60
A különböző okmányok vizsgálatából az derül ki, hogy Czernin
látta ugyan a felgyülemlő felhőket, de azokat Erdély árán remélte
szétoszlatni. Látnia kellett azt, amit a francia követek Szentpétervá-
rott és Belgrádban láttak, hogy Oroszország és Szerbia, Szerbia és
Görögország között szoros kapcsolatok vannak, és hogy csak idő
kérdése lehet, mikor kapcsolja össze a két szövetséget Bratianu
román miniszterelnök, akiről Belgrádban úgy tudták, hogy Szerbia
barátja és Ausztria-Magyarország ellensége. Bratianunak a kettős
monarchia elleni küzdelemben a Liga Culturale segédkezett, mely-
nek izgatásairól több jelentésben olvassuk, hogy azoknak határozot-
tan és kifejezetten magyarellenes élük volt; hogy híve sorában ˝fi-
zetett orosz ügynökök és kémek˝ vitték a szót és hogy a hullám te-
tején az emigráns Goga Octavian darabja, az Eötvös József báró
Falu jegyzője nyomán írt Domnul Notar című magyarellenes szín-
mű haladt. A színdarabot a párizsi Temps akként üdvözölte, hogy
azzal Románia seregét osztrák-magyar fennhatóság alól kívánja
felszabadítani (március 22.). Czernin jelentései az izgatások folytán
egyre komorabbak lettek, mert Marghiloman azt mondta neki,
hogy az izgatások paravánja mögött Bratianu Ionel foglal helyet.
Románia magatartása nem lett volna ennyire támadó, ha nem
állt volna mögötte az orosz hatalom.
A szentpétervári Novoje Vremja már 1914. márciusában eldi-
csekedett a bukaresti propaganda sikereivel; Poklewski-Koziell
orosz követ azt mondta, őt nem is érdekli az, hogy milyen szer-
ződéses kötelezettségei vannak Romániának a kettős monarchiá-
val szemben, mert a közhangulat azt mutatja, hogy a román had-
sereg adott esetben nem vonul az oroszok ellen. Ugyanezt mondta
Bratianu Waldthausen német követnek és ugyanezt a benyomást
jegyezte naplójába Baernreither is, ki Bukarestbe látogatott
Szerinte a románok Erdély részére autonómiát követeltek. Rivet
Károly francia publicista Szentpétervárról azt írta, hogy Belgrádot
és Bukarestet Oroszország támasztja alá a monarchia elleni küzdel-
mükben. Ferdinánd román trónörökös áprilisban Szentpétervárra
látogatott és ettől kezdve befejezettnek látták az orosz-román szö-
vetséget. Blondel francia követ Waldthausen és Czernin meglepe-
tésére azt a hírt terjesztette, hogy Berlin és Bécs úgysem segítené
Romániát; Bratianu a trónörökös hazatérése után kijelentette, hogy
a helyzet kulcsát a magyarok és románok megegyezésében kell
keresni; ezen az alapon Romániát még meglehetne szerezni, tette
hozzá Czernin Ottokár gróf. Mindketten Ferenc Ferdinándtól vár-
ták a magyarok megpuhítását, pedig a helyzet nem ettől függött.
A román Iliescu a bécsi Reichpostban már kifejtette, hogy az
ortodox Oroszországnak természetes hegemóniája van az ortodox
Szerbia és Románia fölött. Erről írt a Budapesten megjelenő német
nyelvű Pester Lloyd 1914. június 20-án megjelenő száma. Szaszo-
nov bejelentette a birodalmi dumában Oroszország katonai felké-
szültségét; a delegációkban Tisza és Andrássy együtt követelték
Erdély megerősítését.
Az orosz hatalomtól előretolt román propaganda sietett az el-
ért eredményeket - nyugtalanság keltése végett - a magyarországi
románok elé állítani. Mikor a Szvjet orosz hírlap a máramarosszigeti
ítéletért a magyar kormányra és kifejezetten annak elnökére, Tisza
István grófra hárította át, egyben hozzátette, hogy a az ítélet álta-
lános forradalom kitöréséhez vezet. Ilyen forradalomnak sem a
magyarországi rutének, sem a magyarországi románok között sem-
mi nyomára nem akadunk, de annál több adat áll rendelkezésre ab-
ban az irányban, hogy ezt a forradalmat kívülről orosz és román
részről kívánták kirobbantani.
Mindenekelőtt azt igyekeztek elhitetni, hogy Oroszország mér-
hetetlen katonai erővel rendelkezik. Alig hogy a Kölnische Zeitung
arról 1914. március 3-án hírt adott, 4-én ugyanez a híradás jelent
meg a Liberté párizsi napilapban, végül az aradi Romanul című
hírlapban, mely hírt Bukarestből kapta (1914. március 17.). A cikk
szerint Oroszország a debreceni merénylet után nyomban mozgósi-
tott, mert abban a feltevésben volt, hogy a magyarországi románok
fegyvert fognak. A romániai haderő egyik tagjától vett fenti érte-
sítés után a Romanul 1914. március 20-án, a szentpétervári Novoje
Vremja nyomán, Ausztria-Magyarország felosztási tervét közölte,
a fentiek alapján tehát világosan kitűnik, hogy itt az orosz hatalom-
nak Románián keresztül a monarchia ellen tervezett támadásról
van szó.
,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése