59
A bécsi orosz nagykövet máris az ő személyéhez szabta a jövőt;
azt jelentette róla, hogy barátai a lapokban és a delegációkban Orosz-
ország támadásával tüntetnek. Szentpétervár felől lassanként már csak
Ferenc Ferdinánd alakja volt kivehető, Ferenc Józsefé pedig háttérbe
szorult.
˝A császár halála˝ egyre aggasztóbb módon vetette előre árnyékát,
pedig Ferenc József a gyógyulás útján volt. Halála tehát a két évtized
óta használt jelszóból inkább általános várakozássá alakult ki, amelyre
mindenki felkészült. Az oroszok Galícia felé már nemcsak tekintettek,
hanem valóságban meneteltek is: a Karpatszkaja Rusz vértanúinak ki-
szabadítását keresve indultak Csernovic és Máramarossziget irányába.
Dumaine bécsi francia nagykövet május 18-i jelentése már egye-
sen a császár halálára készült fel és azt mondta, általános aggodalom
uralkodik amiatt, hogy a trónra népszerűtlen utód kerül.
Oroszország szemmel láthatólag felkészült a háborúra és Románia
felé nyújtott kezét.
Spalaikovics szentpétervári szerb követ az orosz hatalomnak Auszt-
ria ellen való, Sebeko bécsi orosz nagykövetnek Oroszország ellen
való készülődéseiről adtak hírt. Sebeko május 19-l jelentésének vétele
után Spalaikovics 26-án Ferenc Ferdinánd trónörökösnek Boszniába
tervezett útját jelentette kormányának. Egyes feltevések szerint ez a
jelentés a trónörökös csehországi birtokáról érkezett Szentpétervárra
és egyes források szerint ezzel függött össze a szarajevói merénylet is.
Spalaikovicsnak az a kijelentése, hogy ˝az orosz kormány Szerbiá-
tól várja a háború előidézését˝, kétségessé teszi ugyan a vonatkozó
okmány hitelességét, de Ferenc Ferdinánd gyilkosai elfogatásuk után
azt vallották, hogy május végén - tehát az állítolagos szentpétervári
híradás után - Szerbiában kezdetét vette a mozgósítás, a merénylők
pedig elindultak Belgrádból Szarajevó felé. A merénylők útjáról és
a boszniai hadgyakorlatra vonatkozó kutatásokat közölték a berlini
Kriegschuldfrage és a Berliner Monatschefte évfolyamai.
Szaszanov idegességét a máramarosi per idején és Bobrinszkij
Vlagyimir gróf miatt, akit a megyar hatóságoktól féltett, pedig azok
menlevelet adtak neki; az előnyomulás előkészítése Bukaresten át
Belgrád felé, amint azt a három konferencia eredményeként a pá-
rizsi Le Temps napilap megállapította, kiegészítették azok a hírek,
amelyek Románia megnyerésére vonatkoztak. Jagow német külü-
gyi államtitkár azt írta Tschirschky bécsi német nagykövetnek,
hogy Beldiman berlini román követ megvallása szerint a aldunai
román nép között orosz ügynökök és az orosz rubel dolgoznak.
A szófiai orosz követ becslése szerint a titkos munka olyan ered-
ményes volt, hogy a Balkán-félszigeten a hegemónia Romániára
szállott át, mely Oroszország megbízottjává tette.
Ennek a hegemóniának a letéteményese a konzervatív Maio-
rescu nyomába lépő liberális Bratianu Ionel volt, akinek kormá-
nyától általában fordulatot vártak. Fordulat alatt általában azt ér-
tették, hogy a hármasszövetség oldaláról, mellyel írásbeli szövet-
ségben állott, a hármas antant oldalára fog állni. Egyesek szerint
Románia már is szövetkezett Szerbiával. Az eredményt Szentpé-
tervárott és Párizsban Blondel bukaresti francia követnek tulaj-
donították, aki Poklewski-Koziell orosz követtel együtt a román
fővárosban a helyzet urává lett. Blondel valóban még 1914. júni-
usban magas szerb és román kitüntetéseket kapott, de magyar
szempontból fontosabb volt az, hogy ő közvetítette Tardieu André
előadását, ki a forrongó bukaresti vulkán figyelmét Erdély felé
irányította. Tardieu előadása pedig azért volt fontos, mert Erdély
felé mutatott és azt Románia Elzász-Lotaringiájának nevezte, me-
lyet meg kell váltania. Hasonlata nem volt találó, mert Elzász-Lo-
taringia 1870 előtt Franciaországhoz tartozott, Erdély ellnben so-
ha sem volt Romániáé. Károly király király szépíteni kívánta a
dolgot és azt mondotta, hogy Tardieu Bukarestben az oroszoknak
kívánt segíteni, azoknak tehát részük kellett hogy legyen az általuk
jól ismert publicista meghívásában.
Jellemző volt különben, hogy a dolgot Czernin gróf osztrák-ma-
gyar követ jelentette kormányának. Czernin gróf akkor Filipescuval
Erdély átengedéséről tárgyalt. Czerninnek tetszett a gondolat; sajnál-
ta, hogy Tisza ellenállásán megtört, de abban reménykedett, hogy
Ferenc Ferdinánd trónra lépése után meg lehet valósítani. Czernin
addigi politikai nyilatkozatai alapján, mint a jelentésben mondja,
Károly király maga is hasonló szellemű javaslatot várt Czernintől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése