2014. december 15., hétfő

A kettős mérce 5

                                                                                         5

Hogy lehet jól összemosni a dolgokat. Hát úgy ahogyan Ungváry
Krisztián is tesz. Az írásának címe: Népirtás-kollaboráció-megtorlás
A Szovjetunió embervesztesége 1939-1945
Az tény, hogy a finnek elleni háborúban komoly veszteségeket szen-
vedtek. De előtte Sztálin a Vörös Hadsereget lefejezte. A harcokhoz
nem konyító hadnagyoktól a meg maradt tábornokokig nem is volt
várható más eredmény, még ha a téli háborúból győztesen és területi
nyereséggel jöttek is ki. Több ezer katona esik fogságba, és halnak
meg a finnek által fenntartott táborokban, mert nem nyújtanak a fog-
lyoknak semmilyen segítséget. Nyilván bosszúból. Ezekről a finnek
hallgatnak. De közben a deportáló vonatok tízezrével szállítja a po-
litikai foglyokat az Északi sarkkörre, Szibériába, Folynak az egyház
elleni üldözések. 1941-ben a szovjet-német háború kitörésekor és
alatt sem változik a helyzet. Továbbra is folyik a lakosság irtása.
Az éhezés is tovább folytatódott. A hadseregnek kellett szállítani.
A németek is több millió ember életét semmisítették meg, ilyen, vagy
olyan formában. 1941-1953 között 38,781 polgárt végeztek ki a Sztá-
linék. Adat ra hivatkozva azt írja, hogy 1941-45 között 20 ezer alatt
volt a kivégzettek száma. Nem hagyható ki a külföldiek ellen foly-
tatott hadjárat, amik aztán perekben és kivégzésekben és gulágon
végződtek. Kun Bélát is 1938-ban végzik ki. Több mint 20 ezer
lengyelt végeztek ki. De kivégeztek és deportáltak több tízezer
baltikumit is. 24 ezer embert végez ki az NKVD. további 18 ezer
a deportálások alatt a vagonokban leli halálát. A nyugati területeken
750 ezer foglyot őriztek, akiket a börtönökben végeztek ki. Ezeket
a bevonuló német és magyar csapatok felfedezték. A különböző
nemzetiségű emberekkel való brutális bánás módról sem feledkez-
hetünk meg. Ezrével szedte áldozatát a kitelepítések során. Ott
volt a sztálini felperzselt föld taktikája. Több ezer németekkel
kollaboráló ember végeztek ki. Egy német tábori rendészeti nyo-
mozás során a szovjetek 4000 polgári lakost végeztek ki. Akár
mondva csinált okokból is. Ez 1943-ban Harkovban történt.
Leningrádot nemcsak a németek éheztették ki, de maga Sztálin
is hozzájárult,. 600 000 ember halt éhen.
A Gulágon a nem egyértelmű adatok szerint 621 645 személy
vesztette életét. Az NKVD ellenőrző - és szűrő táboraiba 1941
június 22 és 1944 október 1. között 421 199 személyt vettek
fe. Ebből kiengedtek 335,487 embert. A hiány 85 712 fő.
Majd 1945 elején duzzad fel a létszám. Míg január 1-én 71 398
fő, május 10-én már 160 969-re duzzad a létszám. Majd az NKVD
táborok 1946-ban beolvadnak az Gulágba. Bár 10 ezres veszteség-
ről ír,mivel az NKVD táborai szűrő táborok voltak. Ez a veszteség
mennyiség is kérdőjeles szerintem mint minden más adat.
Már írtam a nagy tisztogatási hullámban lefejezett hadseregről.
De 1941 június 22-után is folytatódik. Akik visszavonultak a néme-
tak elől azokat gyáváknak, hazaárulóknak, Tízezrével végeznek ki
katonákat, koncepciós perekben amiket futószalag szerűen gyár-
tanak. Dmitrij Pavlov hadseregtábornokot és vezérkarát végezték
ki 1944-ben. Gyávaság , pánik és más bűncselekményekben. Voltak
akik csak a Gulágra került 1944-ben Mint Alexander Szolzsenyicin
az író. De például Kirillov és Ponegyelin vezérőrnagyokat a német
fogságból való szabadulás után tartóztatták le, és majd csak 1950-ben
végzik ki a börtönben. De voltak akiket távollétükben ítéltek halálra,
de az illető mér rég halott volt mivel a fronton esett el. Így járt Ka-
csalov őrnagy, aki 1941 augusztus 4-én esett el. Így járt jobban, te-
szem hozzá. Bár a családot meghurcolták. Kitelepítés, gulág, állás-
vesztés várt.
Hadbírósági eljárások nélküli tömeges kivégzések. A politikai
tisztek mellett, az NKVD különleges osztagai foglalkoztak a belső
ellenség felkutatásával és likvidálásával (Oszobüje Otgyelü).
1941. szeptember 12-én kiadott 1919.számú parancsa hadosztá-
lyonkét zászlóalj erejű záróosztagokat hoztak létre. Aki szökés,
gyávaság, meghátrálás és bármilyen egyéb címen a helyszínen
koncolhatták fel a katonákat.Ez azzal volt egyenértékű ami Ma.
gyarosrszágon működött 1919-ben a Kun Béláék alatt a Vörös
Hadsereg hátában. A főnök Szamuely Tibor volt, de benne volt
a Heller Ágnes kommunista filozófus által nagyra tartott Lukács
György filozófus. Az ő kezéhez is több ember vére tapadt.
1942. június 28-án kiadott 277-es Sztálini parancs szerint ˝a
pártütőket és a gyávákat a helyszínen agyon kell lőni.˝ Hason-
ló pancsokat adott ki Zsukov, Vorosilov és Bugyonnij és más tá-
bornokok. A gyávákat, a hátrálókat ˝ a helyszínen meg kell semmi-
síteni˝, ˝agyon kell verni, mint a kutyát˝. Vlagyimir Sztaravszij író
mint hadi tudósító volt jelen az NKVD ténykedéseinek szemtanú-
ja ként. Sztálinnak panaszkodott is az NKVD -re.mert az záró osz-
tagok 1942 nyarán, csak az ő egységében 400-680 között végeztek
ki katonákat. Hozzá teszem, hogy nem volt mindig célra vezető
írni a Vezérnek, mert könnyen a kivégző osztag előtt találhatta ma-
gát az ember. Hogy hány katonát öltek meg a záró osztagok, vagy
más módon, erre vonatkozólag csak becslések vannak. A németek
által elvitt dokumentumok vannak, amikben az áll, hogy csak az
1943-as évben a Berija jelentés szerint az NKVD 931 549 sze-
mélyt tartóztatott le, ezek közül 80 296-ot lepleztek le. és nagy va-
lószínűséggel lőttek is agyon, különböző címen: mit haza áruló,
kém, dezertőr, együtt működött a németekkel, A rákövetkező év-
ben 1944-ben sem változott semmi ezen a téren. Az áldozatok szá-
ma nőtt, 150 ezerre tehető a számuk azoknak akiket kivégeztek.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívűl azokat az eseteket, amikor 1945-
ben a háború befejeztével, a különböző nyugati országok, vissza-
adták a hozzájuk menekült szovjet katonákat. Pl. Svájc attól félt,
hogyha nem szolgáltatja ki a hozzájuk menekült katonákat, akkor
Sztálin megtámadja őket. Ennek kicsi vagy semmi esélye sem
volt. Voltak olyanok akik Németország területén bujkáltak. Vagy
más nyugati országba szöktek el. De a jó szövetségesek, akik tud-
ták hogy ha kiszolgáltatják őket Sztálinnak, mi fog velük történni.
De semmit sem tettek ezen eberek védelmében. Az USA, Nagy-
Britannia, Franciaország és azon országok,ahova szöktek a szov-
jet katonák és kiadták őket a sztálini terror gépezetnek. Ők is
emberiség elleni, háborús bűncselekményeket követtek el. Ezért
ezen országokat is bíróság elé kellett volna állítani. Mert ugyan
olyan bűnözők, mint a volt Szovjetunió volt. 2 millió katona került
vissza Sztálin markába, ezek között voltak a németek által el fo-
gott hadifoglyok, dezertőrök.pl. Svájcba szököttek, akiket azonnal
kivégeztek. ezek száma százezret is meg haladó. A többiek ˝csak˝
Gulágra került.

                           

                         














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése