítették
őket. Némi változás, ha nem is oly nagy 1956 magyar forra-
dalmának a véres leverése és a megtorlása. Ekkor sok volt
nyugati Moszkovita változtatott álláspontján és elítélte a
forradalom vérbefojtását.
Georghe Bernard Shaw, aki 1939-ben egy film felvételen akarta
elgázosíttatni a kommunizmus ellenségeit. Lion Feuchtwanger
írók. Sztálin hívők. George Orwell is kommunista volt. Vagy
ha nem voltak is párt tagok,szimpatizáltak a bolsevik eszével.
Erre jó példa a volt amerikai nagykövet Joseph. E Davies aki-
nek a könyvét Magyarországon is kiadták 1945-ben. Csodálta
Sztálint. A koncepciós perek számára nem voltak azok. Szerin-
te nem bántották a perbe fogottakat. Minden makulátlan és tisz-
ta volt számára. Távozásakor a legmagasabb kitüntetést vette át, ű
a Lenin-rendet. A következőkben a Sztálin halála utáni helyzetre
térek rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése