61
Ezt a veszedelmet érezte meg Tisza István akkor, amikor a balká-
ni kérdés rendezése végett 1914. március 15-én hosszabb emlékirat-
ban fejtette ki, hogy felfogása szerint ni lenne a tennivaló. A bajt
abban látta, hogy az orosz támogatás reménye ad biztatást a dákó-
román gondolat híveinek - ˝ein Groß-Rumänien bis zur Theiess der schönste Traum rumänischer Chauvinisten˝. Magyarul: a román
soviniszták legszebb álma a Tiszáig terjedő Nagy-Románia. Tisza
Istvánnak és sok más magyarnak nem voltak világhódító álmaik.
Megelégedtek a Kárpátok karéjával, vagyis Magyarországgal.
Románia ellenséges erőit Bulgária útján lehetne a legjobban
lekötni; ehhez azonban Bulgáriának Macedóniában való kielé-
gítése volna szükséges. Bulgáriának török és görög oldalról való
biztosítása szerb oldalról való kielégítése után Romániával kap-
csolatban hozni.
Erre Conrad tábornok, a vezérkar főnöke, március 25-én a
maga részéről is emlékiratot intézett az uralkodóhoz, melyben
Tiszával szemben azt ajánlotta, hogy Erdélyt Romániának kell
adni. Romániát a Habsburg monarchiához kell csatolni és erre
támaszkodva kell szembeszállani Szerbiával. Ebben az állam-
iratban fordul elő első ízben Erdély hivatalos úton való felkí-
nálása. Conrad tábornok nemcsak osztrák, tehát magyar szem-
pontból idegen állam polgára volt, de Ferenc Ferdinánd trómö-
rökös köréhez is tartozott, aki az osztrák és magyar államokban
egyetlen politikai alakulatot látott, semmi különbséget nem vett
észre abban, hogy Erdély Magyarországhoz, vagy Romániához
tartozik, mert a csatlakozás esetén Erdély és Románia közös u-
ralkodója II. Ferenc császár lett volna.
Mikor Tisza március 15-i és Conrad tábornok március 25-i
emlékiratait a bécsi külügyminisztériumban munkába vették,
a kettőből egy harmadikat készítettek. Ez a harmadik emlékirat
június 28-ra készült el és a következő megállapításokat tartalmaz-
ta: Tisza István aggodalmait Románia esetleges magatartása miatt
nem osztotta, de a Conrad-féle javaslatot sem vette számításba,
ellneben Bulgária megnyerését - Tisza javaslatától eltérően - egy
román-bolgár szövetség előkészítése és Románia erőinek ezen az
úton való lekötése helyett, Szerbia ellen kívánta eszközölni. Hoz-
zátette, hogy Franciaországnak az az igyekezete, mellyel az orosz
és román akciót a monarchia ellen fordította, voltaképpen a Német
Birodalmat fenyegeti, tehát az orosz tervekkel a Német Biroda-
lommal együtt kell szembenézni.
Az emlékiratot július 1-én a szarajevói merényletre vonatkozó
utóirattal látták el és július 2-án annak a levélnek mellékleteként
küldték Berlinbe, amelyben Ferenc József Szerbia ellen II.Vilmos
német császár támogatásához folyamodott. Arra vonatkozólag,
hogy az emlékiratban Tisza István gróf magyar miniszterelnöknek
betekintést engedtek, semmiféle bizonyítékunk nincsen. Ennélfog-
va nem lehet azt Tisza emlékirataként feltüntetni, mint azt Schmitt
professzor tette.
A francia diplomáciai aktákból viszont az derül ki, hogy a ma-
gyar politikusok a béke és nem a háború érdekében dolgoztak.
Szaszonov pl. elmondta Paléologue francia nagykövetnek, hogy
Szerbiát és Montenegrót a kettős monarchia balkáni útjának elzá-
rása végett kívánják egyesíteni; Tisza István gróf magyar minisz-
terelnök nem látott ebben veszedelmet, sőt attól sem idegenkedett,
hogy Szerbia elérje az Adriát és ott megfelelő kikötőt kapjon. Ap-
ponyi Albert gróf a delegációban nyíltan követelte a szerbek ré-
szére a kikötőt, ami általános meglepetést kelt, mert az ellenség ke-
zéből kivette a fegyvert. A francia jelentések szerint a magyar kor-
mány komolyan foglakozott a nemzetiség kielégítésével.
Június 13-án Doulcet szentpétervári francia ügyvivő Szuhom-
linov orosz külügyminiszter híres cikkéről tett jelentést: ˝La Rus-
sie est préte: la France doit l´étre également˝. Vagyis: Oroszor-
szág kész, Franciaország is kell. Hogy a monarchiát megtámadják,
Franciaországra is szükségük van az oroszoknak. A másik, ha a
francia jelentésekben az áll hogy a magyar kormány komolyan
foglakozik a nemzetiségek kielégítésével, akkor ez csakis azt bizo.
nyítja hogy a a magyar kormány nem az elnyomásukra törekedett,
mert tisztában voltak vele, hogyha másképp tesznek az a forrongó
Európában nem használ Magyarországnak. Nem volt Tisza ostoba
ember, hogy ne lett volna tisztában több dologgal. Volt amit ő sem
vett észre. Nem volt érdeke Szerbiát eltiporni.
Oroszország készen volt és ezzel a kocka el volt vetve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése