2014. december 6., szombat

A kettős mérce 2

                                                                            2

Petrográdban 1921 februárjában a Trubocsnyi üzem munkásai sztrájk.
ba léptek. Hisz sok üzemet bezárta mivel nem volt üzemanyag. A fej-
adagok felére csökkentek.A probléma az volt hogy a téli ruhák kiosz-
tásánál a bolsevikok előnyt élveztek. A kormány csak abban az eset-
ben volt hajlandó kivizsgálni az ügyet, ha a munkások felveszik a
munkát. A kormány önteltségének a következtében egyre több gyár,
üzem csatlakozott a sztrájkolókhoz. Így azok létszáma egyre nőtt.
A kormány felszólított a munka folytatására, és Zinovjevet a Védel-
mi Bizottság elnökét megbízták a rend helyre állítására. A bolsevikok
lejárató kampányba kezdtek a sztrájkolókkal szemben és elbocsájtással
és élelem megvonással fenyegették őket. Leninék az éhséget és nélkü-
lözést a háborúra fogták. És a sztrájkolók szabadságot is követeltek, e-
legük lett az elnyomásból és kizsákmányolásból. A cseka emberei be-
indultak és 5000 embert tartóztattak le. A  még meglévő munkástaná-
csokat felszámolták. A hadsereg körbe vette a várost. A fejadagokat
megvonták. A bolsevik szokásnak megfelelően. hogy az embereket
lecsillapítsák, propagandával akarták jól lakatni és kifizetni az embe-
reket. Mindent a fehérekre és ellenforradalmárokra hárítva.
Zinovjevék azonban a propaganda mellett kénytelenek voltak valódi
engedményekre is. Megengedték az embereknek hogy élelem szerzés
céljából elhagyhassák a várost és ne kobozzák el tőlük.Az utakon el-
lenőrző pontokat állítottak fel. Bejelentette azt is Zinovjev, hogy 18
millió tonna szenet hoznak be külföldről és az erőszakos gabonabe.
gyűjtést a terményadó váltja fel. Ezzel sikerült leszerelnie a hatalom-
nak a sztrájkot és március 2 és 3-án minden üzem dolgozni kezdett.
1921 március elején a kronstadti matrózok fellázadtak. Azok, akik
maguk is részesei voltak a lenini puccsnak.És bolsevikoknak tartot-
ták magukat. A szocializmus híveinek. Csak másképpen akarták
megvalósítani. ( Az sem lett volna különb a lenininél, bár mit is í-
gértek. H.)  A lázadásban három hajó vett részt, a Petropavlovszk,
a Szevasztopol és a Reszpublika. A matrózok igazi szocializmusról
álmodoztak amilyen soha sem lesz és ami megvalósíthatatlan eszme.
A lázadás leverésére Mihail Tuhacsevszijt bízták meg. Március 7-én
inditottak támadást a felkelők ellen. Ágyúzni kezdték a kronstadti e-
rődöt és 50 ezer katona sorakozott fel 13000 matrózzal szemben. A
március 8-i roham kudarccal kezdődött, mivel vagy 1000 vöröskatona
állt át a matrózok oldalára. Majd március 17-én a befagyott jégen
megkerülve a városba behatoltakés mérges gázt is bevetettek illetve,                                       repülőgépekrőlbombázták a várost. űa vegyi fegyverek bevetését Trockij                                            és a főparancsnok Sz.Sz. Kamenyev (akit szintén kifognak később végezni)
engedélyezte. Amennyiben tovább tart a felkelés a Katonai Vegyipari
Főiskola tisztiiskolásai által kidolgozott tüzérséggel és léggömbökkel
végrehajtandó gáztámadás tervét is megvalósítják.
A hadseregen kívül a Cseka alakulatai is ott voltak. Lenin a X.párt-                                         kongresszuson bejelentette hogy leszámolnak mind a jobb és baloldali                     ellenforradalmárokkal. 17-éröl-18-ára virradóra behatoltak a városba,és
a harcok alatt 800000 menekült el a városból. 18-án a felkelést leverték,
melyet véres megtorlás és leszámolás követett. Több embert kivégeztek
és a pétervári börtönök megteltek. Egyik ilyen hírhedt börtön a Szolovsz-
kij volt. És többeket az ország különböző koncentrációs táboraiba zártak.
Ahonnan nem volt menekvés. Hogy csak a polgárháborúban milyen vesz-
teségek voltak, azt jól mutatja az is hogy a finn polgárháborúban 37 000
ember vesztette életét. Az 1918-ban megkezdődött letartóztatási hullám-
ban 1821 ig 70 000 embert börtönöztek be, És 1921-re legalább 50 000
embert végeztek ki. A vörös terror áldozatainak számát legalább 1 millió-
ra becsülik. A doni és kubányi kivégzett kozákok számát tízezer és félmil-
lió közé teszik. A fehérek tisztogató akcióit is meg kell említeni, A békés
lakosság mindkét fél részéről áldozatául esett. A fehérek számlájára írták
a történészek azt is hogy 50-100 000 közti zsidót mészároltak le. A vörö-
sök is rendeztek pogromokat a zsidók ellen. Ők sem voltak kíméletesek.
A bolsevik párt és a vezetői is gyűlölték a zsidókat, bár többen közülük
vezető tisztségeket töltöttek be. Csak maga az ott lévő csehszlovák légió
5000 embert mészárolt le.A nagy volgai éhínség következtében 5-6 millió-
ra teszik az áldozatok számát. 1920 júniusában az Összoroszországi Mari
Kommunista Párt létrehozza Moszkva  és Lenin engedelmével a mari au-
tomómiát. Csak papíron volt valójában autonóm. A marik nagy része vi-
szont nem kapott autonóm státust. Így sok kis létszámú nemzetiség járt.
                                           






















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése